KUBA
KUBA
Kubai Köztársaság
República de Cuba (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 114 524 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: A Karib-tengeri Nagy-Antillák legnyugatibb részét képező szigetek. Felszín: A legnagyobb sziget (Kuba) nagy része síkság és alacsony dombvidék. K-en magas hegyek; a partvidék ingoványos. Legmagasabb pont: Turquino (1971 m). Legjelentősebb folyók: Cauto, Sagua La Grande.
Népesség: Lakosság (1989): 10 587 000. Életkor szerint: 0–14: 24,8%; 15–59: 63,6%; 60–: 11,6%. Népsűrűség: 92/km2. Etnikai csoportok: fehér 50%; fekete 26%; mesztic és mulatt 23%; kínai. Nyelv: spanyol. Vallás: r. kat. 9096. Városi lakosság: 71%. Főváros: La Habana (Havanna) (1985): 2 014 800. Városok (1985): Santiago de Cuba 358 800; Camagüey 260 800; Santa Clara 178 300.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Fidel Castro (szül. 1926. aug. 13.). Nemzeti ünnep: jan. 1., júl. 26., okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: kubai peso (1990. szept.; 0,79 = 1 USD). GNP (*1984): 9,45 Mrd USD. GNP/fő (1984): 916 USD. Gazdasági növekedés (1983): 5,29. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1985): 5,4. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 25%; ipar és kereskedelem 47%. Export (1986): 6,29 Mrd USD. Főbb exportcikkek: cukor, dohány, hal, színesfém. Fő exportpartner: Szovjetunió 72%. Import (1986): 9,17 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, energia, közlekedési eszköz, közszükségleti cikk, élelmiszer. Fő importpartner: Szovjetunió 67%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: (1986): 4881 km (+ 9638 km ipari vasút); ebből villamosított: 151 km. Közúti hálózat (1986): 16 740 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 49 841. Főbb kikötők: Havanna, Santiago de Cuba, Matanzas. Hírközlés: Tv (1985): 1 977 000. Rádió (1985): 3 282 000. Telefon (1986): 493 000. Napilap (1986): 126/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1980): férfiak: 71; nők: 74 év. Születés (1987): 17,4‰. Halálozás (1987): 6,3‰. Népességnövekedés (1987): 1,1%. Csecsemőhalandóság (1987): 13,3‰. Kórházi ágyak (1987): 71 106. Orvosok (1987): 28 060 (+ 5923 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 720.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 96%.
A spanyol uralom alól 1898. dec. 10-én felszabaduló sziget amerikai befolyás alá kerül; aminek csak az 1959. jan. 1-jei forradalmi győzelem vet véget. Az I. (1975) és a II. (1980) pártkongresszuson még a forradalmat megvívók tartják meg vezető tisztségeiket. A III. kongresszuson (1986. febr.) a Kubai Kommunista Párt vezető testületeiben jelentős változások következnek be, bár Fidel és Raúl Castro továbbra is a legfontosabb pozíciókat töltik be. 1986. febr.-ban a katolikus vezetők a forradalom után első ízben ülnek össze püspöki konferenciára. 1985-től több olyán latin-amerikai ország veszi fel a kapcsolatot a szigetországgal, amelyek a 60-as években – az amerikai embargót követve – megszakították vele a diplomáciai kapcsolatokat. A 70-es évek közepétől a kubai katonák szerepet vállalnak Angola, majd Etiópia védelmi feladataiból. A gazdasági nehézségekre reagálva Fidel Castro 1987-től szigorú takarékossági programot hirdet meg. Több a munkahelyi felelősségre vonás, visszaszorul a szabadpiac, amely a jegyrendszer közepette a 80-as évek elején fontos szerepet játszik az ellátási gondok enyhítésében. 1988. jan.-ban bejelentik, hogy Angolában 40 000 kubai katona állomásozik. Tavasszal Kuba is részt vesz a csapatok kivonásáról folyó tárgyalásokon, amely a namíbiai rendezéssel is összefügg. 1989. ápr.-ban Gorbacsov főtitkár a szigetre látogat. Jún.-ban kábítószercsempész-ügy robban ki. A fővádlottak között elítélik s kivégzik az afrikai harcok egyik tábornokát is. 1990. márc.-ban megindul Floridából a TV-Martí adása. Kubában zavarják az adást, Castro „teleagressziónak” nevezi az akciót, és szigorítja otthoni politikáját. A nyári hónapokban több nyugati és a csehszlovák követségre kubai állampolgárok jutnak be.
