LAOSZ
LAOSZ
Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
Sathalamalid Pasathu'paait Pasasim Lao (lao nyelven)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 236 800 km2, Magyarországnál 2,5-szer nagyobb. Fekvés: Az Indokínai-félszigeten. Szomszédai: Burma, Kína (É), Vietnam (K), Kambodzsa (D), Thaiföld (Ny). Felszín: É-on erdős hegyvonulatok; délebbre a Mekong-alföld, dombvidék és fennsíkok. Legmagasabb pont: Phou Bia (2820 m). Legjelentősebb folyó: Mekong.
Népesség: Lakosság (1989): 3 923 000. Népsűrűség: 18/km2. Etnikai csoportok: lao lum 56%; lao theung 34%; lao szoung 9%; vietnami, pakisztáni, kínai, fehér. Nyelvek: lao (hiv.), francia, kínai. Vallások: buddhista 90%, protestáns, r. kat. Városi lakosság: 16%. Főváros: Viangchan (Vientiane) (*1984): 120 000. Városok (*1984): Savannakhét 50 690; Pakxe 50 000; Luang Prabang 45 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Szufanuvong herceg (szül. 1909. júl. 13.). Kormányfő: Kaysone Phonvihane (szül. 1920. dec. 13.). Nemzeti ünnep. dec. 2.
Gazdaság: Pénznem: kip (1990. szept.: 711,67 = 1 USD). GNP (1987): 500 M USD. GNP/fő (*1988): 180 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 10,5. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 85%; ipar és kereskedelem 6%. Export (1986): 58 M USD. Főbb exportcikkek: fa, ónérc, kávé, gyanta, ópium. Fő exportpartner: Kína 45%. Import (1986): 205 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, közszükségleti cikk, energia, jármű, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Thaiföld 34%, Japán 20%, Szingapúr 17%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1986): 10 200 km; ebből burkolt: 2350 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 15 100; egyéb gépjármű: 3000. Hírközlés: Rádió (1985): 430 000. Telefon (1985): 8136.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 50,3; nők: 53,3 év. Születés (1987): 42,7‰. Halálozás (1987): 14,1‰. Népességnövekedés (1987): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1987): 111,0‰. Kórházi ágyak (1985): 11 650. Orvosok (1985): 430. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1360.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 41%. Iskolakötelezettség: 5 év.
A „millió elefánt hazája”, majd francia gyarmat élére a vietnami és a kambodzsai fordulat után a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom áll, amely megszünteti a királyságot, és 1975. dec. 2-án kikiáltja a népi demokratikus köztársaságot. Ekkor Szufanuvong herceg az elnök, Kaysone Phonvihane a kormányfő s egyben a pártfőtitkár. Az egypártrendszerű ország azóta Vietnammal és Kambodzsával is szövetségben áll. Thaiföld határán több konfliktusra kerül sor. 1988. febr.-ban Laosz és Thaiföld katonai vezetői tűzszüneti és csapatszétválasztási megállapodást írnak alá. 1989. ápr.-ban az 1975 utáni időszak első választását tartják meg.
