LENGYELORSZÁG
LENGYELORSZÁG
Lengyel Köztársaság
Polska Rzeczpospolita (lengyelül)
Európa
Földrajz: Terület: 312 677 km2, Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: Közép-Európa K-i részében, a Balti-tenger partján. Szomszédai: Németország (Ny), Csehszlovákia (D), Szovjetunió (K). Felszín: É-on és középső részén síkság és alacsony dombvidék (Mazuri-tóhátság, Lengyel-alföld); D-en a sziléziai medence és hegyvidék (Szudéták, Lengyel-középhegység, Kárpátok). Legmagasabb pont: Rysy (2499 m). Legjelentősebb folyók: Wisła (Visztula), Odra (Odera), Bug. Legnagyobb tavak: Sniardwy-tó, Mamry-tó.
Népesség: Lakosság (1988): 38 389 000. Életkor szerint: 0–14: 25,7%; 15–59: 60,2%; 60–: 14,1%. Népsűrűség: 120,4/km2. Etnikai csoportok: lengyel 98%; ukrán, belorusz, szlovák, cseh, litván. Nyelvek: lengyel (hiv.), ukrán, belorusz, német. Vallások: r. kat. 90%, protestáns 1%. Városi lakosság: 60%. Főváros: Warszawa (Varsó) (1985): 649 000. Városok (1985): Lódź 849 000; Kraków (Krakkó) 716 000; Wroctaw 636 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Wojciech Jaruzelski (1985. nov. óta). Kormányfő: Tadeusz Mazowiecki (1989. aug. óta). Nemzeti ünnep: júl. 22.
Gazdaság: Pénznem: złoty (zloty) (1990. szept.: 9220,70 = 1 USD). GDP (1989): 70,3 Mrd USD. GDP/fő (1989): 1857 USD. Gazdasági növekedés (1989): –1,6%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 6,0. Fogyasztói árváltozások (1989): 244,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%; ipar és kereskedelem 44%. Export (1989): 13,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektromos gép, szén, koksz, érc, hengerelt áru, vegyipari termék, hajó, textília. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 32%, NSZK 9%, Csehszlovákia 6%, Nagy-Britannia 3%. Import (1989): 10,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, kőolajtermék, vasérc, vegyipari termék, gép, berendezés, hús, gabona, gyapot. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 36%, NSZK 10%, NDK 6%, Csehszlovákia 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 24 309 km; ebből villamosított: 10 508 km. Közúti hálózat (1988): 156 500 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 4,45 M; egyéb gépjármű: 1 012 000. Főbb kikötők: Gdańsk, Gdynia, Szczecin. Hírközlés: Tv (1985): 9 468 000. Rádió (1985): 1 077 000. Telefon (1984): 4 028 000. Napilap (1983): 217/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 66,5; nők: 74,8 év. Születés (1986): 19,0‰. Halálozás (1986): 10,1‰. Népességnövekedés (1986): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 18,0‰. Kórházi ágyak (1988): 250 000. Orvosok (1988): 78 800 (+ 17 600 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 690.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 98%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Az 1966-ban millenniumát ünneplő szocialista ország több évszázados szétdaraboltság után csak 1918. nov.10-e óta egységes és független újra. 1970. dec.-ben Gdanskban munkabeszüntetésekre kerül sor, az 1956 óta az országot vezető Wladysłiaw Gomulka kénytelen lemondani. A párt élén utóda, Edward Gierek eleinte népszerű, de 1976-ban hasonló megmozdulásokkal kell szembenéznie. Akkor még helyén marad, ám 1980. aug.-ban újra nagy erejű munkásmegmozdulások kezdődnek Gdanskban. Szept.-ben a vezetés egyezményt ír alá a munkások képviselőivel, köztük Lech Walesával. Néhány nap múlva Gierek Stanisław Kanfának adja át a vezetést, aki 1981. okt.-ig marad posztján. Őt Wojciech Jaruzelski tábornok követi, aki ekkor már a miniszterelnöki funkciót is betölti. Dec. 13-án a vezetés rendkívüli állapotot vezet be, többek közt beszünteti az 1980. aug.-ban létrejött Szolidaritás szakszervezet tevékenységét. A rendkívüli állapot 1983. júl.-ban megszűnik, gazdasági reformot hirdetnek. Jaruzelski tábornok 1985. nov.-ben a kormányfői posztot is átadja Zbigniew Messner közgazdásznak. Az ország 1986-tól a Nemzetközi Valutaalap tagjaként, ill. az amerikai szankciók felfüggesztése után könnyebben jut kölcsönökhöz. A Lengyel Egyesült Munkáspárt 1986. jún.–júl.-i IX. kongresszusán Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár is beszédet mond, s támogatásáról biztosítja a konszolidációs folyamatot. 1987-ben a vezetés kidolgozza a reform második szakaszát. A nov.-i népszavazáson, amelynek témája a gazdasági reform megvalósításának üteme és a tervezett politikai reform, csak a reform lassabb bevezetését fogadja el a lakosság. Az 1988. tavaszi áremelések és a romló életszínvonal miatt máj.-ban sztrájkok kezdődnek, majd hamarosan véget érnek. A jún.-i országos pártértekezleten a reform hívei jelentős pozíciókhoz jutnak. Aug.-ban újabb sztrájkhullám kezdődik, melynek leszerelésében Lech Wałęsa is együttműködik a hatóságokkal. Szept.-ben a kormány lemond. Az új kormányfő, Mieczystaw Rakowski idején 1989. febr.-tól nemzeti kerekasztal-tárgyalások kezdődnek. A megállapodás szerint kétkamarás parlament születik, az elnök nagyobb hatalmat és 6 éves hivatali időt kap, a szakszervezetek szabadon működhetnek. A Szolidaritást Gdanskban hivatalosan is bejegyzik. Wałęsa Jaruzelski elnökkel is találkozik. A jún.-i választásokon a Szolidaritás győz: a szemben az előre megállapított 35%-os részesedést könnyen megszerzi; a szenátusban 99 hely a Szolidaritásé, 1 pedig független képviselőé. A Szolidaritás nem akar belépni a kormányba. Júl.-ban Bush elnök felkeresi az országot és támogatást ígér. Az új parlament választásai: elnök – Jaruzelski, kormányfő – Czeslaw Kiszczak. A LEMP új első titkára: Rakowski. Aug.-ban a Szolidaritás egyik tanácsadója, Tadeusz Mazowiecki lesz az új kormányfő. A szocialista országok történetében ez az első eset, hogy egy nem kommunista politikus kerül a kormány élére.1990. jan.-ban új gazdasági program indul. A szigorú intézkedések miatt tavasszal több helyütt sztrájkolnak. Wałęsa csak nehezen tud közvetíteni. A máj.-i helyi választásokon a Szolidaritás és a függetlenek képviselői győznek.
