LIBANON
LIBANON
Libanoni Köztársaság
Al-Jumhuriya al-Lubnaniya (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 10 400 km2, Magyarországnak kb. egykilenced része. Fekvés: A Földközi-tenger K-i partján. Szomszédai: Szíria (K), Izrael (D). Felszín: A keskeny parti síksággal párhuzamos hegyláncok termékeny folyóvölgyet zárnak közre. Legmagasabb pont: Quarnat as Sawda (3083 m). Legjelentősebb folyók: Nahr al Asi (Orontes), Nahr al Litani (Litáni).
Népesség: Lakosság (*1986): 2 710 000. Életkor szerint: 0–14: 37%; 15–59: 55,1%; 60–: 7,9%. Népsűrűség: 260,6/km2. Etnikai csoportok: arab 92%; palesztin, örmény, cserkesz. Nyelvek: arab (hiv.), francia, angol, örmény, kurd. Vallások: mohamedán (síita, szunnifia, drúz) 63%, keresztény 37%, zsidó. Városi lakosság: 78%. Főváros: Bejrút (*1985): 1 500 000. Városok (1980): Tripoli 175 000; Zahlé 46 000; Saida (Sidon) 24 740.
Államforma: köztársaság. Államfő: Éliasz Hravi (1988. nov. óta). Kormányfő: Szelim al-Hossz (1987. jún. óta). Nemzeti ünnep. nov. 22.
Gazdaság: Pénznem: libanoni font (1990. szept.: 1186,23 = 1 USD). GNP (1984): 6,05 Mrd USD. GNP/fő (1984): 2223 USD. Gazdasági növekedés (1981): 0,0%. Adósságszolgálata GNP %-ában (1987): 0,2. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 17%; ipar és kereskedelem 75%. Export (1987): 591 M USD. Főbb exportcikkek: élelmiszer, zöldség, gyümölcs, textília, ékszer, dohány. Főbb exportpartnerek: Szaúd-Arábia 33%, Szíria 8%, Kuvait 8%, Jordánia 6%. Import (1987): 1,8 Mrd USD. Főbb importcikkek: ékszerészeti alapanyag, gép, elektromos berendezés, textília, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Olaszo. 15%, Franciao. 10%, Egyesült Államok 9%, Szaúd-Arábia 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 417 km. Közúti hálózat: 7100 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 300 000. Főbb kikötők: Bejrút, Tripoli, Sidon. Hírközlés: Tv (1985): 800 000. Rádió (1985): 2,1 M. Telefon (1986): 150 00. Napilap (1986): 211/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 65;0; nők: 68,9 év. Születés (1986): 30,4‰ Halálozás (1986): 7,7‰ . Népességnövekedés (1986): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1988): 48,0‰. Kórházi ágyak (1982): 11 400. Orvosok (1985): 3500. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 640.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 75%. Iskolakötelezettség: 5 év.
A francia kormányzat évei után 1941. nov. 26-án függetlenségét kikiáltó ország 1975-től anarchiába süllyed. 1976. nov.-ben szíriai békefenntartó erők vonulnak be Bejrútba, és Éliasz Szárkisz elnök alatt egy időre sikerül rendet teremteniük. Nyugat-Bejrútban ezalatt is folytatják egymás elleni harcukat a különböző hitvallású milíciák. 1978. márc.-ban, majd 1982. jún.-ban izraeli katonai erők foglalják el az ország D-i részét és Bejrútot. Szept.-ben a palesztinok elhagyják a fővárost. Az egy hónappal azelőtt megválasztott Basir Dzsemajel elnököt meggyilkolják. Néhány nap múlva testvére, Amin Dzsemajel követi őt az elnöki székben. Azóta a „sem béke, sem háború” állapota dúl az országban, miközben az izraeli erők 1985. febr.-ban megkezdik kivonulásukat. Okt.-ben a milíciák szíriai felügyelet alatt békeszerződést írnak alá egymással, de 1986. jan.-tól a harcok kiújulnak. Miközben sokasodnak a merényletek, robbantások és emberrablási akciók, a szíriai katonák 1987-ben újra bevonulnak az országba.1988 tavaszán a milíciák harca erősödik, az izraeli katonák újra betörnek az országba. Aug.-ban elnökválasztásokat hirdetnek meg, ám a szavazásra jogosult parlamenti tagok többsége nem érkezik meg. Szept.-ben ideiglenes katonai kormány alakul Michel Aount vezetésével. Hossz nem akar lemondani, így az országnál 2 kormánya van, de nincs elnöke. 1989 tavaszán felélednek a belső harcok is. A nyári vérengzéseket túszdráma tetézi, amelybe Izrael és az Egyesült Államok is belekeveredik. Okt.-ben Szaúd-Arábiában tárgyalások folynak a belső megbékélésről. Az új államfőt, Reni Muavadot nov.-ben meggyilkolják. Az új elnök Éliasz Hravi. 1990. aug.-ban alkotmánymódosításokat fogadnak el. A függetlenség kikiáltása óta ez az első módosítás. Eszerint a moszlimok és a keresztények ugyanannyi helyet kapnak a parlamentben. Ősszel több milícia szünteti be a harcot.
