MÁLTA
MÁLTA
Máltai Köztársaság
Republika ta'Malta (máltai nyelven)
Republic of Malta (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 315,6 km2, Magyarországnál 300-szor kisebb. Fekvés: 3 sziget (Malta, Comino, Gozo) D-Európában, a Földközi-tengerben: Felszína Kopár, sziklás. Folyó nincs. Legmagasabb pont: 253 m.
Népesség: Lakosság (1987): 345 600. Életkor szerint: 0–14: 23, 9%; 15-59: 61,6%; 60–: 14,5%. Népsűrűség: 1094,5/km2. Etnikai csoportok: máltai (arabok és olaszok leszármazottai); angol. Nyelvek: máltai (hiv.), angol (hiv.), olasz. Vallások: r. kat. 98%, protestáns. Városi lakosság: 94%. Főváros: Valetta (1985): 9340. Városok (1983): Sliema 20116; Victoria 5461.
Államforma: köztársaság. Államfő: Paul Xuereb (ideiglenesen). Kormányfő: Fenech Adami (szül. 1933. júl. 17.). Nemzeti ünnep: márc. 31.
Gazdaság: Pénznem: pound (máltai font) (1990. szept.: 0,30 = 1 USD). GNP (1988): 1,6 Mrd USD. GNP/fő (1988): 4948 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): 6,7%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,5. Fogyasztói árváltozások (1988): 0, 9%. Munkaerő-megoszlás: ipar és kereskedelem 35% . Export (1987): 605 M USD. Főbb exportcikkek: textília, élelmiszer, dohány; virág, zöldség. Főbb exportpartnerek: NSZK 31%, Nagy-Britannia 20%, Líbia 8%. Import (1987): 1,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: közszükségleti cikk, gép, élelmiszer, energia, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Olaszos 23%, Nagy-Britannia 18%, NSZK 14%, Egyesült Államok 7%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1988): 1405 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 94 108; egyéb gépjármű: 20 772. Fő kikötő: Valetta. Hírközlés: Tv (1989): 134 501. Rádió (1985): 142 000. Telefon (1989): 168 865.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 72,5; nők: 77,0 év. Születés (1987): 15,4‰. Halálozás (1987): 8;4‰. Népességnövekedés (1987): 0,7%. Csecsemőhalandóság (1988): 10,1‰. Kórházi ágyak (1989): 3259. Orvosok (1989): 760 (+ 93 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 90%. Iskolakötelezettség: 16 éves korig.
Az 1964. szept. 21-én függetlenné váló; korábban brit ellenőrzésű terület 1974. dec. 13-a óta Nemzetközösség tagja. 1971-ben a szigeten felülkerekedő munkáspárti vezetők el nem kötelezett politikába kezdenek, melynek eredményeként 1979. márc.-ban bezárják a brit katonai támaszpontot. 1985. nov.-ben az ország szabad költözködési egyezményt ír alá Líbiával. Az 1987. máj.-i választásokon –16 éves munkáspárti kormányzás után – az ellenzéki Nacionalista Párt győz. Vezetője, Fenech Adami alakít kormányt, aki – programja szerint – némileg távolodni kíván Líbiától s közeledni a Közös Piachoz. 1988. ápr.-ban a szigetről 190 éve elűzött Máltai Lovagrend Rámában új vezetőt választ. 1990-ben az ország jelentkezik a Közös Piacba.
