MEXIKÓ
MEXIKÓ
Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 1 963 201 km2, Magyarországnál kb. 21-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika É-i részén. Szomszédai: Egyesült Államok (É), Guatemala, Belize (D). Felszín. Legnagyobb részét a Mexikói-fennsík képezi, amelyet K-en és Ny-on magas (2500-3000 m) hegyvonulat, D-en vulkáni hegyvidék vesz körül. A keskeny tengerparti síkság csak DK-en szélesedik alfölddé. Legmagasabb pont: Citlaltépetl (Orizaba) (5700 m). Legjelentősebb folyók: Rio Bravo, Balsas, Panuco. Legnagyobb tavak: Chapalai-tó, Infiernillo-víztároló.
Népesség: Lakosság (1989): 88 087 000. Életkor szerint: 0–14: 37,5%; 15–59: 57,0%; 60–: 5,5%. Népsűrűség: 41,4/km2. Etnikai csoportok: mesztic 55%; indián 29%; kreol, fehér. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvjárások. Vallások: r. kat. 93%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 69%. Főváros: Ciudad de Méjico (Mexikóváros) (1986): 19 400 000 (A). Városok (1984): Guadalajara 3 256 000 (A); Monterrey 2 658 000 (A); Tijuana 932 000.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Salinas de Gortari (1988. dec. óta). Nemzeti ünnep: szept. 16.
Gazdaság: Pénznem: mexikói peso (1990. szept.: 2880,90 = 1 USD). GDP (1990): 221,1 Mrd USD. GDP/fő (1990): 2569 USD. Gazdasági növekedés (1990): 3,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 4,7. Adósságszolgálatai export %-ában (1990): 28,2. Adósság/fő(1990): 1193 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 0,7. Fogyasztói árváltozások (1990): 23%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%; ipar 13%. Export (1988): 20,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gép, gyapot, kávé, élő állat, színesfém, textília, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 70%, Japán 6%, Spanyolo. 5%. Import (1988): 19,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, gyógyszer, élelmiszer, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 73%, Japán 7%, NSZK 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózata 25 689 km. Közúti hálózat (1986): 228 686 km; ebből autópálya: 1178 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 454176; egyéb gépjármű: 2 296 655. Főbb kikötők: Coatzacoalcos, Tampico, Salina Cruz. Hírközlés: Tv (1985): 8,5 M. Rádió (1985): 15 M. Telefon (1985): 7 329 416. Napilap (1986): 142/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1988): férfiak 65,9; nők: 72,3 év, Születés (1987): 32,0‰. Halálozás (1987): 5,1‰. Népességnövekedés (1987): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 42,0‰. Kórházi ágyak (1986): 71 058. Orvosok (1986): 57 391. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1240.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 88%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az 1821. szept. 28-án függetlenségét kikiáltó országban az 1917. febr.-i alkotmány elfogadása óta országos szinten hagyományosan az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) kerül ki győztesen a választásokból. Luis Echeverria (1970–76), Lopez Portillo (1976–82) és Miguel de la Madrid (1982–88) elnöksége alatt az országban az olajnak köszönhetően rendkívüli gazdasági növekedés, egyúttal rendkívüli eladósodás következik be. A demokratikus berendezkedésű államban a légnagyobb ellenzéki párt, a PRI-től jobbra álló SAN (Nemzeti Akció Párt) többször próbál ja megszerezni egy-egy kulcsállam kormányzói tisztét, miközben rendre választási csalással vádolja a PRI-t. A baloldal 5 kis pártja 1987. márc.-ban egyesül. Az 1980-ban kritikus gazdasági helyzetben lévő országot a bankvilág 1983 után példamutató adósként ünnepli, ám a 13. labdarúgó-világbajnokság napjaiban, 1986. máj.-ban az adósság átlépi a 100 Mrd USD-s határt. Az adósságot 1986. febr.-ban, majd 1987 elején is át kell ütemezni. A mexikói kormány amerikai kincstárjegyek vásárlásával sem tud változtatni súlyos helyzetén. Az 1988. júl.-i választásokon Carlos Salinas de Gortari csekély többséggel győz, de hónapokon át tart a vita arról, hogy csalással szerezte-e még az elnöki hivatalt. Az 1989. jan. elnöki beiktatáson Fidel Castro is a meghívottak között van. Máj.-ban a kölcsönök részleges eltörléséről indulnak – a világon először – komoly tárgyalások. 1990-ben néhány kölcsönt eltörölnek.
