MONGÓLIA
MONGÓLIA
Mongol Népköztársaság
Bügd Najramdah Mongol Ard Uls (mongolul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 1 565 000 km2, Magyarországnál kb. 17-szer nagyobb. Fekvés: K-Ázsia középső részében. Szomszédai: Szovjetunió (É, Ny), Kína (D, K). Felszín: Ny-i részén 2000–4000 m magas hegységek homokos, sztyeppes, mocsaras, lefolyástalan medencéket zárnak közre. K-en 1000–1200 m magas fennsíkok, homok-, kő- és agyagsivatagokkal (a Góbi peremvidéke). Legmagasabb pont: Pik Hujtun (4653 m). Legjelentősebb folyók: Szelenga, Onon, Herlen. Legnagyobb tavak: Uvsz-tó, Hövszgól-tó, Har-Usz-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 2 093 000. Népsűrűség: 1,2/km2. Etnikai csoportok: halha mongol 75%; burját mongol 5%; kazah 4%; orosz, kínai. Nyelvek: haiha mongol (hiv.), kazah, orosz, kínai. Vallás: buddhista (lámaista) – egyetlen kolostor. Városi lakosság: 55%. Főváros: Ulánbátor (1984): 479 500. Városok (1984): Darhan 63 600; Erdenet 40 000; Csojbalszan 23 000.
Államforma: népköztársaság. Állam- és kormányfő: Sarcdin Gungadordzs (1990. aug. óta). Nemzeti ünnep: júl. 11.
Gazdaság: Pénznem: tugrik (1990. szept.: 3,35 = 1 USD). GNP (1985): 1,6 Mrd USD. GNP/fő (1984): 1000 USD. Gazdasági növekedés (1985): 5,0%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 16. Fogyasztói árváltozások (1985): 70%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 52%; ipar 10%. Export (1985): 660 M USD. Főbb exportcikkek: bányakincs, hús, bőr, élelmiszer, gyapjú, szőrme, élő állat. Fő exportpartner: Szovjetunió 80%. Import (1985): 1 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, iparcikk, gyógyszer, élelmiszer. Fő importpartner: Szovjetunió 91%.
Közlekedés: vasúti hálózat (1983): 1423 km. Közúti hálózat: 1500 km. Hírközlés: Tv (1985): 60 000. Rádió (1985): 250 000. Telefon (1983): 44 600. Napilap (1985): 91/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 61,1; nők: 65,2 év. Születés: (1985): 35,0‰. Halálozás (1985): 10,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1986): 47,0‰. Kórházi ágyak (1986): 20 790. Orvosok (1986): 4347. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 440.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 89%. Iskolakötelezettség: 8 év (a nagyobb településeken).
A korábbi kínai megye, majd orosz protektorátus 1921. júl.11-e óta független, 1924. nov. 26-a óta népköztársaság. Jumdzságín Cedenbal pártfőtitkárt 1984. dec.-ben Dzsambín Batmönh követi a párt élén. Az 1986-os választásokon a 70 000 tagot számláló Mongol Népi Forradalmi Párt gyakorlatilag 100%-os eredménnyel győz. Mihail Gorbacsov 1986. júl.-ban bejelenti, hogy csökkenteni fogják a Mongóliában állomásozó szovjet csapatok létszámát. 1987. ápr. és jún. között szovjet gépesített lövészhadosztály távozik Mongóliából. 1989 elején bejelentik, hogy csökkentik a fegyveres erők létszámát. Miközben javul a viszony Kínával, máj.-ban újabb szovjet haderőcsökkentés kezdődik, miszerint 50 000 katona hagyja el az országot. 1990. jan.-ban ellenzéki tüntetések szerveződnek. Sztálin szobrát ledöntik. Márc.-ban lemond a pb. A Mongol Népi Forradalmi Párt új főtitkára Gombodzsavin Ocsirbat. Aug.-ban az első többpárti választásokon a kommunisták a parlament mindkét házában többséget szereznek. Az új kormányfő, Saradin Gungadordzs megígéri, hogy ellenzéki politikusokat is bevesz a vezetésbe.
