MYANMARI UNIÓ
MYANMARI UNIÓ
Myanmari Unió Szocialista Köztársasága
Pyidaungsu Socialist Thammada Myanma Naingngandaw (burmaiul)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 678 528 km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Fekvés: D- és DK-Ázsia között, a Bengáli-öböl partján. Szomszédai: India, Banglades (Ny), Kína, Laosz, Thaiföld (K). Felszín: É-on, K-en és Ny-on értékes erdőkkel borított, 3000–5000 m magas hegyvonulatok zárják körül az Irrawaddy alföldjét és a szavannás fennsíkot. Legmagasabb pont: Hkakabo Razi (5881 m). Legjelentősebb folyók: Irrawaddy, Salween, Chindwin.
Népesség: Lakosság (*1986): 40 481 000. Életkor szerint: 0–14: 41,2%; 15–59: 52,8%; 60–: 6,0%. Népsűrűség: 59,7/km2. Etnikai csoportok: burmai 70%; shan 9%; karen 7%; rakhin 4%; indiai, kínai. Nyelvek: burmai (hiv.), angol, tamil, hindi, kínai, shan, karen. Vallások: buddhista 85%, törzsi vallású 11%, mohamedán 2%, hindu 2%, keresztény. Városi lakosság: 24%. Főváros: Rangoon (Rangun) (1985): 2 458 712. Városok (1985): Mandalay 532 895; Bassein 336 000; Henzada 284 000.
Államforma: szocialista köztársaság. Államfő: Maung-Maung (1988. szept. óta). Kormányfő: U Maung Kha (szül. 1917. nov. 12.). Nemzeti ünnep: jan. 4.
Gazdaság: Pénznem: kyat (1990. szept.: 6,04 = 1 USD). GNP (1986): 8,1 Mrd USD. GNP/fő (1986): 200 USD. Gazdasági növekedés (1980–86): 4,9%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1987): 1,7. Fogyasztói árváltozások (1988): 19%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 66%; ipar 12%. Export (1988): 138 M USD. Főbb exportcikkek: rizs, teak- és egyéb fa, nyersgumi, érc. Főbb exportpartnerek: DK-ázsiai országok 30%; Közös Piac 12%. Import (1988): 244 M USD. Főbb importcikkek: gép, közlekelési eszköz, vegyipari termék, fém, energia, papír. Főbb importpartnerek: Japán 50%, Közös Piac 20%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 4438 km. Közúti hálózat(1988): 23 253 km; ebből burkolt: 3923 km. Gépjárművek (1980): személygépkocsi: 43 000; egyéb gépjármű: 44 000. Főbb kikötők: Rangun, Sittwe, Bassein. Hírközlés: Tv (1988): 35 000. Rádió (1985): 3 M. Telefon (1987): 61 872. Napilap (1987): 14/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 51,9; nők: 55,0 év. Születés (1987): 32,6‰. Halálozás (1987): 13,2‰. Népességnövekedés (1987): 1,9%. Csecsemőhalandóság (1986): 96,0‰. Kórházi ágyak (1987): 26 839. Orvosok (1987): 10 579. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 4660.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 66%. Iskolakötelezettség: 4 év.
1948-ban Burma úgy válik el Nagy-Britanniától, hogy minden kedvezményes kapcsolatról lemond. 1973-ban új alkotmányt fogadnak el, 1974-ben véget ér a katonai vezetés, és az ország egypártrendszerű szocialista köztársaság lesz. Az 1985. okt.-i választásokon is a másfél millió tagot felsorakoztató Burmai Szocialista Programpárt kap meg minden parlamenti helyet. A soknemzetiségű, máig is magába zárkózó országban a kormánycsapatok csak 1987 elején hódítanak vissza területeket a fegyveres gerilláktól, akik a mák-, vagyis az ópiumtermelést is ellenőrzik. 1988-ban újra éleződik a szembenállás a kormánycsapatok és a gerillák között. Nyáron fokozódó zavargások kezdődnek. Maung Maung az új államfő. Szept.-ben U Nu volt miniszterelnök vezetésével ellenkormány alakul. Az országban sokan a többpártrendszer bevezetését követelik. 1989 nyarán ismét zavargások kezdődnek. Az általános választások után júl.-ban a rendszer vezetői elismerik, hogy az ellenzék győzött. Megígérik, hogy átadják a hatalmat Aung San Su Ki asszonynak, aki házi őrizetből figyeli a választási kampányt. Az év végén az ország nevét hivatalosan is Myanmari Unióra változtatják. A hatalom átadására 1990 végéig sem kerül sor.
