NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG
NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG
(1990. okt. 3-ig)
Deutsche Demokratische Republik (németül)
Európa
Földrajz: Terület: 108 333 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Közép-Európában, a Balti-tenger partján. Szomszédai: NSZK (Ny), Csehszlovákia (D), Lengyelország (K). Felszín: Nagy része síkság (Germán-alföld); D-en hegyvidék (Német-középhegység). Legmagasabb pont: Fichtelberg (1214 m). Legjelentősebb folyók: Elbe (Elba), Oder (Odera), Saale. Legnagyobb tavak: Müritz-tó, Schwerini-tó, Plaui-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 16 736 600. Életkor szerint: 0–14: 19,2%; 15–59: 61,5%; 60–: 19,3%. Népsűrűség: 153,8/km2. Etnikai csoportok: német 99%; vend (szorb). Nyelvek: német (hiv.), szorb. Vallás: protestáns. Városi lakosság: 77%. Főváros: Berlin (1988: 1 260 921. Városok (1987): Leipzig (Lipcs) 550 641; Dresden (Drezda) 519 810; Chemnitz (Karl-Marx-Stadt) 313 799.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Sabine Bergman-Pohl (1990. márc. óta). Kormányfő: Lothar de Maizičre (1990. márc. óta). Nemzeti ünnep: okt. 7.
Gazdaság: Pénznem: Mark (DM) (1990. szept.: 1,55 = 1 USD). GDP (1988): 117 Mrd USD. GDP/fő (1988): 7094 USD. Gazdasági növekedés (1988): 3,0%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1985): 6,4. Fogyasztói árváltozások (1988): 1,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 10%; ipar 42,5%. Export (1986): 27,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, brikett, vegyipari termék, fotó-optikai cikk, gépkocsi, közszükségleti cikk. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió, KGST-országok. Import (1986): 27,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, szén, koksz, vasérc, bauxit, mangánérc, testilipari nyersanyag, gép, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Szovjetunió, KGST-országok.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 13 750 km; ebből villamosított: 3475 km. Közúti hálózat (1987): 47 214 km; ebből autópálya: 1855 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 3 743 554; egyéb gépjármű: 289 616. Főbb kikötők: Rostock, Wismar, Stralsund. Hírközlés: Tv (1985): 6 079 000. Rádió (1985): 10 M. Telefon (1988): 3 976 844. Napilap (1986): 559/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 68,8; nők: 74,7 év. Születés (1986): 13,4‰. Halálozás (1986): 13,4‰. Népességnövekedés (1986): 0,0%. Csecsemőhaladóság (1985): 13,1‰. Kórházi ágyak (1988): 165 950. Orvosok (1988): 41 639 (+ 12 932 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 490.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezttség: 10 év.
Az 1949. okt. 7-én megalakult demokratikus köztársaságot 1971. máj.-ig Walter Ulbricht vezeti, akit akkor saját kérésére a pártvetezés felment a Német Szocialista Egységpárt KB első titkári tisztsége alól. Utóda, Erich Honecker 1976-tól főtitkár, egyben az államtanács elnöke is. Az 1972. dec.-ben megszülető NDK-NSZK alapszerződés, valamint a Ny-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú megállapodás (1971. szept.) hozzájárul az európai határok sérthetetlenségének elismeréséhez. Az NSZK-val s átlalában a Közös Piaccal különleges kapcsolatokat, főleg erőteljes gazdasági együttműködést fenntartó ország 1980-ban nagyszabású termeléskoncentrációval válaszol a világgazdasági változásokra: a termelés 90%-át 129 kombinátba vonják össze. Miután az NSZK-ban amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereket állítanak fel. Többszöri halasztás után Erich Honecker 1987. aug.-ban látogatást tesz az NSZK-ban. 1988-ban leszerelik a rövid hatótávolságú szovjet nukleáris rakétákat. 1989. máj.-ban helyi választásokat tartanak. Az NSZEP fölényes győzelme mellett az ellenzék is szervezkedni kezd. A menekülőkre nem lőnek a határon. Nyáron és ősszel több mint 20 ezren hagyják el Magyarországon keresztül véglegesen az országot. A prágai és a varsói NSZK-nagykövetségre menekülő ezrek később vasúton az NDK-n keresztül jutnak el az NSZK-ba. Megjelenik az első nyíltan szervezkedő ellenzéki csoportosulás, az „Új Fórum”. Okt.-ben utcai zavargások kezdődnek, a hatóságok erőszakos megtorlást alkalmaznak. A kiteljesedő tüntetések miatt Honecker lemond. Egon Krenz először főtitkár, majd elnök is. A tüntetések tovább folynak. Nov.-ben Hans Modrow áll a kormány élére. 9-én a kettéosztott Berlin 2 része között megindul a kölcsönös forgalom. A berlini fal lebontása megkezdődik. Karácsonyra a Brandenburgi kapu is megnyílik. Krenz lemond, Gregor Gysi a kommunisták új vezetője. Az 1990. márc.-i választásokon a kereszténydemokraták győznek (41%), második a Szociáldemokrata Párt (21%). Az új kormányfő Lothar de Maizičre. Népi Kamara elnöke, Sabine Bergman-Pohl asszony veszi át, ideiglenesen. Júl. 1-jén a 2 német állam között valutaunió jön létre. A parlament szept.-ben elfogadja, hogy az ország okt. 3-án csatlakozzék az NSZK-hoz. Dec.-re országos választásokat írnak ki. Eközben nőnek a belső problémák: elszabadul a munkanélküliség, rendezetlenek a tulajdonviszonyok.
