NORVÉGIA
NORVÉGIA
Norvég Királyság
Kongeriket Norge (norvégül)
Európa
Földrajz: Terület: 323 878 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer nagyobb. Fekvés: É-Európában, a Skandináv-félsziget Ny-i részén. Szomszédai: Svédország, Finnország, Szovjetunió (K). Felszín: Egész területén a Skandináv-hegység vonulatai és fennsíkjai. Partvidéke fjordokkal és sziklaszigetekkel tagolt. Legmagasabb pont: Galahöpigg (2469 m). Legjelentősebb folyó: Glomma. Legnagyobb tavak: Femund, Mjųsa, Rųssvatnet.
Népesség: Lakosság (1989): 4 204 000. Életkor szerint: 0–14: 19,4%; 15–59: 59,3%; 60–: 21,3%. Népsűrűség: 13/km2. Etnikai csoportok: norvég 99%; lapp, finn. Nyelvek: norvég (bokål és nynorsk). Vallások: protestáns 99%, r. kat. Városi lakosság: 73%. Főváros: Oslo (1988): 450 808. Városok (1988): Bergen 209 912; Trondheim 135 542; Stavanger 96 316.
Gazdaság: Pénznem: krone (norvég korona) (1990. szept.: 6,01 = 1 USD). GDP (1990): 105,9 Mrd USD. GDP/fő (1989): 21 935 USD. Gazdasági növekedés (1990): 1,5%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 3,1. Fogyasztói árváltozások (1990): 4,8%. Munkanélküliség (1989): 4,9%. Munkanéküliség (1989): 4,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 7%; ipar és kereskedelem 47%. Export (1988): 22 M USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, földgáz, gép, közlekedési eszköz, cellulóz, papír, hal, színesfém, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 27%, NSZK 17%, Svédo. 9%. Import (1988): 23,1 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vegyipari termék, élelmiszer, takarmány, fém, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Svédo. 17%, NSZK 16%, Nagy-Britannia 10%, Egyesült Államok 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 4168 km; ebből villamosított: 2459 km. Közúti hálózat (1989): 87 578 km; ebből burkolt: 59 928 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 1 621 995; egyéb gépjármű: 313 873. Főbb kikötők: Bergen, Stavanger, Oslo. Hírközlés: Tv (1989): 1 471 967. Rádió (1985): 3 230 000. Telefon (1988): 1 948 680. Napilap (1986): 482/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 72,7; nők: 79,5 év. Születés (1987): 13,0‰. Halálozás (1987): 10,7‰. Népességnövekedés (1987): 0,2%. Csecsemőhalandóság (1986): 7,8‰. Kórházi ágyak (1987): 66 373. Orvosok (1986): 9443. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 450.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 100%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1905. okt. 26-a óta független királyságban 1957. szept.-től az alkotmány figyelembevételével V. Olav uralkodik. 1965-ben a Munkáspárt elveszti 3 évtizeden át megtartott többségét, azóta a polgári pártkoalícióval felváltva kormányozza az országot. Az 1981. szept.-i szavazást követően a konzervatívok alakítanak kormányt, élükön Kaare Willochhal. Az 1985. szept.-i választásokon szoros küzdelemben újra a polgári koalíció nyer. Willoch kisebbségi kormányt alakít, amely az 1986. ápr.-i parlamenti bizalmi szavazáson megbukik. Máj.-ban a király Gro Harlem Brundtland asszonynak, a Munkáspárt vezetőjének ad kormánylakítási megbízást, aki szociáldemokrata beállítottságú kisebbségi kormányt alakít, melynek 18 tagjából 8 nő. Brundtland asszony nemzetközeileg is elismerést vív ki magának azzal, hogy bizottság élén a világ környezetének állapotáról jelentést tesz közzé, s megoldási módozatokat is javasol. Az 1989. szept.-i választásokon Brundtland asszony kormányon marad, de helyzete meginog. A kormányfő okt.-ben lemond. Utóda a konzervatív Jan Syse. 1990. okt.-ben a hárompárti kormánykoalíció felbomlik. Újra Brundtland asszony alakít kormányt.
Függő, ill. társult területek
