SALVADOR
SALVADOR
Salvadori Köztársaság
República de El Salvador (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 21 041 km2, Magyarországnál kb. 4,5-szer kisebb. Fekvés: Közép-Amerika Ny-i, Csendes-óceán menti partvidékén. Szomszédai: Guatemala (Ny), Honduras (K). Felszín: Nagy részén hegyvidék, ma is működő vulkánokkal. A hegyláncok medencéket, fennsíkokat zárnak közre. Legmagasabb pont: 2804 m. Legjelentősebb folyó: Lempa. Legnagyobb tó: Ilopango.
Népesség: Lakosság (1989): 5 548 000. Életkor szerint: 0–14: 44,3%; 15–59: 51,0%; 60–: 4,7%. Népsűrűség: 238,1/km2. Etnikai csoportok: mesztic 70%; indián 10%; fehér 10%. Nyelvek: spanyol (hiv.), nahuatl, maya. Vallások: r. kat. 85%, protestáns. Városi lakosság: 43%. Főváros: San Salvador (1984): 440 052. Városok (1980): Santa Ana 208 322; San Miguel 161 156; Zacatecoluca 78 751.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Alfredo Cristiani (1989. jún. óta). Nemzeti ünnep: szept. 15.
Gazdaság: Pénznem: salvadóri colón (1990. szept.: 6,35 = 1 USD). GDP (1990): 5,68 Mrd USD. GDP/fő (1990): 1097 USD. Gazdasági növekedés (1990): -1,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 3,4. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 29. Adósság/fő (1990): 286 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 4,0. Fogyasztói árváltozások (1990): 24,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%; ipar és kereskedelem 22%. Export (1988): 633 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, bőr, textília, cukor, élő állat. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 39%, NSZK 23%, Guatemala 10%. Import (1988): 1,05 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, gyógyszer, kőolaj, élelmiszer, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 42%, Guatemala 23%, Mexikó 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 602 km. Közúti hálózat (1985): 12 164 km; ebből burkolt: 5127 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 138 000; egyéb gépjármű: 24 000. Főbb kikötők: Acajutla, La Libertad. Hírközlés: Tv (1985): 350 000. Rádió (1985): 1,9 M. Telefon (1985): 94 000. Napilap (1986): 52/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 62,6; nők: 66,3 év. Születés (1987): 37,0‰. Halálozás (1987): 10,0‰. Népességnövekedés (1987): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1985): 71,0‰. Kórházi ágyak (1985): 6525. Orvosok (1985): 1592. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 2830.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 62%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A Spanyolország fennhatósága alól 1921. szept. 15-én felszabaduló, de a Közép-amerikai Föderáció felbomlását követően csak 1940. jan. 30-tól független országban a 60-as években katonatisztek kormányoznak. A tábornokok politikai és gazdasági nézetellentétek miatt 1969. jún.-ban az ún. futballháborúba vezetik az országot a szomszédos Hondurasszal. Az ezután is egymást váltó ezredesek diktatúráját 1979. okt.-ben megdönti egy olyan tiszti csoport, amely polgári politikusokat, közöttük a kereszténydemokrata José Napoleon Duartét is bevonja a vezetésbe. A folytatódó erőszaknak 1980. márc.-ban áldozatul esik Romero érsek is. A baloldal a Farabundo Marti nemzeti felszabadítási front megalapítása óta egyre intenzívebb harcot folytat a rendszer ellen. A polgárháborús körülmények közepette az 1984. ápr.-ban újraválasztott Duarte elnök 1986. márc.-ban béketervet készít a gerillaháború befejezésére, ám a továbbra is erős szélsőjobboldal miatt a megegyezés nem jön létre. Nem hoz alapvető változást az 1987. aug.-i közép-amerikai béketerv sem. Az 1988. márc.-i választásokon a szélsőjobb győz, miközben a gerillák és a hadsereg harcolnak egymással. Az új elnököt, Alfredo Cristianit jún.-ban iktatják be. Az aug.-i hondurasi közép-amerikai csúcsértekezleten az elnökök tárgyalásra szólítják fel a kormányt és a gerillákat. Nov.-ben az elnöki palota körül harcok folynak. 1990-ben az Egyesült Államok nyomást fejt ki a béketárgyalások újrafelvételére. Ám azok újra és újra megszakadnak.
