SEYCHELLE-SZIGETEK
SEYCHELLE-SZIGETEK
Seychelle Köztársaság
Republic of Seychelles (angolul)
Républic des Seychelles (franciául)
Republik Sesel (kreol nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 404 km2, Magyarországnál kb. 230-szor kisebb. Fekvés: Az India-óceánban, Madagaszkár szigetétől ÉK-re. Szomszédai: Madagaszkár (DNy), Szomália (Ény). Felszín: 115 kisebb, főleg korallsziget. Legmagasabb pont: Morne Seychellois (905 m).
Népesség: Lakosság (1989): 70 000. Életkor szerint: 0–14: 36,3%; 15–59: 57,3%; 60–: 6,4%. Népsűrűség: 173,3/km2. Etnikai csoportok: fekete, mulatt, francia-kreol, indiai, kínai, maláj. Nyelvek: angol (hiv.), francia (hiv.), kreol (hiv.). Vallások: r. kat. 91%, protestáns 7,5%. Városi lakosság: 26%. Főváros: Victoria (1980): 23 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: France Albert René (1979 óta). Nemzeti ünnep: jún. 5.
Gazdaság: Pénznem: rupee (Seychelle-szigeteki rúpia) (1990. szept.: 5,12 = 1 USD). GDP (1986): 240 Mrd USD. GDP/fő (1988): 3590 USD. Gazdasági növekedés (1973–82): 3,7%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 5,6. Fogyasztói árváltozások (1988): 2,6%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 18,5%; ipar és kereskedelem 19,4%. Export (1987): 22 M USD. Főbb exportcikkek: kopra, hal, fahéj, guanó. Főbb exportpartnerek: Pakisztán 38%, Japán 26%. Import (1987): 114 M USD. Főbb importcikkek: gép, iparcikk, energia, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 20%, D-afrikai Közt. 13%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 269 km; ebből burkolt: 187 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 3500; egyéb gépjármű: 1000. Fő kikötő: Victoria. Hírközlés: Tv (1987): 3500. Rádió (1985): 30 000. Telefon (1983): 6704. Napilap (1986): 48/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): 66 év. Születés (1986): 26,2‰. Halálozás (1986): 7,5‰. Népességnövekedés (1986): 1,8%. Csecsemőhalandóság (1986): 15,0‰. Kórházi ágyak (1987): 373. Orvosok (1987): 57 ( + 9 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 80%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A 19. sz.-ban Mauritiusszal együtt irányított gyarmat 1903-tól közvetlenül Londontól függ, végül Nemzetközösség tagjaként 1976. jún. 29-e óta független. Az első elnököt, James Manchamot egyéves hivatali idő után miniszterelnöke puccsal távolítja el. A baloldali fordulat vezetőjét, France Albert Renét 1979. jún.-ban, majd 1984. jún.-van választásokon is megerősítik államfőként (az utóbbin 92,6%-os többséggel). Az 1979. jún.-i alkotmány szerint az országban a Népi Progresszív Párt az egyetlen engedélyezett politikai mozgalom.
