SURINAME
SURINAME
Suriname Köztársaság
Republiek van Suriname (hollandul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 163 265 km2, Magyarországnál több mint 1,5-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika ÉK-i partvidékén. Szomszédai: Guyana (Ny), Brazília (D), Francia Guyana (K). Felszín: Az Atlanti-óceán partvidéke mentén széles síkság: D-en őserdővel borított domb- és hegyvidék. Legmagasabb pont: Juliana Top (1280 m). Legjelentősebb folyók: Corantijn, Marowinje, Suriname.
Népesség: Lakosság (1989): 400 000. Népsűrűség: 2,3/km2. Etnikai csoportok: hindi 37%; kreol 31%; indonéz (jávai) 15%; fekete 9,5%; indián 3%; kínai 1,6%; fehér 1%. Nyelvek: holland (hiv.), angol, takki-takki (keveréknyelv). Vallások: keresztény 37%, hindu 33%, mohamedán 22%. Városi lakosság: 50%. Főváros: Paramaribo (1988): 150 000. Városok: Nieuw Nickerie, Albina.
Államforma: köztársaság. Államfő: Ramsewak Shankar (1988. jan. óta). Kormányfő: Henk Arron (1988. jan. óta). Nemzeti ünnep: nov. 25.
Gazdaság: Pénznem: gulden (holland forint) (1990. szept.: 1,78 = 1 USD). GNP (1986): 954 M USD. GNP/fő (1988): 2450 USD. Gazdasági növekedés (1965–85): 3,6%. Fogyasztói árváltozások (1984): 3,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 29%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1986): 482 M USD. Főbb exportcikkek: timföld, bauxit, alumínium, rizs. Főbb exportpartnerek: Hollandia 26%, Egyesült Államok 13%. Import (1986): 487 M USD. Főbb importcikkek: iaprcikk, élelmiszer, gép, energia. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 30%, Trinidad és Tobago 21%, Hollandia 9%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 120 km. Közúti hálózat: 1335 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 32 000; egyéb gépjármű: 13 000. Fő kikötő: Paramaribo. Hírközlés: Tv (1985): 44 000. Rádió (1985): 230 000. Telefon (1985): 36 000. Napilap (1987): 80/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 65; nők: 70 év. Születés (1985): 26,0‰. Halálozás (1985): 8,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1985): 21,0‰. Kórházi ágyak (1985): 1964. Orvosok (1985): 219.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 65%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
A korábbi holland gyarmat – amelyet a hollandok cserével szereztek az angoloktól – 1975. nov. 25-e óta független. A polgári kormányzat csak 1980-ig tart, amikor az új katonai tanács tagjai először a kormányfőt, majd aug.-ban az elnököt, Johan Ferriert is letartóztatják. Az alumíniumipar nemzeti ellenőrzését célul kitűző katonák először Chin Sent nevezik ki miniszterelnöknek, aki polgári-katonai kormányt szervez. 1982-től Desi Bouterse ezredes veszi át a vezetést, akit 1985. aug.-ban választások is megerősítenek hivatalában. 1980 óta az alkotmány hatályon kívül van, pártok nem működnek. 1985 óta feszültségek mutatkoznak a katonai vezetésben. 1990-ben a kormánycsapatok és Ronny Brunswijk gerillái között több összecsapásra kerül sor.
