SVÉDORSZÁG
SVÉDORSZÁG
Svéd Királyság
Konungariket Sverige (svédül)
Európa
Földrajz: Terület: 449 964 km2, Magyarországnál több mint 4,5-szer nagyobb. Fekvés: É-Európában, a Skandináv-félszigeten. Szomszédai: Norvégia (Ny), Finnország (K). Felszín: Ny-i részén hegyvidék; középső és D-i területein dombvidék; a keskeny parti síkság D-en alfölddé szélesedik, nagy tavakkal. Legmagasabb pont: Kebnekajse (2132 m). Legjelentősebb folyók: Göta älv, Dalälven, Umeälven. Legnagyobb tavak: Vänern, Vättern, Mälaren.
Népesség: Lakosság (1989): 8 371 000. Életkor szerint: 0–14: 17,9%; 15–59: 59,0%; 60–: 23,1%. Népsűrűség: 19/km2. Etnikai csoportok: svéd 97%; lapp, finn 3%. Nyelv: svéd. Vallások: protestáns 95%, r. kat. Városi lakosság: 86%. Főváros: Stockholm (1987): 666 320. Városok (1987): Göteborg 429 300; Malmö 230 100; Uppsala 157 700.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Károly XVI. Gusztáv (szül. 1946. ápr. 30.9 Kormányfő: Ingvar Carlsson (szül. 1934. nov. 9.). Nemzeti ünnep: ápr. 30., jún. 6.
Gazdaság: Pénznem: korona (svéd korona) (1990. szept.: 5,71 = 1 USD). GDP (1990): 222,86 Mrd USD. GDP/fő (1990): 26 158 USD. Gazdasági növekedés (1990): 1,0%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 3,0. Fogyasztói árváltozások (1990): 9,5%. Munkanéküliség (1989): 1,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 5%; ipar 30%; kereskedelem 21%. Export (1988): 49,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, nyersanyag, vegyipari termék, cellulóz, iparcikk. Főbb exportpartnerek: NSZK 12%, Norvégia 10%, Nagy-Britannia 10%. Import (1988): 45,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, gép, berendezés, nyersanyag, élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: NSZK 21%, Nagy-Britannia 9%, Egyesült-Államok 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 11 673 km; ebből villamosított: 7464 km. Közúti hálózat (1988): 200 000 km; ebből burkolt: 87 136 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 3 366 570; egyéb gépjármű: 259 576. Főbb kikötők: Göteborg, Luleå, Helsingborg. Hírközlés: Tv (1985): 3 257 000. Rádió (1986): 5 242 497. Telefon (1985): 7,25 M. Napilap (1986): 586/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 73,0; nők: 79,1 év. Születés (1987): 12,5‰. Halálozás (1987): 11,1‰. Népességnövekedés (1987): 0,1%. Csecsemőhalandóság (1986): 3,3‰. Kórházi ágyak (1985): 115 000. Orvosok (1984): 20 200. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 390.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A 10. sz.-ban alakult állam 1809 óta alkotmányos monarchia, élén 1973. szept. 15-e óta Károly XVI. Gusztáv király áll. A szociáldemokraták 40 éves kormányzás után 1976-ban és 79-ben választásokat veszítenek. T. Fälldin, majd O. Ullsten kormányát 1982. szept.-től újra a szociáldemokraták váltják fel, Olof Palme 6 év után újra miniszterelnök. A semlegességet hirdető, ugyanakkor több nemeztközi konfliktusban közvetítést vállaló vezető 1985. szept.-ben, az újabb választásokon is megőrzi posztját. Olof Palmét 1986. márc. 1-jén meggyikolják, a tettesek azóta is ismeretlenek. A kormány élére helyettese, Ingvar Carlsson kerül, akit néhány nap múlva a parlamentben választanak utódául. Az 1988. szept.-re meghirdetett választások előtt újra kiéleződik az atomerőművek jövőjéről folytatott vita. Bővülnek a kereskedelmi és politikai kapcsolatok a Szovjetunióval; 1987 végétől az ország teljes keeskedelmi bojkottot hirdet D-Afrikával szemben. Az 1988. szept.-i választásokon a szociáldemokraták megőrzik vezető helyüket. Újdonságként a Zöldek is bekerülnek a törvényhozók közé. 1989-ben folyik a per a Palme-gyilkosság gyanúsítottja ellen. 1990. febr.-ban a gazdasági miniszter lemondása miatt kormányválság tör ki. A szociáldemokraták népszerűsége a háború utáni mélypontra zuhan.
