SZOVJETUNIÓ
SZOVJETUNIÓ
Szovejt Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik (oroszul)
Európa-Ázsia
Földrajz: Terület: 22 274 900 km2, Magyarországnál kb. 239-szer nagyobb. Fekvés: K-Európától É-Ázsián át a Csendes-óceánig terjed. Szomszédai: Finnország, Norvégia, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia (Ny), Törökország, Irán, Afganisztán, Kína, Mongólia, KNDK (D). Felszín: Az európai területen lévő síkságot az Urál hegylánca választja el Szibériától (Ny-Szibéria; D-en dombokkal határolt, mocsaras alföld; Közép-Szibéria: fennsík; K-Szibéria: hegyvidék). D-i része (Közép-Ázsia) sivatagos, félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Kommunizmus-csúcs (7495 m). Legjelentősebb folyók: Ob, Irtisz, Jeniszej. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Aral-tó, Bajkál-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 287 015 000. Életkor szerint: 0–14: 25,5%; 15–59: 61,0%; 60–: 13,5%. Népsűrűség: 13/km2. Etnikai csoportok: (összesen 100-nál több nemzetiség): orosz 52,3%; ukrán 16,1%; üzbég 5%; belorusz 4%¸kazah 2%; tatár 2%; azerbajdzsán 2%; örmény 2%; grúz 1%; litván 1%; moldován 1%; tádzsik 1%; csuvas, dagesztáni, kirgiz, német, türkmén. Nyelvek: orosz (hiv.), ukrán, üzbég, belorusz, litván, lett, észt, jiddis, grúz, örmény, moldován. Vallások: görögkeleti, mohamedán, zsidó, protestáns, buddhista. Városi lakosság: 76%. Főváros. Moszkva (1987): 8 815 000. Városok (1987): Leningrád 4 393 000; Kijev 2 544 000; Taskent 2 124 000.
Államforma: szocialista szövetségi köztársaság. Államfő: Mihail Gorbacsov (1989. május óta). Kormányfő: Nyikolaj Rizskov (szül. 1929). Nemzeti ünnep: nov. 7., máj. 9.
Gazdaság: Pénznem: rubel (1990. szept.: 0,56 = 1 USD). GDP (1988): 1051 Mrd USD. GDP/fő (1989): 3567 USD. Gazdasági növekedés (1988): 4,4. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 12–19. Fogyasztói árváltozások (1987): 1,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 19%; ipar 29%; kereskedelem 26%. Export (1988): 37,58 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, szén, érc, gép, berendezés, nyersanyag, vas, acél, iparcikk. Főbb exportpartnerek: NDK 10%, Lengyelo. 8%, Bulgária 8%, Csehszlovákia 8%. Import (1988): 36,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, fém, gyapot, gyapjú, nyersgumi, élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: NDK 10%, Csehszlovákia 8%, Bulgária 8%, Lengyelo. 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 146 100 km; ebből villamosított: 51 700 km. Közúti hálózat (1988): 1,5 M km; ebből burkolt: 842 700 km. Főbb kikötők: Leningrád, Odessza, Arhangelszk. Hírközlés: Tv (1985): 100 090 000. Rádió (1985): 222,1 M. Telefon (1988): 35,3 M. Napilap (1986): 345/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 64,0; nők: 73,0 év. Születés (1987): 19,8‰. Halálozás (1987): 9,9‰. Népességnövekedés (1987): 0,9%. Csecsemőhalandóság (1987): 25,2‰. Kórházi ágyak (1988): 3,7 M. Orvosok (1987): 1 232 000. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 270.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
Az 1922. dec. 30-án megalakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében 1964. okt. és 1982. nov. között Leonyid Brezsnyev áll a Szovjetunió Kommunista Pártjának élén. Jelentős reformok nélküli gazdasági vezetésével egy időben fontos külpolitikai egyezményeket köt: a SALT-I. és a SALT-II. szovjet-amerikai egyezmények (bár az utóbbit az amerikai törvényhozás nem hagyja jóvá) fékezik a fegyverkezési versenyt. 1979. dec.-ben – egy korábbi egyezmény értelmében – szovjet csapatok vonulnak be Afganisztánba. A Brezsnyevet követő Jurij Andropov (1982. nov. – 1984. febr.), majd Konsztantyin Csernyenko (1984. febr. – 1985. febr.) után 1985. márc.-ban Mihail Gorbacsovot választják meg az SZKP főtitkárává. Szept.-ben Nyikolaj Rizskov áll a kormány élére. A főtitkár átfogó programot dolgoz ki az ország gazdasági és társadalmi életében átalakítására. eközben a külpolitikában is egymást érik javaslatai, ezek kidolgozásában az új külügyminiszter, Eduard Sevardnadze is tevékenyen részt vesz. Többször meghosszabbítják a szovjet atommoratóriumot, 1986. jan.-ban háromlépcsős tervet jelentenek be az atomfegyverek teljes felszámolására 2000-ig. A febr. végi, márc. eleji pártkongresszuson új gazdasági ösztönzőket sürgetnek, amelyek a dolgokóznak közvetlen beleszólást tesznek lehetővé a termelésbe, ill. új pártpogramot fogadnak el. Ápr.-ban a csernobili atomerőműben a helyi vezetők gondatlansága miatt rendkívüli károkat és halálos áldozatokat is követelő robbanás történik. Az 1986–90-es ötéves tervben nő a vállalatok önállósága, saját terveket dolgoznak ki. Nagyobb teret kapnak a magánvállalkozók is. Kicserélődik a PB tagjainak, a minisztériumok vezetőinek többsége. A glasznoszty és a peresztrojka jelszó a világon mindenütt ismertté válik. Mihail Gorbacsov 1985. nov.-ben és 1986. okt.-ben Genfben, ill. Reykjavíkban találkozik az amerikai elnökkel, de csak a harmadik találkozón, 1987. dec.-ben Washingtonban sikerül tényleges és lényeges haladást elérni: a közepes és a rövid hatótávolságú amerikai és szovjet nukleáris rakéták az egyezmény ratifikálásától számított 3 éven belül eltűnnek Európából. Az 1988. máj.-jún.-i újabb, ezúttal moszkvai találkozón a stratégiai fegyverek 50%-os csökkentéséről tárgyalnak. Az 1987. okt.-ben, a forradalom 70. évfordulóján megkezdett történelmi átértékelési folyamat 1988-ban folytatódik: a szovjet történelem több kiemelkedő egyéniségét rehabilitálják. Érdemi vita kezdődik a sztálinizmus korszakáról, a személyi kultusz évtizedeiről. Az SZKP 19. országos értekezletét (1941 óta először) jún.-ra hívják össze: a párt és a társadalom életének további demokratizálásáról és a gazdaságirányítás gyökeres átalakításának tervéről esik szó. Tavasszal az azerbajdzsán-örmény nemzetiségi villongások 34 emberéletet követelnek. Jún.-ban fényes külsőségek közepette emlékeznek meg az orosz ortodox egyház 100 éves fennállásáról. Szept.-ben Gorbacsovot államfői teendőkkel is megbízzák. Dec.-ben az örmény földrengés 25 000 áldozatot szed. 1989-ben forrong a Baltikum, egymást érik a nagyobb függetlenséget követelő határozatok. Márc.-ban megválasztják a népképviseleti szerveket; 7 évtizede ez a leginkább szabad választás. Az ünnepelt Borisz Jelcin, korábbi pb-póttag, a párt belső bírálója, aki időközben lemond minden előjogáról. Ápr.-ban Grúziában véres nemzetiségi zavargások törnek ki, amit „társadalmi Csernobilnak” neveznek. A rendőrség használja fegyverét, a „könnygáz” is emberéleteket követel. Jún.-ban Üzbegisztánban törnek ki nemzetiségi zavarságok. Eközben Moszkvában az új törvényhozás több miniszteri jelölést visszautasít. Dec.-ben a litván kommunisták kilépnek az SZKP-ból, és a többpártrendszer mellett foglalnak állást. 1990. jan.-ban azeri-örmény összecsapások folynak Bakuban. A konfliktusnak szovjet csapatok vetnek véget. Márc.-ban Litvánia, majd fokozatosan majdnem az összes szövetségi állam kinyilvánítja függetlenségét. Az ukrán, az orosz és a belorusz választásokon a reformerek előretörnek. Jún.-ban Jelcin az Orosz Köztársaság elnöke. A szovjet-amerikai csúcson az Egyesült Államokban kereskedelmi szerződést írnak alá, katonai téren némi előrehaladást könyvelnek el. Gorbacsovval tárgyal a 3 balti köztársaság államfője, hogy könnyítsenek a litván függetlenségnyilatkozat miatti szovjet szankciókon. Az SZKP júl.-i XXVIII. kongresszusán több reformer kilép a pártból, viszont több konzervatív vezetőt hamarosan nyugdíjaznak. Ősszel kritikussá válik a gazdasági helyzet. Nyugati segélyek érkeznek az éhező szovjet városokba. Gorbacsov Nobel-békedíjat kap. Elnöki hatáskörét kiterjesztik, új szövetségi szerződés készül.
