TAJVAN
TAJVAN
Ta Csung-Hua Min-Kuo (kínaiul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 36 188 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer kisebb. Fekvés: 1 nagy és több kisebb sziget Kína DK-i partvidéke közelében, a Dél-kínai- és Kelet-kínai-tenger között. Felszín: A sziget gerincét képező hegyvonulattól K-re sziklás, meredek vidék; Ny-ra termékeny síkság. Legmagasabb pont: Yü-san (3950 m).
Népesség: Lakosság (1989): 20 283 000. Életkor szerint: 0–14: 34,6%; 15–59: 56,2%; 60–: 9,2%. Népsűrűség: 545 /km2. Etnikai csoportok: kínai, maláj-polinéziai. Nyelvek: kínai (hiv.), tajvani dialektusok. Vallások: buddhista, taoista, r. kat., protestáns. Városi lakosság: 51%. Főváros: Taipei (1987): 2 609 000. Városok (1987): Kaohsiung 1 330 000; Taicsung 707 000; Tainan 651 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Li Teng-huj (1988 óta). Kormányfő: Han Pej-csun (1990. márc. óta). Nemzeti ünnep: okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: új tajvani dollár (1990. szept.: 27,29 = 1 USD). GDP (1989): 152,46 Mrd USD. GDP/fő (1989): 6590 USD. Gazdasági növekedés (1989): 5,8%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1989): 0,8. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 1,5. Adósság/fő (1989): 482 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 7,0. Fogyasztói árváltozások (1989): 5,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 20%; ipar és kereskedelem 41%. Export (1988): 60,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektrotechnikai és elektronikai cikk, textília, vegyipari termék, iparcikk, fa cukor, rizs, tea, só, fémek, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 39%, Japán 15%, Hongkong 4%. Import (1988): 51,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, mezőgazdasági termék, gép, fémcikk. Főbb importpartnerek: Japán 30%, Egyesült Államok 26%, NSZK 4%, Szaúd-Arábia 2%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 2526 km. Közúti hálózat (1988): 19 981 km; ebből burkolt: 16 984 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 1 579 121; egyéb gépjármű: 542 144. Főbb kikötők: Kaohsiung, Keelung, Hualien. Hírközlés: Tv (1985): 5 M. Rádió (1985): 13 M. Telefon (1988): 7 159 213. Napilap (1987): 179/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 70,0; nők: 75,9 év. Születés (1987): 16,0‰. Halálozás (1987): 4,9‰. Népességnövekedés (1987): 1,1%. Csecsemőhalandóság (1987): 6,3‰. Kórházi ágyak (1988): 80 402. Orvosok (1988): 20 590 ( + 4511 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 873.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 90%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A II. világháború végén Csang Kaj-sek kínai csapatai foglalják el a szigetet. 1949-től, a Kínai Népköztársaság kikiáltásától Csang Kaj-sek Tajvanon a Kínai Köztársaságot vezeti, amely Kína ENSZ-tagságáig a nemeztközi fórumokon képviseli a kínaiakat. Csang Kaj-sek 1975-ös halála után 1978. márc.-tól legidősebb fia, Csiang Csing-kuo lép elnökként apja örökébe. Az 1984-es választások újabb 6 évre megerősítik hivatalában. Az 1949 óta érvényben lévő rendkívüli állapotot 1986. okt.-ben felfüggesztik, azóta ellenzéki pártok is működhetnek a Kuo-mintang párt vezette országban. A két Kína képviselői először 1986-ban folytatnak egymással hivatalos tárgyalásokat. Csiang Csing-kuo halála után 1988. jan.-ban Li Teng-huj az elnök. 1990. márc.-ban az elnököt a választásokon is megerősítik hivatalában. Máj.-ban bejelenti, hogy a Kínai Népköztársasággal szorosabban kíván együttműködni. 1991-re kilátásba helyezi a szükségállapot feloldását és az alkotmányos demokrácia beveztését. A kinevezett miniszterelnök, Han Pej-csun (a korábbi belügyminiszter) ellen országos tiltakozómozgalom kezdődik.
