TÖRÖKORSZÁG
TÖRÖKORSZÁG
Török Köztársaság
Türkiye Cumhuriyeti (törökül)
Nyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 780 576 km2, Magyarországnál kb. 8-szor nagyobb. Fekvés: Kis-Ázsiában, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger között. Szomszédai: Bulgária, Görögország (Ny), Szovjetunió (É), Irán (K), Irak, Szíria (D). Felszín: K-en fennsík magas hegyekkel, vulkáni kúpokkal; középső részében magasföld (Anatólia), melyet peremhegységek vesznek körül. Ny-on és D-en termékeny medencék, parti síkságok. Legmagasabb pont: Büyük Agri dagi (Ararát, 5165 m). Legjelentősebb folyók: Kizilirmak, Büyükmenderes, Firat (Eufrátesz). Legnagyobb tavak: Van-tó, Tuz-tó, Beysehiri-tó.
Népesség: Lakoság (1989): 55 377 000. Életkor szerint: 0–14: 38,5%; 15–59: 54,9%; 60–: 6,6%. Népsűrűség: 65,1/km2. Etnikai csoportok: török 90%; kurd 7%; arab 1,6%; cserkesz, örmény, bolgár, görög, grúz. Nyelvek: török (hiv.), kurd, arab. Vallás: mohamedán (szunnita) 98%. Városi lakosság: 46%. Főváros: Ankara (1988): 2 845 689 (A). Városok (1988): Istanbul (Isztambul) 4 741 890 (A); Izmir 1 976 763 (A), Konya 1 562 139 (A).
Államforma: köztársaság. Államfő: Turgut Özal (1989. nov. óta). Kormányfő: Yildimir Akbulutra (1989. nov. óta). Nemzeti ünnep: okt. 29.
Gazdaság: Pénznem: török líra (1990. szept.: 2664,47 = 1 USD). GDP (1990): 90,2 Mrd USD. GDP/fő (1990): 1597 USD. Gazdasági növekedés (1990): 4,2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 7,2. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 33. Adósság/fő (1990): 627 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1986): 4,5. Fogyasztói árváltozások (1990): 74,5%. Munkanélküliség (1987): 15,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 58%; ipar és kereskedelem 17%. Export (1988): 11,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: érc, dohány, szőlő, gyapot, bőr, textília. Főbb exportpartnerek: NSZK 19%, Irak 8%, Olaszo. 8%. Import (1988): 14,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, gép, berendezés, vegyipari termék, vas, acél, élelmiszer, iparcikk, nyersanyag. Főbb importpartnerek: NSZK 14%, Egyesült Államok 11%, Irak 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 8439 km; ebből villamosított: 479 km. Közúti hálózat (1987): 59 302 km; ebből burkolt: 58 915 km; ebből autópálya (1989): 125 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 1 193 021; egyéb gépjármű: 619 220. Főbb kikötők: Iskenderun, Isztambul, Izmir. Hírközlés: Tv (1985): 7,3 M. Rádió (1985): 6 425 000. Telefon (1986): 2,28 M.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): 57 év. Születés (1985): 33,6‰. Halálozás (1985): 9,3‰. Népességnövekedés (1985): 2,4%. Csecsemőhalandóság (1988): 12,3‰. Kórházi ágyak (1988): 127 025. Orvosok (1987): 38 829 ( + 8410 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1380.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 70%. Iskolakötelezettség: 5 év.
Az oszmán birodalom romjain 1923. okt. 29-én kikiáltott köztársaságban a 60-as és 70-es években katonai és polgári kormányzatok váltják egymást. Demirelt 1971. dec.-ben a hadsereg lemondásra kényszeríti, Erim az új kormányfő. 1973. ápr.-ban Korutürk volt tengernagyot választják elnökké, az okt.-i parlamenti választások után Ecevit alakít kormányt. 1974. júl.-ban a kormány elrendeli Ciprus megszállását. A növekvő terroristaveszély miatt 1980. szept.-ben Kenan Evren tábornok vezetésével a hadsereg veszi át a hatalmat. 1982. nov.-ben népszavazás hagyja jóvá az új alkotmányt, amely 7 évre Evrent jelöli elnöknek, a korábbi pártvezetőket pedig 10 évre kizárja a politikai életből. Az 1983. dec.-i választások után Turgut Özal a kormányfő. 1986. márc.-ban felfüggesztik a rendkívüli állapotot, ápr.-ban enyhítenek a korábbi politikai vezetők ellen hozott intézkedéseken. 1987 tavaszán néhány hétre újra kiéleződik a török-görög feszültség, ezúttal az Égei-tenger vélt olajkincseinek tulajdonjogáért. Az 1987. nov.-i általános választásokon a kormányzó Haza Pártja és Turgut Özal a szavazatok egyharmadával többséget szerez a parlamentben, pedig a választásokon a korábban a közéleti tevékenységtől eltiltott politikusok is indulhatnak. Az ország gazdaságára súlyos adósság nehezedik, de átütemezésre nem kerül sor, és a török gazdaság növekedését Európaszerte csodálják. Özal 36 év után első török kormányfőként 1988. jún.-ban Görögországba látogat. Nem sokkal ezután merényletet kísérelnek meg ellene. Az 1989. márc.-i helyi választásokon a kormányfő pártja elveszíti a nagyvárosok ellenőrzését. Általános választásokat mégsem írnak ki. Előretörnek a szociáldemokraták. Nyáron az ország több százezer bolgár menekültet fogad be. Nov.-ben Turgut Özal addigi kormányfőt elnökké választják. Az új kormányfő Yildimir Akbulutra, a parlament elnöke. 1990-ben a Közös Piac elutasítja az ország felvételi kérelmét.
