ÚJ-ZÉLAND
ÚJ-ZÉLAND
New Zealand (angolul)
Óceánia
Földrajz: Terület: 269 063 km2, Magyarországnál majdnem 3-szor nagyobb. Fekvés: 2 nagy (North Island és South Island) és több kisebb sziget a Csendes-óceán DNy-i részében. Felszín: South Island síksággal övezett, erdős hegység. North Island alacsonyabb hegységek által közrezárt fennsík, ma is működő vulkánokkal, gejzírekkel. Legmagasabb pont: Mt. Cook (3764 m). Legnagyobb tavak: Taupo-tó, Te Anau-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 3 397 000. Életkor szerint: 0–14: 23,7%; 15–59: 61,4%; 60–: 14,9%. Népsűrűség: 12,2/km2. Etnikai csoportok: fehér 85%; polinéziai, maori, kínai, indiai. Nyelvek: angol (hiv.), maori. Vallások: protestáns 70%, r. kat. 15%, maori 1,3%, zsidó. Városi lakosság. 83%. Főváros: Wellington (1987): 324 035. Városok (1987): Auckland 829 000; Christchurch City 299 000; Hamilton City 130 000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Erzsébet királynő (akit Paul Reeves főkormányzó képvisel 1985. nov. óta). Kormányfő: Jim Bolger (1990. okt. óta). Nemzeti ünnep: febr. 6.
Gazdaság: Pénznem: dollar (új-zélandi dollár) (1990. szept.: 1,60 = 1 USD). GDP (1990): 40,0 Mrd USD. GDP/fő (1990): 12 134 USD. Gazdasági növekedés (1990): 0,9%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1987): 0,0. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 2,0. Fogyasztói árváltozások (1990): 6,5%. Munkanélküliség (1989): 7,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság és bányászat 11%; ipar és kereskedelem 21%. Export (1988): 8,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: hús, gyapjú, bőr, tejtermék, alumínium, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 19%, Ausztrália 16%, Egyesült Államok 15%, Japán 15%. Import (1988): 7,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, vegyipari termék, élelmiszer, energia, textília. Főbb importpartnerek: Japán 20%, Ausztrália 18%, Egyesült Államok 16%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 4202 km; ebből villamosított: 525 km. Közúti hálózat (1989): 92 974 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 1 438 704; egyéb gépjármű: 650 138. Főbb kikötők: Wangarei, Auckland, Wellington. Hírközlés: Tv (1985): 962 000. Rádió (1985): 3 M. Telefon (1987): 2 315 000. Napilap (1985): 323/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 71,8; nők: 77,8 év. Születés (1987): 16,7‰. Halálozás (1987): 8,3‰. Népességnövekedés (1987): 0,8%. Csecsemőhalandóság (1985): 10,0‰. Kórházi ágyak (1988): 23 744. Orvosok (1988): 8980. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 580.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
A korábbi brit gyarmat 1907. szept. 26-án de facto, 1931. dec. 11-én de jure is független. A nagyobb gazdasági önállóságra törekvő munkáspárti vezetést 1975-től Robert Muldoon konzervatív kormányzata váltja fel. Az 1984. júl.-i választások újra a Munkáspártot juttatják győzelemre, David Lange a kormányfő. A Mururoa-korallzátonyon végrehajtott francia atomrobbantások miatt korábban is tiltakozó munkáspártiak 1985-ben provokatívnak nevezik Mitterand látogatását a térségben. Jún.-ban francia ügynökök Auckland kikötőjében megszervezik a Green-peace környezetvédő mozgalom Rainbow Warrior zászlóshajójának elsüllyesztését. Emiatt diplomáciai feszültség keletkezik Franciaország és Új-Zéland között. Langéval folytatott megbeszélései után Shultz amerikai külügyminiszter 1986. jún.-ban bejelenti: az Egyesült Államok visszavonja Új-Zélandnak adott biztonsági garanciáit. A kormányfő és a pártok ugyanis többször fellépnek az ellen, hogy nukleáris fegyvereket hordozó hajók vessenek horgonyt az ország kikötőiben. Az 1987. aug.-i választásokon Lange újra bizalmat kap. 1989. aug.-ban Lange váratlanul lemond. Utóda: Geoffrey Palmer. 1990. szept.-ben Palmer visszalép, Mike Moore veszi át a kormány irányítását. Az okt.-i választásokon a Munkáspárt veszít, az ellenzék alakít kormányt.
Függő, ill. társul területek
