ÉSZTORSZÁG
ÉSZTORSZÁG
Terület: 45100 km2. Fekvés: a Szovjetunió ÉNY-i részén, a Balti-tenger és a Finn-öböl partján. Szomszédai Oroszország (K), Lettország (D). Lakosság: 1 583 000. Népsűrűség: 35 fő/km Nemzetiségek: észt 64,7%; orosz 27,9%; ukrán 2,5%; belorusz 1,6%; finn 1,2%; egyéb 2,1%. A Szovjetunióban élő észtek 99,72%-a él Észtország területén. Városi lakosság: 75%. Főváros: Tallinn (kb. 500 000). Városok: Tartu, Narva, Kohta-Järve, Pärnu. Vallás: a döntő többség lutheránus.
1988. ápr. 13. – Az észt televízió vitaműsorában felhívás hangzik el egy a peresztrojkát támogató demokratikus szervezet (Népfront) felállításáról.
1988. jún. 25. – Az észt parlament visszaállítja a hagyományos észt nemzeti szimbólumokat, így a kék-fekete-fehér zászlót is.
1988. aug. 22. – Bruno Saul észt miniszterelnök Finnországban kijelenti: hónapokon belül megvalósulhat az észt tagköztársaság gazdasági és pénzügyi autonómiája.
1988. okt. 2. – Tallinnban ülésezik az észt népfrontkongresszus. A tanácskozás a helyi nyelv egyenjogúsításának és a peresztrojka támogatásának jegyében zajlik.
1988. nov. 8. – Észtországban lemond a nagyobb autonómia hívének számító Bruno Saul miniszterelnök.
1988. nov. 16. – Az Észt Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésszaka kinyilvánítja Észtország szuverenitását. Az észt parlament föderatív szerződés megkötését javasolja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának. A szovjet parlament elveti a szovjet sajtó által is élesen támadott észt alkotmánymódosítást.
1989. jan. 18. – Az észt parlament az államnyelv rangjára emeli az észt nyelvet.
1989. júl. 24–27. – Mintegy 13 ezren – javarészt orosz nemzetiségűek – sztrájkba lépnek az új választójogitörvény-tervezet nyilvánosságra hozatala után, annak diszkriminatív rendelkezései miatt. A sztrájkot 3 nap után felfüggesztik, amikor, kormánydelegáció kezd tárgyalásokat a sztrájkolókkal. Kompromisszum nem születik, így a törvény elfogadásakor, aug. elején újabb sztrájkhullám kezdődik.
1989. aug. – A szovjet parlament elfogadja – első olvasatban – az Észtország és Litvánia által beterjesztett törvényjavaslatot a két köztársaság gazdasági önállóságra történő áttéréséről.
1989. aug. 8. – Az észt parlament apró változtatásokkal elfogadja az új választójogi törvényt. Megmaradnak azonban a törvény diszkriminatív jegyei: kirekeszti a választók köréből a köztársaság területén 5 évnél rövidebb ideje élőket, s a megválaszthatók köréből a 10 évnél kevesebb ideje Észtországban lakókat. A törvény elleni tiltakozásul mintegy 40 ezren lépnek sztrájkba.
1989. szept. – Ülésezik „Észtország Népeinek” III. Fóruma. A tanácskozás munkájában 14 etnikai csoport képviselői vesznek részt.
1989. dec. 10. – Tanácsi választások Észtországban.
1990. jan. – Az észt főváros ad otthont a szovjetunióbeli szociáldemokrata pártok és csoportok szövetségét létrehozó kongresszusnak. Az észt legfelsőbb tanács gazdasági szuverenitására hivatkozva (amit a szovjet parlament 1989. nov. 27-i törvénye szentesített) önmagára nézve érvénytelennek tekinti a szovjet állam 1990-es költségvetési törvényét.
1990. márc. 18. – Parlamenti választások Észtországban.
1990. márc. – Ülésezik az Észt Kommunista Párt XX. kongresszusa. A párt a központi bizottság által beterjesztett dokumentumban önállósodása mellett foglal állást. A küldöttek egy csoportja ezt nem támogatja, majd amikor már úgy tűnik, hogy sikerül kompromisszumos megegyezésre jutni, 123 küldött bejelenti, hogy Moszkvához hű platformot hoz létre, kiválik a kongresszus további munkájából.
1990. máj. 13. – Az észt, a lett és a litván parlament elnöke nyilatkozatot fogad el köztársaságaik együttműködéséről. A tallinni találkozón felállítják a balti államok tanácsát. Ismételten kinyilvánítják közös törekvésüket államaik teljes függetlenségének elnyerésére.
1990. máj. 15. – Az észt parlament előtt a köztársaság nem észt lakosságának képviselői szovjet zászlók alatt tüntetnek a függetlenségi törekvések ellen.
1990. júl. – Az észt parlament határozata lehetővé teszi magánboltok, -éttermek és szolgáltató szalonok nyitását.
