1815
1815
Jún. 8. – A bécsi kongresszuson aláírják a megszűnt Német-római Császárság (1806. aug. 6.) helyébe lépő Német Szövetség (Deutscher Bund) alapítóokmányát. Az államszövetség központi szerve a Frankfurt am Mainban ülésező szövetségi gyűlés (Bundestag), amely az osztrák császár elnökletével 35 állam és 4 szabad város küldötteit foglalja magában. Az államszövetség tagja lesz az angol király Hannover, a dán király Holstein és a Németalföldi Királyság uralkodója Luxemburg birtokosaként.
Jún. 9. – Aláírják a bécsi kongresszus záró jegyzőkönyvét (Acte finale), amely Ausztriának és Poroszországnak visszaadja azokat a területeket, amelyeket a Franciaországgal 1795 óta kötött békeszerződésekkel elveszítettek. Poroszország megkapja Vesztfáliát, Posent, a Szász Királyság területének felét, svéd Pomerániát, a rajnai tartományokat (Triert, Kölnt, Aachent és Berget). Ausztriáé lesz: Lombardia, Velence, Galícia, Tirol, Vorarlberg, Karintia, Krajna, Velence, Istria, Trieszt, Dalmácia, Salzburg.
Jún. 18. – A porosz és az angol seregek Waterloonál (Belle-Allience) megsemmisítik Napóleon hadait.
Aug. 12 – Hannover királyság lesz.
Szept. 26. – Párizsban I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király megköti az ún. Szent Szövetséget, amelynek célja a Bécsben megvalósított európai rendezés fenntartása és újabb forradalmi mozgalmak keletkezésének megakadályozása. A magukat az isteni akarat végrehajtóinak tekintő uralkodók szövetségéhez az angol király kivételével rövidesen csatlakozik valamennyi európai állam feje.
Nov. 20. – Párizsban Oroszország, Ausztria, Poroszország és Anglia négyhatalmi szerződést köt. Ebben kötelezik magukat egy esetleges újabb bonapartista restauráció megakadályozására és az európai status quo fenntartására.
