1871
1871
Jan. 1. – Az Északnémet Szövetségben büntető törvénykönyv lép hatályba. – Berlinben megjelenik a Németország (Germania) c. katolikus újság első száma, amely majd az ún. kultúrharc (Kulturkampf) során a Centrum Párt fő orgánuma lesz.
Jan. 3. – August von Goeben, az első német hadsereg főparancsnoka legyőzi a francia északi hadsereget Bapaume-nál.
Jan. 12. – Frigyes Károly herceg döntő győzelmet arat a franciák felett Le Mans-nál.
Jan. 18. – I. Vilmos porosz királyt a versailles-i kastély tükörtermében német császárrá kiáltják ki. Ezzel megvalósul a kisnémet egység a porosz állam vezetésével.
Jan. 19. – August von Goeben, az első német hadsereg főparancsnoka megveri a francia északi hadsereget Saint-Quentinnál.
Jan. 28. – Párizs kapitulál.
Febr. 26. – Versailles-ban Franciaország és Németország előzetes békeszerződést köt.
Márc. 2. – Bajorországban megalakul a poroszellenes Katolikus Néppárt.
Márc. 3. – Lezajlanak az első választások. A nemzeti liberálisok 125, a Centrum 63, a konzervatívok pedig 57 mandátumot szereznek (a szociáldemokraták csupán 2 mandátumhoz jutnak).
Márc. 21. – Megnyílik a német birodalmi parlament (Reichstag).
Ápr. 10. – Carl Joseph von Hefele, Rottenburg érseke, mint az utolsó német érsek, nyilvánosságra hozza a zsinati határozatokat (pápai csalhatatlanság).
Ápr. 16. – Életbe lép a birodalmi alkotmány. Berlin a birodalmi főváros.
Máj. 10. – Franciaország és a Német Birodalom megköti a frankfurti békét, amely a franciákat 5 milliárd frank hadisarc fizetésére kötelezi, továbbá Németországhoz csatolja Elzászt és Lotaringiát.
Máj. 15. – Az Északnémet Szövetség büntető törvénykönyvét módosított formában birodalmi törvénynek fogadják el.
Júl. 8. – A porosz kultuszminisztériumban megszüntetik a katolikus ügyosztályt. Ezzel kezdődik a katolikus egyház világi hatalmának visszaszorítása, az ún. kultúrharc.
Dec. 4. – A birodalmi pénzügyi törvény szerint a márka (100 pfennig) lesz a birodalom területén az egyedüli pénznem.
Az év folyamán – Elkészül a berlini körvasút első szakasza. – Rudolf Mosse megalapítja a Berliner Tageblatt und Handelszeitung c. liberális lapot. Reinhold Begas udvari szobrász elkészíti a berlini Schiller-emlékművet. – Theodor Mommsen megkezdi Római államjog c. műve kiadását. Megjelenik Friedrich Nietzsche A tragédia születése c. műve.
