1874
1874
Jan. 1. – Elzász-Lotaringiában hatályba lép a birodalmi alkotmány. Ez az intézkedés erősíti a lakosság németellenességét.
Jan. 10. – A választásokon a Nemzeti Liberális Párt 155 mandátumot szerez, a Centrum Párt 51-et és a Haladó Párt 49-et.
Febr. 12. – Elzász-Lotaringiában katolikusellenes iskolatörvényt bocsátanak ki.
Febr. 22. – Harry von Arnim-Suckow gróf párizsi német nagykövetet visszahívják. Arnim-Suckow, Bismarck kancellár ellenfele, a franciaországi monarchista restauráció támogatója szolgálati dokumentumokat tulajdonít el.
Ápr. 20. – Bismarck a Reichstag elé terjeszti birodalmi katonai törvényét, amely a hadsereg békeállományát 400 000 főre emelné, és 7 évre előre biztosítaná a katonai költségvetést. A törvényjavaslatot megszavazzák.
Máj. 7. – Birodalmi sajtótörvény proklamálja a sajtószabadságot, eltörli a cenzúrát és más állami preventív intézkedéseket. Mivel a sajtószabadságot csak törvény, de nem az alkotmány szabályozza, ezért bármikor korlátozható. Ez kitűnik a kultúrharctörvényből is.
Júl. 13. – Otto von Bismarck birodalmi kancellár ellen Kissingenben sikertelen merényletet követ el Ludwig Kullmann kádármester, aki egyházellenes intézkedései miatt támadt Bismarckra.
Az év folyamán – Poroszországban kötelezővé teszik a polgári házasságot. – Berlinben megnyílik az első városi kórház. – A Német Archeológiai Intézet Rómából Berlinbe teszi át székhelyét. – A birodalom területén oltási törvény lép életbe, amely többek között a védő himlőoltást is előírja. – Németország szerződést köt a görög kormánnyal, hogy Olympiában ásatásokat végezhetnek. – Karl Humann mérnök a berlini Királyi Múzeumnak ajándékoz egy márványreliefet, amelyet az ókori Pergamon város területén végzett ásatásai során talált (ún. pergamoni oltár).
