1879
1879
Máj. 20. – A nemzeti liberális Max von Forckenbeck lemond a Reichstag elnöki tisztéről. Utóda a konzervatív Theodor Otto von Seydewitz.
Máj. 23. – A nemzeti-liberális báró August Schenk von Stauffenberg lemond a Reichstag alelnökségéről. Utódja Georg Árbogast.
Júl. 4. – Elzász-Lotaringia alkotmányt kap, amely az első lépés a területi autonómia felé. A császár által kinevezett első birodalmi helytartó báró Edwin von Manteuffel.
Júl. 14. – A konzervatív Robert von Puttkamert nevezik ki a lemondott Adalbert Falk kultuszminiszter helyére. Megbízatásával fokozatos fordulópont következik be a kultúrharcban.
Júl. 17. – A Reichstag védővámok bevezetését fogadja el. Ezzel protekcionista gazdaságpolitika veszi kezdetét Németországban.
Okt. 1. – A Lipcsében újjászervezett birodalmi bíróság lesz a legfelsőbb bíróság. Ugyanakkor lép életbe az új civilperrendtartás is.
Okt. 7. – Az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország megkötik a kettős szövetséget. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy azonnal egymás segítségére sietnek, ha Oroszország bármelyiküket megtámadná.
Az év folyamán – Wilhelm Marr megalkotja az antiszemitizmus fogalmát és Antiszemita Ligát alapít. – Albert Neissen bőrgyógyász felfedezi a tripper kórokozóját. – Konstantin Fahlberg és Ira Remsen mesterséges édesítőszert, saccharint állít elő. – Charlottenburgban megalakul a Királyi Műegyetem. – J. M. Scheyer plébános megalkotja a volapük mesterséges nyelvet kb. 14 ezres szókinccsel. – Max Pettenhofer javaslatára Münchenben megnyílik az első német Higiéniai Intézet. – Lezajlik az evangélikus egyház első zsinata, amelynek célja az egyház önállóságának megerősítése. – A vakokat oktató pedagógusok nemzetközi konferenciáján Berlinben elfogadják a Braille-pontírást. – Lipcsében megjelenik August Bebel A nő és a szocializmus c. műve. – 42 évvel Georg Büchner halála után megjelenik Woyzeck c. drámája (ősbemutató: 1913. nov. 8., München). – Megjelenik Heinrich von Treitschke Német történelem a 19. sz.-ban c. műve.
