1881
1881
Jan. 15. – Bismarck birodalmi kancellár beterjeszti első munkásbiztosítási törvényjavaslatát, amelyet azonban a Reichstag és a Bundesrat egyaránt elutasít.
Ápr. 1. – Mühlhausenben és Berlinben felállítják az első helyi telefonokat.
Jún. 15. – A hamburgi polgárság elhatározza, hogy 1888-ban belép a Német Vámszövetségbe. A vámcsatlakozási szerződéssel Hamburg biztosítja magának a szabadkikötő jogát.
Jún. 18. – I. Vilmos császár, I. Ferenc József császár és II. Sándor cár megköti a három császár titkos szerződését. – A porosz kultuszminiszter, Robert von Puttkamer lesz a porosz belügyminiszter, az új kultuszminiszter pedig a birodalmi parlament elnöke, Gustav von Gossler.
Aug. 8. – Megalakul a német egyetemisták egyesülete, a keresztény-nemzeti Kyffhäuser Szövetség.
Okt. 27. – A választásokon a Centrum 100, a Haladó Párt 60, a Konzervatív Párt 50 mandátumot, szerez.
Nov. 17. – A birodalmi parlamentben kiáltvány jelenti be a majdani szociális törvényeket.
Az év folyamán – Lichterfeldében üzembe helyezik az első rendszeresen közlekedő villamost. – A Siemens és Halske cég Berlinben átadja az első nyilvános elektromos vasutat, amely Lichterfeldébe vezet. – K. L. Goedeke befejezi háromkötetes enciklopédikus művét, A német költészet történetének vázlatát. – Megjelenik Friedrich Nietzsche Hajnalpír. Gondolatok az erkölcsi előítéletekről c. műve.
