1906
1906
Jan. 1. – Lemond Alfred von Schieffen gróf, a porosz hadsereg vezérkarának főnöke. Utóda Helmuth von Moltke.
Febr. 7. – A birodalmi gyűlés elutasítja a szociáldemokraták indítványát az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetéséről Németország minden szövetségi államában.
Febr. 27. – II. Vilmos császár és Viktória Augusta császárné megünnepli az ezüstlakodalmát.
Ápr. 7. – Az algecirasi egyezménnyel, a német törekvések kudarcával véget ér az első marokkói válság.
Ápr. 21. – Poroszország, Bajorország, Baden és Hessen egyezményt köt a Rajna csatornázásáról.
Jún. 2. – II. Vilmos császár megnyitja a Teltow-csatornát.
Aug. 26. – Hamburgban orosz forradalmárok bombagyárát és fegyverraktárát fedezik fel.
Szept. 23-29. – A Szociáldemokrata Párt elfogadja a mannheimi határozatot.
Okt. 1. – Németország területén rendelet egységesíti a gépkocsik rendszámát.
Okt. 27. – Maximilian Harden publicista a Jövő c. folyóiratban homoszexualitással vádolja meg Kuno Moltke berlini városparancsnokot. Más magas rangú hivatalnokok is érdekeltek a botrányban, így pl. a császár által nagyon kedvelt Philipp Eulenburg herceg. Ez az ún. Eulenburg-affér, amely erősen megtépázza a monarchia tekintélyét.
Nov. 8. – A Berlini Kamaraszínház nyitóelőadása: Ibsen Kísértetek c. darabja.
Nov. 13. – II. Vilmos császár lerakja a müncheni Német Múzeum alapkövét.
Nov. 14. – Bernhard von Bülow herceg birodalmi kancellár egy parlamenti beszédében felhívja a figyelmet Németország állítólagos francia, angol és orosz bekerítésének veszélyére.
Dec. 5. – Felavatják a hamburgi főpályaudvart.
Az év folyamán – A Germánia hajógyár Kielben felépíti a német haditengerészet számára az első tengeralattjárót. – A Telefunken cég Nauenben, Berlin közelében üzembe helyezi az első drótnélkülitávíró-állomást. – Hugo Lederer elkészíti a hamburgi Bismarck-emlékművet. – Albert Schweitzer elzászi teológus, muzsikus és orvos a kiadja Német és francia orgonaépítő művészet és orgonaművészet c. könyvét.
