1919
1919
Jan. 1. – A Spartacus Szövetség elszakad a Független Szociáldemokrata Párttól, s megalakítja a Németországi Kommunista Pártot.
Jan. 5. – Berlinben általános sztrájk veszi kezdetét tiltakozásul Eichhorn rendőrfőnök leváltása miatt. A sztrájk felkelésbe megy át. – Münchenben megalakul a Német Munkáspárt (később Nemzetiszocialista Német Munkáspárt).
Jan. 10. – Brémában kikiáltják a tanácsköztársaságot. Más északnémet államokban is tanácsköztársaságok alakulnak.
Jan. 11-12. – A kormánycsapatok leverik a berlini felkelést.
Jan. 15. – Meggyilkolják a spartacisták két vezetőjét: Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet.
Jan. 19. – Nemzetgyűlési választásokat rendeznek. A szociáldemokraták 163, a független szociáldemokraták 22, a Centrum 91, a demokraták 75 mandátumot szereznek, s létrehozzák az ún. weimari koalíciót.
Febr. 6. – Friedrich Ebert megnyitja Weimarban az alkotmányozó nemzetgyűlést.
Febr. 11. – Az alkotmányozó gyűlés Ebertet köztársasági elnökké választja. Kormányalakítási megbízást Philipp Scheidemann (SPD) kap.
Febr. 16. – A szövetségesek meghatározatlan időre meghosszabbítják Németországgal a fegyverszünetet.
Márc. 3. – Miután a nagy-berlini munkástanács általános sztrájkot hirdet, Berlinben bevezetik az ostromállapotot.
Márc. 31. – A Ruhr-vidéken ostromállapotot vezetnek be.
Ápr. 1. – 250 000 munkás lép sztrájkba.
Ápr. 7. – Bajorországban kikiáltják a tanácsköztársaságot.
Máj. 2. – Münchenben a kormánycsapatok leverik a bajor tanácsköztársaságot.
Máj. 7. – A német delegációnak Versailles-ban átnyújtják a békefeltételeket.
Máj. 10. – Megnyílik a Hamburgi Egyetem.
Jún. 2. – Raoul Hausmann megalapítja a Dada c. újságot.
Jún. 12. – Az újjáalakított Kölni Egyetem megnyitja kapuit.
Jún. 20. – Philipp Scheidemann birodalmi kancellár lemond, mert nem hajlandó aláírni békeszerződést az antanttal. Utódja Gustav Bauer (SPD) lesz.
Jún. 28. – Aláírják a versailles-i békeszerződést. Főbb pontjai: Elzász-Lotaringiát Franciaországhoz csatolják, Danzigot ún. szabad városi státussal a Népszövetség felügyelete alá helyezik; a Memel-vidék további intézkedésig a szövetségesek ellenőrzése alá kerül (1923-tól Litvánia autonóm része). Schleswig-Holstein egy része Dániáé lesz, míg Moresnet, Eupen és Malmedy Belgiumé. Lengyelországhoz kerül Pomeránia egy része, Posen és Felső-Szilézia, s egy folyosót biztosítanak Danzighoz. A Saar-vidék francia közigazgatás alá kerül; hovatartozásáról népszavazás dönt 15 év múlva. A szerződés megtiltja Ausztria csatlakozását Németországhoz. A Rajna mindkét oldalán demilitarizált övezet létesül. Németországban megszüntetik az általános hadkötelezettséget, az ország legfeljebb 100 ezer fős hadsereget tarthat, sem tengeri, sem légi flottát nem építhet. A szerződés Németországot pénzbeli jóvátétel fizetésére kötelezi, de annak összegét nem szabja meg.
Júl. 3. – A nemzetgyűlés elfogadja a fekete piros-arany színeket birodalmi szimbólumnak.
Júl. 31-aug. 11. – A nemzetgyűlés elfogadja birodalmi alkotmányt (weimari alkotmány).
Szept. 16. – Adolf Hitler a Német Munkáspárt tagja lesz.
Nov. 15. – Johannes Stark elektrotechnikai munkásságáért Nobel-díjat kap.
Az év folyamán – Emil Moldt Stuttgartban létrehozza az első Waldorf Szabadiskolát. Pedagógiai alapelveit Rudolf Steiner dolgozza ki. – Valter Gropius megalapítja a Bauhaus-iskolát.
