FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGE (FÁK)

Teljes szövegű keresés

FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGE (FÁK)
(volt Szovjetunió)
A Szovjetunió helyén 1991 végén létrejött államalakulat független országainak alma-atai és minszki megállapodása szerint a korábbi nukleáris szuperhatalom fegyveres erőit, elsősorban a hadászati csapásmérő erőket közös parancsnokság alá helyezték. A nukleáris fegyverek bevetéséhez szükséges kódot Jelcin orosz elnök ellenőrzi, de döntést csak a másik 3 atomhatalom, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán, valamint a közös hadsereg főparancsnokának beleegyezésével hozhat.
A volt Szovjetunió fegyveres erőinek létszáma megközelítette a 4 millió főt, amelyet a KGB (Állambiztonsági Bizottság) és az MVD (a belügyminisztérium) 250 ezres különlegesen képzett alakulatai és a 250 ezres határőrség egészített ki. A kötelező katonai szolgálat 2 év. A fegyveres erőket a szárazföldi, légi, haditengerészeti, stratégiai rakétacsapatok, a honi légvédelem alkotja.
Az 5 hadseregre osztott stratégiai rakétaerők 1400 szárazföldi indítású interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkeztek. Többségük (SS-11, SS-13 egy robbanófej, SS-17 négy robbanófej, SS-18 tíz robbanófej, SS-19 hat robbanófej) betonsilókból, de a legújabb típusúak (SS-24 8–10 robbanófej, SS-25 egy robbanófej) mozgatható állásokból indíthatók. A nukleáris hadászati erő 2 másik összetevője a tengeralattjárókról indítható interkontinentális ballisztikus rakéták és a stratégiai bombázó erő. Az előbbihez 61 db Tájfun, Delta I–IV és Jenki I–II osztályú stratégiai tengeralattjáró tartozik. A legkorszerűbb Tájfun típusúak egyenként 20 SS-N-20 típusú 6-9 robbanófejes rakétákkal vannak felszerelve, a Delta–IV típusúakon 16 db SS-N-23 tíz robbanófejes rakétákat helyeztek el.
A stratégiai légierőnek 175 TU-95 és 20 T-160 „Blackjack” nukleáris töltetű rakétákkal (AS-3, AS-4), robotrepülőgépekkel (AS-15) és bombázókkal felszerelhető hadászati nehézbombázója van. (A TU-95 hatósugara 12800 km.) 435 közepes hatótávolságú bombázója képes nukleáris robbanófejű rakéták célba juttatására (175 TU-26, 140 T-16, 120 TU-22). Az 1991 nyarán kötött szovjet-amerikai START-egyezmény szerint 11000-ről 7000-re kell csökkenteni a volt Szovjetunió hadászati hordozóeszközökkel célba juttatható nukleáris tölteteinek számát. A közepes és rövid hatótávolságú rakétákat az 1987-ben kötött szovjet-amerikai megállapodás alapján számolják fel.
Ugyanakkor a taktikai atomfegyvereket is beszámítva, a hajdani szovjet fegyveres erők rendelkezésére álló nukleáris töltetek így oszlottak meg: Oroszország 17505, Ukrajna 4356, Kazahsztán 1690, Belorusszia 1222, a többi exköztársaság 1290. Ez utóbbiakat még a Szovjetunió szétesése előtt Oroszországba telepítették át. Ukrajna és Belorusszia beleegyezett abba, hogy a START-egyezménynek az ex-Szovjetunióra eső kötelezettségeit a náluk lévő atomfegyverek felszámolásával kezdjék. Kazahsztán viszont ragaszkodik a területén lévő nukleáris fegyvertárhoz.
A FÁK szárazföldi hadereje 1,5 millió főből áll, 44000 harckocsija (T-54/55, T-64, T-72, T-80 és PT-76) van. 53 páncélos, 153 gépesített lövész, 7 ejtőernyős, 18 tüzérségi hadosztálya mellett dandár nagyságú rakéta, műszaki, légi szállítású különleges alakulatokba szerveződött. A haditengerészetet 4 flotta alkotja; az északi-tengeri, a balti-tengeri, a fekete-tengeri és a csendes-óceáni. A hadászati tengeralattjárók az északi-tengeri és csendes-óceáni flottához tartoznak. Állandó flottaegységet tart fenn az Indiai-óceánon és a Földközi-tengeren. A haditengerészetnek több mint 200, 20 különböző osztályba sorolható nukleáris és dízelmeghajtású tengeralattjárója van. A legnagyobb teljesítményű az „Oscar” típusú (16250 tonnás) nukleáris meghajtású, a legkisebb a „Whiskey” osztályú (1370 tonnás). Többnyire felszíni hajók, szárazföldi célpontok ellen bevethető irányított rakétákkal, torpedókkal felszerelve, egyes típusok rendelkeznek tengeralattjárók elleni hadviselésre alkalmas, víz alatti irányítható lövedékekkel. Három Jenki osztályú tengeralattjárót cirkálórakétákkal láttak el.
A felszíni hajókat az 5 repülőgép-hordozó vezeti. A legjelentősebb az 1989-ben vízre bocsátott 65000 tonnás „Kuznyecov admirális” (korábban „Tbiliszi”), amely a fekete-tengeri flotta zászlóshajója volt. Az első olyan repülőgép-hordozó, amely nemcsak a hasonló típusú hajókon rendszerbe állított JAK-38-as vadászgépek és Ka-25/27 helikopterek, hanem nagy teljesítményű SZU-25, SZU-27, MIG-29 típusú vadászgépek fogadására-indítására is alkalmas. (1991 végén Szevasztopolból Murmanszkba hajózott át.)
A másik 4 repülőgép-hordozó a 38000 tonnás „Gorskov flottatengernagy” (korábban „Baku”) és 3 Kijev osztályú, függőlegesen fel- és leszálló gépekkel felszerelt. Mintegy 40 cirkálója van a flottának. A legfontosabbak: a 3 Kirov osztályú, a 2 Moszkva osztályú helikopterszállító és a 3 Szláva osztályú rakétacirkáló. A modern, nagy teljesítményű tengeralattjárók elleni hadviselésre alkalmasak a Kresta, Kara, Udaloj típusú cirkálók. A rombolók közül a rakétákkal felszerelt Szovremennij osztályúak a legmodernebbek. A flotta nagyszámú korszerű, kétéltű, partraszállást segítő eszközökkel rendelkezik. A tengerészgyalogság 17000 fős. A haditengerészet 300 bombázóval, 200 vadászgéppel, kb. 280 hosszú és rövid távú felderítő, elektronikus hadviselésre alkalmas géppel rendelkezik.
A taktikai légierőnek mintegy 6000 vadász-, felderítő, elektronikus hadviselésre alkalmas gépe van. 2500 MIG-23/27 és SZU-24 szuperszonikus vadászok, MIG-25, MIG-31 és SZU-15 elfogóvadászok, SZU-17, SZU-24 és MIG-21 vadászbombázók, s a legújabb MIG-29, SZU-25, SZU-27 új generációjú gépek. A JAK-28-asokat használják elektronikus hadviselésre, míg az IL76-osokat és TU-126-osokat előrejelző radarrendszerekkel szerelték fel. Legalább 4000 helikoptere van.
A légvédelmi parancsnokságnak rendelték alá a Moszkva környéki engedélyezett ABM (rakétaelhárító rakéta) -rendszert, „Galosh” típusú rakétákkal felszerelve. Mintegy 1200 különböző helyszínű telepítéssel 10000 föld-levegő rakétakilövője van. Jelzőrendszeréhez 30 műhold tartozik, az egyik része előrejelzést és felderítést szolgál, a másik a szárazföldi silók és ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók mozgását ellenőrzi. Földi nagy teljesítményű radarállomásai és előrejelző rendszerei Ukrajnában, az Amur-menti Nyikolajevben, Munkácson, a Kola-félszigeten, a kazahsztáni Sari-shagán, Belorussziában, a Kaukázusban, az Urálban és Irkutszk környékén találhatók.
A külföldön lévő egykori szovjet haderőket 1991-ben kivonták Magyarországról, Cseh-Szlovákiából, Lengyelországból. Távozásuk folyik Mongóliából, Kelet-Németországból, Kubából.
Közvetlenül az Öböl-háború előtt visszavonták a tanácsadókat Irakból. Kérdésessé vált jelenlétük (már orosz tanácsadóként) Indiában, Szíriában, Angolában, Mozambikban, Líbiában, Laoszban, Kambodzsában, Kongóban, Maliban, Peruban és Nicaraguában.
Az önállósult köztársaságok haderő-fejlesztési tervei közül Ukrajnáé a legnagyobb méretű (400 ezres hadsereget akar). Kérdéses, mi történik a változatlanul a köztársaságokban állomásozó nem hadászati erőkkel. Grúzia – csak megfigyelőként volt jelen a FÁK-alapító alma-atai tanácskozáson – már rendelkezik önálló haderővel, a Nemzeti Gárdával.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages