KUBA
KUBA
A kötelező katonai szolgálat – 17 éves kortól – 3 év, amelyet a hadseregben, ill. mezőgazdasági munkán kell eltölteni. Nők 2 éves önkéntes szolgálatot vállalhatnak. A fegyveres erők létszáma 180000 fő (szárazföldi 145000, légierő 22000, flotta 13000). A tartalékosok száma 130000 körüli. Az állambiztonság fegyveres ereje 15 ezres: az Ifjúsági Munkahadsereg 100 ezres. A területvédelmi milícia 1,3 millió főből áll. A fegyveres erők döntően szovjet hadfelszereléssel rendelkeznek. A szárazföldi erőknek 1200 harckocsija van. A légierő 300 harci géppel (MIG-17/21 /23) és 100, többségében harci helikopterrel (Mi-24) rendelkezik. Külön légvédelmi (Guideline, Goa) és partvédelmi (Samlet) rakétaegységei vannak. Az országban 3000 szovjet katonai tanácsadó állomásozott, kivonásukról 1991-ben határoztak. Kuba éveken át sok milliárd USD-s szovjet katonai segítségben részesült. A 70-es évek közepén nagy létszámú csapategységeket, ill. tanácsadókat küldött sok afrikai országba (Angola, Etiópia, Kongó, Mozambik), ezeket azonban döntő többségükben a 80-as évek végére hazaszállították. Hosszú időn át fegyverrel, tanácsadókkal segítette több latin-amerikai országban a gerillamozgalmakat. Az Egyesült Államok változatlanul fenntartja guantanamói haditengerészeti bázisát (2500 főnyi tengerészgyalogos egysége állomásozik ott). A kubai hadseregben 1989-ben nagyarányú tisztogatást hajtottak végre; 4 magas rangú vezetőjét, köztük Arnaldo Ochoa Sanchez tábornokot (az angolai hadművelet parancsnokát) kivégezték, azzal a váddal, hogy a kolumbiai kokainbárók megvesztegették őket, s ezért engedélyezték, hogy kubai támaszpontokon tölthessék fel az Egyesült Államokba tartó, heroint szállító repülőgépeket. Egyes értékelések szerint a látványos per azt a célt szolgálta, hogy Fidel Castro leszámoljon a hadseregben mind nagyobb befolyással bíró fiatal katonai vezetőkkel.
