PAKISZTÁN
PAKISZTÁN
Az 550000 fős hadsereget 240 ezres félkatonai egységek egészítik ki. Félmillió tartalékot mozgósíthat. A katonai szolgálat önkéntes. A fegyveres erők helyzetét felértékelte az ország életében játszott meghatározó szerepük, az Indiával vívott háborúk, az afgán konfliktus (a kormányellenes erők fő bázisai Pakisztánban vannak, rajta keresztül kaptak segítséget – fegyvert és tanácsadókat). Az amerikai Ázsia-politikában hosszú időn át a szovjetbarát India ellensúlyát jelentette, ez indokolta a jelentős katonai segítséget. Hasonló ok értékelte fel Kína szemében. A szárazföldi haderőnek 1800 harckocsija van (kínai T-59/69, amerikai M-47/48 és 50 szovjet T-54/55). A haditengerészet a többi között francia tengeralattjárókat, fregattokat, brit rombolót és kínai őrhajókat vonultathat fel. A legkorszerűbb technikával légierejét (500 harci gép) látta el, főhadiszállása az afgán határhoz közeli Peshawar. Amerikai F-16-osok, A-5-ösök mellett hozzájutott francia Mirage-III és kínai F-6 típusú repülőkhöz. „Küszöbország” – egyes vélemények szerint közel áll az atombomba gyártásához. Ehhez Kínától kapott segítséget, s állítólag 1991-ben ugyancsak kínai hordozórakétákhoz jutott. Csak akkor hajlandó csatlakozni az atomsorompóegyezményhez, ha India is megteszi. A 2 ország 1988-ban egyezményt írt alá: nem támadja egymás nukleáris létesítményeit. Az atomfegyver-előállítást tagadja, de az Egyesült Államok erre hivatkozva tartotta vissza az 1990/91-re ígért félmilliárd USD-s segítséget. (Megállapodás szerint 1987–93 között 4 milliárd USD katonai-gazdasági segélyt nyújtana.) Az Öböl-háború idején 11 ezres kontingenst küldött Szaúd-Arábia megsegítésére.
