VIETNAM
VIETNAM
Létszáma, harcképessége alapján a világ legerősebb fegyveres erői közé sorolják. Az 1 milliós reguláris haderőt az 500 ezres Népi Területvédelmi Erő és a 2,5 milliós helyi önvédelmi erők, milícia egészíti ki. A katonai szolgálat kötelező, 2–4 éves. Kínától és a Szovjetuniótól kapott hadfelszerelést, ill. 1975-ben amerikai fegyverzetet zsákmányolt. A szárazföldi hadseregnek 2000 (szovjet T-34/54/55 és kínai T-59) nehéz és könnyű harckocsija, ill. páncélozott szállító járműve van. A nagy létszámú műszaki-építő alakulatot (16 hadosztály) a különleges terepviszonyok, az amerikaiakkal vívott háború jellege indokolták. A légierő 250 harci gépe döntően szovjet (MIG-21, MIG-23, SZU-7B és SZU-20) gyártmányú. Erős helikopterflottája a szovjet típusok mellett zsákmányolt amerikai (UH-1 Iroquois) gépekkel is rendelkezik. Flottája szovjet és amerikai építésű fregattokból, őrhajókból áll. Legnagyobb bázisa Cam Ranh, amely a legfontosabb amerikai haditengerészeti támaszpont volt Dél-Vietnamban, 1975 után a csendes-óceáni szovjet flotta használta. A tradicionálisan a kommunista párt szigorú ellenőrzése alatt álló vietnami fegyveres erő a japánok, majd a franciák ellen harcolt gerillahadseregből nőtt ki, és az amerikaiak elleni háború (1963–75) során a gerilla-hadviselést ötvözte a reguláris haderőkkel vívott háború doktrínáival. Ez utóbbi érvényesült 1978–79-ben, amikor a 120000 főnyi reguláris erő foglalta el Kambodzsát, megdöntve a vörös khmer uralmat. Az 1979 elején Kínával vívott határháború során elsősorban az északi területvédelmi erőket használta fel. Vietnam a kambodzsai ENSZ-rendezés előfeltételeként kivonta haderejét az országból és távozott a mintegy 15000 főnyi kontingense Laoszból is.
