AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
United States of America (angolul) USA
Észak-Amerika
Földrajz: Terület: 9363123 km2, Magyarországnál kb.100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika D-i részén. Szomszédai: Kanada (É), Mexikó (D). Felszín: Középső része síkság, mely Ny felé 2000 m magasságot is elérő pusztaságba (Préri-tábla) megy át. Ny-on magashegység (Sziklás-hegység), fennsíkokkal, medencékkel. K-en az Appalache-hegység és -tórendszer. DK-en parti síkság, mocsarakkal, tavakkal, Alaszka: nagy része magashegység. Hawaii: vulkanikus eredetű szigetcsoport, ma is müküdö vulkánnal. Legmagasabb pont: Mount McKinley (6194 m). Legjelentősebb folyók: Missouri, Mississippi; Yukon (Alaszka). Legnagyobb tavak; Lake Superior (Felső-tó), Lake Huron (Huron-tó), Lake Michigan (Michigan-tó).
Népesség: Lakosság (1990): 248709873. Életkor szerint: 0–14: 21,7%; 15–59: 61,4%; 60–: 16,9%. Népsűrűség: 27/km2. Etnikai csoportok: fehér 82,3%; fekete és mulatt 11,7%; ázsiai és indián 6,0%. Nyelv. angol. Vallások: protestáns 70%, r. kat. 25%, zsidó 5%. Városi lakosság: 76%. Főváros: Washington (*1988): 617000. Városok (*1988): New York 7352700; Los Angeles 3352710; Chicago 2977520.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: George Bush (1989. jan. óta). Nemzeti ünnep. júl. 4.
Gazdaság: Pénznem: dollar (amerikai dollár, USD). GDP (1991): 5688,7 Mrd USD. GDP/fő (1991): 22432 USD. Gazdasági növekedés (1991): –0,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 5,7. Fogyasztói árváltozások (1991): 4,3%. Munkanélküliség (1990): 5,4%. Export (1990): 394 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gépjármű, számítógép, elektromos, energetikai, mezőgazdasági és irodagép, vegyipari termék, élelmiszer, textília, szén. Főbb exportpartnerek: Kanada 21%, Japán 12%, Mexikó 7%. Import (1990): 495 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, papír, cellulóz, ipari nyersanyag, élelmiszer, textília. Főbb importpartnerek: Kanada 19%, Japán 18%, Mexikó 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 238400 km; ebből villamosított (*1985): 3200 km. Közúti hálózat (1988): 6233308 km; ebből burkolt: 5635846 km; autópálya (1986): 81000 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 143081433; egyéb gépjármű: 44179104. Főbb kikötők: New York, New Orleans, Houston. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 1,3; rádió: 0,5: telefon: 1,9. Napilap (1990): 255/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 72; nők: 79 év. Születés (1989): 15,0‰. Halálozás (1989): 9,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1990): 9,1‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 188. Egy orvosra jutó lakosok: 410.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
Richard Nixon elnök 1972-ben a Szovjetunióba látogat. Leonyid Brezsnyevvel aláírja az új rakétaelhárító-rendszereket tiltó SALT-I. szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok először ismeri el a 2 nagyhatalom globális erőegyensúlyát. 1974. aug.-ban, a Watergate-ügy miatt Nixon kénytelen lemondani. Utóda Gerald Ford. 1977-től a szinte teljes ismeretlenségből előtörő volt georgiai kormányzó, a demokrata James Carter az elnök, aki az emberi jogok védelmére szólítja fel a világot. 1979. jún.-ban Bécsben Leonyid Brezsnyevvel aláírja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT-II. szerződést. 1980. jan.-ban Carter bejelenti a ratifikálás elhalasztását. Az ún. „Carter-doktrína” keretében amerikai érdekszférának nyilvánítja az Arab-öböl térségének olajvidékét. Az Egyesült Államok nagyszabású fegyverkezési programokba kezd, vége a 70-es évek „SALT-korszakának”. 1980. nov.-ben a republikánus Ronald Reagan győz az elnökválasztáson (51%), győzelmét 1984-ben megismétli (59%). Az időközi választások eredményeképpen 1986 őszén immár nemcsak a képviselőházban, hanem a szenátusban is a demokraták kerülnek többségbe. Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. és legidősebb elnöke „supply-side” (a termelést élénkítő) gazdaságpolitikájának jegyében jelentős adóreformot valósít meg. A 70-es évek recessziója után látványos a fellendülés az amerikai gazdaságban, rendkívüli a katonai költségvetés, s fokozódik a költségvetési, ill. kereskedelmi hiány. Csökken az infláció és a munkanélküliség. Reagan 1983. márc.-ban bejelenti az SDI-programot (stratégiai védelmi kezdeményezés, azaz: űrfegyverkezés), az európai NATO-tagországok egyetértésével közepes hatótávolságú új amerikai rakétákat telepítenek Ny-Európában. Az erről folyó tárgyalások megszakadása és az amerikai-szovjet kapcsotatok több évtizedes mélypontja után Reagan 1985. nov.-ben Genfben, majd 1986. okt.-ben Reykjavíkban találkozik Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral. Az 1987 végi washingtoni csúcstalálkozón aláírják a közepes hatótávolságú és hadműveleti harcászati szovjet és amerikai rakéták felszámolásáról szóló szerződést, amely a 2 nagyhatalom első tényleges fegyverzetcsökkentési megállapodása. Reagan 1988. máj.-ban Moszkvába utazik, ahol az újabb csúcstalálkozón többek között a stratégiai atomfegyverek 50%-os csökkentésének lehetőségéről tárgyal Gorbacsov főtitkárral. Reagan elnökségének utolsó szakaszát kormányzati gondok is jellemzik: lemond hadügyminisztere, kabinetfőnöke. Az iráni illegális fegyvereladási botrányt követő 1987. nov.-i kongresszusi bizottsági jelentés szerint az elnök „nem tett eleget az alkotmányból rá háruló kötelezettségnek…” Az 1988. nov.-i elnökválasztásokon 54%-os nagy többséggel George Bush, a republikánusok jelöltje győz Michael Dukakisszal szemben. A beiktatás után az elnök sokáig passzív. A törvényhozók nem fogadják el védelmi miniszterét. 1989. máj.-ban nyugat-európai útján Bush több fegyverzet-ellenőrzési javaslattal áll elő; júl.-ban – első amerikai elnökként – látogatást tesz Magyarországon is. Dec.-ben az amerikai katonai erők beavatkoznak Panamában és megbuktatják Noriega tábornokot. 1990. jún.-ban a 7 vezető tőkés ország első emberei Houstonban tanácskoznak, többek között a Kelet-Európának nyújtandó segítségről. Ősztől recesszió kezdődik a gazdaságban, a visszaesés tartós. Szept.-ben oktatási reformról döntenek, okt.-ben az elnök megvétózza a polgárjogi törvényt, elfogadja az új levegőtisztasági előírásokat. Miközben a dollár történelmi mélypontra zuhan, nov.-ben időközi választásokat tartanak. A demokraták szerény választási részvétel után mindkét házban megtartják többségüket. Kuvait iraki megszállását követően elsőként az amerikai erők sietnek a helyszínre, majd a BT határozata után blokádot vonnak a Perzsa-öböl vizein. Nov.-ben amerikai kezdeményezésre ultimátumot nyújtanak át Iraknak. A közvetlen iraki-amerikai tárgyalások nem vezetnek eredményre. 1991. jan.-ban a Kongresszus felhatalmazza az elnököt az amerikai haderő bevetésére az Öböl-konfliktusban, hogy az ENSZ-határozatnak érvényt szerezzen. Jan. 17-én, az ultimátum lejártával az amerikaiak vezette szövetséges haderő megkezdi az iraki célpontok bombázását. Az első 20 órában 1300 berepülést hajtanak végre. A szövetségesek hathetes háború után szüntetik be a tüzet, miután Szaddám Huszein beleegyezik a tűzszüneti előírásokba. Az amerikai hadvezetés hatalmas sikerként könyveli el a Sivatagi Vihar hadműveletet, melynek során az amerikai haditechnika fölénye meggyőző. Az Öböl-konfliktus árnyékában febr.-ban új energiapolitikát dolgoz ki a kormány: csökkentik az olajimportot. Máj.-ban az utolsó Pershing robbanófejet semmisítik meg. A júl.-i szovjet-amerikai csúcson, a START-szerződéssel a felek a stratégiai atomfegyverek 30%-os csökkentését határozzák el. Szept.-ben az elnök hivatalosan elismeri a baltikumi államokat. Ősztől több segélyszállítmány indul útnak, amelyek a szovjet élelmiszerhelyzeten könnyítenek.
Függő, ill. társult területek
Északi-Mariana-szigetek
Amerikai Szamoa
Amerikai Csendes-óceáni-szigetek
Puerto Rico
Amerikai Virgin-szigetek
Palaul Köztársaság
Guam
Guantánamói-öböl
