ANGOLA
ANGOLA
Angolai Köztársaság
República de Angola (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 1246700 km2, Magyarországnál kb.13-szor nagyobb. Fekvés: DNy-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Szomszédai: Zaire (É), Zambia (K), Namíbia (D); Cabinda tartományt – melyet Zaire választ külön az országtól – Kongó (É) határolja. Felszín:A keskeny parti síkságból 900–2000 m magas, termékeny fennsík emelkedik ki; D-en sivatag. Cabinda tartományt trópusi erdő borítja. Legmagasabb pont: Morro Moco (2620 m). Legjelentősebb folyók: Cuanza, Cunene, Cubango.
Népesség: Lakosság (*1989): 8971000 (10% nomád). Népsűrűség: 7/km2. Etnikai csoportok: bantu (mbundu 40%, kimbundu 25%), musikongo, imbangala, ambo, vatva, busman csoportok, mesztic, portugál. Nyelvek: portugál (hiv.), bantu nyelvek. Vallások: törzsi vallású 42%, r. kat, 40%, protestáns 12%. Városi lakosság: 27%. Főváros: Luanda (*1988): 1200000 (A). Városok (1984): Huambo 61885; Lobito 59528; Benguela 40996.
Államforma: köztársaság. Államfő: José Eduardo dos Santos (szül. 1942. aug, 28.). Kormányfő: Fernando José de Franca Dias van Dunem (1991. júl. óta). Nemzeti ünnep: nov. 11., dec, 10.
Gazdaság: Pénznem: kwanza (1991. szept.: 101,32=1 USD). GNP (1989): 6 Mrd USD. GNP/fő (1989): 610 USD. Gazdasági növekedés (1980–88): 2,9%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 14,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 85%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1986): 1,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gyémánt, kávé, szizál, hal, faanyag, cement, pálmaolaj, kukorica. Fő exportpartner: Egyesült Államok 38%. Import (1986): 1,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, gép, berendezés, vegyipari termék, gyógyszer, közlekedési eszköz, nyersvas, acél. Főbb importpartnerek: Franciao. 12%, Egyesült Államok 9,2%, Portugália 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 2952 km. Közúti hálózat (1986): 73830 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 56000; egyéb gépjármű: 29000. Főbb kikötők: Cabinda, Lobito, Luanda. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 228; rádió. 22; telefon: 122. Napilap (*1984): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): fértiak: 42; nők. 45 év. Születés (1989). 47,0‰. Halálozás (1989): 21,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1989): 161,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 672. Egy orvosra jutó lakosok: 13489.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 30%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
A volt portugál gyarmat, majd tengerentúli megye 1975. nov. 11-én válik függetlenné. Az új alkotmány marxista ihletésű. Az MPLA (Angolai Népi Felszabadító Mozgalom) vezetője, Agostinho Neto kubai csapatok támogatásával száll szembe a korábbi belső szövetségesekkel, az FNLA-val (Angola Nemzeti Felszabadítási Frontja) és az UNITA-val (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért). 1976. nov.-ben Angolát felveszik az ENSZ-be, okt.-ben barátsági és együttműködési szerződést köt a Szovjetunióval. Neto 1979. szept.-i halála után helyére Eduardo dos Santos kerül. Az MPLA és az állam elnökét 1985. dec.-ben megerősítik hivatalában. 1988-ban angolai-kubai-amerikai-dél-afrikai tárgyalások kezdődnek a kubai csapatok kivonásáról. Dec.-ben a Dél-afrikai Köztársaság és Kuba vezetői jegyzőkönyvet írnak alá a DNy-afrikai béke megteremtéséről. Ennek keretében a kubai csapatok megkezdik kivonulásukat az országból. 1989. jún.-ban az angolai kormány és az UNITA fegyverszüneti megállapodást köt, 1990-ben tovább folynak a tárgyalások, közvetve, lisszaboni közvetítéssel, közben nem érnek véget a harcok sem. 1991. márc.-ban, 15 év után Luandában felfüggesztik az éjszakai kijárási tilalmat. Máj.-ban a kormány és az UNITA képviselői békeszerződést írnak alá, ezzel véget ér a 16 éves polgárháború. Az utolsó kubai katona távozik az országból. Júl.-ban új kormányfő, Fernando José de Franca Dias van Dunem veszi át hivatalát. Szept.-ben Savimbi hazatér. Az ország az 1992 őszére meghirdetett szabad választásokra készül.
