ARGENTÍNA
ARGENTÍNA
Argentin Köztársaság
República Argentina (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 2766889 km2, Magyarországnál kb. 29-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika D-i részén. Szomszédai: Chile (Ny), Bolívia, Paraguay (É), Brazília, Uruguay (ÉK). Felszín: Ny-i részén az Andok több ezer m magas hegyláncai; K-en a Gran Chaco fás, bokros síksága, a Pampák és Patagónia (táblás vidék). Legmagasabb pont: Aconcagua (6959 m). Legjelentősebb folyók: Paraná, Paraguay, Pilcomayo. Legnagyobb tavak: Mar Chiquita-tó, Buenos Aires-tó, Argentino-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 32425000. Életkor szerint: 0–14: 31,1%; 15–59: 56,6%; 60–: 12,3%. Népsűrűség: 12/km2. Etnikai csoportok: fehér 97%; indián, mesztic. Nyelvek: spanyol (hív.), angol, olasz, német, francia. Vallások: r. kat. 90%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 86%. Főváros: Buenos Aires (*1990): 10500000 (A). Városok (*1990): Córdoba 969000; Rosario 750455; Mendoza 597000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Menem (1989. júl. óta). Nemzeti ünnep: máj. 25., júl. 9.
Gazdaság: Pénznem: austral (1991. szept.: 9876,53=1 USD). GDP (1991): 177 Mrd USD. GDP/fő (1991): 5441 USD. Gazdasági növekedés (1991): 4,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 3,1. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 43. Adósság/fő (1991): 1871 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 1,4. Fogyasztói árváltozások (1991): 173%. Munkanélküliség (1989): 7,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 19%; ipar és kereskedelem 36%. Export (1990): 12,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gabona, hús, konzerv, bőr, gyapjú, lenolaj, tejtermék, gyümölcs, vegyipari termék, gép. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 14%, Hollandia 11%, Brazília 11%, Szovjetunió 6%. Import (1990): 4 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, gép, berendezés, vegyi cikk, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 21%, Brazília 18%, NSZK 10%.
Közlekedés: vasúti hálózat (1987): 34172 km; ebből villamosított: 210 km. Közúti hálózat (1983): 220093 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi 3,8 M; egyéb gépjármű: 1,4 M. Főbb kikötők: Buenos Aires, Bahia Blanca, La Plata. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 4; rádió: 1; telefon: 9. Napilap (1986): 88/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 69; nők: 74 év. Születés (1989): 20,0‰. Halálozás (1989): 9,0‰. Népességnövekedés (1989): 1,2%. Csecsemőhalandóság (1989): 32,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 186: Egy orvosra jutó lakosok. 370.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 92%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
Az 1810-ben Spanyolországtól függetlenné vált országban a II. világháború után Juan Perón 1 évtizeden át elnök, majd hosszú száműzetés után 1973. szept.-ben újra az ország élére áll. 1974. júl.-i halála után felesége veszi át tisztségét. Isabel Perón elnökségének 1976. márc.-ban katonák vetnek véget. A diktatúra 7 évében mintegy 10000 politikai ellenzéki tűnik el. Leopoldo Galtieri tábornok-elnök 1982. júl.-ban elveszíti a Nagy-Britannia ellen kezdeményezett háborút a Falkland (Malvin)-szigetek birtoklásáért. Az ország 1983. dec.-ben tér vissza a polgári kormányzáshoz. Dr. Raúl Alfonsín elnök több korábbi katonai vezetőt elítéltet, gazdasági stabilizációs programot kezd, új pénzt vezet be, az australt. A kezdeti gazdasági sikerek után az elnök pártja az 1987. szept.-i parlamenti választásokon visszaszorul. A belső helyzetet 3 katonai lázadás, gyakori sztrájkok, 1989. máj.-ban éhségsztrájk teszik bizonytalanná. Eközben több tucatnyi halálos áldozatot gyászolnak. A máj -i választásokon a radikálisok vereséget szenvednek, s az ellenzék vezetője, Carlos Menem győz. Az elnöki beiktatásra egy fél évvel a szokásos idő előtt, júl.-ban kerül sor. Menem szigorú gazdaságpolitikát hirdet meg, de egyben követni akarja populista elődje, Perón elnök népszerű stílusát is. 1990 elején a sorozatos pénzleértékelés miatt utcai tüntetésekre kerül sor. Máj.-ra némileg javul a gazdasági helyzet. Jún.-ban Argentína és Brazília új elnökei megállapodnak, hogy 1995-ben „közös piacot” teremtenek a 2 ország között. Nov.-ben újabb, 1983 óta immár a negyedik puccskísérlet végződik kudarccal. Dec.-ben az elnök megkegyelmez a 70-es évek puccsistáinak, diktátorainak, ami miatt heves belső viták robbannak ki. 1991. jan.-ban az elnök átalakítja a kormányt. Munkatársai korrupciós botrányokba keverednek. A szept.-i választásokon a parlamentben újra a perónisták kerülnek többségbe. A gazdasági gondok ellen folytatott harcban az ország első sikereit éri el.
