AUSZTRIA
AUSZTRIA
Osztrák Köztársaság
Republik Österreich (németül)
Európa
Földrajz: Terület 83856 km2, Magyarországnál valamivel kisebb. Fekvés: Közép-Európa DNy-i részén. Szomszédai: Svájc, Liechtenstein (Ny), Németország, Cseh-Szlovákia (É), Magyarország (K), Jugoszlávia, Olaszország (D). Felszín: Változatos; nagy részén az Alpok láncai húzódnak; központi része a Duna völgye. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m). Legjelentősebb folyók: Donau (Duna), Inn, Mur (Mura). Legnagyobb tavak: Boden-tó, Neusiedler See (Fertő tó), Attersee.
Népesség: Lakosság (1990): 7761700. Életkor szerint: 0–14: 17,4%; 15–59: 62,1%; 60–: 20,5%. Népsűrűség: 93/km2. Etnikai csoportok: osztrák 98%; horvát 0,3%; szlovén 0,2%; magyar 0,16%. Nyelv: német. Vallások. r. kat. 80,6%, protestáns 4,9%, mohamedán 1%, vallás nélküli 10%. Városi lakosság: 57%. Főváros: Wien (Bécs) (*1987): 1479800. Városok (1981): Graz 243166; Linz 199910; Salzburg 139426.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Kurt Waldheim (szül. 1918. dec. 21.). Kormányfő: Franz Vranitzky kancellár (szül. 1937. okt. 4.). Nemzeti ünnep: okt. 26.
Gazdaság: Pénznem: schilling (1991). szept.: 11,77=1 USD). GDP (1991): 160,7 Mrd USD. GDP/fő (1991): 20827 USD. Gazdasági növekedés (1991): 3,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 1,2. Fogyasztói árváltozások (1990): 3,3%. Munkanélküliség (1990): 3,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 8%; ipar és kereskedelem 35%; szolgáltatás 56%. Export (1990): 41,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: bányatermék, gép, berendezés, papír, fa, textília. Főbb exportpartnerek: NSZK 33%, Olaszo. 9%, Svájc 7%. Import (1990): 49,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, textília, gép, szállítóeszköz, élelmiszer, gyümölcs, zöldség. Főbb import partnerek: NSZK 44%, Olaszo. 9%, Svájc 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 5641 km; ebből villamosított: 3238 km. Közúti hálózat (1989): 34965 km; ebből autópálya: 1407 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 2784792; egyéb gépjármű: 893237. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,8; rádió: 1,6; telefon: 1,8. Napilap (1989): 389/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 71; nők: 79 év. Születés (1989): 12,0‰. Halálozás (1989): 12,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,0%. Csecsemőhalandóság (1989): 8,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 101. Egy orvosra jutó lakosok: 356.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1955-ben államszerződéssel örökös semlegességet kinyilvánító országot 1966-ig a 2 nagy párt, a szocialista SPÖ és a Néppárt, az ÖVP koalíciója kormányozza. Ekkor 4 évre az ÖVP alakít kormányt. 1970-től a szocialisták relatív, 1971-től abszolút többségben kormányoznak. A Kreisky-kormány szerződéseket köt az NDK-val az állampolgárság elismeréséről, Csehszlovákiával a vitás határkérdések rendezéséről. A szocialista párt az 1983. ápr.-i választásokon elveszíti abszolút többségét, és a Szabadságpárttal (FPÖ) lép kormánykoalícióra. Kreisky kancellár lemond, hivatalát alkancellárja, a szintén szocialista Fred Sinowatz veszi át. Az 1986-os elnökválasztásokon Kurt Waldheim korábbi külügyminiszter és ENSZ-főtitkár a Néppárt támogatásával indul a szocialista jelölt, Kurt Steyrerrel szemben. A náci múltja miatt támadott Waldheim a második voksoláson megszerzi a szavazatok 53,9%-át. A választás következtében visszalépő Sinowatzot Franz Vranitzky követi kancellárként. Az 1986. nov.-i választásokon a 2 nagy párt szavazatokat veszít (SPÖ: 43,13%; ÖVP: 41,29%), így újra nagykoalícióra lépnek egymással. 1987. jan.-ban a kormányalakítás során Vranitzky szocialista kancellár Alois Mock néppárti vezetőt kéri fel külügyminiszternek és alkancellárnak. Egy nemzetközi történészbizottság 1988. febr.-ban közzétett jelentése nem bizonyítja a Waldheim elleni vádakat, mégsem érnek véget az elnök lemondását sürgető osztrák tüntetések. 1988. márc.-ban az Anschluss (Ausztria náci megszállása) 50. évfordulóján a megemlékezésen Waldheim nem szólal fel. Eközben folyik az osztrák gazdaság nagyszabású átalakítási programja. Állami vállalatok kerülnek magánkézbe a tőzsdén, más veszteséges állami üzemeket alaposan átszerveznek, kisebb, hatékony egységekre bontják őket. 1989. júl.-ban az ország jelentkezik a Közös Piacba. Az 1990. okt.-i választásokon a szocialisták az első, a polgári néppártiak a második helyen végeznek. Az 1991. máj.-i bécsi népszavazás elutasítja a világkiállítást. Jún.-ban a szocialista kongresszuson a párt nevét Szociáldemokrata Pártra változtatják. A Néppárt élére Erhard Busek áll. Júl.-ban a Közös Piac úgy dönt, hogy 1993-ban megkezdi az osztrák tagságról folytatandó tárgyalásokat. Miközben a Szabadság Párt és vezetője, Jörg Haider – botrányok ellenére is – előretör, az ország az 1992-es elnökválasztásokra készül.
