BELIZE
BELIZE
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 22965 km2, Magyarországnak kb. egynegyede. Fekvés: Közép-Amerika K-i partvidékén. Szomszédai: Mexikó (É), Guatemala (Ny, D). Felszín: Több mint fele mocsaras, lagúnás síkság, amely értékes trópusi fákkal borított dombvidékbe megy át. Legmagasabb pont: Victoria Peak (1122 m). Legjelentősebb folyók: Belize, New River.
Népesség: Lakosság (1989): 184000. Életkor szerint: 0–14: 44,6%; 15–59: 47,8%; 60–: 7,6%. Népsűrűség: 8/km2. Etnikai csoportok: fekete 38%; indián 24%; mesztic 19%; mulatt 12%; kínai és indiai 5%; fehér 2%. Nyelvek: angol (hiv.), spanyol, kreol dialektusok. Vallások: r. kat. 62%, protestáns 28%. Főváros: Belmopan (*1989): 5276. Városok (*1989): Belize City 43621; (*1986): Dangriga 7500; Corozal 6000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Erzsébet királynő, akit E. Minita Gordon főkormányzónő képvisel. Kormányfő: George Cadle Price (1989. jan. óta). Nemzeti ünnep: szept. 10., szept. 21.
Gazdaság: Pénznem: dollar (belizei dollár) (1991. szept.: 1,98=1 USD). GNP (1988): 264 M USD. GNP/fő (1988): 1500 USD. Gazdasági növekedés (1965–88): 2,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1989): 100 M USD. Főbb exportcikkek: cukor, hús, faáru, citrusfélék, hal. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 46%, NagyBritannia 31%. Import (1989): 148 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, iparcikk. Főbb import partnerek: Egyesült Államok 55%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Közúti hálózata 1600 km. Gépjárművek (1988): 14014. Fő kikötő: Belize City. Hírközlés: Telefon (1989): 14000.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 67; nők: 72 év. Születés (1989). 36,0‰. Halálozás (1989): 6,0‰. Csecsemőhalandóság (1989): 36,0%. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 317. Egy orvosra jutó lakosok: 2097.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 93%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A 17. sz.-ban brit telepesek foglalják el a spanyotoktól a területet; 1964-ig marad gyarmat. Ekkor önkormányzatot, 1981. szept. 21-én teljes függetlenséget kap. A Nemzetközösség tagja. 1981-ben alkotmányt fogad el a kétkamarás parlament. Az 1985. jan.-i választásokon Manuel Esquivel győz, aki elutasítja Guatemala Belize-zel szembeni bekebelezési törekvéseit. Az 1989-es választások után George Cadle Price veszi át a kormány vezetését, akinek sikerül megegyeznie Guatemalával a status quóról.
