BULGÁRIA
BULGÁRIA
Bolgár Köztársaság
Republika Balgarija (bolgárul)
Európa
Földrajz: Terület: 110912 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: A Balkán-félsziget K-i részén, a Fekete-tenger partján. Szomszédai: Románia (É), Jugoszlávia (Ny), Görögország, Törökország (D). Felszín: Három egység: É-on a Duna menti táblásvidék, középen a Balkán-hegység, melyet medencesor választ el a Rila-Rodope-masszívumtól. Legmagasabb pont: Muszala (2925 m). Legjelentősebb folyók: Dunav (Duna), Marica, Iszkar. Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszkar-víztároló, Sztuden-Kladenec-víztároló.
Népesség: Lakosság (1990): 9146000. Életkor szerint: 0–14: 20,6%; 15–59: 60,5%; 60–: 18,9%. Népsűrűség: 82/km2. Etnikai csoportok: bolgár 92%; török 5%; cigány 2,5%. Nyelvek: bolgár (hiv.), török, görög. Vallások: görögkeleti, mohamedán. Városi lakosság: 70%. Főváros: Szófia (1988): 1137000. Városok (1988): Plovdiv 364000; Várna 306000; Burgasz 201000.
Államforma: köztársasaság. Államfő: Zseljo Zselev (1990. aug. óta). Kormányfő: Filip Dimitrov (1991, nov. óta). Nemzeti ünnep: szept. 9.
Gazdaság: Pénznem: leva (1991. szept.: 17,82=1 USD). GDP (*1991): 4,5 Mrd USD. GDP/fő (1991): 501 USD. Gazdasági növekedés (1991): –2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 5,7. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 42. Adósság/fő (1991): 1444 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 12,7. Fogyasztói árváltozások (1991): 200%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 22%; ipar és kereskedelem 43%. Export (1990): 10,49 Mrd USD. Főbb exportcikkek: zöldség, gyümölcs, dohány, bor, cement, mezőgazdasági gép, rózsaolaj. Főbb exportpartnerek; Szovjetunió 63%, NDK 5%. Import (1990): 10,16 Mrd USD. Főbb importcikkek; gép, közlekedési eszköz, kőolajtermék, textília. Főbb importpartnerek. Szovjetunió 54%, NDK 6%, NSZK 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 4294 km; ebből villamosított: 2510 km. Közúti hálózat (1987): 36908 km; ebből autópálya (1989): 266 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 1,1 M; egyéb gépjármű: 599000. Főbb kikötők: Burgasz, Várna. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 5,3; rádió: 4,5; telefon: 4,3. Napilap (1988): 316/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 68; nők: 74 év. Születés (1989): 13,0‰. Halálozás (1989): 12,0‰. Csecsemőhalandóság (1989): 18,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 103. Egy orvosra jutó lakosok: 319.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 98%. Iskolakötelezettség: 10 év.
Todor Zsivkovot, a Bolgár KP főtitkárát 1954-ben választják – akkor még – első titkárnak. A világon kevesen maradnak olyan sokáig hivatalukban, mint ő. Todor Zsivkov ellátja az államfői feladatokat is,1986. jún.-ban negyedszer is megválasztják e posztra. A XIII. pártkongresszus 1986. jan.-ban egyhangúan újraválasztja pártvezetői tisztségében is. A pb összetétele megváltozik. Márc.-ban Grisa Filipov miniszterelnök a kb titkára lesz; az új kormányfő: Georgi Atanaszov. A szigorú takarékossági intézkedésekkel egy időben óvatos reformprogramot vezetnek be. A bolgár vezetők cáfolják, hogy 1985–86-ban a török kisebbséget erőszakosan beolvasztó kampányt folytattak volna 1987. júl.-ban a BKP KB teljes ülése, majd 1988. jan.-ban a párt országos értekezlete jelentős gazdaságélénkítő, bérdifferenciáló intézkedéseket fogad el. A politikai élet átalakítását sürgető intézkedések egyikeként 8 évben maximálják a vezetők hivatali idejét. Aug.-ban a párt vezető testületeiben személycserékre kerül sor. A reformerként ismert Alekszandrov kimarad a politikai bizottságból. 1989-ben kb.100000 török nemzetiségű lakos hagyja el az országot. A töröklakta falvakban többször kerül sor véres összeütközésekre. Nov.-ben a kelet-európai változások hatására Zsivkov lemond, helyére Petar Mladenov kerü1. 1990. febr.-tól a kormányfő Andrej Lukanov. A rendkívüli, XIV. pártkongresszus megszünteti a régi szervezeteket, a pb-t, a kb-t, új elnökséget választ. A pártelnök Alekszander Lilov. A Bolgár Szocialista Párttá átalakult kommunista párt a jún.-i választásokon győz, a második helyet az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége szerzi meg. Júl.-ban Mladenov lemond elnöki posztjáról. A parlament az ellenzék vezetőjét, a filozófus Zseljo Zselevet választja államfővé. Szept.-től bevezetik a jegyrendszert. Nov.-ben az egypárti kormányt lemondatják. 1990. dec.-ben a nyári választási bizottság elnöke, Dimitar Popov a kormányfő. 1991. jan.-tól felszabadítják az árakat, az év végére több száz %-os infláció alakul ki. Febr.-ban Zsivkovot perbe fogják. Máj.-tól az ellenzéki pártok belső ellentétei kiéleződnek. Júl.-ban a régi fővárosban, Veliko Tirnovóban az új alkotmányra esküsznek fel a képviselök, az ellenzék kivételével: a parlamenti köztársaságra, a demokratikus és szociális jogállamra, amelyben politikai pluralizmus jut érvényre. Az okt.-i választásokat az ellenzék, a Demokratikus Erők Szövetsége nyeri a Bolgár Szocialista Párt előtt, harmadik a törökök pártja, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért. Nov.-ben a kormány lemond, az elnök a 36 éves Filip Dimitrovot, a győztes Szövetség elnökét jelöli kormányfőnek. Az Egyesült Államok megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Bulgáriának. Az 1992. jan.-ra meghirdetett első közvetlen elnökválasztásra 25 politikus jelölteti magát.
