DZSIBUTI
DZSIBUTI
Dzsibuti Köztársaság
République de Djibouti (franciául)
Jumhuriya Djiboutiya (arabul)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 23200 km2, Magyarországnak kb. egynegyede. Fekvés: K-Afrika É-i partvidékén, az Arab-félszigettől a Bab-el Mandeb tengerszoros választja el. Szomszédai: Etiópia (É, Ny), Szomália (D). Felszín: A tengerparti félsivatagos, sivatagos síkság lépcsőzetesen emelkedik a fennsíkokat közrezáró K-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pont: Moussa Ali (2063 m). Legnagyobb tavak: Assal-tó, Abbé-tó.
Népesség: Lakosság (1989). 327000 (30% nomád). Népsűrűség: 20/km2. Etnikai csoportok: szomáliai (issza) 47%; afar 37%; fehér 8%; arab 6%. Nyelvek: francia (hiv.), arab (hiv.), issza, afar. Vallások: mohamedán (szunnita) 94%, r. kat. Városi lakosság: 78%. Főváros: Djibouti (Dzsibuti) (1988): 290000. Városok (1985): Dikhil 30000, Tadjoura, Obock.
Államforma: köztársaság. Államfő: Hassan Gouled Aptidon (szül. 1916). Kormányfő: Barkat Gourad Hamadou (1978. szept. 30-a óta). Nemzeti ünnep: jún. 27.
Gazdaság: Pénznem: franc (dzsibuti frank) (1991. szept.: 174,76=1 USD). GNP (1986): 344 M USD. GNP/fő (1986): 748 USD. Gazdasági növekedés (1982–83): 1,2%. Export (1986): 96 M USD. Főbb exportcikkek: bőr, állati termék, só. Fő exportpartner: Franciao. 87%. Import (1986): 197 M USD. Főbb importcikkek: textília, élelmiszer, iparcikk, kőolaj. Főbb importpartnerek: Franciao. 47%, Japán 8%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 106 km. Közúti hálózat (1987): 3037 km; ebből burkolt: 412 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 11799; egyéb gépjármű: 1051. Fő kikötő: Djibouti. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 35; rádió: 16; telefon: 55.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 45; nők: 49 év. Születés (1989): 43,0‰. Halálozás (1989): 17,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1989): 121,0‰. Kórházi ágyak (1987): 1285. Orvosok (1987): 89 (+10 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 20%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
Az 1967. márc.-i népszavazás elutasítja a függetlenséget, s a francia fennhatóság folytatását kéri. Giscard d’Estaing elnöksége alatt 1977. jún. 27-én Dzsibuti önálló lesz. Az 1981. okt.-i alkotmány Dzsibutit egypártrendszerű állammá nyilvánítja; a vezetés 1977 óta változatlan. 1991 őszére a szomáliai belviszály begyűrűzik az országba, a zavargások halálos áldozatokkal járnak.
