GUATEMALA
GUATEMALA
Guatemalai Köztársaság
República de Guatemala (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület:108889 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika csendes-óceáni partvidékén. Szomszédai: Mexikó (É, Ny), Salvador (D), Honduras, Belize (K). Felszín: É-on őserdővel és szavannával borított sík- és dombvidék; ÉK-en és D-en hegyvidék. A Sierra Volcanica vulkánsor előtt parti síkság. Legmagasabb pont: Tajumulco (4220 m). Legjelentősebb folyók: Usumacinta, Motagua. Legnagyobb tavak: Izabali-tó, Atitlán-tó, Petén Itzá-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 9412000. Életkor szerint: 0–14: 45,4%; 15–59: 49,5%; 60–: 5,1%. Népsűrűség: 77,4/km2. Etnikai csoportok: indián 45%; mesztic 40%; fehér 5%; mulatt, fekete, keverék (zambo). Nyelvek: spanyol (hiv.), 23 indián dialektus. Vallások: r. kat. 96%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 33%. Főváros: Guatemala City (*1990): 1100000. Városok (*1990): Escuintla 109000; Quezaltenango 101000; Totonicapan 85000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Jorge Elias Serrano (1991. jan. óta). Nemzeti ünnep: szept. 15.
Gazdaság: Pénznem: quetzal (1991. szept.: 5,05=1 USD). GDP (1990): 7,8 Mrd USD. GDP/fő (1990): 849 USD. Gazdasági növekedés (1990): 3,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 4,5. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 24. Adósság/fő (1990): 318 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 1,5. Fogyasztói árváltozások (1990): 55%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 57%; ipar és kereskedelem 21%. Export (1989): 1,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, cukor, banán, hús. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 39%, CACM 20%. Import (1989): 1,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, iparcikk, vegyipari termék, közszükségleti cikk, textília. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 43%, CACM 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 953 km. Közúti hálózat (1989): 18000 km; ebből burkolt: 2850 km. Gépjárművek (1989): 300000. Főbb kikőtők: Puerto Barrios, Santo Tomás de Castilla, San José. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 18; rádió: 22; telefon: 63. Napilap (1983): 30/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 59; nők: 63 év. Születés (1989): 36,0‰. Halálozás (1989): 9,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1989): 66,0‰. Kórházi ágyak: 60 kórház (+100 gondozóhely). Egy orvosra jutó lakosok: 2289.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 48%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A maják piramisai fölött 1821-ig a spanyolok, 1823–39 között a Közép-amerikai Konföderáció, azóta a guatemalaiak az urak. 1954-ben az agrárreformot sürgető s ezzel amerikai érdekeket sértő elnököt amerikai invázió dönti meg. Ezután 3 évtizeden át katonák veszik ki egymás kezéből a kormányrudat. 1982. márc.-ban 3 tagú junta élén Elfrain Rios Montt dandártábornok szerzi meg vértelen puccsal a hatalmat. 1983. aug.-ban az újabb puccs Humberto Mejia Victorest juttatja az elnöki székbe. A 3 évtizedes gerillaháború, ill. indián falvak és területek teljes megsemmisítése is akadályozza a nemzeti megbékélést. Az 1985. nov.-i választások polgárelnököt (Vinicio Cerezo) juttatnak hatalomra. Cerezo helyreállítja a belső demokráciát, Közép-Amerikában pedig semlegesként próbál közvetíteni. 1987. aug.-ban a guatemalai kegyhelyvárosban, Esquipulasban 5 közép-amerikai elnök a régió béketervét írja alá. A nemzeti megbékélés halad, de nem a tervezett ütemben.1989. febr.-ban a közép-amerikai elnökök Salvadorban, aug.-ban pedig Hondurasban tanácskoznak. Ez utóbbin a kontrák leszerelésének tervét fogadják el. A kormány 1990. jún.-ban megegyezik a gerillák vezetőivel, hogy a nov.-re esedékes választások idejére nyugodjanak a fegyverek. Az új elnök és kormányfő 1991. jan.-tól Jorge Elias Serrano, a kereszténydemokraták jelöltje.
