ÍRORSZÁG
ÍRORSZÁG
Ír Köztársaság
Éire (ír nyelven)
Ireland (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 70283 km2, Magyarországnál egyharmad résszel kisebb. Fekvés: Sziget az Atlanti-óceánban, Angliától Ny-ra. Szomszédja: Nagy-Britannia (É). Felszín: Partjai mentén hegyvidék; területének nagy része síkság, mocsaras, tőzeglápos tavakkal. Legmagasabb pont: Carrantoohill (1041 m). Legjelentősebb folyók: Shannon, Barrow. Legnagyobb tavak: Lough Corrib, Lough Mask, Lough Ree.
Népesség: Lakosság (1989): 3540000. Életkor szerint: 0–14: 30,5%; 15–59: 54,5%; 60–: 15,0%. Népsűrűség: 50/km2. Etnikai csoport: ír. Nyelvek. ír (gael) (hiv.), angol (hiv.). Vallások: r. kat. 94%, protestáns 4%, zsidó. Városi lakosság: 58%. Főváros: Dublin (Baile Átha Cliath) (1986): 920956 (A). Városok (1986): Cork 173694: Limerick 76557; Galway 47104.
Államforma: köztársaság. Államfő: Mary Robinson (1990. okt. óta). Kormányfő: Charles Haughey (1987. márc. óta). Nemzeti ünnep: márc. 17.
Gazdaság: Pénznem: punt (ír font) (1991. szept.: 0,62=1 USD). GDP (1991): 46 Mrd USD. GDP/fő (1991): 13209 USD. Gazdasági növekedés (1991): 1,8%. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 1,3%. Munkanélküliség (1989): 15,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 13%; ipar és kereskedelem 21%. Export (1989): 20,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: hús, élő állat, élelmiszer, vegyipari termék, iparcikk. Főbb exportpartperek: Nagy-Britannia 33%, NSZK 9%, Franciao. 9%. Import (1989): 17,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, takarmány, gabona, élelmiszer, vas-, acéláru, kőolaj. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 42%, Egyesült Államok 17%, NSZK 8%, Franciao. 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 1944 km; ebből villamosított: 38 km. Közúti hálózat (1989): 92303 km; ebből autópálya: 8 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 773396; egyéb gépjármű: 151547. Főbb kikötők: Dublin, Cork. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok. tv: 3,8; rádió: 1,7; telefon: 3,8. Napilap (1989): 169/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 72; nők: 78 év. Születés (1989): 16,0‰. Halálozás (1989): 9,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,8%. Csecsemőhalandóság (1989): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 137. Egy orvosra jutó lakosok: 681.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1919-ben brit fennhatóság alól felszabaduló sziget 1925-ben 2 részre szakad. A protestáns többségű 6 É-i megye és a római katolikus többségű 26 D-i grófság azóta nem tud egyesülni. Ulster, vagyis É-Írország Nagy-Britannia része marad, ami miatt 1969, a brit hadsereg bevonulása óta erősödik a katolikus Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA terrortevékenysége, csakúgy, mint a protestáns szélsőségesek hasonló tevékenysége. A mélyen katolikus Ír Köztársaságban a belpolitikai döntésekben is jelen van az É-hoz fűződő viszony. A 2 rivális párt, a Fianna Fáil (a Sors Katonái) és a Fine Gael (az Írek Családja) többségében ma is elveti a válást, az abortuszt. A Fine Gael viszont békülékenyebb hangot üt meg a britekhez és az Ulsterhez fűződő viszonyt illetően. 1982–86 között a Fine Gael, élén Garret FitzGeralddal kormányoz. 1985. nov.-ben a kormány megállapodást köt Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel, amelyben jogokat kap, hogy É-Írország egyes folyamataiba beleszólhasson, ugyanakkor fokozott együttműködésre kötelezi magát a terroristaellenes harcban. Az ellenzék behódolásnak nevezi a szerződést. 1987. márc.-ban a Fianna Fáil nyeri a választásokat és Charles Haughey alakít kormányt. FitzGerald pártelnöki tisztéről is lemond. A kisebbségi kormány csökkenti az adókat, s erőteljesen visszafogja az állami kiadásokat. Az 1989. jún.-i választásokon a Fianna Fáil győz, de befolyása csökken. 1990 első felében Dublin a Közös Piac székhelye. Az okt.-i elnökválasztáson Mary Robinson győz. Ő az első nő és az első liberális párti, akit elnökké választanak. 1991 őszén a kormány pénzügyi botrányokba keveredik, a kormányfő nehezen tudja megőrizni posztját.
