KÍNA
KÍNA
Kínai Népköztársaság
Zhonghua Renmin Gongheguo (kínaiul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 9560779 km2, Magyarországnál kb.100-szor nagyobb. Fekvés: Ázsia legkeletibb részén. Szomszédai: Mongólia (É), Tadzsikisztán, Kirgízia, Kazahsztán (ÉK), Oroszország (ÉNY), Afganisztán, Pakisztán (Ny), India, Nepál, Bhután, Myanmari Unió, Vietnam, Laosz (D), KNDK (DK). Felszín: Háromnegyed része hegyvidék és fennsík; K-en termékeny alföldek, Ny-i részén a hegyláncok között sivatagos medencék, fennsíkok. Legmagasabb pont: Csomolungma (Mt. Everest, 8848 m). Legjelentősebb folyók: Huang-ho (Sárga-folyó), Csang-csiang (Jangce). Hszi.
Népesség: Lakosság (1990): 1133682501. Népsűrűség: 119/km2. Etnikai csoportok: kínai 92%; mongol, koreai, ujgur, tibeti 6%. Nyelv: kínai. Vallások: konfuciánus, buddhista, taoista, mohamedán (szunnita), r. kat., protestáns. Városi lakosság: 26%. Főváros: Beijing (Peking) (1989): 6808000. Városok (1989): Sanghaj 7330000; Tiencsin 5620000; Senjang 4440000.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Jang Song-kun (1988 óta). Kormányfő: Li Peng (1987 óta). Nemzeti ünnep: okt. 1.
Gazdaság: Pénznem: jüan (1991. szept.: 5,3=1 USD). GDP (1991): 300 Mrd USD. GDP/fő (1991): 259 USD. Gazdasági növekedés (1991): 7%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 2. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 10. Adósság/fő (1991): 43 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 3,9. Fogyasztói árváltozások (1990): 15%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 68%; ipar és kereskedelem 18%. Export (1990): 60,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: textília, gabona, szója, ásványi nyersanyag, fémáru, fém, vegyipari termék, iparcikk, bőr, selyem, tea. Főbb exportpartnerek: Hongkong 24%, Japán 17%, Egyesült Államok 9%. Import (1990): 52,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, nyersanyag, műtrágya. Főbb importpartnerek: Japán 30%, Egyesült AIlamok 20%, Hongkong 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 52487 km; ebből villamosított: 4429 km. Közúti hálózat (1988): 995600 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 1 M; egyéb gépjármű: 3,19 M. Főbb kikötők: Sanghaj, Lüta, Tiencsin. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 8; rádió: 9,1; telefon: 115. Napilap (1986): 50/1000 fő.
Egészségügy: Szülétéskor várható élettartam (1989): férfiak: 68; nők: 70 év. Születés (1989): 23‰. Halálozás (1989): 7,0‰. Népességnövekedés (1989): 1,6%. Csecsemőhalandóság (1989): 33,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 432. Egy orvosra jutó lakosok: 643.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 70%. Iskolakötelezettség: 9 év.
1949. okt. 1-jén forradalom kiáltja ki a Kínai Népköztársaságot. Tajvannal az Egyesült Államok 1979-ben szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat, miután a népköztársaság 1971. okt.-től kizárólagos hivatalos képviselethez jut az ENSZ-ben. Hongkong brit koronagyarmat tulajdonáról 1984. dec.-ben egyezik meg Kína és Nagy-Britannia, eszerint a terület 1997 nyarától különleges adminisztrációjú, kínai fennhatóságú régió lesz, ahol további 50 éven át meg kell őrizni a jelenlegi társadalmi és gazdasági rendet. 1987. márc-.ban Portugáliával is hasonló szerződést írnak alá Makaó ügyében, amely már 1974-től portugál kormányzatú kínai területnek számít. Csou En-laj és Mao Ce-tung 1976-ban bekövetkezett halálát követően hatalmi harc kezdődik a Mao özvegye által vezetett „négyek bandája” – akik az 1966 után 1 évtizeden át tartó, több 10000 áldozattal járó kulturális forradalom folytatását sürgetik –, ill. a nyitást hirdető politikusok között. A „négyek bandáját” az 1980–81-ben megtartott perekben hosszú börtönbüntetésre ítélik. A mérsékeltek képviseletében Teng Hsziao-ping, Hu Jao-pang és Csao Ce-jang veszi át a vezetést. Bár Teng lassanként lemond vezető funkcióiról, szürke eminenciásként továbbra is döntően befolyásolja az eseményeket. 1979-ben Vietnammal rövid háborúvá terebélyesednek a folyamatos határkonfliktusok. 1985. júl.-ban Teng a vezetés megfiatalítását hirdeti meg, jó néhány halálos ítéletet hozó kampány kezdődik a bűnözés, főként a gazdasági bűnözés ellen. 1986-tól lefékezik a korábbi 2 évben nagyon felgyorsult reformfolyamatot, de nem állítják le: eközben is megvalósul a hadsereg átalakítása, és egyre magasabb szinten folynak a megbeszélések a Szovjetunióval: 1987-ben sikerül megoldást találni az Usszuri határfolyó szigeteinek új kínai tulajdonáról. 1987. jan.-ban Hu Jao-pang lemond pártvezetői posztjáról. A XIII. pártkongresszuson (okt.) Csao Ce-jang lesz a főtitkár, Li Peng kormányfői megbízatást kap. 1987-ben ér véget az ún. pártkonszolidáció. Ennek folyamán 33000 párttagot zárnak ki, 184000 ellen fegyelmi eljárás indul. 1988 elején Tibetben halálos áldozatokat követelő zavargások törnek ki. A régiót lezárják a külföldiek előtt. 1988-ban folytatódik a lassan évtizedes gazdasági és társadalmi reform, Kína folyamatosan javítja kapcsolatait mind a szocialista, mind a tőkés országokkal. Az új amerikai elnök 1989. febr.-ban Kínába látogat. Ápr.-tól, Hu Jao-pang halálát követően, reformpárti tüntetések kezdődnek, amelyek Gorbacsov máj.-i látogatásáig is elhúzódnak. 30 év után az első szovjet-kínai csúcstalálkozóra kerül sor. A több százezer tüntető, közöttük sok diák előtt Csao Ce-jang is felszólal. A fiatalokat jún.-ban tankok űzik el a pekingi főtérről. A vérengzés valószínű mérlege több ezer halott. Jún.-bon Csao Ce-jangot formálisan is megfosztják tisztségétől. Az új főtitkár a sanghaji Csiang Ce-min. Folynak a letartóztatások, több korábbi diáktüntetőt kivégeznek. 1990. jan.-bon Li Peng bejelenti a szükségállapot feloldását. Máj.-ban az Egyesült Államok újabb 1 évvel meghosszabbítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, a nemzetközi pénzügyi szervezetek is újabb hiteleket adnak az országnak. Nyáron a kínai vezetők Tajvannal is felveszik a kapcsolatot. 1991. ápr.-ban bejelentik, hogy a ’89-es események résztvevői elleni perek befejeződtek. Máj.-ban először emelik – 25 év után – az alapvető élelmiszerek árait. 1949 óta először a szovjet védelmi miniszter, Jazov tárgyalásokat folytat Pekingben. Mao özvegye öngyilkosságot követ el. Miközben újabb különleges gazdasági övezetek nyílnak, az ország vezetői ragaszkodnak a tervgazdasághoz, a szocializmushoz. Dec.-ben az ország csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez.
