KOLUMBIA
KOLUMBIA
Kolumbiai Köztársaság
República de Colombia (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 1138914 km2, Magyarországnál kb. 12-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika ÉNy-i részén, a Karib-tenger és a Csendes-óceán partján. Szomszédai: Panama (ÉNy), Peru, Ecuador (D), Brazília, Venezuela (É). Felszín: Az országon az Andok párhuzamos láncai vonulnak végig, fennsíkokat és termékeny völgyeket zárva közre. Az Andoktól É-ra a Karib-tenger menti mocsaras síkság; K-en szavannás síkság és trópusi őserdők. Legmagasabb pont: Cristóbal Colón (5800 m). Legjelentősebb folyók: Magdalena, Cauca, Caquetá.
Népesség: Lakosság (1989): 31821000. Életkor szerint: 0–14: 36,1%; 15–59: 57,8%, 60–: 6,1% . Népsűrűség: 26,1/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fehér 20%; indián 8%; fekete 5%; mulatt. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián (esibesa). Vallások: r. kat. 95%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 69%. Főváros: Bogotá (*1990). 4819696. Városok (1985): Medellin 1480382; Cali 1429026; Barranquilla 927233.
Államforma: köztársaság. Államfő: César Gaviria Trujillo (1990. máj. óta). Nemzeti ünnep: júl. 20.
Gazdaság: Pénznem: kolumbiai peso (1991. szept.: 620,96=1 USD). GDP (1991): 44,6 Mrd USD. GDP/fő (1991): 1312 USD. Gazdasági növekedés (1991): 2,6%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 8. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 38. Adósság/fő (1991): 507 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 2,1. Fogyasztói árváltozások (1991): 32,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%; ipar és kereskedelem 21%. Export (1990): 6,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyapot, banán, cukor, dohány, hús, hal, kőolaj, cement, élő állat, bőr, fa, smaragd. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 46%, NSZK 10%, Japán 4%. Import (1990): 5,5 Mrd USD. Főbb importcikkek: textília, papír, élelmiszer, zöldség, gép, berendezés, vegyipari termék, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 37%, Japán 9%, NSZK 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 2622 km. Közúti hálózat (1983): 75000 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 231306; egyéb gépjármű: 272882. Főbb kikötők: Buenaventura, Barranquilla, Santa Marta. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 5,6; rádió: 7,3; telefon: 13. Napilap (1987): 61/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 64; nők: 68 év. Születés (1989): 27,0‰. Halálozás (1989): 7,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1989): 54,0‰. Kórházi ágyak (1982): 28880. Orvosok (1983): 21778.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 80%. Iskolakötelezettség: 5 év.
Az 1819. dec. 17-én Spanyolországtól függetlenné váló területen 12 éven át a szomszédokkal együtt kormányzott Nagy-Kolumbia alakul meg. 1831-ben ez az államalakulat felbomlik, 1903-ban Panama is kiválik Kolumbiából. A polgárháborúk számát tekintve világrekorder országban a 2 nagy párt 1958–72 között felváltva tölti be az elnöki posztot, hogy elejét vegyék a további összetűzéseknek. Liberálisok és konzervatívok azóta szabadon választják az elnököt, a kábítószer- és a gerillaellenes harc eközben 30 éve szedi áldozatait. Az 1982. aug. után elnöklő konzervatív Belisario Betancur több gerillaszervezettel fegyverszünetet köt, s kíméletlen harcot kezd a kábítószer-kereskedők ellen. Emiatt 1984 tavaszán meggyilkolják igazságügy-miniszterét, Rodrigo Lara Bonillát. 1985. nov.-ben a fegyverszünetet elutasító M-19-es gerillacsoport megtámadja az igazságügyi palotát, a rendőri és katonai beavatkozás több túsz és a gerillák, összesen 100 ember életébe kerül. Néhány nappal később a Ruiz vulkán kitörése eltünteti Armero városát. Az 1986. márc.-i parlamenti és a máj.-i elnökválasztásokon a fegyvert letevő egyik gerillaszervezet (FARC) politikai pártja is részt vesz. Az elnökválasztás győztese a liberális Virgilio Barco Vargas, aki az Egyesült Államokkal szorosabbra fűzi a kapcsolatokat. 1987-ben 1000 ember esik az erőszak áldozatául. Márc.-ban először választják meg közvetlen szavazáson a polgármestereket s a helyi tisztségviselőket. 1988 nyarán a 2 vezető kábítószeres maffia véres belharcot kezd egymás ellen. 1989 elején több baloldali politikust gyilkolnak meg. Az országos mérleg: naponta több tucat áldozat. Aug.-ban a kokainbárók meggyilkoltatják az egyik elnökjelöltet, amire az elnök nagyszabású háborút indít a kokainmaffia ellen. Ehhez amerikai segítséget is kap. A drogháborúban több ezren halnak meg, de csak 2 narkóbáróval sikerül végezni. Az 1990. máj.-i elnökválasztásokig 3 elnökjelölt esik áldozatul. A választást César Gaviria Trujillo, a liberálisok jelöltje nyeri, aki tovább folytatja a kábítószeres maffia elleni harcot. Dec.-ben ugyanakkor bejelenti, hogy a narkóbárókat a jövőben nem adják ki az Egyesült Államoknak. 1991. febr.-ban új alkotmánytervezet vitája kezdődik meg. Eszerint a képviseleti demokrácia intézményei erősödnek. Az okt.-re előrehozott választásokat a liberálisok nyerik, de több korábbi gerillacsoportból alakult párt is bevonul a törvényhozók közé.
