LENGYELORSZÁG
LENGYELORSZÁG
Lengyel Köztársaság
Polska Rzeczpospolita (lengyelül)
Európa
Földrajz: Terület: 312683 km2, Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: Közép-Európa K-i részében, a Balti-tenger partján. Szomszédai: Németország (Ny), Cseh-Szlovákia (D), Belorusszia, Litvánia, Ukrajna (K). Felszín: É-on és középső részén síkság és alacsony dombvidék (Mazuri-tóhátság, Lengyel-alföld); D-en a sziléziai medence és hegyvidék (Szudéták, Lengyel-középhegység, Kárpátok). Legmagasabb pont: Rysy (2499 m). Legjelentősebb folyók: Wista (Visztula), Odra (Odera), Bug. Legnagyobb tavak: Sniardwy-tó, Mamry-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 38423000. Életkor szerint: 0–14: 25,7%; 15–59: 60,2%; 60–: 14,1%. Népsűrűség: 123/km2. Etnikai csoportok: lengyel 98%; ukrán, belorusz, szlovák, cseh, litván. Nyelvek. lengyel (hiv.), ukrán, belorusz, német. Vallások: r. kat. 90%, protestáns 1 %. Városi lakosság: 62%. Főváros: Warszawa (Varsó) (1990): 1651000. Városok (1990): Lódz 852000; Kraków (Krakkó) 744000; Wrocław 637000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Lech Wałęsa (1990. dec. óta). Kormányfő: Jan Olszewski (1991. dec. óta). Nemzeti ünnep: júl. 22.
Gazdaság: Pénznem: złoty (złoty) (1991. szept.: 11054,9=1 USD). GDP (1991): 75,5 Mrd USD. GDP/fő (1991): 1975 USD. Gazdasági növekedés (1991): –4,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 0,7. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 3,4. Adósság/fő (1991): 1018. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 6. Fogyasztói árváltozások (1991): 66%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%; ipar és kereskedelem 44%. Export (1990): 13,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektromos gép, szén, koksz, érc, hengerelt áru, vegyipari termék, hajó, textília. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 28%, NSZK 22%, Cseh-Szlovákia 10%, Nagy-Britannia 5%. Import (1990): 8,2 Mrd USD. Főbb impontcikkek: kőolaj, kőolajtermék, vasérc, vegyipari termék, gép, berendezés, hús, gabona, gyapot. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 38%, NSZK 15%, Cseh-Szlovákia 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 24309 km ebből villamosított: 10508 km. Közúti hálózat (1989): 159000 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 4,77 M; egyéb gépjármű 1068000. Főbb kikötők: Gdańsk, Gdynia, Szczecin. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv 3,9; rádió: 3,6; telefon: 8,2. Napilap (1988): 217/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 66; nők: 74 év. Születés (1989): 16,0‰. Halálozás (1989): 10,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1989): 21,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 174. Egy orvosra jutó lakosok: 480.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 98%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Az 1966-ban millenniumát ünneplő szocialista ország több évszázados szétdaraboltság után csak 1918. nov. 10-e óta egységes és független újra 1970. dec.-ben Gdańskban munkabeszüntetésekre kerül sor, az 1956 óta az országot vezető Władysław Gomułka kénytelen lemondani. A párt élén utóda, Edward Gierek eleinte népszerű, de 1976-ban hasonló megmozdulásokkal kell szembenéznie. Akkor még helyén marad, ám 1980. aug.-ban újra nagy erejű munkásmegmozdulások kezdődnek Gdańskban. Szept.-ben a vezetés egyezményt ír alá a munkások képviselőivel, köztük Lech Wałęsával. Néhány nap múlva Gierek Stanisław Kaniának adja át a vezetést, aki 1981 okt.-ig marad posztján. Őt Wojciech Jaruzelski tábornok követi, aki ekkor már a miniszterelnök funkciót is betölti. Dec. 13-án a vezetés rendkívül állapotot vezet be, többek közt beszünteti az 1980. aug.-ban létrejött Szolidaritás szakszervezet tevékenységét. A rendkívüli állapot 1983. júl.-ban megszűnik, gazdasági reformot hirdetnek. Jaruzelski tábornok 1985. nov.-ben a kormányfői posztot is átadja Zbigniew Messmer közgazdásznak. Az ország 1986-tól a Nemzetközi Valutaalap tagjaként, ill. az amerikai szankciók felfüggesztése után könnyebben jut kölcsönökhöz. A Lengyel Egyesült Munkáspárt 1986. jún.–júl.-i IX. kongresszusán Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár is beszédet mond, s támogatásáról biztosítja a konszolidációs folyamatot. 1987-ben a vezetés kidolgozza a reform második szakaszát. A nov.-i népszavazáson, amelynek témája a gazdasági reform megvalósításának üteme és a tervezett politikai reform, csak a reform lassabb bevezetését fogadja el a lakosság. Az 1988. tavaszi áremelések és a romló életszínvonal miatt máj.-ban sztrájkok kezdődnek, majd hamarosan véget érnek. A jún.-i országos pártértekezleten a reform hívei jelentős pozíciókhoz jutnak. Aug.-ban újabb sztrájkhullám kezdődik, melynek leszerelésében Lech Wałęsa is együttműködik a hatóságokkal. Szept.-ben a kormány lemond. Az új kormányfő, Mieczysław Rakowski idején 1989. febr.-tól nemzeti kerekasztal-tárgyalások kezdődnek. A megállapodás szerint kétkamarás parlament születik, az elnök nagyobb hatalmat és 6 éves hivatali időt kap, a szakszervezetek szabadon működhetnek. A Szolidaritást Gdańskban hivatalosan is bejegyzik. Wałęsa Jaruzelski elnökkel is találkozik. A jún.-i választásokon a Szolidaritás győz: a szejmben az előre megállapított 35%-os részesedést könnyen megszerzi; a szenátusban 99 hely a Szolidaritásé, 1 pedig független képviselőé. A Szolidaritás nem akar belépni a kormányba. Júl.-ban Bush elnök felkeresi az országot és támogatást ígér. Az új parlament választásai: elnök – Jaruzelski, kormányfő – Czesfaw Kiszczak. A LEMP új első titkára: Rakowski. Aug.-ban a Szolidaritás egyik tanácsadója, Tadeusz Mazowiecki lesz az új kormányfő. A szocialista országok történetében ez az első eset, hogy egy nem kommunista politikus kerül a kormány élére. 1990. jan.-ban új gazdasági program indul. A szigorú intézkedések miatt tavasszal több helyütt sztrájkolnak. Wałesa csak nehezen tud közvetíteni. A máj.-i helyi választásokon a Szolidaritás és a függetlenek képviselői győznek. Szept.-ben Jaruzelski arra kéri a parlamentet, hogy rövidítse le hivatali idejét. Dec.-ben általános választásokon szavaznak az új elnökre. Lech Wałęsa győz, majdnem 75%-os eredménnyel. Beiktatásán kikiáltja a harmadik köztársaságot, átveszi a fegyveres erők irányítását. 1991. jan.-ban a szejm Jan Krysztof Bieleckit, közgazdászt, a radikális reformok hívét választja kormányfővé. Márc.-ban több nyugati ország elengedi a lengyel tartozások egy részét, az Egyesült Államok 70%-ot töröl. Ápr.-ban megszűnik a vízumkényszer több nyugat-európai országgal. Máj.-ban intézményessé válik a Szolidaritás szakadása. Wałęsa az Egyetértés Centrumot, Mazowiecki a Demokratikus Uniót vezeti. Az okt.-i, első szabad parlamenti választáson az országos listán 65 párt indul, ennél is több helyi szinten. A szejmbe 29 párt, politikai csoportosulás kerül be, 11 közülük csupán 1–1 honatyával. Egyetlen párt sem kapja meg a szavazatok legalább 12%-át. Az első helyen a Demokratikus Unió, a másodikon a reformkommunista Demokratikus Baloldal Szövetsége végez. Nov.-ben az ország az Európa Tanács 26. tagja lesz
