NORVÉGIA
NORVÉGIA
Norvég Királyság
Kongeriket Norge (norvégül)
Európa
Földrajz: Terület: 323878 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer nagyobb. Fekvés: É-Európában, a Skandináv-félsziget Ny-i részén. Szomszédai: Svédország, Finnország, Oroszország (K). Felszín: Egész területén a Skandináv-hegység vonulatai és fennsíkjai. Partvidéke fjordokkal és sziklaszigetekkel tagolt. Legmagasabb pont: Galahöpigg (2469 m). Legjelentősebb folyó: Glomma. Legnagyobb tavak: Femund, Mjųsa, Rųssvatnet.
Népesség: Lakosság (1990): 4242000. Életkor szerint: 0–14: 19,0%; 15–59: 59,9%; 60–: 21,1%. Népsűrűség: 13/km2, Etnikai csoportok: norvég 99%; lapp, finn. Nyelvek: norvég (bokmål és nynorsk). Vallások: protestáns 98%, r, kat. Városi lakosság: 73%. Főváros: Oslo (1990): 457818. Városok (1990): Bergen 211866; Trondheim 137408; Stavanger 97716.
Államforma: örökletes monarchia. Államfő: V. Harald (1991. jan. óta). Kormányfő: Gro Harlem Brundtland (1990. okt. óta). Nemzeti ünnep: máj. 17.
Gazdaság: Pénznem: krone (norvég korona) (1991. szept,: 11,42=1 USD). GDP (1991): 105,9 Mrd USD. GDP/fő (1991): 24939 USD. Gazdasági növekedés (1991): 2,3%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1989): 3,2. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,7%. Munkanélküliség (1990): 5,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 7%; ipar és kereskedelem 47%. Export (1990): 34 M USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, földgáz, gép, közlekedési eszköz, cellulóz, papír, hal, színesfém, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 27%, NSZK 11%, Svédo. 12%. Import (1991): 26,8 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vegyipari termék, élelmiszer, takarmány, fém, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Svédo. 17%, Németo. 12%, Nagy-Britannia 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 4044 km; ebből villamosított: 2442 km. Közúti hálózat (1989): 88174 km; ebből burkolt: 61026 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 1612674; egyéb gépjármű: 320411. Főbb kikötők: Bergen, Stavanger, Oslo. Hírközlés: Egykészülékre jutó lakosok: tv: 2,9; rádió 1,3; telefon: 1,6. Napilap (1988): 540/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 72,7; nők: 79,7 év. Születés (1989): 13,0‰. Halálozás (1989): 11,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,2%. Csecsemőhalandóság (1989): 7,1%. Egykórházi ágyra jutó lakosok: 171. Egy orvosra jutó lakosok: 441.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 1000. Iskolakötetezettség: 9 év.
Az 1905. okt. 26-a óta független királyságban 1957. szept.-től az alkotmány figyelembevételével V. Olav uralkodik. 1965-ben a Munkáspárt elveszti 3 évtizeden át megtartott többségét, azóta a polgári pártkoalícióval felváltva kormányozza az országot. Az 1981. szept.-i szavazást követően a konzervatívok alakítanak kormányt, élükön Kaare Willochhal. Az 1985. szept.-i választásokon szoros küzdelemben újra a polgári koalíció nyer. Willoch kisebbségi kormányt alakít, amely az 1986. ápr.-i parlamenti bizalmi szavazáson megbukik. Máj.-ban a király Gro Harlem Brundtland asszonynak, a Munkáspárt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást, aki szociáldemokrata beállítottságú kisebbségi kormányt alakít, melynek 18 tagjából 8 nő. Brundtland asszony nemzetközileg is elismerést vív ki magának azzal, hogy bizottság élén a világ környezetének állapotáról jelentést tesz közzé, s megoldási módozatokat is javasol. Az 1989. szept.-i választásokon Brundtland asszony kormányon marad, de helyzete meginog. A kormányfő okt.-ben lemond. Utóda a konzervatív Jan Syse. 1990. okt.-ben a hárompárti kormánykoalíció felbomlik. Újra Brundtland asszony alakít kormányt. A norvég koronát az ECU árfolyamához kapcsolja. 1991. jan.-ban meghal a király, utóda V. Harald. Ápr.-ban a konzervatívok élére Kaci Kullman Five áll, így mindhárom nagy párt élére nő kerül.
Függő, ill. társult területek
Spitzbergák
Jan Mayen
Bouvet-sziget
I. Péter-sziget
Dronning Maud Föld
