SEYCHELLE-SZIGETEK
SEYCHELLE-SZIGETEK
Seychelle Köztársaság
Republic of Seychelles (angolul)
Républic des Seychelles (franciául)
Republik Sesel (kreol nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 455 km2, Magyarországnál kb. 230-szor kisebb. Fekvés: Az Indiai-óceánban. Madagaszkár szigetétől ÉK-re. Szomszédai: Madagaszkár (DNy), Szomália (ÉNy). Felszín: 115 kisebb, főleg korallsziget. Legmagasabb pont: Morne Seychellois (905 m).
Népesség: Lakosság (*1990): 67378. Életkor szerint: 0–14: 36,3%; 15–59. 57,3%; 60–: 6,4%. Népsűrűség: 173,3/km2. Etnikai csoportok: fekete, mulatt, francia-kreol, indiai, kínai, maláj. Nyelvek: angol (hív.), francia (hív.), kreol (hív.). Vallások: r. kat. 91%, protestáns 7,5%. Városi lakossága 26%. Főváros: Victoria (1980): 23000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: France Albert René (1979 óta). Nemzeti ünnep: jún. 5.
Gazdaság: Pénznem: rupee (Seychelle-szigeteki rúpia) (1991. szept.: 5,27=1 USD). GNP (1989): 285 M USD. GNP/fő (1989): 4170 USD. Gazdasági növekedés (1980–87): 2,5%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 5,6. Fogyasztói árváltozások (1990): 4,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 12%, idegenforgalom és kereskedelem 19,4%. Export (1990): 34 M USD. Főbb exportcikkek: kopra, hal, fahéj, guanó. Főbb exportpartnerek: Pakisztán 38%, Japán 26%. Import (1990): 186 M USD. Főbb importcikkek: gép, iparcikk, energia, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 20%, D-afrikai Közt. 13%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 9901285 km: ebből burkolt 196 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 3500: egyéb gépjármű: 1000. Fő kikötő: Victoria. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 3; telefon: 5. Napilap (1990): 47/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 65; nők: 71 év. Születés (1989): 28,2‰. Halálozás (1989): 7,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1889): 18,4‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 189. Egy orvosra jutó lakosok: 980.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 80%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A 19. sz.-ban Mauritiusszal együtt irányított gyarmat 1903-tól közvetlenül Londontól függ, végül a Nemzetközösség tagjaként 1976. jún. 29-e óta független. Az első elnököt, James Manchamot egyéves hivatali idő után miniszterelnöke puccsal távolítja el. A baloldali fordulat vezetőjét, France Albert Renét 1979. jún.-ban, majd 1984. jún.-ban választásokon is megerősítik államfőként (az utóbbin 92,6%-os többséggel). Az 1979. jún.-i alkotmány szerint az országban a Népi Progresszív Párt az egyetlen engedélyezett politikai mozgalom. 1991 őszén zavargások kezdődnek, mert az államfő ragaszkodik az egypártrendszerhez.
