SPANYOLORSZÁG
SPANYOLORSZÁG
Spanyol Királyság
Reino de Espańa (spanyolul)
Európa
Földrajz: Terület: 504750 km2, Magyarországnál több mint 5-ször nagyobb. Fekvés: Európa DNy-i részén (valamint a Kanári- és a Baleár-szigetek). Szomszédai: Portugália (Ny), Franciaország (K), Gibraltár (D). Felszín: Több mint fele (600–800 m magas) fennsík (Meseta), melyet hegységek és keskeny parti síkságok szegélyeznek. É-on a hullámos felszínű Ebro-medence, D-en alföld. Legmagasabb pont: Mulhacén (3478 m) a kontinensen, Pico de Teide (3718 m) a Kanári-szigeteken. Legjelentősebb folyók: Tajo, Duero, Ebro.
Népesség: Lakosság (1990): 39200000. Életkor szerint: 0–14: 24,6%; 15–59: 59,5%; 60–: 15,9%. Népsűrűség: 78/km2. Etnikai csoportok: kasztíliai 73%; katalán 18%; galíciai 6%; baszk 1,5%; cigány. Nyelvek: spanyol (hiv.), katalán, baszk, galíciai. Vallások: r. kat. 99%, protestáns. Városi lakosság: 77%. Főváros: Madrid (1986): 3123713. Városok (1986): Barcelona 1694064; Valencia 738575; Sevilla 668356.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: I. János Károly (de Borbón y Borbón, 1975 óta). Kormányfő: Felipe González Márquez (1982. dec. 2-a óta). Nemzeti ünnep: jún. 24., okt. 12.
Gazdaság: Pénznem: peseta (1991. szept.: 105,2=1 USD). GDP (1991): 500,17 Mrd USD. GDP/fő (1991): 12663 USD. Gazdasági növekedés (1991): 2,7%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 2,2. Fogyasztói árváltozások (1991): 6,2%. Munkanélküliség (1990): 15,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 16%; ipar és kereskedelem 34%. Export (1989): 44,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: élelmiszer, gyümölcs, textília, gyapot, vasérc, olajbogyó, bor, nyersanyag, gép, parafa, kőolajtermék, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Közös Piac 67%, Egyesült Államok 10%. Import (1989): 71,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, nyersanyag, élelmiszer, közszükségleti cikk, acéláru. Főbb importpartnerek: Közös Piac 57%, Egyesült Államok 11%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 12710 km; ebből villamosított: 6226 km. Közúti hálózat (1987): 318225 km; ebből burkolt: 123788 km; autópálya (1989): 2424 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 10788975; egyéb gépjármű: 2079175. Főbb kikötők: Bilbao, Algeciras, Barcelona. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,6; rádió: 3,4; telefon: 2,5. Napilap (1988): 76/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 74; nők: 80 év. Születés (1989): 13,0‰. Halálozás (1989): 8,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,2%. Csecsemőhalandóság (1989): 11,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 198. Egy orvosra jutó lakosok: 275.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 97%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
Francisco Franco haláláig (1975. nov. 22.) tartó, csaknem 4 évtizedes kormányzása után 2 nappal I. János Károly király az államfő. Az 1976-os tömegmozgalmak politikai amnesztiát és reformmozgalmat követelnek. A szocialista és a kommunista párt legalizálása után 1977-ben, majd 1979-ben választásokat tartanak. Adolfo Suárez, a győztes miniszterelnök 1978. dec.-ben új alkotmányt hagyat jóvá, amely a nemzeti kisebbségi területeknek és a régióknak területi autonómiát biztosít, bár a baszkok és a katalánok esetében ezek határait azóta is vitatják. Suárez lemondása (1981. jan.) után febr.-ban egy katonai puccskísérlet meghiúsításában a király is részt vesz. Calvo Sotelo kormánya után 1982. dec.-től a szocialista Felipe González a miniszterelnök, aki az 1986. júl.-i választás után is megtartja abszolút többségét a parlamentben. A szocialista kormányzat alatt nem csökken a baszk szeparatisták tevékenysége: az ETA-nak évente átlagosan 50 áldozata van. A spanyol szocialisták sorain belül 1987 végén nőnek a feszültségek: mind a pártkongresszuson, mind a párt és a szakszervezetek nézetkülönbségei miatt erősödik az ideológiai vita. A kormányfő a gazdaság átalakításának programját hirdeti, ezért vállalja a Ny-Európában rendkívül magas spanyol munkanélküliséget is. 1988. febr.-ban a kommunisták új főtitkára Julio Anguita, a „vörös kalifa”. 1989 első felében a Közös Piacban spanyolok látják el az elnöki teendőket; eközben folytatódik az 1988. dec.-i 7 milliós általános sztrájkkal kezdődött munkabeszüntetési hullám. Az okt.-i általános választásokon a szocialisták újra abszolút győztesek, bár csak piciny többséggel. A baszk regionális választásokon a nacionalista párt győz. 1991. márc.-ban átalakítják a kormányt, a kormányfő új helyettese Narcis Serra. Az év folyamán a bankszektorban folynak a fúziók. Az ország készül 1992-re, a barcelonai olimpiára, a Sevillai Világkiállításra, Kolumbusz felfedezőútjának 500. évfordulójára.
