SZOVJETUNIÓ
SZOVJETUNIÓ
(Megszűnt 1991. dec.-ben)
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik (oroszul)
Európa-Ázsia
Földrajz: Terület: 22274900 km2, Magyarországnál kb. 239-szer nagyobb. Fekvés: K-Európától É-Ázsián át a Csendes-óceánig terjed. Szomszédai: Finnország, Norvégia, Lengyelország, Cseh-Szlovákia, Magyarország, Románia (Ny), Törökország, Irán, Afganisztán, Kína, Mongólia, KNDK (D). Felszín: Az európai területen lévő síkságot az Urál hegylánca választja el Szibériától (Ny-Szibéria: D-en dombokkal határolt, mocsaras alföld; Közép-Szibéria: fennsík; K-Szibéria: hegyvidék). D-i része (Közép-Ázsia) sivatagos, félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Kommunizmus-csúcs (7495 m). Legjelentősebb folyók: Ob, Irtisz, Jenyiszej. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Aral-tó, Bajkál-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 287991000. Életkor szerint: 0–14: 25,5%; 15–59: 61,0%; 60–: 13,5%. Népsűrűség: 13/km2. Etnikai csoportok: (összesen 100-nál több nemzetiség): orosz 52,3%; ukrán 16,1%; üzbég 5%; belorusz 4%; kazah 2%; tatár 2%; azerbajdzsán 2%; őrmény 2%; grúz 1 %; litván 1%; moldován 1 %: tadzsik 1%; csuvas, dagesztáni, kirgiz, német, türkmén. Nyelvek: orosz (hiv.), ukrán, üzbég, belorusz, litván, lett, észt, jiddis, grúz, örmény, moldován. Vallások: görögkeleti, mohamedán, zsidó, protestáns, buddhista. Városi lakosság: 76%. Főváros: Moszkva (1989): 8970000. Városok (1989): Petrograd (Szentpétervár; korábban Leningrád) 5000000; Kijev 2590000; Taskent 2075000.
Államforma: szocialista szövetségi köztársaság. Államfő: Mihail Gorbacsov (1989. máj. óta). Kormányfő: Valentyin Pavlov (1991. febr.-aug.), Viktor Szilajev (1991. szept.-dec.). Nemzeti ünnep: nov. 7., máj. 9.
Gazdaság: Pénznem: rubel (1991. szept.: 0,58=1 USD). GDP/fő (*1990): 2500 USD. Gazdasági növekedés (1990): –4%. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 27,4. Adósság/fő (1991): 258 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 15–17%. Fogyasztói árváltozások (1991): 250%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 19%; ipar 29%; kereskedelem 26%. Export (1990): 104,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, szén, érc, gép, berendezés, nyersanyag, vas, acél, iparcikk. Főbb exportpartnerek: NDK 10%, Lengyelo. 8%, Bulgária 8%, Csehszlovákia 8%. Import (1990): 120,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, fém, gyapot, gyapjú, nyersgumi, élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: NDK 10%, Csehszlovákia 8%, Bulgária 8%, Lengyelo. 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 147400 km; ebből villamosított: 51700 km. Közúti hálózat (1988): 1,5 M km; ebből burkolt: 842700 km. Főbb kikötők: Szentpétervár, Odessza, Arhangelszk. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,2; rádió: 1,5: telefon: 6,7. Napilap (1989): 383/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 64: nők: 74 év. Születés (1989): 19,0‰. Halálozás (1989): 11,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,8%. Csecsemőhalandóság (1989): 25,2‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 72. Egy orvosra jutó lakosok: 259.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 99%. Iskolakötetezettség: 10 év.
Az 1922. dec. 30-án megalakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében 1964. okt. és 1982. nov. között Leonyid Brezsnyev áll a Szovjetunió Kommunista Pártjának élén. Jelentős reformok nélküli gazdasági vezetésével egy időben fontos külpolitikai egyezményeket köt: a SALT-I. és a SALT-II. szovjet-amerikai egyezmények (bár az utóbbit az amerikai törvényhozás nem hagyja jóvá) fékezik a fegyverkezési versenyt. 1979. dec.-ben – egy korábbi egyezmény értelmében – szovjet csapatok vonulnak be Afganisztánba. A Brezsnyevet követő Jurij Andropov (1982. nov.–1984. febr.), majd Konsztantyin Csernyenko (1984. febr.–1985. febr.) után 1985. márc.-ban Mihail Gorbacsovot választják meg az SZKP főtitkárává. Szept.-ben Nyikolaj Rizskov áll a kormány élére. A főtitkár átfogó programot dolgoz ki az ország gazdasági és társadalmi életének átalakítására. Eközben a külpolitikában is egymást érik javaslatai, ezek kidolgozásában az új külügyminiszter, Eduard Sevardnadze is tevékenyen részt vesz. Többször meghosszabbítják a szovjet atommoratóriumot; 1986. jan.-ban háromlépcsős tervet jelentenek be az atomfegyverek teljes felszámolására 2000-ig. A febr. végi, márc. eleji pártkongresszuson új gazdasági ösztönzőket sürgetnek, amelyek a dolgozóknak közvetlen beleszólást tesznek lehetővé a termelésbe, ill. új pártprogramot fogadnak el. Ápr.-ban a csernobili atomerőműben a helyi vezetők gondatlansága miatt rendkívüli károkat és halálos áldozatokat is követelő robbanás történik. Az 1986–90-es ötéves tervben nő a vállalatok önállósága, saját terveket dolgoznak ki. Nagyobb teret kapnak a magánvállalkozók is. Kicserélődik a PB tagjainak, a minisztériumok vezetőinek többsége. A glasznoszty és a peresztrojka jelszó a világon mindenütt ismertté válik. Mihail Gorbacsov 1985. nov.-ben és 1986. okt.-ben Genfben, ill. Reykjavikban találkozik az amerikai elnökkel, de csak a harmadik találkozón, 1987. dec.-ben Washingtonban sikerül tényleges és lényeges haladást elérni: a közepes és a rövid hatótávolságú amerikai és szovjet nukleáris rakéták az egyezmény ratifikálásától számított 3 éven belül eltűnnek Európából. Az 1988. máj –jún.-i újabb, ezúttol moszkvai találkozón a stratégiai fegyverek 50%-os csökkentéséről tárgyalnak. Az 1987. okt.-ban, a forradalom 70. évfordulóján megkezdett történelmi átértékelési folyamat 1988-ban folytatódik: a szovjet történelem több kiemelkedő egyéniségét rehabilitálják. Érdemi vita kezdődik a sztálinizmus korszakáról, a személyi kultusz évtizedeiről. Az SZKP 19. országos értekezletét (1941 óta először) jún.-ra hívják össze: a párt és a társadalom életének további demokratizálásáról és a gazdaságirányítás gyökeres átalakításának tervéről esik szó. Tavasszal az azerbajdzsán-örmény nemzetiségi villongások 34 emberéletet követelnek. Jún.-ban fényes külsőségek közepette emlékeznek meg az orosz ortodox egyház 1000 éves fennállásáról. Szept.-ben Gorbacsovot államfői teendőkkel is megbízzák. Dec.-ben az örmény földrengés 25000 áldozatot szed. 1989-ben forrong a Baltikum, egymást érik a nagyobb függetlenséget követelő határozatok. Márc.-ban megválasztják a népképviseleti szerveket; 7 évtizede ez a leginkább szabad választás. Az ünnepelt Borisz Jelcin, korábbi pb-póttag, a párt belső bírálója, aki időközben lemond minden előjogáról. Ápr.-ban Grúziában véres nemzetiségi zavargások törnek ki, amit „társadalmi Csernobilnek” neveznek. A rendőrség használja fegyverét, a „könnygáz” is emberéleteket követel. Jún.-ban Üzbegisztánban törnek ki nemzetiségi zavargások. Eközben Moszkvában az új törvényhozás több miniszteri jelölést visszautasít. Dec.-ben a litván kommunisták kilépnek az SZKP-ból, és a többpártrendszer mellett foglalnak állást. 1990. jan.-ban azeri-örmény összecsapások folynak Bakuban. A konfliktusnak szovjet csapatok vetnek véget. Márc.-ban Litvánia, majd fokozatosan majdnem az összes szövetségi állam kinyilvánítja függetlenségét. Az ukrán, az orosz és a belorusz választásokon a reformerek előretörnek. Jún.-ban Jelcin az orosz parlament elnöke. A szovjet-amerikai csúcson az Egyesült Államokban kereskedelmi szerződést írnak alá, katonai téren némi előrehaladást könyvelnek el. Gorbacsovval tárgyal a 3 balti köztársaság államfője, hogy könnyítsenek a litván függetlenségi nyilatkozat miatti szovjet szankciókon. Az SZKP júl.-i XXVIII. kongresszusán több reformer kilép a pártból, viszont több konzervatív vezetőt hamarosan nyugdíjaznak. Ősszel kritikussá válik a gazdasági helyzet. Nyugati segélyek érkeznek az éhező szovjet városokba. Gorbacsov Nobel-békedíjat kap. Elnöki hatáskörét kiterjesztik, új szövetségi szerződés készül. Dec.-ben Gennagyij Janajev az államfő új helyettese, jan.-ban Valentyin Pavlov az új kormányfő. Márc.-ban a polgárok közel 80%-a – népszavazáson – támogatja a Szovjetunió fennmaradását független, szuverén államok önkéntes szövetségeként. A központilag szervezett referendumtól 6 köztársaság távol marad (a 3 balti köztársaság, valamint Örményország, Grúzia és Moldávia). Gorbacsov központi irányítás alá vonja a belbiztonsági erőket, kiterjeszti beavatkozási lehetőségeiket. Febr.-ban megszűnik a Varsói Szerződés, jún.-ban feloszlik a KGST. Máj.-ban kivonulnak az utolsó szovjet egységek Cseh-Szlovákiából, jún.-ban Magyarországról. Júl.-ban az elnök az ország felvételét kéri a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe. A moszkvai szovjet-amerikai csúcson aláírják a START-megállapodást: a hadászati stratégiai atomfegyverek csökkentéséről szóló szerződést 9 évi tárgyalás után sikerül megkötni. Eszerint Moszkva 35, Washington 28%-kel csökkenti nukleáris arzenálját, a megsemmisítést kölcsönösen ellenőrzik. Ezt követően az amerikai és a szovjet elnök a taktikai atomfegyverek csökkentésére is javaslatokkal áll elő Aug -ban államcsínykísérlet színhelye Moszkva. A tervezett új szövetségi szerződés aláírásának előestéjén Gorbacsov közeli munkatársai – Janajev vezetésével – átveszik a hatalmat. A hatalomátvételi kísérlet 3 nap után megbukik, s ebben jelentős szerepet játszik Borisz Jelcin és a Nyugat fellépése, a moszkvaiak kiállása. A Krímben házi őrizetben tartott Gorbacsov Moszkvába visszatérve elrendeli a kormány, a hadsereg, a KGB és a belügyminisztérium átszervezését. A puccsot követően törvénytelenítik az SZKP működését. Szept.-ben a népképviselők országos kongresszusa feloszlatja önmagát és szentesíti a Szovjetunió felbomIását. Létrejönnek az új hatalmi struktúra átmeneti intézményei, az elnök által vezetett Államtanács, a törvényhozó, kétkamarás Legfelső Tanács és a Köztársasági Gazdasági Bizottság. Okt.-ben Alma-Atában 12 egykori szovjet tagköztársaság képviselői aláírják a gazdasági közösség szerződését, de a politikai egyezményt elhalasztják. Az aláírást követően néhány köztársaság visszalép. Dec.-ben az orosz, az ukrán és a belorusz elnök hármas, laza államszövetségről állapodik meg, romba döntve ezzel Gorbacsov konföderációs tervét. A Brit Nemzetközösséghez hasonló alakulathoz bármely más köztársaság csatlakozhat. Koordinációs központul Minszket választják. Dec.-ben Alma-Atában 8 további köztársaság csatlakozik a 3 szláv szerződőhöz. Közös szervezetek létrehozását határozzák el, de elutasítják, hogy az új szövetség külön állam legyen. A nukleáris fegyverekkel rendelkező 4 köztársaság közös kommandót állít fel. A hatalmát vesztett Gorbacsov leköszön. A Szovjetunió de facto és de jure is megszűnik létezni. Jogutód a nemzetközi szervezetekben, a külképviseletekben az Orosz Köztársaság.
