SZUDÁN
SZUDÁN
Szudáni Demokratikus Köztársaság
Al Jamhuriyat ad Dimuqratiyat as-Sudan (arabul)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 2505813 km2, Magyarországnál kb. 27-szer nagyobb. Fekvés: K-Afrika középső részén, a Vörös-tenger partján. Szomszédai: Egyiptom (É), Líbia, Csád, Közép-afrikai Köztársaság (Ny), Zaire, Uganda, Kenya (D), Etiópia (K). Felszín: Középső részén a Nílus menti síkság, melyet három oldalról hegyvidék vesz körül. Legmagasabb pont: Kinyeti (3187 m). Legjelentősebb folyók: Nílus, Bahr al Jabal (Fekér-Nílus), Bahr al Azraq (Kék-Nílus).
Népesség: Lakosság (1989): 25008000. Népsűrűség: 9/km2. Etnikai csoportok: arab 40%; hamita és nilota (dinka, nuer) 300; núbiai 10%; fehér. Nyelvek: arab (hiv.), angol, hamita, nilota és szudáni nyelvek. Vallások: mohamedán (szunnita) 73%, törzsi vallású 18%, keresztény 9%. Városi lakosság: 21%. Főváros: Kartúm (El-Khartoum) (1983): 476218. Városok (1983): Omdurman 526278; Khartum Bahri 341146; Port Sudan 206727.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Omar Hasszán el-Besir (1989. jún. 30-a óta). Nemzeti ünnep: jan. 1.
Gazdaság: Pénznem: szudáni font (1991. szept.; 4,47=t USD). GDP (1991): 69,5 Mrd USD. GDP/fő (1991): 2117 USD. Gazdasági növekedés (1991): –6,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 0,2. Adósságszolgálat az export % -ában (1991): 21. Adósság/fő (1991): 523 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 2,4. Fogyasztói árváltozások (1991): 150%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 78%; ipar és kereskedelem 9%. Export (1989): 672 M USD. Főbb exportcikkek: gyapot, köles, földimogyoró, élő állat, bőr. Főbb exportpartnerek: Egyiptom 13%, Szaúd-Arábia; 11%, Olaszo. 9%, Japán 8%. Import (1989): 1,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, energia, élelmiszer, textília, fémáru, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Közös Piac 36%, Szaúd-Arábia 17%, Egyesült Államok 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 4786 km. Közúti hálózat (1982): 48000 km; ebből burkolt: 3000 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 99400; egyéb gépjármű: 17500. Fő kikötő: Port Sudan. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 23; rádió: 4,6; telefon: 338. Napilap (1985): 6/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 51; nők: 55 év. Születés (1989): 44,0‰. Halálozás (1989): 14,0‰. Népességnövekedés (1989): 3,0%. Csecsemőhalandóság (1989): 98,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 1110. Orvosok (1983): 2169.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 20%. Iskolakötelezettség: 9 év
A brit csapatok távoztával az ország 1956. jan. 1-jén független, 1969. máj.-ban a kormányhatalmat forradalmi tanács veszi át, élén Muhammad al-Nimeri áll. A testületet 1979-ben Nimeri személyes vezetése váltja fel, aki megalapítja a Szudáni Szocialista Uniót (ez az egyetlen legális politikai szervezet). Az időlegesen kibékülő mohamedán É-i és keresztény D-i országrész ellentétei a 80-as években újra fellángolnak. A több puccsot meghiúsító Nimerit 1985. ápr.-ban katonák távolítják el tisztségéből. Ed-Dahab tábornok enyhíti a szigorúan az iszlámhoz igazodó rendelkezéseket. A FAO 15 M USD-s segéllyel próbál segíteni a szárazság áldozatain, kevés sikerrel. Az 1986. ápr.-i választások után Szadik al-Mahdi, a D-i országrész képviseletét is ellátó párt vezetője a kormányfő, bár D-en a polgárháborús helyzet miatt csak a választókörzetek felében lehet szavazni. 1987. júl.-ban bizonytalan időre meghosszabbítják a rendkívüli állapotot. 1988. jan.-ban Szudánt többpártrendszerű országgá nyilvánítják. Aug.-ban hatalmas áradások tetemes károkat okoznak. 1989. jún.-ban katonai kormány veszi át az irányítást. Omar Hasszán el-Besir tábornok egyoldalú tűzszünetet hirdet a déliekkel szemben, az előző vezetőket korrupciós perben állítja bírák elé. 1990 őszén kiújulnak a harcok D-en. Puccskísérletről, kivégzésekről szállnak fel hírek. 1991. febr.-ban föderatív állami struktúrákat alakítanak ki.
