VENEZUELA
VENEZUELA
Venezuelai Köztársaság
República de Venezuela (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 912050 km2, Magyarországnál majdnem 10-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika Karib-tengeri partvidékén. Szomszédai: Kolumbia (Ny), Brazília (D), Guyana (K). Felszín: Középső részén (Orinoco-medence) szavannás alföld, D-en a Guyanai-hegyvidék, É-on az Andok láncai. Az Andok és a tengerpart között a kőolajban gazdag Maracaibói-öböl. Legmagasabb pont: Pico Botivar (5007 m). Legjelentősebb folyók: Orinoco, Rio Negro, Apure. Legnagyobb tavak: Valencia-tó, Guárico-, Guri-víztároló.
Népesség: Lakosság (1989): 19756000. Életkor szerint: 0–14: 38,3%; 15–59: 56,0%; 60–: 5,7%. Népsűrűség: 20/km2. Etnikai csoportok: mesztic és mulatt 69%; fehér 20%; fekete 9%; indián 2%. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvek. Vallások: r. kat. 95%, protestáns, zsidó, törzsi vallású. Városi lakosság: 83%. Főváros: Caracas (1981): 1816901. Városok (1981): Maracaibo 888824; Valencia 616037; Barquisimeto 496684.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Andrés Peres (1989. febr. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 19., jún. 24., júl. 5., júl 24., okt. 12.
Gazdaság: Pénznem: bolivar (1991. szept.: 54,64=1 USD). GDP (1991): 35,1 Mrd USD. GDP/fő (1991). 1738 USD. Gazdasági növekedés (1991): 6%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 12. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 22. Adósság/fő (1991): 1755 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 3,6. Fogyasztói árváltozások (1991): 29%. Munkanélküliség (1988): 7,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 15%; ipar és kereskedelem 28%. Export (1989): 13,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, vasérc, vegyipari termék, kávé, kakaó. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 50%, Hollandia 8%, Kanada 5%. Import (1989): 7 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, közszükségleti cikk, élelmiszer, vegyipari termék, nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 43%, NSZK 7%, Olaszo. 7%, Japán 3%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 336 km. Közúti hálózat (1985): 62601 km; ebből burkolt: 24036 km; ebből autópálya: 10097 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 2,3 M; egyéb gépjármű: 1,2 M. Főbb kikötők: Maracaibo, La Guaira, Puerto Caballo. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok. tv: 7; rádió: 2,4; telefon: 11. Napilap (1987): 111/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak. 67; nők: 73 év. Születés (1989): 30,0‰. Halálozás (1989): 6,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,4%. Csecsemőhalandóság (1989): 38,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 384. Egy orvosra jutó lakosok: 643.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 88%. Iskolakötetezettség: 9 év.
A spanyol fennhatóság alól 1811. júl. 5-én függetlenné váló ország 1830. szept. 22-én kiválik Nagy-Kolumbiából is. A II. világháború után aktív szélsőjobb és szélsőbal mozgalom ellenére a 60-as évektől demokratikusan választják az elnököket. Az olajkincs kitermelése sokáig külföldi kezekben van, az 1974. márc. után elnöklő Carlos Andrés Peres – a nemzeti reformista Demokratikus Akciópárt (AD) élén – 1976. jan.-ban államosítja a kőolajipart. Az 1979. márc.-tól hivatalba lépő Luis Herrera Campins elnök, a keresztényszocialisták (COPEI) vezetője fellép a térség változást sürgető erői ellen (Kuba, salvadori gerillák, nicaraguai sandinisták). Az 1983. dec.-i választásokat újra az AD jelöltje, Jaime Lusinchi nyeri, akit febr.-ban iktatnak be. Az elnöki föderatív köztársaságban 5 évre szól a megbízatás, az újraválasztást az alkotmány tiltja. 1988. dec.-ben újra Carlos Andrés Peres nyeri az elnökválasztásokat. Az 1989. febr.-i beiktatás után véres tüntetések és megtorlások folynak. Az új kormány szigorú gazdasági intézkedéseket vezet be.
