Magyar eseménynaptár • 1990. október–1991. december

Teljes szövegű keresés

Magyar eseménynaptár • 1990. október–1991. december
1990. október 1. – Az Országos Választási Bizottság okt. 14-ére tűzi ki a helyhatósági választások második fordulóját, miután az első fordulóban a választókerületek nagy többségében eredménytelen volt a szavazás. – Hamburgba utazik Antall József. A kormányfő részt vesz a nyugat- és keletnémet CDU egyesülési kongresszusán. New Yorkban, az ENSZ székhelyén találkozót tart a magyar és a román külügyminiszter, de a megbeszélések nem hoznak haladást a kétoldalú kapcsolatokban. – Magyarországon 1990 első 8 hónapjában átlagosan 27,1 %-os volt az infláció, amelynek üteme a nyár végére felgyorsult – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. – A Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek találja azt az 50-es évek elején hozott ítéletet, amelyet Sólyom László altábornagy és társai ügyében kimondtak, és egyúttal rehabilitálja a kivégzett tiszteket.
Október 2. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egyhangúlag javasolja Magyarország felvételét a testületbe. Az erről szóló határozatot Antall József miniszterelnök jelenlétében fogadják el Strasbourgban. – Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a kárpótlási törvény azon részeit, amelyek szerint egyesek visszakapják volt tulajdonukat, mások viszont nem, aszerint, hogy mi volt a tulajdon tárgya. A testület – Antall József kormányfő felkérésére – állást foglal abban is, hogy a termelőszövetkezetek tulajdonának kisajátítása szintén ellenkezik az alaptörvénnyel, ha azt nem követi azonnali kártalanítás. – Az FKgP elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság határozatát. – A Társadalombiztosítási Főigazgatóság bejelenti: felszámolási eljárást kezdeményez azon gazdálkodók ellen, akik okt. 25-éig nem rendezik tartozásukat, és nyilvánosságra hozza adósainak névsorát. – New Yorkban Jeszenszky Géza külügyminiszter sürgős cselekvést szorgalmaz a nemzetiségek védelme érdekében, mert szerinte másként nem biztosítható Európa stabilitása. – Magyar értelmiségiek Göncz Árpád államfőhöz intéznek levelet, amelyben bármely kisebbség önkényes megkülönböztetése ellen tiltakoznak. A köztársasági elnök egyetértését fejezi ki az értelmiségi véleménnyel. – Teljes körű kiviteli tilalmat rendelnek el a takarmányokra.
Október 3. – Az Országgyűlés elnöke felkéri a legfőbb ügyészt, kezdjen vizsgálatot annak kiderítésére, hogy valóban elhangzott-e a Parlamentben a „Hordót a zsidóknak” közbekiáltás. Megszűnik az Országos Pedagógiai Intézet és a Nemzetközi Kulturális Intézet. A művelődési tárca ugyanakkor létrehozza az Országos Közoktatási Intézetet.
Október 4. – A kormány felállítja az ifjúságpolitikai kabinetet és létrehozza az Előprivatizációs Programirodát. A testület egyszeri segélyt javasol a kisnyugdíjasoknak, és ajánlja a családi pótlékra jogosultak körének kibővítését. – A kormányszóvivő közli, hogy a kabinet továbbra is támogatja a magántulajdonon alapuló mezőgazdaság kialakulását, ezért az Alkotmánybíróság határozatával összhangban hamarosan a parlament elé terjeszti a földtulajdon rendezésének törvényét és a tulajdonosok szövetkezését szabályozó törvényt. – A tisztességes választási kampány biztosítása érdekében közös nyilatkozatot ír alá a 6 parlamenti párt elnöke. A dokumentum hangsúlyozza: valamennyien azt szeretnék, hogy az önkormányzati választások második fordulójában minél többen menjenek el szavazni. – A kormány és a Magyar Gazdasági Kamara közötti együttműködés megújításában állapodik meg a miniszterelnök és a Kamara elnöke. – Magyar és román egyházak közös állásfoglalásban szólítják fel kormányaikat: tegyenek meg mindent azért, hogy népeik testvériségben éljenek.
Október 5. – Országszerte kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a bányászok. A nap folyamán a tárgyalások eredményeként a kabinet úgy dönt, hogy pótlólagos szociális juttatásokat biztosít a bányászok számára. – Az üdülési rendszer gyökeres átalakításáról és a dolgozók problémáiról tanácskozik Antall József kormányfő, Surján László népjóléti miniszter és Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. – Horn Gyula, az MSZP elnöke levélben fordul a parlamenti pártok vezetőihez, közös és hatékony fellépést szorgalmazva az infláció ellen.
Október 7. – Országszerte megemlékeznek az aradi vértanúk halálának évfordulójáról. Aradon a magyar kormány nevében Katona Tamás külügyi államtitkár helyez el koszorút az emlékműnél és részt vesz az évforduló alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten.
Október 8. – Koalíciós szakértői tanácskozást tartanak a földtörvényről a KDNP, az FKgP és az MDF szakemberei, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a kormány tervezetét. – A rendőrség és a határőrség országos akciót indít a közrend és a közbiztonság javítása érdekében és az immár tűrhetetlen bűnözési hullám megfékezésére – jelenti be Horváth Balázs belügyminiszter. – Budapesten zsidó közösségi iskolát és óvodát avatnak. Az alapító Roland Lauder amerikai üzletember.
Október 9. – A Magyar Nemzeti Bank újabb 500 millió schilling összegű kötvényt bocsát ki az osztrák pénzpiacon.
Október 10. – A kormány rendkívüli ülésen vitatja meg 3 éves gazdasági programjának részleteit. A testület rendeletben szabályozza a mozgáskorlátozottak vámmentes személygépkocsi-behozatalát, és módosítja a lakbérfizetés támogatásának rendjét. – Antall József kormányfő nyilatkozatban fejti ki, hogy a koalíció stabil, és a kisgazdapárti Oláh Sándor kijelentésével ellentétben nem tud arról, hogy a koalícióból bárki ki akarna válni, vagy bárki ki akarná a másikat rekeszteni. – Az FKgP felkéri az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg: megfelel-e az alaptörvényben foglaltaknak az előprivatizációs törvény. A kisgazdák szerint ez a jogszabály akadályozza, hogy mindenki visszakaphassa jogos tulajdonát. – Bécs főpolgármestere, Helmut Zilk budapesti sajtótájékoztatóján kijelenti, hogy az osztrák főváros továbbra is elkötelezett az 1995-ös közös világkiállítás mellett, de kész arra, hogy akár egyedül is megrendezze az Expót. – A Legfelsőbb Bíróság is elutasítja az MSZMP követelését az MSZP vagyonának felére. – Államigazgatási felügyelet alá vonják a Ganz Danubius Hajó- és Darugyárat. – A rendőrség 120 külföldit, főként arabokat, törököket, románokat és lengyeleket utasít ki Magyarországról, mert rendőri ellenőrzéskor nem tudták igazolni magukat, vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsíthatók.
Október 11. – Magyarország közelebbi kapcsolatot akar létesíteni a NATO-val – jelenti ki Antall Józset Angliában, ahol részt vesz a konzervatív párt országos értekezletén. – A kormány törvényjavaslatot fogad el arról, hogy bevezetik az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vagyis az ombucman intézményét. – Botos Katalin, a PM államtitkára veszélyesen hangulatkeltőnek minősíti azokat a gazdasági elemzéseket, amelyek 1991-re rohamos inflációt jósolnak Magyarországon. – Az MSZP szerint 1991-ben a gazdaság teljes összeomlásával kell számolni, ha a kormányzat nem dolgoz ki válságkezelő programot. – Az MDF üdvözli azt a szocialista párti felhívást, amely szorgalmazza a pártok összefogását az intláció megfékezése érdekében. – A dolgozók érdekeinek hatékonyabb képviseletére, szoros együttműködésben állapodik meg a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége.
Október 12. – Antall József kormányfő megfontolt Kelet-Európa-politikát és több témában konkrét segítséget sürget hollandiai tárgyalásain. – A legfőbb ügyészi vizsgálat azt állapítja meg, hogy nem hangzott el olyan bekiabálás a parlamenti ülésen, hogy „Hordót a zsidóknak”.
Október 14. – A helyhatósági választások második fordulójában a szavazásra jogosultak alig 29%-a járul az urnákhoz. Budapesten és a 10 ezernél nagyobb lélekszámú települések többségében az SZDSZ kapja a legtöbb mandátumot a képviselő-testületekben, míg a 10 ezernél kisebb lélekszámú településeken többnyire függetleneket választanak meg helyi képviselőnek. – Mártír-emlékművet avatnak fel a pesti Duna-parton, a Jászai Mari térnél, ahol 1944-45 telén több száz embert lőttek a folyóba a nyilasok.
Október 15. – Az MDF, az FKgP és a KDNP szakértői megállapodnak abban, hogy tudomásul veszik az Alkotmánybíróságnak a privatizációval kapcsolatban hozott döntéseit, és ebből indulnak ki a kormány mezőgazdasági programjának kialakításakor. – Az SZDSZ sajtótájékoztatóján bejelentik, hogy a párt frakcióvezetője, Tölgyessy Péter lemondott, és a parlamenti csoport irányítását Pető Iván veszi át. – A német egyesülés utáni új kétoldalú kapcsolatokról és európai kérdésekről folytat eszmecserét Bonnban Jeszenszky Géza külügyminiszter német kollégájával, Hans-Dietrich Genscherret. – Az Egyesült Államokba utazik Antall József kormányfő. – Románia kész kétoldalú tárgyalásokon rendezni a problémákat Magyarországgal – közli Ion Iliescu román államfő, amikor átveszi az új magyar nagykövet megbízólevelét. Rudas Ernő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Magyarország olyan párbeszédet szeretne, amely konkrét eredményekhez vezet. – A Külügyminisztérium érthetetlennek tartja azt az előző nap nyilvánosságra hozott román jegyzéket, amely megkérdőjelezi a budapesti kormány szándékát a kétoldalú kapcsolatok rendezésére. – Az MNB 1990-ben már harmadszor emeli a refinanszírozási hitelek után szedett kamatokat.
Október 16. – Antall József New York-i előadásában arra figyelmeztet, hogy a Nyugat számára erkölcsi és politikai vereség lenne, ha kudarcot vallana a kelet-európai országok erőfeszítése a demokrácia megteremtésére. A miniszterelnök találkozik az amerikai magyarság képviselőivel, New York-i bankárokkal és amerikai zsidó vezetőkkel is. – Új konzulátusok megnyitásáról állapodik meg Bonnban a német és a magyar külügyminiszter.
Október 17. – A Világbank továbbra is szorosan együtt akar működni Magyarországgal, és nagyra értékeli, hogy Budapest pontosan törleszti adósságait. Ez is elhangzik azon a megbeszélésen, amelyet Antall József folytat Washingtonban a Világbank elnökével, Barber Conable-lel. – A pénzügyminiszter megerősíti, hogy 1991 elején jelentős áremelések várhatók az energiahordozók és más, korábban rubelért vásárolt termékek drágulása miatt. Mivel azonban szigorú stabilizációs intézkedéseket vezetnek be, a kormány éves szinten 32–35%-os inflációra számít. – Budapestre érkezik János luxemburgi nagyherceg és felesége. – Az Országos Rendőr-főkapitányságon bejelentik, hogy ezentúl erőteljesebben akarnak fellépni a prostitúció ellen.
Október 18. – Washingtonban George Bush elnök biztosítja Antall Józsefet az Egyesült Államok nem fogja megengedni, hogy gazdasági okokból kudarcba fulladjon a magyar demokratizálódási folyamat. Bejelenti, hogy Washington csaknem 50 millió USD hitelt ad a magyar aszálykárok enyhítésére. Magyar részről közlik, hogy a kormány katonaorvosi csoportot szándékozik küldeni az Öböl térségébe, és bejelentik, hogy Magyarország eltörli a vízumkényszert az amerikai állampolgárok számára. – A kormány úgy dönt, hogy a megszűnt Munkásőrség 18 ingatlanát versenytárgyalás és nyílt pályázat útján értékesíti a költségvetési hiány mérséklésére. Demszky Gábort, az SZDSZ jelöltjét javasolja Budapest főpolgármesterének az SZDSZ és a Fidesz. – A magyar és a román honvédelmi tárca együttműködéséről tárgyal határ menti találkozóján a két ország minisztere. – A bős-nagymarosi vízlépcső cseh-szlovák kormánybiztosa újabb információkat kér Budapesten a beruházás leállításának indokairól. – Hazahozzák Kéthly Anna, az egykori szociáldemokrata vezető hamvait. – A spanyol Harvard Club az év kiemelkedő államférfiának minősíti Németh Miklós volt miniszterelnököt.
Október 19. – A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy megadja a magyar állampolgárságot a Magyarországon befektetni szándékozó hong-kongiaknak. A külföldi üzletemberek az érintett helyi önkormányzattal közösen dönthetnek arról, hogy hol akarnak letelepedni. – Budapesten 34 év után először találkoznak azok a magyar és szovjet katonák, akik 1956-ban a szovjet csapatok kivonásáról tárgyaltak. – Eltűnik Végvári József, az emlékezetes lehallgatási botrány kirobbantója, mielőtt elkezdődne ügyének tárgyalása a Budapesti Katonai Bíróságon.
Október 20. – Göncz Árpád és Antall József az 1956-os forradalom és a köztársaság kikiáltásának évfordulóján üzenetet tesz közzé, és abban arra szólítja fel a külföldön élő magyarságot, hogy fontolja meg, miként tehetne minél többet az új Magyarország megteremtéséért. Egyúttal hangoztatják: kötelességük, hogy kiálljanak a határokon túl élő magyarság jogaiért.
Október 21. – Antall József hazaérkezik egyhetes amerikai látogatásáról. A kormányfő megerősíti, hogy a magyar gazdaság immár teljes bizalmat élvez az Egyesült Államokban. – Budapesten megkezdődik a magyar szabadságharcosok első világtalálkozója.
Október 22. – Országszerte megkezdődnek az 1956-os forradalom évfordulójának ünnepségei. Kaposvárott Göncz Árpád államfő Nagy Imre szülőházánál méltatja a mártirhalált halt miniszterelnök életútját. – A kormány megbízza a honvédelmi minisztert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket egy önkéntes katonai egészségügyi alakulat felállítására, Öböl menti szolgálatra. – Budapestre érkezik Vytautas Landsbergis litván államfő, akit a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége hívott meg. – Pécsett első alkalommal találkozik a magyarországi horvátok vezetőivel a horvát külügyminiszter, Zdravko Mrsic.
Október 23. – Az Országgyűlés ünnepi ülést tart az 1956-os forradalom és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából. – Antall József a magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozójának nagygyűlésén kijelenti, hogy az egyetemes magyarságnak együtt kell vállalnia a haza sorsának jobbra fordítását. – Több százan tüntetnek a Magyar Rádió épülete előtt, és leverik azt az 1 éve elhelyezett emléktáblát, amelyet előzőleg megkoszorúztak a magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozójának résztvevői. A megmozdulást a többi között a Magyarok Nemzeti Szövetsége és a Keresztény Nemzeti Unió szervezte. – Antall Józset néhány napos kivizsgálásra kórházba ment – jelenti be a miniszterelnöki titkárság.
Október 24. – Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellenkezőnek minősíti a halálbüntetést. – A kormányszóvivő nyilatkozata szerint Antall József kórházi kivizsgálását a politikus kora és a munkájával járó megterhelés indokolta, időpontját pedig már korábban egyeztették a miniszterelnök orvosaival. – Az Állami Vagyonügynökség úgy dönt, hogy az óbudai Hajógyári szigeten a dán Baltica cég szerezhet jogot szállodák, konferenciatermek és üzletközpontok építésére. – A rendőrség keresi azokat a tüntetőket, akik előző este összetörték a Magyar Rádió épületének falán elhelyezett 56-os emléktáblát.
Október 25. – A korábbi többszöri cáfolat ellenére drasztikus benzináremelést jelentenek be: éjféltől átlagosan 65%-kal drágul az üzemanyag, az indoklás szerint a szovjet olajszállítások csökkenése és az Öböl-válság miatt. Az intézkedés a taxisokat érinti a legérzékenyebben, ezért estére megindul országos tiltakozó akciójuk. A magánfuvarozók autójukkal a Parlament elé hajtanak, majd az illetékes miniszter elutasító válasza után eltorlaszolják a budapesti hidakat és lassan az egész országban megszállják a közúti csomópontokat, megbénítva ezzel a közlekedést. – A kormányszóvivő közli, hogy Antall Józsefet megoperálták, állapota jó, és kezelése még 2 hetet vesz igénybe. – Az Országgyűlés költségvetési bizottsága egyelőre nem javasolja a helyi adókról beterjesztett törvénytervezet parlamenti vitáját, mert a képviselők szerint az adóterhek további növekedése a vállalkozások létét fenyegetné.
Október 26. – Délelőtt megkezdődnek a tárgyalások a benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és a kormány képviselői között, ám az álláspontok nem közelednek. Horváth Balázs belügyminiszter, aki Antall József távollétében a kormányfő helyetteseként jár el, bejelenti, hogy déltől megkísérlik a hidak és az utak felszabadítását. Az intézkedés végrehajtása elmarad. Közben folytatódnak a megbeszélések, és a kormány is ülésezik. A kabinet megvitatja az Érdekegyeztető Tanács jószolgálati bizottságának azt a javaslatát is, hogy függesszék fel a döntést a benzinár emeléséről. Az indítványt azonban elutasítják, mondván, hogy az ország olaj- és benzintartaléka mindössze 4 napra elegendő, és a felvásárlás miatt előállhat az a helyzet, hogy összeomlik az ország gazdasága. László Balázs kormányszóvivő egyébként törvénytelennek minősíti a taxisok akcióját, mert megszegték a gyülekezési jog előírásait, amikor demonstrációjukat nem jelentették be előre. – Göncz Árpád megtiltja, hogy a hadsereget bevonják a konfliktus rendezésébe, Budapest rendőrfőkapitánya pedig kijelenti, hogy lemond, ha parancsot kap az erőszakos fellépésre a tömegekkel szemben. A köztársasági elnök esti nyilatkozatában az áremelés felfüggesztését javasolja hétfőig a kormánynak, ám a kabinet erre nem hajlandó, mert nem látja biztosítottnak az ország folyamatos üzemanyag-ellátását. – Jeszenszky Géza külügyminiszter úgy véli, hogy a taxisdemonstráció nemzetközi kihatása rendkívül súlyos lehet, mert megrendítheti az ország hitelképességét és megbízhatóságát. – A külgazdasági miniszter, Kádár Béla szerint a világon egyetlen kormány sem hajlandó úgy tárgyalni, hogy közben zsarolják. – Az MDF országos elnöksége felelősnek tartja a kormányt a kialakult válságért, de elfogadhatatlanok számára azok az eszközök, amelyekkel a taxisok megbénítottákaz ország életét. – Az SZDSZ támogatja a fuvarozók tiltakozását. Kis János pártelnök kijelenti, hogy a kormányt súlyos felelősség terheli a kialakult helyzetért, és a kabinet hibát követett el, amikor erőszakkal fenyegetőzött a taxisok tiltakozása láttán. Az MSZP a benzináremelést inflációgerjesztőnek tartja, a lépés indoklását pedig önkényesnek és elfogadhatatlannak. – A Fidesz elvárja, hogy a kormány vonja le a megfelelő politikai és személyi következtetéseket. – A kormány előzetes egyeztetés nélkül hozott döntése ellen tiltakozik többek között az MSZDP, az MSZMP, az Agrárszövetség, a Vállalkozók Pártja, valamint az MSZOSZ, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az IPOSZ, a VOSZ.
Október 27. – Továbbra is blokád alatt tartják az országot a fuvarozók és a velük szolidáris állampolgárok tömegei. Nem hoznak eredményt a kormány és a magánfuvarozók újabb tárgyalásai sem. A tanácskozásról kiadott közös közlemény szerint a kabinet tartja magát a törvényes rendhez és kifejezi megegyezési szándékát, de a törvénytelen akciókat nem tartja elfogadhatónak. – A kormányt támogató és a taxismegmozdulást elítélő tüntetést tartanak délután a Parlament előtt. Az Országház lépcsőjén Horváth Balázs belügyminiszter az összetűzések elkerülése érdekében rendre, nyugalomra és békés elvonulásra szólítja fel a résztvevőket. – A tárgyalások eredményeképpen késő éjszaka a fuvarozók képviselői végül is felszólítják munkatársaikat az úttorlaszok elbontására.
Október 28. – Szabó Győző országos rendőrfőkapitány kora hajnalban felszólítja a blokád résztvevőit, hogy a torlaszokat azonnal szüntessék meg, ellenkező esetben a rendőrség a rendelkezésére álló törvényes eszközök alkalmazásával jár el velük szemben. Ennek ellenére azonban országszerte maradnak az úttorlaszok, sőt helyenként, pl. Szegeden és Székesfehérvárott tovább nő a feszültség. – A blokád szervezői hajnalban arra kérik társaikat, hogy mindenütt nyissák meg az utakat és a hidakat legalább egy sávban, hogy ezzel további tárgyalási alapot teremtsenek. A taxisok követelik, hogy a televízió nyilvános, élőadásban közvetítse a tárgyalásokat. – Rendkívüli ülést tart délelőtt a kormány, és egyeztetik álláspontjaikat a taxisok is, miközben némileg enyhül az országban a feszültség. – Budapesten déltájban a televízió nyilvánossága előtt megkezdődik az érdekegyeztetés a kormány, ill. a munkaadók és a munkavállalók képviselői között. A kabinet tárgyalócsoportját Rabár Ferenc pénzügyminiszter, a munkaadókét a Vállalkozók Országos Szővetségének elnöke, Palotás János, a szakszervezeti kerekasztalét pedig Forgács Pál elnök vezeti. Estére megszületik a megállapodás: okt. 30-án nulla órától 12 Ft-tal átmenetileg olcsóbb lesz a benzin, de azt követően 1 héten belül az Országgyűlés dönt az üzemanyagárak liberalizálásáról. A kormány megerősíti, hogy nem léptet életbe büntető intézkedéseket a blokád résztvevőivel szemben. Budapesten a nap folyamán mintegy 10000-es kormánypárti tüntetést tartanak. Az MDF-zászlócskákkal felszerelkezett tömeg előtt megjelenik több kormánytag, köztük Für Lajos honvédelmi miniszter, aki megköszöni az erőt adó demonstrációt, és kijelenti, hogy a demokráciához nem a torlaszokon át vezet az út. – Az Európai Közösség külügyminiszterei aggodalommal és együttérzéssel követik a magyarországi eseményeket, és egyúttal remélik, hogy az ellentéteket békés úton oldják meg. – A miniszterelnöki titkárság tájékoztatása szerint Antall József szövettani vizsgálatának részeredményei jól kezelhető nyirokcsomó-megbetegedésre utalnak.
Október 29. – Az Érdekegyeztető Tanács megállapodásának megfelelően országszerte helyreáll a rend, miután a taxisok minden útelzárást megszüntetnek. – Antall József a kórházban nyilatkozva kijelenti, hogy egyetért az Érdekegyeztető Tanácsban született egyezménnyel, és elismeri, hogy a kormányzat hibákat követett el az áremelés végrehajtása során. – Az Országgyűlésben Szabad György házelnök azzal zárja le a frakcióvezetők vitáját a taxisblokádról, hogy fel fogja kérni az Alkotmánybíróságot: határozza meg, melyek a polgári engedetlenség alkotmányos határai. – A kormány törvénytervezetet fogad el arról, hogy ezentúl ne százalékban határozzák meg a fogyasztói adó arányát az üzemanyagárakban, hanem állandó összegben állapítsák azt meg. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt illetékese elmondja, hogy az ország üzemanyagkészlete mindössze 4–5 napra elegendő, de egyelőre nem lesz benzinhiány, ha nem indul be újból a felvásárlás. – Német gazdasági szakemberek budapesti tárgyalásaikon ígéretet tesznek a magyar gazdasági reformok további támogatására. – Az Országgyűlés úgy módosítja a honvédelmi törvényt, hogy ezentúl 22 hónap mind a fegyveres (12 hónap sorkatonai és 10 hónap tartalékos), mind a fegyver nélküli és a polgári katonai szolgálat összidőtartama. – Megnyitják az M-1-es autópálya Tatabánya és Győr közötti szakaszát.
Október 30. – Antall József rövid időre elhagyja a kórházat, és beszédet mond az Országgyűlésben. Kijelenti, hogy kb. 2 évre van szükség ahhoz, hogy az országot ki lehessen vezetni a jelenlegi mély válságból, ehhez azonban nemzeti egységre van szükség, és mellőzni kell a pártpolitikai vitákat. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy még 1990-ben egyszeri, differenciált nyugdíjkiegészítést kapnak mindazok, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 13 800 Ft-ot. A képviselők határozatot hoznak arról is, hogy Magyarország is elfogadja az Európa Tanács alapszabályát és csatlakozik az Európai Emberi Jogi Egyezményhez. – Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tájékoztatása szerint a Szovjetunió nov.-ben már csak csökkentett mennyiségben, dec.-ben pedig egyáltalán nem hajlandó rubelért olajat szállítani Magyarországnak.
Október 31. – A szabad demokrata Demszky Gábort választják Budapest főpolgármesterévé. – Az MDF alelnöke szükségesnek tartja a kormányzat átalakítását, de csak 1991 elején, és akkor is csak az alacsonyabb posztokon. Lezsák Sándor a kormány tájékoztatási rendszerének hiányában jelöli meg a hétvégi országos tiltakozó akció okát. – Király Béla független képviselö belép az SZDSZ-be.
November 1. – A kormány és az Országgyűlés külügyi bizottságának együttműködéséről tanácskoznak a Külügyminisztériumban, ahová Jeszenszky Géza hívta meg a képviselőket. – A kormány a törvényalkotói munka felgyorsításáról tárgyal, mert az átalakulás érdekében még 34 törvény elfogadását tartja szükségesnek 1990-ben.
November 2. – A kormány nyilatkozatban fejezi ki szándékát, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének áttogó rendezése érdekében részt akar venni az Egyetemes Kisebbségi Charta kidolgozásában. A dokumentum létrejöttéig a kabinet kétoldalú megállapodások kidolgozását sürgeti a szomszéd országokkal. – Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke levélben kéri a szovjet parlament külügyi testületének elnökét, hogy tegyen meg mindent a szovjet vállalatok szállítási kötelezettségeinek betartásáért. – A Nemzetközi Valutaalap képviselője budapesti sajtótájékoztatóján kijelenti: Magyarország teljesítette szerződésben vállalt 1990. évi kötelezettségeit. – A Világbank bejelenti, hogy még 1990-ben 150 millió USD rendkívüli hitelt folyósít Magyarországnak. – Felszámolási eljárást indítanak a Diósgyőri Gépgyár ellen.
November 3. – A kormány úgy dönt, hogy mégsem javasolja az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó-rendszer szigorítását 1991-ben. – Budapesten a Varsói Szerződés 6 tagállamának képviselői aláírják azt a megállapodást, amely szabályozza a hagyományos fegyverzetek számának felső határát. – Budapesten újratemetik Kéthly Annát, a magyar szociáldemokrácia emigrációban elhuny, kiemelkedő alakját, akinek hamvait nemrégiben hazahozták Belgiumból.
November 4. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 37. kongresszusán ismét Petrasovits Annát választják elnökké. A tanácskozáson elfogadják azt a javaslatot, hogy az MSZP mint az MSZMP utódja, kövesse meg a szociáldemokratákat az 1948-as egyesítéskor elkövetett törvénytelenségekért. – Budapesten felavatják azt a domborművet, amely az 1956-os harcokban a Corvin közben elesetteknek állít emléket, Debrecenben pedig az 1956. nov. 4-én hősi halált halt katonák tiszteletére lepleznek le emléktáblát.
November 5. – Az Országgyűlés elfogadja azokat az átmeneti szabályokat, amelyek feltétlenül szükségesek a helyi önkormányzatok működéséhez. Rabár Ferenc pénzügyminiszter javaslatára leveszik a napirendről az üzemanyagok árának felszabadításáról szóló törvénytervezetet, mert az Érdekegyeztető Tanács ülésén a felek még nem tudtak megegyezni. – Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala szerint a kormány nem tartja be a legutóbbi megállapodást, és literenként 4–5 Ft-tal magasabb adót akar kivetni az üzemanyagokra.
November 6. – Magyarország – a kelet-európai államok közül elsőként – csatlakozik az Európa Tanácshoz. A szervezet alapokmányát és az emberi jogok európai egyezményét Jeszenszky Géza külügyminiszter írja alá Rómában. – Antall József televíziós nyilatkozatában bejelenti: változás lesz a kormányban. – Az MNB elnöke cáfolja, hogy Magyarország adósságtörlesztésének átütemezését kéri. – Boross Péter tárca nélküli miniszter az Országgyűlésben bejelenti, hogy megrovásban részesítette az Információs Hivatal megbízott főigazgatóját, amiért szolgálati kocsiját kölcsönadta egyik ismerősének, az MDF-aktivista Foltányi Árpádnak, aki azzal karambolozott.
November 7. – Ismét dolgozik Antall József, miután orvosai szerint kifogástalan az egészségi állapota. – A kormány és a parlamenti csoportok képviselői abban állapodnak meg, hogy a kabinet megpróbálja tovább csökkenteni azoknak a törvényjavaslatoknak a számát, amelyeket még 1990-ben feltétlenül az Országgyűlés napirendjére akar tűzni. – Új személyes megbízottja van a külföldi kapcsolattartásban Antall József kormányfőnek Kodolányi Gyula személyében. – Az Alkotmánybíróság az alaptörvény megsértésének tekinti, hogy az érdekvédelmi szervezeti tagdíjak közül kizárólag a szakszervezetit lehet levonni az adóalapból, így ezt a paragrafust dec. 31-i hatállyal eltörli.
November 8. – A kormány úgy dönt, hogy nov. 20-ától felemelik a lakossági betétek kamatát. A miniszterek határoznak a korábban jogtalanul elítéltek nyugdíj-kiegészítéséről is. – Göncz Árpád köztársasági elnök távol-keleti körútra indul. – Pozsgay Imre kilép az MSZP-ből. – Az Országos Rendőr-főkapitányság arra a veszélyre figyelmeztet, hogy egyre több fiatal tartja vonzónak a bőrfejűek és a sátánisták mozgalmát.
November 9. – Antall József bejelenti, hogy még 1990-ben át akarja alakítani kormányát. A miniszterelnök ismét kizárja a nagykoalíció lehetőségét az MDF és az SZDSZ között. – Az SZDSZ elnöke, Kis János szerint nem nagykoalícióra van szükség, hanem arra, hogy a személyileg átalakult kormány új alapokra helyezze kapcsolatát az ellenzéki pártokkal és az érdek-képviseleti szervezetekkel. – Bécsben a magyar-osztrák kormányközi tárgyalásokon megegyeznek, hogy a magyar javaslatnak megfelelően dec.-ben csak előzetesen jegyzik be Párizsban a Bécs-Budapest Világkiállítást. – Az európai biztonsági és bizalomerősítő tárgyalások bécsi ülésén Raffay Ernő honvédelmi államtitkár felszólalásában kijelenti: Magyarország nem törekszik a jelenlegi határok erőszakos megváltoztatására, és elutasít minden ilyen kísérletet. – Az MSZP kongresszusán Pozsgay Imre helyébe Szekeres Imrét, az eddigi országos titkárt választják alelnökké, és megvitatják Pozsgaynak azt a levelét, amelyben kilépését indokolja. – A francia gazdasági államminiszter bejelenti, hogy a párizsi kormány a jövőben hitelgaranciát ad a francia kis- és középvállalkozók magyarországi beruházásaihoz.
November 10. – Az MSZP parlamenti frakciójának vezetésével Gál Zoltánt bízzák meg. A párt kongresszusán válságkezelő program kidolgozását sürgetik a kormánytól az infláció és a munkanélküliség visszaszorítására. – A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének rendkívüli kongresszusán a főtitkár kijelenti, hogy az önkormányzati törvény nem szavatolja az igazi nemzetiségi képviseletet. – Demszky Gábor főpolgármester szerint ajánlatos volna a Bécs-Budapest Világkiállítást 1996-ra halasztani.
November 11. – Tokióban Kaifu Tosiki japán kormányfő biztosítja Göncz Árpádot, hogy Japán kész segíteni Magyarországnak a gazdasági nehézségek leküzdésében. – Az MSZP kongresszusa 7 pontos felhívást fogad el arról, hogy a szocialisták szerint melyek a legsürgősebb tennivalók az országban.
November 12. – Tokióban az új japán császár beiktatási ünnepségein Göncz Árpád találkozik Richard von Weizsäcker német államfővel és Károly brit trónörökössel. – Budapesten az amerikai Mississippi Állami Egyetem szervezésében nemzetközi eszmecserét tartanak, hogy felderítsék, milyen lehetőségei vannak egy összehangolt japán-amerikai beruházási politikának Magyarországon, Cseh-Szlovákiában és Lengyelországban. – A Külgazdasági Minisztérium cáfolja azokat a kairói értesüléseket, amelyek szerint Irak a napokban fegyverekért és élelmiszerért cserébe olcsó kőolajat ajánlott fel Magyarországnak. – Az Országgyűlés úgy módosítja a társadalombiztosításról szóló törvényt, hogy a jövőben azok is kaphassanak nyugdíjat, akik munkaviszonyukat 5 évnél hosszabb időre szakították meg, de rendelkeznek 20 év szolgálati idővel. A parlament határoz a fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról is. – Az Érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodnak abban, hogy a benzináremelést követően a jövőben mennyi költségtérítést kapnak azok, akik saját gépjárművüket hivatalos célra használják. – Budapesten tárgyal az olasz védelmi miniszter, Virginio Rognoni.
November 13. – Göncz Árpád tokiói sajtóértekezletén bejelenti, hogy decemberben román-magyar államfői találkozó lesz. – Az Országgyűlés határozatot hoz Magyarország tagságáról az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban. – Budapesten eszmecserét tolytatnak az MDF, a cseh Polgári Fórum, a szlovák Nyitvánosság az Erőszak Ellen mozgalom és a Független Magyar Kezdeményezés képviselői. – Magyarországnak és az ENSZ iparfejlesztési szervezetének, az UNIDO-nak további együttműködéséről tárgyalnak Budapesten. – Elhagyja Hajmáskért az utolsó szovjet katonai egység.
November 14. – Megérkezik Dél-Koreába Göncz Árpád. – Jeszenszky Géza külügyminiszter Strasbourgban részt vesz az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén, majd Londonban az Európa Parlament demokrata csoportjának tagjai előtt beszél. – Magyarország és a Szovjetunió kétoldalú kapcsolatairól tárgyal Antall József kormányfő a budapesti szovjet nagykövettel, Ivan Aboimovval. – Moszkvában közlik, hogy megkaphatják a pénzüket azok a magyar szállítók, akik előzetes fizetésben állapodtak meg szovjet partnereikkel. – Az OVIBER és az osztrák kivitelezők megállapodnak abban, hogy a nagymarosi munkák lemondása miatt a magyar fél 2 milliárd 600 millió schillinget fizet a Donaukraftwerke cégnek. – Kilép az MDF-ből Bíró Zoltán alapító elnökségi tag.
November 15. – Göncz Árpád a magyar demokratizálási folyamat támogatását kéri Ro Te Vu dél-koreai államfőtől Szöulban. – Göncz Árpád írásbeli üzenetet küld Ion Iliescu román államfőnek A kormányszóvivő közli, hogy belátható időn belül nem értékelik le a forintot. Bejelenti azt is, hogy felhatalmazták Kádár Béla külgazdasági minisztert: vitassa meg és rögzítse egyezményben a szovjet-magyar kapcsolatok új mechanizmusát. – A kormány rendeletet alkot a rendszeres szociális segélyben részesülők egyszeri kiegészítő ellátásáról, amelynek összege 4 ezer Ft. – Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bejelenti, hogy dec.-ben 200 ezer tonna olajat vásárol devizáért, és így az év végéig biztosított az ország ellátása kőolajjal és benzinnel.
November 16. – Bukarestben Ion Iliescu román elnök közli a magyar külügyi államtitkárral: nem felel meg számára Göncz Árpád javaslata, hogy dec. közepén tartsanak csúcstalálkozót. – Magyarország és Dél-Korea kölcsönösen csökkenti vámjait, aminek következtében emelkedhet a magyar kivitel a dél-ázsiai országba. – A kormány elfogadja az Érdekegyeztető Tanács javaslatát, hogy dec.-től 5600 Ft-ról 5800 Ft-ra emeljék a legalacsonyabb béreket. – Magyarország leszereli mindazokat a föld-föld típusú rakétákat, amelyek tömegpusztító tölteteket is képesek szállítani – jelenti be Für Lajos honvédelmi miniszter. Antall József Budapesten fogadja a CIA igazgatóját. – A Bécs-Budapest Világkiállítás osztrák felelőse Szombathelyen kifejti: kormánya kész arra, hogy a magyar elképzeléseknek megfelelően 1996-ban rendezzék meg a közös Expót. – Budapesten tájékozódnak az ország helyzetéről és a kormány elképzeléseiről a tegnagyobb japán bankok képviselői. – Budapesten zászlót bont a Nemzeti Polgárosodási Mozgalom. – Átadják az M-0-s budapesti körgyűrű első szakaszát.
November 17. – A kormány az 1991. évi költségvetésről tárgyal. – Országos mezőgazdasági fórumot rendez az MDF Kiskunmajsán, hogy felgyorsítsák a földtörvény előkészítését.
November 18. – Párizsba érkezik Antall József, hogy részt vegyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet másnap kezdődő csúcstalálkozóján. – A Fidesz kivételével a parlamenti pártok szakértői megállapodnak abban, hogy a jövendő földtörvényben az 1945-ös földosztás utáni tulajdonállapotokat rögzítik, vagyis az FKgP is eláll eredeti javaslatától, hogy az 1947-es tulajdonviszonyokhoz térjen vissza az ország.
November 19. – A Külügyminisztérium nyilatkozatban ad tájékoztatást arról, hogy a helyettes külügyi államtitkár előző heti bukaresti megbeszélései nem hozták meg a kívánt eredményt, mert a román fél elzárkózik attól, hogy a tárgyalások jegyzökönyvében bármilyen formában szerepeljen a Magyarországon tartózkodó romániai menekültek kérdése. – Hatpárti megbeszélés kezdődik a kormány és a parlamenti pártok között a legfontosabb törvényjavaslatokról. – A Honvédelmi Minisztérium nem ért egyet azzal, hogy a kormány csökkenteni kívánja a tárca 1991. évi költségvetését.
November 20. – Párizsban Antall József rövid ideig tárgyal Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel, majd találkozik Václav Havel csehszlovák államfővel és Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel. – Az Országgyűlés törvényt alkot a tisztességtelen piaci magatartásról, valamint a bíróságokról és a polgári perrendtartásról. Új jogszabály intézkedik a Gazdasági Versenyhivatal felállításáról. A parlament márc. 31-éig újból meghosszabbítja a népi ülnökök mandátumát. – Demszky Gábor főpolgármester Bécsben tárgyal osztrák kollégájával, Helmut Zilkkel, akinek azt javasolja, hogy a világkiállítás sorsától függetlenül fejlesszék a 2 főváros együttműködését.
November 21. – Párizsban Antall József és Mihail Gorbacsov megállapodik abban, hogy Magyarország és a Szovjetunió új kétoldalú alapszerződést köt egymással. Mindketten cáfolják, hogy feszült a 2 ország kapcsolata. – Magyarország és Cseh-Szlovákia összehangolja intézkedéseit a menekültügyben. Erről állapodik meg Prágában a 2 ország belügyminisztere. – Díszdoktorrá fogadja Victor Vasarely festőművészt a budapesti Képzőművészeti Főiskola.
November 22. – Jeszenszky Géza külügyminiszter szerint a Párizsi Charta lezárja a kelet-nyugati szembenállás korszakát Európában, és ennek szellemében a jövőben Magyarországnak is aktivabb politikát kell folytatnia Kelet-Európa és a Szovjetunió irányába. – Budapesten megkezdi tárgyalásait a NATO főtitkára, Manfred Wörner, akinek személyében először látogat Magyarországra a szervezet vezetője. – A kormány különbizottságot hoz létre a tulajdonlás, a föld- és a szövetkezeti tulajdon, valamint a kárpótlás alapelveinek kidolgozására. – A bukaresti Külügyminisztérium szóvivője bejelenti: Iliescu elnök még 1990-ben találkozni szeretne Göncz Árpáddal.
November 23. – Budapesten Antall József miniszterelnök és Manfred Wörner, a NATO főtitkára egyetért abban, hogy az új Európa kialakítása elképzelhetetlen a Szovjetunió részvétele nélkül. A kormányfő sürgeti, hogy a NATO nyilatkozatban szavatolja a térség országainak biztonságát. – Az Érdekegyeztető Tanácsban sem a munkaadók, sem a munkavállalók képviselői nem fogadják el a kormány 1991. évi gazdasági programját, kifogásolva, hogy a kabinet terveiben 10%-os reálbércsökkenés szerepel. – Budapesten a magyar és a román hadsereg vezérkari főnöke megállapodást ír alá a haditechnikai együttműködésről. – Moszkvában megkötik az 1991. évi magyar-szovjet kereskedelmi megállapodást.
November 24. – Pécsett megalakul a községi önkormányzatok országos szövetsége.
November 25. – A kormány 90-100 milliárd Ft-os hiányt tervez az 1991. évi költségvetésben, míg a Nemzetközi Valutaalap legfeljebb 50 milliárdos deficitet tud elfogadni. – Első alkalommal utazik magyar parlamenti delegáció megfigyelőként az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakára Londonba.
November 26. – Az Országgyűlés törvényt alkot a bírák és ügyészek előmeneteléről és javadalmazásáról. – A kormány készülő gazdasági programjával és az 1991. évi költségvetés tervezetével ismerkednek Budapesten a Nemzetközi Valutaalap szakértői.
November 27. – Jeszenszky Géza külügyminiszter ázsiai és csendes-óceáni körútjának első állomására, Új-Zélandra érkezik. – Az országgyűlésben Demszky Gábor főpolgármester arra hívja fel a figyelmet, hogy Budapest költségvetéséből 1217 milliárd Ft hiányzik, és ez 1991-ben már a főváros zavartalan müködését veszélyezteti. – A parlamentben Antall József elhárította Tamás Gáspár Miklós kormányátalakításra vonatkozó kérdésének megválaszolását, mondván, hogy élni kíván a házszabály adta lehetőséggel, és 30 napon belül írásban válaszol. – Magyarországi zsidó szervezetek közös nyilatkozatban tiltakoznak a kormány döntése ellen, amely szerint későbbre halasztják az 1938 és 1945 között jogsérelmet szenvedettek kárpótlását. – Oltványi Ottót nevezik ki a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává.
November 28. – Rabár Ferenc pénzügyminiszter közli, hogy már okt. elején, a taxisblokád előtt benyújtotta lemondását a kormányfőnek, miután éles szakmai jellegű vitája volt a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, Matolcsy Györggyel. – A kormány csaknem 100 milliárdról 78 milliárd Ft-ra csökkenti az 1991. évi költségvetési tervezetben előirányzott hiányát. A testület ugyanakkor nem mond le arról, hogy megvalósítsa az egészségügyi dolgozók béremelésének harmadik ütemét, és a pedagógusok 20%-ot meghaladó fizetésemelését. A kormány a döntés előtt tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap Budapesten tartózkodó szakértőivel is. – A Közös Piac már jan.-ban Magyarország rendelkezésére bocsátja azt a hitelt, amelyet az eredeti tervek szerint csak ápr.-ban kellett volna átutalni. – Románia budapesti nagykövete szerint vezető magyar politikusok is csatlakoznak a magyarországi irredenta áramlathoz. Simion Pop Göncz Árpád köztársasági elnök szemére veti, hogy lefordította Bajcsy-Zsilinszky Endre Erdélyről szóló munkáját. A román nagykövet sérelmezi azt is, hogy Antall József 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát. – Valamennyi dolgozói érdekvédelmi szervezetre kiterjedő szakszervezeti választásokat sürget a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Ezt a kezdeményezést időhúzásnak minősíti az MSZOSZ. – Jogilag megkezdi működését az Egzisztencia Alap, amelyet az állami tulajdonban lévő vagyon privatizálásának elősegítésére és új magánvállalkozások támogatására hozott létre a kormány, ám gyakorlatilag még nem számíthatnak kölcsönre a vállalkozók.
November 29. – A Közös Piac még 1990-91 telén 1 milliárd USD középtávú hitelt ad Magyarországnak. Ezt Frans Andriessen, az Európai Küzösség alelnöke közli budapesti látogatásán, miután megnyitja a Közösség diplomáciai képviseletét. – Az olasz kormány 12 milliárd líra hitelt ajánl fel Magyarországnak motorbenzin vásárlására. – A kormány úgy dönt, hogy vám- és illetékmentes lesz a takarmányimport azok számára, akik a behozott árut legfeljebb 2% haszonnal adják el Magyarországon. A kabinet több rendeletet hoz az önkormányzatok működőképessége és a hatósági feladatok ellátása érdekében. – A Külügyminisztériumban közlik Románia budapesti nagykövetével, hogy Antall József miniszterelnök mindaddig nem fogadja a diplomatát, amíg nyilvánosan bocsánatot nem kér. – Az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, John Robson Budapesten a magyar bankrendszer erőteljes fejlesztését tartja az egyik legsürgetőbb teendőnek. – A szakszervezeti kerekasztal visszautasítja a kamány legújabb költségvetési elképzeléseit, mert az előző évekhez képest csökkenteni akarja az üdülési és művelődési támogatásokat. – A Fővárosi Katonai Bíróság megszünteti az eljárást Végvári József, az emlékezetes lehallgatási botrány kirobbantója ellen, és a vádlottat megrovásban részesíti. – A Népjóléti Minisztérium tájékoztatóján közlik, hogy Magyarországon eddig 25-en haltak meg AIDS-ben.
November 30. – Antall József miniszterelnök levelet intéz az Európai Közösség soros elnökéhez. Giulio Andreotti figyelmét felhívja arra, hogy az Öböl-válság nyomán súlyos energiagondokkal küzd Magyarország, és nagy veszteség érte a gazdaságot a KGST-kereskedelem összeomlásával is. – A Pentagonale tagállamainak külügyminiszteri értekezletén a magyar kormány azt a feladatot kapja, hogy dolgozza ki az európai nemzeti kisebbségek jogvédelmével kapcsolatos tervezetet. – A Külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözli a Biztonsági Tanácsnak azt a határozatát, amely még utolsó lehetőséget ad Iraknak, hogy teljesítse a vele szemben korábban hozott ENSZ-határozatokat. – A kormány a kiugróan magas nyugdíjak kialakulásának megakadályozására azt javasolja, hogy változtassák meg a nyugdíjalap kiszámításának módszerét. – Az SZDSZ országos küldöttgyűlésén Kis János elnök bírálja az Antall-kormányt, amiért nem tett határozott lépéseket a gazdasági válság ellen, és az ellenzéket törpe kisebbségként kezelve megkezdte az államszervezet újraközpontosítását. – Az Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő munkaadók és munkavállalók elfogadhatatlannak tartják a kormány költségvetési előterjesztését.
December 1. – Az SZDSZ ügyvivője, Tölgyessy Péter a párt küldöttgyűlésén kifejti, hogy Magyarországon az intézményrendszer van válságban. Megítélése szerint a szabad demokratáknak fel kell készülniük a kormányzásra, de ehhez át kell atakítani a párt szervezetét és megfelelő programra van szükség. – Göncz Árpád ellátogat a Mecseki Szénbányákba.
December 2. – Az MDF budapesti küldöttértekezlete 21 tagú országos elnökség megválasztását javasolja, élén Antall Józseffel, aki a tagság maradéktalan bizalmát élvezi – közli a párt szóvivője. – Az SZDSZ nem kívánja, hogy e kormány rövid időn belül lemondjon. Erről a párt újjáválasztott elnöke, Kis János beszél az SZDSZ országos küldöttgyűlésén.
December 3. – Az Országgyűlés tövényt alkot a köztársasági megbízottak jogállásáról és feladatairól, valamint elfogadja az adózási rendről szóló törvényjavaslatot. – Budapesten tárgyal az amerikai igazságügyi miniszter, Richard Thornburgh és az FBI, vagyis a Szövetségi Nyomozó Hivatal igazgatója, William S. Sessions, és átadják George Bush elnök személyes üzenetét Antall József kormányfőnek. – Brüsszelben Kádár Béla külgazdasági miniszter részt vesz a GATT-értekezleten. – Az akadémiai törvény alapelveiről dönt az MTA rendkívüli közgyülése.
Decemben 4. – Antall József parlamenti beszédében arra figyelmeztet, hogy az év végén válaszút elé kerül az ország: ha nem sikerül megoldani a gazdasági gondokat, akkor veszélybe kerülhet a demokrácia és a parlamentarizmus. A miniszterelnök bejelenti, hogy a jelzett kormányátalakítás részleges lesz és fokozatos. – A kormány az Országgyűlés elé terjeszti a kárpótlási törvény javaslatát. – Lemond a partament költségvetési bizottságának alelnöki tisztségéről Bethlen István (MDF). – Thaiföldön tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter.
December 5. – A román külügyminisztérium megerősíti: továbbra is érvényes Göncz Árpád bukaresti meghívása. A dekumentumból ugyarakkor kiderül: Románia azzal vádolja Magyarországot, hogy meghamisítja a kétoldalú tárgyalásokon kifejtett román állásfoglalásokat. – A Külügyminisztérium aggódik amiatt, hogy az utóbbi időben egyes közép- és kelet-európai országokban kiéleződtek az etnikai feszültségek, és mindinkább tért nyernek a nemzetiségek elleni támadások, valamint a határok erőszakos megváltoztatására irányuló soviniszta törekvések. – Budapesten aláírják a magyar és a cseh-szlovák kormány közötti 1991. évi kereskedelmi egyezményt, amely már USD-ben számolja el ez áruforgalmat. – Az Érdekegyeztető Tanács szerepének növelését sürgetik azon a megbeszélésen, amelyet Antall József folytat a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselőivel. – A fiatalok helyzetéről tárgyalnak a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának és a kormánynak a képviselői.
December 6. – A kormány módosítja a lakáscélú támogatásokat és arra kéri a parlamenti házbizottságot, hogy az országgyűlés dec. 17-étől kezdjen rendkívüli ülésszakot, különben nem lesz elegendő idő a fontos gazdasági törvények megalkotására. – Új nemzeti kerekasztal felállítását sürgeti az MSZP, mert szerinte csak az ott megköthető megállapodás vezetheti ki az országot a válságból. – A Televízió elnöke Bányai Gábort és Vitray Tamást bízza meg ez egyes, ill. a kettes csatorna intendánsi feladataival.
December 7. – Budapesten a magyar-jugoszláv kormányfői találkozón Antall József és Ante Markovics egyaránt a kapcsolatok bővítését szorgalmazza. – Madridban 3 éves magyar-spanyol kulturális egyezményt írnak alá.
December 8. – Bejelentik, hogy Antall József febr.-ban Moszkvába látogat. A kormányfőt Mihail Gorbacsov hívta meg. – Magyarország és Lengyelország megállapodásban rögzíti, hogy 1991-től konvertibilis valutában számolja el a kétoldalú áruforgalmat. – A nap folyamán ülést tart az MDF választmánya, az MSZP választmánya, megkezdődik a Fidesz szegedi kongresszusa, és több mint egy hónapos szünet után folytatja munkáját az MSZDP kongresszusa, amellyel szemben a párt belső ellenzéke megtartja ellentanácskozását.
December 9.–- A Fidesz kongresszusán megválasztják a párt új vezetőségét, amelyben helyet kap a belső ellenzék, az ún. bázisdemokraták egy képviselője is. – A szociáldemokrata mozgalom egységének megteremtését tűzi ki célul az MSZDP ellenzéki alapszervezeteinek kongresszusa. – Berlinben megállapodást írnak alá arról, hogy Budapest 1,5millió DEM értékű környezetvédelmi felszerelést kap a német kormánytól. – Budapesten fegyveresek megtámadnak egy 20 millió Ft-ot szállító postakocsit. A sofőr megsebesül, de az egyik támadót is eltalálják, a másik viszont elmenekül.
December 10. – Az FKgP a kárpótlási törvénytervezetnek még a parlamenti vitáját sem támogatja, mert Torgyán József szerint a kormány javaslata ellentétben áll a koalíciós megállapodással. Az országgyűlés mégis megszavazza a törvénytervezet sürgős tárgyalását. – A parlament megalkotja az illetékekről szóló törvényt, és megszavazza, hogy az év utolsó 2 hónapjában gyermekenként 100 Ft-tal több pótlékot kapjanak a családok. – A kormány bejelenti, hogy a fővárosi önkormányzat egyetértése nélkül nem támogatja a világkiállítás megrendezését, ezért ha nem lehet elhalasztani a bejegyzést, akkor egyelőre csak feltételesen nyújtja be a kérelmét a Kiállítások Nemzetközi Irodájánál. – Kórházban ápolják Győriványi Sándor munkaügyi minisztert, aki már hosszabb ideje beteg. – Több ezer pedagógus és szülő tüntet Budapesten és Miskolcon az oktatás pénzügyi támogatásának növeléséért. – Új politikai koncepciós pernek minősítik az ellenük indított eljárást a magukat nemzeti ellenzéki pártoknak nevező csoportosulások. A szervezetek tiltakoznak a Jurta színházi házkutatás miatt, és úgy vélik: Antall József az ellenük indított kirakatperrel akarja igazolni, hogy kormánya meg tudja fékezni az antiszemitizmust. – Újabb fegyveres rabtótámadást követnek el, ezúttal a Békés megyei Csorváson. A zsákmány 1 millió 600 ezer forint.
December 11. – Az MNB elnökhelyettese megerősíti, hogy rövidesen létrejöhet a 3 éves megállapodás a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között, ha a költségvetés hiánya nem több 78 milliárd Ft-nál. – Az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP ad hoc szövetséget hoz létre annak érdekében, hogy elfogadhatóvá tegye az 1991. évi költségvetés tervezetét. – Az Alkotmánybíróság elutasítja a pénzügyminiszter kérését, és nem foglal állást abban, hogy alkotmánysértő-e a lakásépítési kölcsönök kamatainak felemelését célzó indítvány, mert annak megfogalmazása túl általános. – Budapesten tárgyal a lengyel külügyminiszter, Krzysztof Skubiszewski. – Vezető magyar értelmiségiek a román elnökhöz és a kormányfőhöz intézett nyílt levélben tittakoznak a Tőkés László és Sütő András ellen Romániáben inditott rágalomhadjárat miatt.
December 12. – A kormány törvényt fogad el arról, hogy a kártalanítás nélkül államosított egyházi ingatlanok jó részét ismét az eredeti tulajdonosok kezelésébe adják. A kabinet dönt arról is, hogy szabaddá teszi a kőolajszámrazékok behozatalát, valamint a hazai forgalmazást és árképzést. – Az Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadók és a munkavállalók nem fogadják el a kormány által 1991-re tervezett áremeléseket, mert azokat csak egységes gazdasági program részeként tudják elképzelni. – A Magyar Honvédség főparancsnoka, Lőrincz Kálmán altábornagy egyhetes amerikai látogatásának befejeztével kijelenti: Magyarország a haditechnika megújításakor számíthat az Egyesült Államok segítségére. – A magyar és az osztrák kormány Párizsban feltételesen bejegyezteti a Bécs-Budapest Világkiállítást. – Búcsúlátogatást tesz Antall Józsefnél a Magyarországról távozó szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, Matvej Burlakov.
December 13. – A köztársasági elnök Nováky Balázs vezérőrnagyot, az eddigi megbízott parancsnokot nevezi ki a határőrség országos parancsnokává.
December 14. – Antall József részletezi kormányátalakítási szándékát. A miniszterelnök Boross Péter belügyminiszteri, Kupa Mihály pénzügyminiszteri, Gálszécsy András, Pungor Ernő és Botos Katalin tárca nélküli miniszteri kinevezését kéri az államfőtől, és indítványozza Horváth Balázs tárca nélküli miniszterré való kinevezését is. – Magyarország számára – a kelet-európai országok közül elsőként – enyhítik a COCOM-előírásokat: a katonai rendeltetésű áruk kivételével csaknem minden termék behozatala zöld utat kap. – Magyarország és Jugoszlávia megállapodást ír alá az 1991. évi kereskedelmi forgalomról. – A magyar és a román honvédelmi tárca keretmegállapodást köt. – Göncz Árpád fogadja a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának képviselőit. – Az FKgP megkezdi nagyválasztmányi ülését. – Budapesten 3 évre szóló magyar-francia kulturális együttműködési munkatervet írnak alá. – Budapesten átadják az észak-déli metró 4 új állomását.
December 15. – Az MDF negyedik országos gyűlésén politikai programadó beszédében Antall József hangsúlyozza, hogy a pártnak olyan egységes politikai szervezetként kell müködnie, amely vállalja a Lakitelken meghirdetett szellemi értékeket. – Ismét Nagy Ferenc Józsefet választják a Független Kisgazdapárt elnökévé, az újonnan létrehozott főtitkári posztra pedig Oláh Sándor kerül. Torgyán József kimarad az országos vezetőségből. A nagyválasztmány nem fogadja el a leköszönő pártvezetés beszámolóit, és ellenőrző bizottságot hoz létre, mert a pártkassza hiánya mintegy 50 millió Ft.
December 16. – Az MDF ismét Antall Józsefet választja elnökké. A 21 tagú elnökség tagja többek között Jeszenszky Géza, Csoóri Sándor, Horváth Balázs, Csengey Dénes, Csurka István. A párt új alapszabálya kimondja, hogy a kereszténydemokrata és a népi-nemzeti gondolat mellett a nemzeti liberális irányzat is jellemzi az MDF-et. – Budapesten megalakul a Kereszténydemokrata Ifjúság Országos Szervezete.
December 17. – Az Országgyűlés kormánypárti és ellenzéki képviselői egyaránt elégedetlenek a kabinet 1991. évi költségvetési tervezetével. A parlament napirendje előtt a külügyi bizottság elnöke bejelenti, hogy a testület jan.-ban kész tárgyalni a román törvényhozás képviselőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy Romániában az utóbbi időben felerősödtek a nacionalista hangok. – Magyarország 1991-ben mintegy 1 milliárd USD hitelt kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól, ha a költségvetés hiánya nem lesz több 78 milliárd Ft-nál, és a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladja meg az 1,2 milliárd USD-t. – A Földművelésügyi Minisztérium előrejelzése szerint 1991-ben mintegy 30–35%-kal nő a hús és a tejtermékek ára. – A bíróság felmenti Magyarország egykori római nagykövetét, Száll Józsefet, akit a 70-es években hazaárulás vádjával ítéltek el.
December 18. – Zárt ajtók mögött tárgyal az Országgyűlés. Az ülés után mindössze annyit árulnak el, hogy a parlament úgy döntött: 35–40 fős önkéntes, egészségügyi katonai alakulatot küldenek az Öböl térségébe. – Gadó György (SZDSZ) képviselő nyílt levélben kéri a kormányt, hogy az 1945 és 1963 között törvénytelenül elítéltekkel együtt kapjanak nyugdíj-kiegészítést a II. világháborúban jogsérelmet szenvedettek is. – A magyar és a francia védelmi miniszter közös nyilatkozatban rögzíti, hogy a jövőben rendszeres konzultációkon dolgozzák ki a részletes katonai együttműködési tervezetet. – Budapesten megnyitják a Konrad Adenauer Alapítvány irodáját.
December 19. – Az Európai Közösségek Bizottsága újabb 3, Magyarországnak szóló program indítását jelenti be. Ezek célja: a külkereskedelem infrastruktúrájának korszerűsítése; a fiatalok szakmai képzésének fejlesztése; a helyi szociális hálózatok kialakítása. – Magyar-lengyel-cseh-szlovák megbeszéléseket tartanak Budapesten a KGST sorsáról. – Országos közbiztonsági és közlekedési razzia kezdődik a nyugodt karácsonyi bevásárlások biztosítása érdekében.
December 20. – A köztársasági elnök a kormányfő javaslatára Kupa Mihályt pénzügyminiszterré, Botos Katalint és Pungor Ernőt tárca nélküli miniszterré, László Jenőt pedig az Ipari és Kereskeskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárává nevezi ki. Saját kérésére felmentik tisztségéből Rabár Ferenc eddigi pénzügyminisztert és Matolcsy Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát. – A kormány úgy dönt, hogy a magánszemélyek jan.-tól mindenfajta eredetigazolás nélkül devizaszámlára tehetik valutájukat. – A Fővárosi Közgyűlés nem támogatja az 1995-ös világkiállítás budapesti megrendezését. A testület csak bizonyos pénzügyi feltételek teljesülése esetén ért egyet azzal, hogy 1 évvel később, azaz 1996-ban tartsák meg az Expót. – Moszkvában a Magyar Nemzeti Bank elnöke megállapodást ír alá arról, hogy a jövőben a 2 ország havonta vagy esetleg negyedévente ténylegesen rendezi a klíringszámlákon mutatkozó különbözetet. – Küldöttség tárgyal Brüsszelben Magyarország és az Európai Közösség társulási szerződéséről.
December 21. – Az Érdekegyeztető Tanács ülésén elmarad az érdemi munka. A munkaadói oldal nem hajlandó részt venni a megbeszélésen, mert szerintük az teljesen formális jellegű. A munkaadók egyúttal felkérik a miniszterelnököt, hogy intézkedjen az országos érdekegyeztetés tekintélyének helyreállítása érdekében. – Az Országgyűlés módosítja az általános forgalmi adóról szóló jogszabályt. – Megerősítik a magyar-szovjet határszakaszt Záhony körzetében, miután a kárpátaljai Csap városban tüzet nyitottak egymásra a különböző nemzetiségű szovjet katonák. – Az Országházban a kormányfő és a 6 parlamenti párt vezetője és képviselői megvitatják az ország helyzetét. – Megalakul a Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarája.
December 22. – Az Országgyűlés elfogadja a külföldiek magyarországi befektetéseit liberalizáló törvényt. – A Külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatot ad ki arról, hogy Magyarország eltökélt híve a Romániában élő valamennyi nemzet, ill. nemzetiség békés együttélésének, és ennek érdekében továbbra is kész együttműködni Romániával.
December 27. – A kormány egyetért az 1991. évi költségvetés vitájában tett képviselői javaslatok többségével, és elfogadhatónak tartja a kiadások mintegy 23–34 milliárd Ft-os csökkentését – mondja Kupa Mihály pénzügyminiszter a kabinet rendkívüli ülése után. – Az Országgyűlésben felháborodást vált ki az egyik kisgazda képviselőnek, Borz Miklósnak az a kijelentése, hogy Magyarország Izraelhez hasonlóan ellenséges államokkal van körülvéve, és ezért ne csökkentsék a honvédelmi tárca költségvetését. A felszólalástól elhatárolja magát az FKgP nevében Oláh Sándor, ill. Jeszenszky Géza (MDF) külügyminiszter is. – A bányaipar gazdasági és szakszervezeti vezetői megállapodnak, hogy 1991-ben legalább 20%-kal emelik a bányászok bérét. – Az elszegényedő társadalmi rétegek számára nemzeti alapítványt akarnak létrehozni országgyűlési képviselők. Göncz Árpád, Antall József, Csengey Dénes, Surján László, Németh Miklós egyhavi jövedelmét ajánlotta fel az alapítvány számára.
December 28. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy az önkormányzatok a jövőben vagyoni, kommunális és helyi iparűzési adót vethetnek ki. – A kormány több, 1991-ben életbe lépő intézkedésről dönt. Jan.-tól megszűnik a kritikus térségek kiemelt szintű támogatása. A Foglalkoztatási Alapból nem kapnak kölcsönt a pályakezdők és az újrakezdők, és Országos Munkaügyi Központot hoznak létre. – A kormányszóvivő elmondja, hogy Cseh-Szlovákia kivételével egyetlen volt szocialista országgal sem sikerült Magyarországnak megállapodnia a nemzeti devizák átváltásáról. – Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország biztonságáról és az esetleges szovjet menekültáradatról tárgyal Prágában a 3 ország külügyminiszter-helyettese, ill. külügyi államtitkára. – A Pénzügyminisztériumnak és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közös rendelete szerint 1991-től vámot vetnek ki a volt szocialista országokból érkező árukra is
December 29. – Az Országgyűlés módosítja a Szakképzési Alapról és a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényt. – Göncz Árpád államfő kinevezi Budapest és a 7 vidéki körzet köztársasági megbízottját, valamint Vissy Ferenc személyében a Gazdasági Versenyhivatal elnökét. – Figyelmeztető sztrájkot helyeznek kilátásba jan. 2-ára a mozdonyvezetők, ha nem teljesítik bérkövetelésüket.
December 30. – Az Országgyűlés 214 szavazattal 128 ellenében elfogadja az 1991. évi költségvetést. Eszerint a tervezett 20% helyett 30%-kal emelik a közművelődési és közgyűjteményi intézmények dolgozóinak bérét, és duplájára növelik a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteinek támogatását (200 millió Ft). Csökkentik viszont a Világkiállítási Iroda költségvetését, a belügyi és földművelésügyi tárca egyes kiadásait, a jamburgi gázvezeték beruházására szánt összeget, és a közszolgálati televíziónak is jóval kevesebbet szavaznak meg, mint amennyit igényelt. A képviselők módosítják a személyi jövedelemadó rendszerét: növekszik az adósávok száma, és emelkedik a gyermekek után járó adókedvezmény. A benzin fogyasztói árába literenként 33 Ft forgalmi adót építenek be. Az előirányzott költségvetési hiány végül is 786 millióval haladja meg a Világbank által még elfogadhatónak tartott 78 milliárd Ft-ot.
1991. január 1. – Göncz Árpád áldozatvállalásra szólít fel újévi beszédében Magyarország és a közös európai jövő érdekében. – A Történelmi Igazságtétel Bizottsága arra figyelmeztet, hogy megrendült a demokratikus intézményekbe vetett bizalom, és egyúttal nemzeti összefogásra szólítja fel az ország lakosságát.
Január 2. – Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak reggel 5 és 7 óra között a mozdonyvezetők, hogy érvényt szerezzenek bérkövetelésüknek. A MÁV vezetősége és a szakszervezet azonban nem tud megállapodni. – Várpalota környékén megkezdődik a veszteséges szénbányák felszámolása. A Veszprémi Szénbányák Vállalat bejelenti: 1991-ben 1/3-ával csökkenti dolgozóinak létszámát.
Január 3. – Antall József kormányfő felkéri a napokban kinevezett köztársasági megbízottakat, hogy különös figyelmet fordítsanak a hozzájuk tartozó régiókban tapasztalt egyenetlenségek és a feszültségek enyhítésére. – Az Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik a munkaadók, hogy megtárgyalják a költségvetés elfogadásának következményeit, a kormány tervezett intézkedéseit és a Tanács jogállását. – Palotás János, az MDF országgyűlési képviselője azt állítja, hogy a kormány félrevezető számításokkal a parlamentre akarja hárítani a felelősséget a kilátásba helyezett benzináremelések miatt, aminek következményei szerinte beláthatatlanok. – A gyógyfürdők bejelentik, hogy ezentúl csak készpénzfizetés ellenében biztosítanak ellátást, mert a Társadalombiztosítási Főigazgatósággal nem sikerült megállapodniuk a kedvezményes gyógyellátás térítéséről. – A beharangozott áremelések miatt szénfelvásárlási láz tör ki, miközben a Tüzép-telepeken akadozik az ellátás. – Fegyvertolvaj bandára és kisebbfajta fegyverarzenálra bukkan a rendőrség Nógrádsipeken.
Január 4. – Az MNB elnöke bejelenti, hogy a kormány eltörölte a 6 hónapnál hosszabb lekötésű betétek kamatplafonját, vagyis a bankok ezentúl szabadon állapíthatják meg a kamat mértékét. Antall József kezelőorvosai az ellenőrző vizsgálatok után megállapítják, hogy 2 hónappal a nyirokcsomó-műtét után a miniszterelnök már panaszmentes és el tudja látni kormányfői teendőit. – Teheránba utazik Jeszenszky Géza külügyminiszter, hogy egyebek között olajvásárlásról tárgyaljon.
Január 5. – Budapesten rendőri készültség van a hidaknál, mert attól tartanak, hogy a tervezett benzináremelés miatt újabb blokád kezdődik. – Az evangélikus egyház országos bírósága meginti Roszik Gábort, az MDF országgyűlési képviselőjét, amiért nyílt levélben bírálta püspökét, de meghagyja lelkészi hivatalában.
Január 7. – 15%-kal leértékelik a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. – Az MDF és az FKgP elnöksége egyeztető tárgyalást tart a koalíciós együttműködés javításáról. – A szegedi székhelyű Nemzeti Kisgazdapárt felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul kezdeményezzen tárgyalásokat az adósságszolgálat csökkentéséről. – Alsónémedi határában 3 helybeli gazda önkényesen visszafoglalja egykori földjét. – Súlyos villamosbaleset történik Budapesten. A túl nagy sebességgel haladó jármű felborul, és ezzel 4 ember halálát okozza. – Világcsúccsal aranyérmet nyer Rózsa Norbert a 100 méteres mellúszásban az ausztráliai úszó-világbajnokságon.
Január 8. – Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter a sorozatos földfoglalások miatt arra figyelmeztet, hogy a földek sorsáról majd törvény intézkedik, és egyúttal türelemre és önmegtartóztatásra kéri a gazdákat. – A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyja a lehallgatási botrány ügyében hozott elsőfokú ítéletet, és Végvári József nyugállományú rendőr őrnagyot megrovásban részesíti. Az SZDSZ felháborítónak tartja az ítéletet. – Egyeztető tárgyalást tart a kormánykoalíció 2 tagja, a KDNP és az FKgP. – Kirabolják a váci takarékszövetkezetet. A zsákmány félmillió Ft. Világcsúccsal győz Darnyi Tamás a 400 méteres vegyes úszásban az ausztráliai úszó-világbajnokságon.
Január 9. – A pénzügyminiszter az infláció visszaszorítását tartja legfontosabb feladatának, és ha ez sikerül, akkor szerinte már 1992-ben konvertibilis lesz a forint. – Az FKgP átfogó vizsgálatot indít annak bizonyítására, hogy tagjait hátrányos megkülönböztetés éri a munkahelyeken. Értékesítési gondok miatt dolgozóinak 20%-át, vagyis 800 munkást bocsát el a Ganz-Ansaldo Rt. olasz-magyar vegyes vállalat.
Január 10. – A kormány módosítja kárpótlási törvényjavaslatát. Ezzel valamelyest emelkedik a kárpótlás lehetséges mértéke, s bővül a kárpótlásra jogosultak köre is. Az 1949 nyarát követő államosítások károsultjainak valamennyi egyenes ági leszármazottja, ill. ennek hiányában az özvegye jogosult a kárpótlásra, ha az utóbbi a károsultnak már az államosításkor házastársa volt. – A kormány közleményben hangoztatja, hogy az iraki agressziót elítélő állásfoglalása, ill. a Biztonsági Tanács határozatainak támogatása nem irányul az arab nemzetek, hanem csupán az agresszor ellen. – A kormány döntése értelmében febr.-tól csak az a párt maradhat jelenlegi székházában, amelyik nem tartozik a bérleti díjjal. – Országos demonstrációra készülnek a szarvasmarha-tenyésztők, ha a kormány jan. végéig nem hoz megfelelő intézkedést a tejválság megoldására.
Január 11. – A kormány nyilvánosságra hozza áremelési terveit, miszerint az év első harmadában mintegy 18–20%-os infláció várható, azt követően pedig havi 1–1,5%-ra csökken az árszintnövekedés. A kabinet egyúttal javasolja a nyugdíjak átlagosan 24%-os emelését és a családi pótlék növelését 350 Ft-tal. – Antall József kormány-átalakítási szándékáról tájékoztatja az FKgP vezetőségét. – A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma nemkívánatos félreértésnek ítéli azt a belgrádi lapértesülést, miszerint Magyarország 36 ezer szovjet gyártmányú géppisztolyt adott el illegálisan Horvátországnak. – Boross Péter miniszter a belügyi tárca tisztségviselői előtt kijelenti: mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaállítsa a közrendért tevékenykedők tekintélyét és megbecsülését, mert csak így tudnak keményen és határozottan fellépni a lakosságot irritáló jelenségekkel szemben. – Az MSZOSZ tagszervezetei követelik, hogy a kormány szüntesse meg a bérszabályozás kötöttségeit, és az érdekegyeztető Tanács kezdjen tárgyalásokat az áremelések ellensúlyozásáról.
Január 12. – Antall József kormányfő bejelenti, hogy az év elejétől Magyarország semmiféle összeköttetésben nem áll a Varsói Szerződés katonai szervezetével. – A budapesti Városházán megalakul a magisztrátus. Demszky Gábor főpolgármester azzal indokolja az új testület felállítását, hogy ezzel neves művészek, tudósok, köztük Konrád György, Kocsis Zoltán, Makk Károly segíthetik Budapest fejlődését tekintélyükkel, tudásukkal.
Január 13. – Az SZDSZ felszólítja az Országgyűlést és a kormányt, hogy ítélje el a szovjet kormány litvániai agresszióját és támogassa a balti köztársaság függetlenségi törekvését. A szovjet lépést elítéli az MDF és a Fidesz is. – Világcsúccsal világbajnokságot nyer Darnyi Tamás a 200 méteres vegyes úszásban. Szintén aranyérmes az ausztráliai úszó-világbajnokságon Egerszegi Krisztina, aki a 200 méteres hátúszásban új Európa-csúcsot ér el.
Január 14. – A Parlamentben Antall József a kormány nevében elítéli a szovjet katonai beavatkozást Litvániában. Az Országgyűlés állásfoglalásában szintén elfogadhatatlannak tartja az erőszak alkalmazását. – A kormány véglegesíti a kárpótlási törvényjavaslatot. Eszerint az 1949. jún. 8-a óta történt különböző tulajdoni sérelmeket legfeljebb 5 millió Ft értékben lehet kárpótolni, és a kártérítés a kár nagyságától függően arányosan csökkenő mértékű. – Drágul egyebek között a tej és a kenyér, valamint a postai, az ivóvíz- és a csatornadíj. – Elbúcsúztatják azt a magyar katonai egészségügyi alakulatot, amely szaúdi parancsnokság alatt teljesít szolgálatot az Irakkal határos arab országban. A 25 férfit és 12 nőt mintegy 150 önként jelentkező közül választották ki. – Az Arab-öböl menti feszültségek miatt, az esetleges terrortámadások elhárítására megszigorítják az ellenőrzést a Parlamentben és környékén. Magyarország szünetelteti iraki nagykövetségének tevékenységét. – Lemond Beke Kata, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára. A politikusnő úgy nyilatkozik, hogy a tárca jelenlegi vezetése nem alkalmas feladatainak ellátására. – A Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1965-ben összeesküvésért elítélt katolikus papokat, törvénysértőnek minősítve az akkori határozatot.
Január 15. – A sajtó nyilvánosságra hozza az Országgyűlésnek azt a határozatát, amellyel hozzájárult, hogy az Öböl-háború esetleges kirobbanása után amerikai katonai gépek átrepüljenek Magyarország felett, ha gyógyszert, kötszert vagy sebesültet visznek. A zárt ülésen hozott döntésről a Nemzetbiztonsági Hivatali felügyelő tárca nélküli miniszter nyilatkozott az Új Dunántúli Naplónak, ám Gálszécsy András később azt állítja, hogy félreértésen alapult a közlés. – Szaúd-Arábiában ünnepélyesen köszöntik a magyar egészségügyi alakulatot, amely a várható frontvonaltól mintegy 300 km-re lévő kórházban dolgozik. – Kisebb házi készítésű bombát találnak a Honvédelmi Minisztérium budapesti Soroksári úti épületénél. A robbanószerkezetet hatástalanítják.
Január 16. – Antall József az Országgyűlésben bemutatja kormányának új tagjait. Az új földművelésügyi miniszter Gergátz Elemér (FKgP), a munkaügyi miniszter Kiss Gyula (FKgP), Nagy Ferenc József (FKgP) pedig tárca nélküli miniszter. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a nyugdíjakat legkevesebb 1000 Ft-tal emelik, a gyermekgondozási díj pedig minimum 900 Ft-tal nő. – Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter szerint még 1991-ben dönteni kell egy újabb alaperőmű létrehozásáról, mert az ország villamosenergia-importja bizonytalanná válhat.
Január 17. – Országszerte fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be az Öböl-háború kirobbanása miatt. – Drágul a benzin és a gázolaj. – Torgyán József frakcióvezető és Oláh Sándor főtitkár szerint a kormány módosított kárpótlási törvényjavaslata összeegyeztethetetlen a kisgazdák reprivatizációs programjával. – Társadalmi Érdekegyeztető Tanács alakul 38, pártoktól független egyesület, szövetség és mozgalom részvételével, hogy a legkülönbözőbb lakossági vélemények is képviseletet kapjanak az Érdekegyeztető Tanácsban. – Az Állami Számvevőszék nem találja hitelesnek a Magyar Honvédelmi Szövetség, az MSZP, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ifjúsági Szövetség, a Magyar Úttörők Szövetsége, az Országos Béketanács és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság vagyonelszámolását. – Albániában tárgyal az Országgyűlés 2 képviselője, Mózs József (SZDSZ) és Roszik Gábor (MDF).
Január 18. – A Külügyminisztérium nyilatkozatban ítéli el Irak Izrael elleni rakétatámadását. – Az Országgyűlés csak képviselői kezdeményezésre, a törvényhozók kétharmadának egyetértésével dönthet arról, hogy esetleg feloldja dec.-i zárt ülésének titkosságát – közli Szabad György házelnök. – Az újonnan kinevezett földművelésügyi miniszter, Gergátz Elemér úgy látja, hogy nem szabad eltúlozni a föld reprivatizálásának kérdését, de mindenképpen igazságot kell szolgáltatni a kisemmizett földművelőknek.
Január 19. – Az FKgP frakcióvezetője, Torgyán József egy nyíregyházi nagygyűlésen kifejti, hogy a kormány kárpótlási törvényjavaslata veszélybe sodorta a koalíciót. – Földfoglalásba kezdenek a kárpótlási törvénytervezettel elégedetlen gazdák Hajdú-Bihar megye 4 településén. – Göncz Árpád köztársasági elnök is felszólal a Magyarországi Roma Parlament első kongresszusán, üdvözölve, hogy a szervezet elősegíti a cigányság egységének megteremtését és érdekképviseletét.
Január 20. – Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja úgy dönt, hogy zárt ülést kezdeményez az Országgyűlés dec.-i zárt ülésén hozott határozat nyilvánosságra hozatala érdekében.
Január 21. – Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország külügyminisztere elfogadhatatlannak tartja Kuvait iraki megszállását, aggódik a Baltikumban kialakult helyzet miatt, és szorgalmazza a Varsói Szerződés mielőbbi felszámolását. – Göncz Árpád levélben üdvözli II. János Pál pápának azt az üzenetét, amelyet a világ népeihez intézett az 1991-es békeév alkalmából, s hangoztatja, hogy Magyarország nagy várakozással tekint a katolikus egyházfő aug.-i látogatása elé. – Párizsban kezd megbeszéléseket Kupa Mihály, a 24 legfejlettebb ország szervezete, az OECD képviselőivel. – Prágában hosszú távú együttműködési szerződést ír alá a 2 tárca nevében Für Lajos magyar és Lubos Dobrovsky csehszlovák védelmi miniszter. – Újabb, átlagosan 30–40%-os áremelések lépnek életbe. Drágul számos vegyi áru és élelmiszer-féleség. – A Munkaügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a munkanélküliek gondjainak enyhítésére a dolgozók és a munkaadók júl.-tól járulékot fizessenek a munkanélküliek Szolidaritási Alapjába.
Január 22. – Göncz Árpád nem hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik, Georgia állam egyetemének meghívására. A köztársasági elnök Washingtonban találkozik George Bush elnökkel is. – Az MSZP úgy látja, hogy – elsősorban a kormány hibájából – fokozatosan lehetetlenné válik az érdemi munka a Parlamentben – közli Gál Zoltán frakcióvezető. – A Fidesz országos választmánya felkéri a kormányt, hogy kezdeményezzen nemzetközi összefogást a balti köztársaságok érdekében és tegye meg a szükséges lépéseket a diplomáciai kapcsolatok felvételére. – Budapesten tárgyal a szlovén kormányfő, Lojze Peterle. – A legfőbb ügyész feljelentésként értelmezi Eörsi Mátyás képviselőnek azt a nyílt levelét, amelyben államtitok (vagyis az Országgyűlés dec.-i zárt ülésén elhangzottak titkosságának) megsértése miatt eljárást szorgalmaz a Nemzetbiztonsági Hivatal felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter, Gálszécsy András ellen.
Január 23. – Antall József kormányfő osztrák kollégájával, Franz Vranitzkyval tárgyal Bécsben. – Magyarország és Románia kormányközi egyezményt ír alá arról, hogy ezentúl konvertibilis valutában számolják el a kétoldalú kereskedelmet. – Első hivatalos, kétoldalú találkozóját tartja a KDNP és az SZDSZ. Mindkét párt úgy látja, hogy az elmúlt évtizedekben kisajátított tulajdonok utáni kárpótlás kizárólag részleges és lépcsőzetes lehet. – Tárgyalásokat kezd az FKgP és az Agrárszövetség a politikai irányvonalak egyeztetéséről. Mindkét fél számára elfogadhatatlan a kárpótlási törvény tervezete. – Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága úgy dönt, hogy a nemzetiségi szervezetek számára elkülönített 200 millió Ft-ból 20 milliós tartalékalapot létesít, a maradék 45%-át pedig a cigány, 55%-át a többi kisebbségi szervezetnek juttatja. – A budapesti köztársasági megbízott szerint törvénysértő a Fővárosi Közgyűlésnek az a határozata, amelynek alapján olyan alpolgármestereket választott, akik nem tagjai a testületnek. Egyúttal felhívja a Közgyűlést a törvénysértő állapot megszüntetésére. – Bombariadó a budapesti Déli pályaudvaron. A rendőrség kiüríti és biztosítja a helyszínt, de a bejelentés vaklármának bizonyul.
Január 24. – George Bush amerikai elnök az Egyesült Államok budapesti nagykövete útján személyes üzenetet küld Antall József kormányfőnek az Öböl-háborúról és a nemzetközi helyzetről. – A kormány úgy dönt, hogy egyelőre nem vezeti be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, hanem ápr.-ig kidolgozza elképzeléseit, és azokat az érdekképviseletek megvitathatják. A kabinet határoz az autóvámok emeléséről is. A külföldről behozott gépkocsik után ezentúl 8%-kal magasabb vámot vetnek ki, de a környezetkímélő katalizátoros autók vámját csak 3%-kal emelik. – A Fővárosi Közgyűlés márc.-ra halasztja a budapesti tömegközlekedési tarifák emelését.
Január 25. – A budapesti szovjet nagykövet, Ivan Aboimov ismerteti Antall József kormányfővel a moszkvai vezetés álláspontját a baltikumi eseményekről.
Január 26. – Botrány tör ki a horvátországi fegyvereladással kapcsolatosan, miután a belgrádi televízió megismétli azt a filmet, amely több ezer kalasnyikov eladásával vádolja Magyarországot, és politikai jellegű bírálatokat is megfogalmaz. A magyar Külügyminisztérium szóbeli jegyzékben tiltakozik a megalapozatlannak minősített vádak ellen. – Az FKgP módosított formában is elfogadhatatlannak tarja a kárpótlási törvényjavaslatot. A párt országos vezetősége és parlamenti frakciójának együttes ülése után bejelentik, hogy csalódottak a koalíció eddigi munkája miatt, és ezért újra mérlegelik viszonyukat a kormányzathoz. – A Határőrség szóvivője közli, hogy a horvátországi események miatt az elmúlt napokban 13 déli átkelőhelyen és a zöld határ mentén megerősítették a védelmet.
Január 28. – Magyarország lépésről lépésre, egyensúlyt tartva akar újra csatlakozni és felzárkózni Európához. – mondja Szabad György házelnök Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének megnyitóján. – A belügyminiszter szerint a rendőrségnek határozottan fel kell lépnie az egyre növekvő bűnözési hullám ellen, még akkor is, ha ezzel félelmet kelt. Boross Péter azt is közli, hogy a rendőrség a törvénysértő földfoglalásokkal szemben is fellép, ha a jelenlegi tulajdonosok közül bárki feljelentést tesz. – Budapesten újabb akciót indít a Főpolgármesteri Hivatal a közterületek megtisztításáért és az engedély nélküli árusítás megszüntetéséért. – A Fővárosi Közgyűlés, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a jövőben együttesen lép fel a pornográf és az erotikus termékek jogellenes, közszemérmet sértő árusítása ellen – állapodik meg Bod Péter Ákos miniszter és Demszky Gábor főpolgármester. – A Fővárosi Főügyészség megállapítja, hogy Gálszécsy András, a Nemzetbiztonsági Hivatal felügyeletét ellátó miniszter az SZDSZ gyanújával szemben nem sértett államtitkot, amikor az Országgyűlés dec.-i zárt üléséről nyilatkozott az Új Dunántúli Naplónak. – A Magyar Televízió vezetői bocsánatot kérnek Torgyán Józseftől, amiért 2 munkatársuk: Franka Tibor és Juszt László emberileg és szakmailag elfogadhatatlan módon faggatták a kisgazda politikust. – Embercsempész bandát fognak el a magyar határőrök a Romániával szomszédos határszakaszon. – Tatabányán és környékén már a közüzemek működését is veszélyeztetik a kábellopások.
Január 29. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy elfogadja az Észak-atlanti Közgyűlés ajánlatát a társult tagságra. – A törvényhozás határoz néhány társadalmi szervezet ideiglenes költségvetési támogatásáról is, és ezzel befejezi rendkívüli ülésszakát. – Magyarország megkapja az Európai Közösség 1 milliárd USD kölcsönének második részletét. – Azonnali hatállyal felmentik vezérigazgatói teendői alól az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetőjét, Zsengellér Istvánt, és a Tröszt végleges átalakulásáig miniszteri megbízott és a vezérigazgató-helyettesek vezetik a céget. – A Fővárosi Közgyűlés illetékese szerint összeomolhat Budapest lakásgazdálkodása, mert gyakran a forgalmi érték 15%-áért adják el a bérlakásokat.
Január 30. – A pénzügyminiszter bejelenti, hogy 1990-ben javult az ország pénzügyi egyensúlya, miután a tervezett 10 milliárd helyett nem egész másfél milliárd lett a költségvetési mérleg hiánya. – A Honvédelmi Minisztérium szóvivője ismételten cáfolja, hogy a tárcának köze lenne azokhoz a fegyverekhez, amelyek állítólag Magyarországról kerültek Horvátországba. Keleti György közli, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak nincs külkereskedelmi joga, és az erre felhatalmazott vállalatok csak a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának engedélyével kereskedhetnek fegyverrel. – Budapesten a román oktatás- és tudományügyi miniszter megígéri, hogy a jövőben feltétlenül bővítik országában a magyar anyanyelvi oktatást. Gheorghe Stefan és Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter megállapodást ír alá a 2 ország oktatási és tudományos együttműködéséről. – Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter bejelenti, hogy a napokban 1 Ft-tal csökkentik a 2,8% zsírtartalmú tej árát, de ennek ellenére meg kell tizedelni a tehénállományt az országban. – Fizetésképtelen a Borsodi Szénbányák Vállalat, ezért megindul ellene a csődeljárás. – A rendőrség arra számít, hogy 1 éven belül lakat alá kerül a szervezett alvilág nagy része, miután sikeres akcióval elfogták a 40 tagú esztergomi maffiát, amellyel 2 rendőr is együttműködött.
Január 31. – A kormányszóvivő bejelenti, hogy hamarosan 350 ezer tonna szén érkezik az országba, amit a német állam által felajánlott 50 millió DEM segélyből vásárolt a magyar kormány a lakossági igények kielégítésére. A kormány dönt a bányászokat megillető szociális kedvezményekről, és megvonja azoknak a szervezeteknek a költségvetési támogatását, amelyek vagyonelszámolását az Állami Számvevőszék nem fogadta el. – Az MDF csak olyan kárpótlási törvény jóváhagyását támogatja, amely biztosítja a mezőgazdaság folyamatos teljesítőképességét és ezzel az ország élelmiszer-ellátását - hívja fel a párt parlamenti frakciójának figyelmét az országos elnökség. – Értékesítési gondjaik miatt demonstrációt tartanak a tejtermelők a Parlament előtt, miután a kormánnyal nem tudtak megállapodni. A tüntetés ellenére bejelentik, hogy febr. 4-étől 80 különböző tejtermék drágul átlagosan 25–30%-kal. – Az MSZMP elnöke, Thürmer Gyula a tej és a kenyér árának befagyasztását sürgeti.
Február 1. – Drágul a telefonbeszélgetés, a villanyáram, a propán-bután gáz, és többet kell fizetni ezentúl a távolsági és helyközi autóbuszokon, valamint a vasúton. – A kárpótlási törvényjavaslat több kérdésében közeledett egymáshoz az MDF és az FKgP álláspontja – ezt állapítja meg Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője, miután találkozott az FKgP főtitkárával. – Az SZDSZ és az Agrárszövetség vezetői találkozójukon sürgetik a földtörvény és a szövetkezeti törvény mielőbbi megalkotását. – Feloszlatják a tapolcai rakétadandárt. – Budapesten néhány órára megbénul a belváros forgalma, mert eltörik egy vízvezetékcső az Astoriánál.
Február 2. – A kormány elismeri, hogy egy magyar külkereskedelmi vállalat 1990. okt.-ben valóban adott el géppisztolyokat Jugoszláviának egy harmadik ország megrendelésére. A kabinet azonban a fegyverek jellege és mennyisége miatt nem tekinti jelentősnek az üzletet. A kormány közleményében hangsúlyozza, hogy a jövőben is jó kapcsolatokra törekszik Jugoszláviával, és nem akar beavatkozni a szomszéd ország belügyeibe. – Megalakul a kormány gazdasági kabinetje.
Február 3. – Budapesten a magyar és a szovjet szakértők megegyeznek abban, hogy milyen módszerrel mérik fel a szovjet csapatok által Magyarországon okozott környezeti károkat, de továbbra is vita van a pénzügyi követelések nagyságáról. – Magyarország Cseh-Szlovákiával és Jugoszláviával egyetemben először ad átrepülési engedélyt a német szövetségi hadsereg egyik repülőgépének, amely Törökországból tér vissza.
Február 4. – Szabad György házelnök Antall József kérésére intézkedik a Parlament külügyi és hadügyi bizottsága együttes ülésének összehívásáról, hogy meghallgassák a kormány beszámolóját a horvátországi fegyvereladás ügyérőt. Az SZDSZ és a Fidesz ugyanakkor hatpárti különbizottság felállítását javasolja a botrány tisztázására. – Az Oszággyűlés megkezdi a kárpótlási törvényjavaslat tárgyalását. A tervezetet csak az MDF támogatja. Az FKgP, az SZDSZ és a Fidesz elutasítja a kárpótlás ajánlott módját, és fenntartásait hangoztatja a KDNP és az MSZP is. – A Honvédség megkezdi azoknak a Scud és Frog típusú rakétáknak és indítóállványoknak a leszerelését, amelyeknek eltávolításáról Magyarország egyoldalúan döntött 1990 végén. – A Baloldali Alternatíva Egyesülés szerint a tömegkommunikáció híradásai egyoldalúak az Öböl-háborúról, és a szervezet úgy látja, hogy az Öbölben mindkét fél igazságtalan háborút folytat. – Megalakul a Magyar írókamara.
Február 5. – A jugoszláv külügyminiszter-helyettes a magyar külügyminiszterre hivatkozva azt állítja, hogy Magyarországról a kormány tudta nélkül 10 ezer szovjet géppisztolyt adtak el Jugoszlávlába. – A magyar és a szovjet kormány meghatalmazottja megállapodik abban, hogy vegyes bizottság intézi majd a szovjet csapatkivonás valamennyi szakmai, vagyonjogi, gazdasági és pénzügyi kérdését. – Csurka István, az MDF képviselője a Parlamentben bírálja a Magyar Rádió vezetését, amiért pártsemlegességre hivatkozva visszautasította a Magyar Fórum c. lap fizetett hirdetésének közlését. A Rádió elnöke, Gombár Csaba ezt követően megismétli véleményét, miszerint az „Egy lap, amelyet nem volt kommunisták szerkesztenek” szlógen politikai minősítést tartalmaz, ezért nem járul hozzá közléséhez.
Február 6. – A kormány elismeri, hogy mulasztás történt a jugoszláviai fegyverüzlet engedélyezésekor, és hibát követett el akkor is, amikor nyilvánosságra került az ügy. Katona Tamás külügyi államtitkár ehhez hozzáteszi, hogy maga az ügylet nem volt szabálytalan. Antall József miniszterelnök már jan. 25-én vizsgálatot rendelt el, miután bizonyossá vált, hogy a magyar illetékesek valóban kötöttek üzletet a jugoszláv ASTRA céggel. Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságának együttes, zárt ülésén az is bebizonyosodott, hogy a fegyvereladásról Jeszenszky Géza külügyminiszter és Boross Péter belügyminiszter, valamint több államtitkár tudott. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága levelet ír a balti köztársaságok törvényhozóinak, és abban indítványozza a kétoldalú kapcsolatok felvételét. – A választási törvény megváltoztatását követeli a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Liberális Polgári Szövetség, hogy a 4%-nál kevesebb szavazatot elért pártok is hallathassák szavukat a Parlamentben. – Gazdasági és szociális megállapodást sürgetnek a kormány és a dolgozók között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának vezetői azon a megbeszélésen, amelyet Göncz Árpád államfővel folytatnak. – Mezőgazdasági gazdálkodók, magántermelők és vállalkozók részvételével megalakul a Gazda Tanács. – Az Ikarus fizetési nehézségek miatt ideiglenesen felfüggeszti az autóbuszok Szovjetunióba való szállítását.
Február 7. – Antall József kormányfő telefonon sajnálatát fejezi ki Ante Matkovic jugoszláv szövetségi kormányfőnek a két ország kapcsolataiban feszültséget okozó fegyverszállítási ügy miatt. Mindketten sürgetik, hogy a kapcsolatokat újra a kölcsönös bizalom alapjára helyezzék. Antall József kijelenti, hogy kormánya szigorú intézkedéseket tett a hasonló esetek megismétlődésének elkerülésére. – Az SZDSZ nyílt levélben kéri a kormányfőt, hogy tárja fel a teljes igazságot a Horvátországnak eladott fegyverek ügyében, nevezze meg a felelős minisztereket, és azok azonnal távozzanak posztjukról. – Jeszenszky Géza külügyminiszter közli, hogy nem mond le tisztségéről a fegyvereladási botrány miatt. – Az FKgP főtitkára, Oláh Sándor kilátásba helyezi, hogy pártja akár kemény ellenzékké válik és visszahívja minisztereit a kormányból, ha elveiktől eltérő szellemű kárpótlási törvényt szavaz meg az Országgyűlés. – Sikerül megállapodniuk a tejválság megoldásáról a Földművelésügyi Minisztérium vezetőinek és a tejtermelőknek: utóbbiak vállalják, hogy 12%-kal csökkentik értékesítésüket, a tejfeldolgozók viszont csak akkor kapnak állami támogatást, ha a tavalyi tejmennyiség legalább 85%-ára szerződést kötnek. – Felborul a szakszervezeti kerekasztal, miután a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, majd a Munkástanácsok Országos Szövetsége bejelenti: nem vesz részt az egyeztető fórum munkájában.
Február 8. – Budapesten tárgyal Vladimír Meciar szlovák kormányfő. Antall József miniszterelnökkel egyetért abban, hogy további tárgyalásokra van szükség a bős-nagymarosi vízlépcsőről a két ország kormánymeghatalmazottja között. – Antalt József kormányfő a francia kormány európai ügyekért felelős miniszterével, Elisabeth Guigouval folytatott budapesti megbeszélésén sürgeti, hogy Magyarország teljes jogú tagságáig az Európai Közösség adjon megfelelő esélyt a magyar exportnak. – Sopronban a magyar honvédelmi és az osztrák védelmi miniszter megállapodik abban, hogy részletes katonai együttműködési tervet dolgoznak ki. – Bejelentik, hogy máj.-tól egységesen 12 hónap lesz a sorkatonai szolgálat ideje.
Február 9. – Göncz Árpád szerint az Antall-kormányra iszonyatos teher és felelősség hárul, és ennek tulajdonítható a kormány egyfajta központosító törekvése. Az államfő debreceni látogatásán úgy nyilatkozik, hogy kiváló képességű és nagy munkabírású embernek tartja a miniszterelnököt.
Február 10. – Antall József a televíziónak adott nyilatkozatában kijelenti: nem kíván megválni kormányának egyetlen tagjától sem a horvátországi fegyvereladás miatt, mert az ügyben csupán részfelelősségeket lehet megállapítani. – Belgrádba érkezik Katona Tamás külügyi államtitkár, hogy átadja a jugoszláv kormánynak a magyar jegyzéket a fegyvereladási ügyben folytatott vizsgálat megállapításairól. – Az MSZP országos választmánya szerint a horvátországi fegyverüzlet kormányzati válságot teremtett Magyarországon. Ezért a szocialisták követelik a kormányfőtől, hogy vonja le a szükséges politikai következtetéseket.
Február 11. – Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága tudomásul veszi a horvátországi fegyverüzletről kapott tájékoztatást és egyúttal felkéri a kormányt, hogy a jövőben fokozott gondossággal igyekezzen elkerülni a hasonló eseteket. – Katona Tamás külügyi államtitkár részletes tájékoztatást ad Belgrádban egyes magyar cégek jugoszláviai fegyvereladásáról. A látogatásról kiadott közlemény hangsúlyozza: Magyarország alapvető érdeke, hogy ismét a kölcsönös bizalom jellemezze a magyar-jugoszláv kapcsolatokat.
Február 12. – Az Országgyűlés tudomásul veszi a külügyi és a honvédelmi bizottság jelentését a horvátországi fegyverüzletről. Egyúttal elutasítja a Fidesz és az SZDSZ egy-egy képviselőjének azt az önálló indítványát, amely parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza az ügy tisztázására. – A Parlament elfogadja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. Eszerint a jövőben a munkaadóknak nyereségük 1,5%-ával, a munkavállalóknak pedig fizetésük 0,5%-ával kell hozzájárulniuk a Szolidaritási Alaphoz. – Antall József febr. 25-ét javasolja a Varsói Szerződés külügyi és honvédelmi miniszterei budapesti tanácskozásának időpontjául. – A brit kormány csatlakozik a budapesti székhelyű nemzetközi Pető András Alapítványhoz.
Február 13. – A külgazdasági miniszter tájékoztatóján elmondja, hogy az 1990. évihez képest romlottak a magyar külkereskedelem külső és belső feltételei, ezért 1991-ben deficit várható az áruforgalomban. – Az Alkotmánybíróság a jövőben elsősorban konkrét esetek kivizsgálásával akar foglalkozni, és igyekszik kerülni az elvi állásfoglalásokat – hangoztatják a testület egyéves fennállása alkalmából tartott nyilvános ülésen. – A belga hírügynökség közli, hogy a belga hatóságok 1 héttel korábbi kérésére Magyarország és a Varsói Szerződés másik 3 tagállama is engedélyezte, hogy áthaladjanak légterén a Törökországba vezényelt NATO-szállítógépek. – A közlekedési tárca cáfolja, hogy 1991-ben az útalapot benzináremeléssel akarják növelni.
Február 14. – Budapesten magyar-lengyel-cseh-szlovák csúcstalálkozó kezdődik. Göncz Árpád, Lech Wałeşa és Václav Havel államfő egyaránt úgy látja, hogy a közeljövőben minden bizonnyal felértékelődik a közép-európai térség szerepe, és ezért szükség van a 3 ország szoros együttműködésére. – Az ipari és kereskedelmi miniszter a Gazdasági Kabinet azonnali összehívását kéri a kormányfőtől, mert a tárca vezetése szerint a volt szocialista országokba exportáló magyar vállalatok sorozatos összeomlására lehet számítani, ha a kormány nem intézkedik sürgősen. – A kormány jóváhagyja az új magyar katonai doktrína tervezetét, amely védelmi jellegű és nem irányul egyetlen ország ellen sem. – A Fővárosi Közgyűlés rendelete értelmében márc.-tól átlagosan 50%-kal drágul a tömegközlekedés Budapesten.
Február 15. – Visegrádon folytatódik a magyar-lengyel-cseh-szlovák csúcstalálkozó. Antall József, Lech Wałeşa és Václav Havel nyilatkozatban fejti ki, hogy a hármas együttműködés egyetlen más állam ellen sem irányul. Egyelőre nem tartják célszerűnek, hogy újabb tagokkal bővüljön a kapcsolatrendszer, s megállapodnak, hogy a jövőben évente tartanak csúcstalálkozót. – A Gazdasági Kabinet megvitatja a kormány készülő 4 éves gazdaságpolitikai programját. A kormányzat a kivitel gyors növelésében látja a kiutat a gazdasági válságból. – A magyarországi román nemzetiség oktatásának és kulturális életének támogatására tett ígéretet Békésben a budapesti román nagykövet, Simion Pop.
Február 16. – Az SZDSZ küldöttgyűlésén Kis János pártelnök kijelenti, hogy szükség esetén vállalják a kormányzati felelősséget, mert a jelenlegi kormány nem tud megfelelően válaszolni a kihívásokra. Kis János egyúttal olyan program kidolgozását sürgeti, amelyre támaszkodva a párt képes kivezetni a válságból az országot. – Literenként 2 Ft-tal csökken a benzin ára.
Február 19. – Az Országgyűlés megalkotja azt a törvényt, amely szerint nem indíthatnak és nem folytathatnak büntetőeljárást azok ellen, akik az okt.-i taxisblokád idején és azzal összefüggésben szabálysértést vagy bűncselekményt követtek el. – A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a helyi adók közül azonnali hatállyal bevezethető az építmény-, a telek-, a kommunális és az idegenforgalmi adó, és hamarosan bevezetik az iparűzési adót is.
Február 20. – Az Országgyűlés alkotmányügyi, környezetvédelmi és külügyi bizottsága úgy dönt, hogy a kormánynak haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdenie a Bős-Nagymarosról 1977-ben kötött csehszlovák-magyar államközi szerződés megszüntetéséről. – Az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottságának együttes zárt ülésén leszavazzák azt a szabad demokrata indítványt, hogy a Parlament dec.-i zárt ülésének ne csak a határozatát, hanem a jegyzőkönyvét is hozzák nyilvánosságra. – Az SZDSZ elnöke, Kis János sajtótájékoztatóján kifejti: a szabad demokraták nem tartják kívánatosnak, hogy a jelenlegi kormány még 3 évig hatalmon maradjon, de a változást mindenképpen alkotmányos eszközökkel akarják elérni. Az SZDSZ megkezdte új válságkezelő programjának kidolgozását. – Budapesten 19 kerületi polgármester és 2 alpolgármester kiáltványban tiltakozik a Parlamentnél, az Országgyűlés elnökénél és a kormánynál az önkormányzatok gazdálkodását lehetetlenné tevő jogszabályok miatt.
Február 21. – Kábítószerügyi tárcaközi bizottság létrehozásáról dönt a kormány. – Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti azt az 1990-es törvénymódosítást, amely a mezőgazdasági szövetkezetek ingatlanainak adásvételére is kiterjesztette a megyei és fővárosi vagyonellenőrző bizottságok engedélyező hatáskörét. – A Magyar Közlönyben megjelenik a kormány rendelete az egzisztenciahitelről. Így márc.-tól a vállalkozók elvileg kölcsönt kérhetnek állami vagyontárgyak, valamint állami tulajdonban lévő üzletrészek megvásárlására. – Budapest működésének akadályozásával vádolja a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakcióját Demszky Gábor főpolgármester. – Az FKgP cáfolja, hogy paktumot kötött volna a kárpótlási törvényről az MDF-fel, jóllehet a 2 párt álláspontja közeledett ebben a kérdésben. – Magyar-román külügyminiszteri találkozót tartanak Madridban, az Európa Tanács értekezletén, és a párbeszéd folytatásában állapodnak meg. – Az MSZDP kifogásolja, hogy az SZDSZ a kormány megbuktatására törekszik.
Február 22. – A kormány gazdasági kabinetje nem lát lehetőséget arra, hogy belföldi hitelekkel finanszírozzák a magyar exportszállításokat a Szovjetunióba. Ezért felhívja a vállalatok figyelmét, hogy csak saját kockázatukra köthetnek bármilyen szállítási szerződést. – Az MDF és az FKgP tárgyalásainak befejeztével sem közeledett egymáshoz jelentősen a 2 párt véleménye a kárpótlásról. A kisgazdák frakcióvezetője, Torgyán József továbbra is elfogadhatatlannak tartja a kormány törvénytervezetét. – Igazságügyi kabinet alakul neves jogászokból a minisztérium munkájának segítésére. – A Magyarországi Németek Szövetsége aláírási akciót kezdeményez a világháború következtében vagyoni sérelmet szenvedett németek kártalanítása érdekében. Pozsgay Imre független képviselő egy debreceni rendezvényen úgy fogalmaz, hogy a kormánykoalíció a szellemileg legkevésbé kiteljesedett és politikailag leginkább korlátolt párt foglya. – Az MSZP elnöke kijelenti: pártja nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy részt vegyen-e olyan kormányban, amelyet a szabad demokraták vezetnek. – Az újabb rendőri közbiztonsági akcióban előállított több mint 7500 külföldi csaknem mindegyikének el kell hagynia Magyarországot.
Február 23. – Az MDF új országos választmánya támogatja az ún. Justitia-terv felelevenítését, vagyis a közéletben szerepet vállalók politikai múltjának tisztázását. A testület egyetért a kormány külpolitikájával és helyesli a világkiállítás megrendezését.
Február 25. – Budapesten megállapodást írnak alá a Varsói Szerződés tagállamainak külügy- és honvédelmi miniszterei arról, hogy ápr. 1-jéig megszűnik a szövetség katonai szervezete. A küldöttségeket fogadja Antall József és Göncz Árpád is. – Az Európai Közösség gazdasági és pénzügyminiszterei jóváhagyják a Magyarországnak szánt 250 millió USD áthidaló kölcsönt. – Az Országgyűlés elfogadja a megyei és fővárosi földművelésügyi hivatalok létesítéséről szóló törvényt. – A Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor úgy nyilatkozik, hogy pártja semmiképpen sem vesz részt az MDF-fel közös kormányban.
Február 26. – Az Országgyűlés feloldja a dec.-i zárt ülésén hozott határozatának titkosságát. Az akkori döntés egyebek között lehetővé tette, hogy az Öböl-háborúban részt vevő szövetséges erők használhassák Magyarország légterét. A Parlament határoz arról is, hogy a jövőben a külföldiek is a vállalkozási nyereségadó-törvényben meghatározott általános szabályok szerint adóznak. – Az FKgP sajtótájékoztatóján bejelentik, hogy megegyezés jött létre a koalíciós pártok között a föld visszaadásáról. – A kormány azt tervezi, hogy parlamenti jóváhagyás esetén az eddigi 2 milliárd forinton felül újabb 1,5 milliárd Ft-ot biztosít a költségvetés a lakáskamat-emeléssel leginkább sújtott rétegek támogatására. – Ózdon a Kohászati Üzemek közelében mintegy kétezer munkás tüntet, tiltakozásul az elbocsátások és a munkásokat sújtó intézkedések ellen. – A budapesti színigazgatók azt kérik az Országgyűléstől, hogy adja a Fővárosi Közgyűlés tulajdonába a budapesti színházakat. – A főváros önkormányzata úgy dönt, hogy márc. közepétől ingyenes tejakciót indít a budapesti kisiskolásoknak.
Február 27. – A Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolása után Magyarország új biztonsági rendszer kidolgozását szorgalmazza. Erről a helyettes külügyi államtitkár tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát. – Magyar-osztrák külügyminiszteri találkozót tartanak Bécsben. – Hosszú idő után ismét szállítanak Ikarus autóbuszokat a Szovjetunióba, miután 20 millió USD értékű autóbusz- és alkatrészvásárlás kiegyenlítésére érkezik szovjet fizetési garancia a Magyar Hitelbankhoz.
Február 28. – A kormány elfogadja a pénzügyminiszter által előterjesztett 4 éves gazdasági stabilizációs programot. A testület dönt arról is, hogy júl.-tól bevezetik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Ápr. közepétől júl.-ig a benzinárba építik be a biztosítási díjat. – A kormány nyilatkozatban üdvözli a Kuvait felszabadításáról szóló bejelentést. – Magyarország is aláírja azt az egyezményt, amely az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatát szabályozza. – A Fővárosi Közgyűlés eredménytelennek tekinti a BKV vezérigazgatói posztjára kiírt pályázatot, és 1 évre fővárosi vállalati biztos kinevezésére kéri fel a főpolgármestert. – Hegedűs Lóránt duna-melléki püspök a Magyarországi Református Egyház új lelkészi elnöke.
Március 1. – Az MDF elnöksége állásfoglalást ad ki, és abban támogatásáról biztosítja, és a megkezdett folyamatok felgyorsítására buzdítja a kormányt. – Az SZDSZ értékelése szerint ha a kormány képes lesz megvalósítani Kupa Mihály pénzügyminiszter programját, akkor remény van arra, hogy az országot ki lehet vezetni a válságból. – A kormányszóvivő élesen bírálja a Magyar Hírlapot, amiért megjelentette a kabinet belső használatra készített helyzetelemzését „Az októberi taxisválság kormányzati tanulságai” címmel. – Demszky Gábor főpolgármester kérésére Antall József kormányfő hivatalában fogadja a főváros vezetőit, akik Budapest gondjairól adnak tájékoztatást. – A Fidesz tiltakozik a kínai külügyminiszter következő héten kezdődő magyarországi látogatása ellen. – Szovjet szigorításokkal, de ismét megindul Magyarország és a Szovjetunió között a kishatár menti személyforgalom, amelyet Moszkva 1990. aug.-ban egyoldalúan felfüggesztett.
Március 2. – Antall József részvételével a pénzügyminiszter gazdaságpolitikai programjáról tárgyal a kormány gazdasági kabinetje.
Március 3. – A Fidesz országos tanácsának ülésén szóvá teszik, hogy a kabinet visszatart olyan alapinformációkat, amelyek egy-egy törvényjavaslat megvitatásához elengedhetetlenek lennének. – Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető is részt vesz egy Makó melletti jelképes földfoglaláson.
Március 4. – A parlamenti pártok úgy állapodnak meg, hogy pártpolitikától mentes, valódi nemzeti ünnep lesz márc. 15-e. – Az MDF parlamenti frakciója titkos szavazással megerősíti tisztségében Kónya Imre frakcióvezetőt, miután a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy bizalmatlansági indítványt akarnak beterjeszteni Kónya Imre ellen. – Budapesten megkezdődnek a magyar-kínai külügyminiszteri megbeszélések. – Angliába utazik Für Lajos honvédelmi miniszter, hogy a magyar és a brit hadsereg együttműködésének fejlesztéséről tárgyaljon. – A Zsidó Világkongresszus kelet-közép-európai elnökének a magyar kormány és a keresztény egyházak vezetői is megígérik, hogy mindent megtesznek a hazai antiszemitizmus ellen.
Március 5. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy aug. 20-a a Magyar Köztársaság állami ünnepe. A képviselők részletes vitára bocsátják a kárpótlási törvény tervezetét. – Az MDF frakciójának sajtótájékoztatóján elmondják, hogy már csak 2 kérdésben tér el véleményük az FKgP-től a kárpótlás ügyében. Nincs még egyetértés abban, hogy ki kaphassa vissza a földjét, ill. mekkora földet adjanak vissza. – Külgazdasági küldöttség utazik Moszkvába, hogy tárgyaljon a magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok rendezéséről, miután már csaknem 160 millió USD értékű magyar áru vár kiszállításra. – A kínai külügyminiszter, Csien Csi-csen budapesti tárgyalásain a felek egyetértenek abban, hogy lehetőség van a 2 ország hagyományos kapcsolatainak fejlesztésére. – A szövetségesek elégedettek az Öböl térségébe kiküldött magyar egészségügyi alakulat munkájával és további közreműködésre kérik fel a csoportot. – Végleg hazatérnek azok a magyar ENSZ-katonák, akik részt vettek az irak-iráni tűzszünet ellenőrzésében. – A Független és a Nemzeti Kisgazdapárt egyes vezetőinek nyilatkozata szerint a 2 szervezet kész az együttműködésre.
Március 6. – Antall József az első országos menedzserszemináriumon kifejti: a kormány elsődleges feladatának tartja, hogy szilárd tulajdonviszonyokat teremtsen az országban. Kupa Mihály pénzügyminiszter felszólalásában rendkívül lassúnak minősíti a privatizáció ütemét. – Demszky Gábor főpolgármester hazai vállalkozók előtt hangoztatja, hogy Budapest vezetése elvben nem ellenzi a Béccsel közös világkiállítást, csupán a döntés alapos előkészítését várják. – Magyar földre érkeznek az 1848-as szabadságharc hadügyminiszterének, Mészáros Lázárnak a hamvai. – Emléktáblát avatnak az 1956-os összecsapások valamennyi áldozatának tiszteletére a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületének külső falán.
Március 7. – A kormány módosításokkal jóváhagyja azt a 4 éves gazdaságpolitikai programot, amelyet Kupa Mihály pénzügyminiszter terjesztett elő. – Az Állami Vagyonügynökség igazgatója szerint jó ütemben halad a privatizáció Magyarországon. – A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy ápr.-tól bevezeti a helyi iparűzési adót. – Az önkormányzatok szövetségei tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal, mert már teljesen lehetetlenné vált helyzetük a pénzszűke miatt. – Az FKgP főtitkára, Oláh Sándor szerint a kárpótlás ügyében szó sincs megegyezésről pártja és az MDF között. – A bolgár fővárosban tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter.
Március 8. – Kupa Mihály pénzügyminiszter nemzetközi sajtótájékoztatón ismerteti a kormány új, 4 éves gazdasági programját, amelynek kulcskérdése az infláció megfékezése a monopóliumok leépítésével és a gazdasági verseny erősítésével. – A vártnál lényegesen jobb Magyarország folyó fizetési mérlege az év első 2 hónapjában: a tervezett hiány helyett kb. 350 millió USD-többlet halmozódott fel. – A kormányszóvivő bejelenti, hogy tárcaközi bizottságot hoztak létre a fegyverkereskedelem ellenőrzésére, és rendeletileg újraszabályozták a fegyverek adásvételét. – Belgiumban a kétoldalú katonai együttműködés fejlesztéséről egyezik meg Für Lajos honvédelmi miniszter. – Mádl Ferenc, a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa levélben találkozót javasol szlovák kollégájának a vitás kérdések tisztázására. – Az SZDSZ bejelenti, hogy a továbbiakban nem vesz részt a kárpótlási törvénytervezet vitájában. – Beiktatják hivatalába Budapest új rendőrfőkapitányát, Pintér Sándor ezredest.
Március 9. – Az MDF kétnapos gazdaságpolitikai konferenciát tart Miskolcon. Horváth Balázs ügyvezető alelnök hibaként ismeri el, hogy a kormány eddigi munkája során több gazdasági elképzelés ütközött, így azok kölcsönösen zavarták egymást. A konferencia résztvevői támogatásukról biztosítják a kormány új gazdasági programját.
Március 10. – A katonai költségvetésről és a fegyveres erők parlamenti ellenőrzéséről tárgyal Budapesten az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttsége. – Az állami vagyon hatékony működtetésére Nemzeti Tulajdon Központ létrehozását javasolja az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. – Göncz Árpád és Antall József fővédnökségével a budapesti Operaházban rendezi meg márc. 15-i ünnepségét a Magyar Cserkészszövetség. – A Bécs-Budapest Világkiállítás megrendezése érdekében világkiállítási fórumot alakít 25 magyar, főként gazdasági érdekképviseleti szervezet. – Közösség elleni izgatás gyanújával nyomozást rendelnek el Szendi József: Csendőrsors Hernádnémetitől Floridáig c. könyve ügyében.
Március 12. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda tájékoztatása szerint a koalíciós pártok megállapodtak a kárpótlási törvény minden lényeges kérdésében, és abban, hogy az eredményes jogalkotói munka érdekében önmérsékletet tanúsítanak. – Torgyán József, az FKgP frakcióvezetője sérelmesnek tartja, hogy képviselőcsoportja bizalmatlansági indítványt kezdeményezett vele szemben, és úgy véli, hogy ellenfelei azért támadják, mert az utolsó vesszőig ragaszkodik a kisgazdák eredeti programjához. – A Fidesz is bejelenti, hogy a továbbiakban nem vesz részt a kárpótlási törvény vitájában. – Strasbourgban az Országgyűlés küldöttsége a magyarországi átalakulásról tájékoztatja az Európa Parlament képviselőit. Magyar-osztrák belügyminiszteri találkozót tartanak Budapesten. – A belügyminiszter azonnali hatállyal felmenti beosztásából a kormányőrség parancsnokát, és az eddigi helyettest bízza meg a vezetői teendők ellátásával.
Március 13. – A Külügyminisztérium nyilatkozatban szólít fel arra, hogy márc. 15-e a Kárpát-medence népei közötti megértés, megbékélés és kézfogás ünnepe legyen. – Antall József fogadja a Szovjetunió budapesti nagykövetét és a csapatkivonás szovjet kormány-meghatalmazottját. Kifejti: a magyar kormány szükségesnek tartja, hogy olyan kölcsönösen elfogadható módszert dolgozzanak ki a csapatkivonás pénzügyi elszámolására, amely lehetővé teszi a környezetben okozott károk felmérését is. – A Gazdasági Kabinet azt javasolja, hogy a kormány vállalja át azoknak a szovjet piacra termelő magyar vállalatoknak az áruhitelezési kamatterheit, amelyeknek aláírt szállítási szerződésük van, és partnerük várhatóan fizetni is tud majd a szállításokért. – Torgyán József nyilatkozatban fejti ki azt a véleményét, hogy Antall József és az MDF az ő eltávolítása fejében járult hozzá az FKgP bizonyos igényeinek kielégítéséhez a kárpótlás ügyében. – A fővárosi önkormányzat központosító törekvései ellen tiltakoznak a budapesti kerületek polgármesterei.
Március 14. – Antall József úgy látja, hogy Magyarország a legstabilabb állam a térségben. A kormányfő az Állatorvos-tudományi Egyetemen mond beszédet, és kijelenti: Magyarország 1991-ben súlyos nehézségek elé néz, de 1992-ben megállhat a gazdasági visszaesés, és elkezdődhet a lassú felemelkedés. – Magyarország azt ajánlja: a KGST kormányfői értekezletét használják fel arra, hogy kimondják a szervezet feloszlatását. – Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága azt javasolja, hogy jún. 30-a után ne folyósítsák az egyedi, kivételes eljárással megállapított nyugdíjakat.
Március 15. – Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein egyaránt megemlékeznek az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiről. Göncz Árpád ünnepi beszédében azt hangsúlyozza, hogy Közép-Európa népeinek meg kell keresniük az együttműködés lehetőségeit. Antall József pedig kifejti: van esély a felemelkedésre, de ehhez az ország valamennyi polgárának bizalmára és segítségére szükség van. – A Parlamentben a köztársasági elnök átadja a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. – Pozsonyban Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter jelenlétében megnyitják a Magyar Kulturális Központ ideiglenes épületét. – Garázdaság és szabálysértés miatt eljárást indítanak 3 fiatal ellen, mert a Nemzeti Múzeumnál tartott központi ünnepségen megbotránkozást keltő, a kormányt sértő transzparenst emeltek a magasba.
Március 16. – A KDNP nagyválasztmánya a kormány új gazdasági programját alkalmasnak tartja arra, hogy az ország 1–2 év alatt kilábaljon válságos helyzetéből. A testület ismét Surján Lászlót választja pártelnökké.
Március 17. – Az MDF frakciójának ülésén lemond tisztségéről Kónya Imre, a testület vezetője, miután a csoport a bizalmatlansági indítvány mellett szavaz. Az ezt követő voksoláson azonban ismét megválasztják Kónya Imrét. – Először indul el Budapestről az a békeláng, amelyet staféta visz az Európa védőszentjének tekintett Szent Benedek tiszteletére rendezendő olaszországi ünnepségekre.
Március 18. – Leváltják Torgyán Józsefet az FKgP parlamenti frakciójának éléről. A képviselőcsoport zárt ülésén a bizalmatlansági indítvánnyal 22-en értenek egyet, míg 18-an Torgyán József mellett szavaznak. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a kisebb társadalmi szervezetek ezentúl egy összegben, nem pedig havonta kapják a működésükhöz szükséges pénzt. – A Parlamentben átadják azt a kb. 57 ezer aláírást, amelyet a kedvezményes lakáshitelkamatok felemelése elleni tiltakozásul gyűjtöttek össze. – Borsod, Szabolcs, a Jászság, Tolna és Somogy megye, valamint Székesfehérvár térsége nyeri el az ún. Phare-program keretében kiírt pályázatot, amelynek segítségével regionális vállalkozói központot hoznak létre az említett területeken. – Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság megállapodik a gyógyfürdőkkel, hogy jún. végéig még változatlan feltételekkel vehetik igénybe a fürdőket a beutaltak.
Március 19. – Az Országgyűlésben Antall József 1944. márc. 19-ére, a hitleri német csapatok bevonulására emlékezik. Hangsúlyozza, hogy kormánya minden szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali eszmével szembeszáll, mert mindkét irányzat egyaránt veszélyezteti a demokráciát. – Brüsszelben díszdoktorrá avatják Göncz Árpádot. – A kormányszóvivő kijelenti: a kabinet teljes egységben képviseli azt az álláspontot, hogy nem kéri a külföldi hitelezőktől az ország adósságának elengedését. Előzőleg ugyanis Horn Gyula, az MSZP elnöke úgy nyilatkozik, hogy a kormány megosztott ebben a kérdésben.
Március 20. – Az Országgyűlés dönt egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról és bizonyos nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről. A képviselők elfogadják az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló törvényt, és határoznak a társadalmi szervezetek 1991. évi támogatásáról. – Budapesten a magyar és lengyel védelmi miniszter aláírja a 2 ország közötti katonai megállapodást. – Újabb 500 millió USD japán hitel előkészítéséről tárgyal Tokióban Kupa Mihály pénzügyminiszter.
Március 21. – A kormány elfogadja és sürgősségi tárgyalást kérve terjeszti a Parlament elé a volt – egyházi ingatlanokról szóló törvényjavaslatot. – Az MDF frakciója kiegészítő javaslatokat nyújt be a kárpótlási törvénytervezet alapelveihez. – Az FKgP vezetői azt remélik, hogy az Országgyűlés ápr. közepére megalkotja a kárpótlási törvényt, miután a koalíció pártjai már megállapodtak az alapvető kérdésekben. – A köztársasági elnök fogadja az MSZOSZ több vezetőjét. – A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy ezentúl nov. 17., vagyis Pest-Buda és Óbuda egyesítésének napja lesz Budapest hivatalos ünnepe. – A legfőbb ügyész megállapítja, hogy a bűnözés robbanásszerű növekedésével egyre nehezebben birkóznak meg a magyar nyomozó hatóságok.
Március 22. – Budapesten 9 ország képviselőinek részvételével nemzetközi parlamenti konferencia kezdődik. Antall József felszólalásában úgy vélekedik, hogy egy stabil kormány és egy stabil ellenzék alkotja együttesen Magyarországon a demokratikus parlamenti rendszert. – Az Érdekegyeztető Tanácsban megállapodnak, hogy ápr.-tól 7 ezer Ft a legalacsonyabb havi munkabér. – Antall József fogadja a Szovjetunió budapesti nagykövetét, Ivan Aboimovot. – A magyar és a német kormány egyezményt köt arról, hogy közösen küzd a szervezett bűnözés ellen. – Fahd szaúdi király Göncz Árpádhoz küldött levelében köszönetét fejezi ki, amiért magyar egészségügyi csoport is részt vett Kuvait felszabadításában. – Antall József fogadja a magyarországi református egyház vezetőit.
Március 23. – Torgyán József, az FKgP a héten leváltott frakcióvezetője részt vesz a szegedi székhelyű Nemzeti Kisgazdapárt ülésén, és a 2 szervezet egységének fontosságáról beszél. – Antall József mond gyászbeszédet azon a mosonmagyaróvári szertartáson, ahol az 1956-os forradalom utáni megtorlások 4 áldozatát helyezték végső nyughelyére. – A Budapesten megrendezett világkiállítási tanácskozás résztvevői egyöntetűen az 1995-ös Expo megrendezése mellett foglalnak állást.
Március 24. – Az érdektelenség miatt Budapesten és Komárom-Esztergom megyében egyaránt meg kell ismételni az időközi képviselő-választásokat.
Március 25. – Brüsszelben megkezdődik az Európai Közösség és Magyarország eszmecseréjének harmadik fordulója a társulási szerződésről. – Jeszenszky Géza külügyminiszter szöuli tárgyalásain kijelenti: Magyarország szeretné a gazdasági kapcsolatokban is kamatoztatni a Dél-Koreával kialakított rendkívül jó politikai viszonyt. – A Gazdaságkutató Intézet jelentése szerint Magyarországon a vártnál enyhébb az inflációs nyomás, ám a munkanélküliség gyors ütemben nő. – A Magyarországi Németek Szövetsége 17 ezer aláírással petíciót ad át a Parlamentben, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a kárpótlási ügyek kiindulópontja 1949. jún., amikorra a legtöbb hazai németet már megfosztották vagyonától. – Albániában tárgyal Szokai Imre helyettes külügyi államtitkár.
Március 26. – A köztársasági elnök ápr. 21-éig meghosszabbítja a népi ülnökök megbízatásának idejét. – Magyar-cseh-szlovák energetikai együttműködés lehetőségeiről tárgyal Prágában Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter. – Az Európai Közösségek Bizottságához látogat Kupa Mihály pénzügyminiszter. – A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége megállapítja, hogy bár egyre több kiváló hazai tudós vállal munkát külföldön, azért a kutatási feltételek javításával és megbecsülésük növelésével megelőzhető tömeges elvándorlásuk. – Az aszály miatt vészesen alacsony a Velencei-tó vízszintje.
Március 27. – Brüsszelben úgy nyilatkoznak, hogy sikerült haladást elérni az Európai Közösség és Magyarország társulásáról folyó tárgyalásokon. – Kupa Mihály pénzügyminiszter Hágában közli, hogy Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország szabadkereskedelmi övezet létrehozását tervezi. – Antall József az Országos Agrárértelmiségi Fórumon úgy vélekedik, hogy folyamatos párbeszédnek kell kialakulnia a hatalom és a társadalom között a politikai stabilitás megőrzése érdekében. – A Pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy ápr. 15-étől az eddigi 1,20 Ft-ról 6 Ft-ra növekedjék a benzin árába épített kötelező biztosítási díj. A taxisok érdekvédelmi szervezete tiltakozik a tervezett áremelés ellen. – A főpolgármester és a kerületi önkormányzatok vezetői megállapodást írnak alá arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés a jövőben nem vethet ki adókat és nem készíthet költségvetést a kerületek egyetértése nélkül. – A főváros kerületei támogatják a világkiállítás megrendezését.
Március 28. – A kormány dönt az ár- és bérindex számítási rendszerének korszerűsítéséről. – Göncz Árpád II. Rákóczi Ferenc nyíregyházi mellszobrának megkoszorúzásakor beszédében rámutat, hogy a társadalom áldozatvállalása nélkül megvalósíthatatlan az ország politikai és gazdasági átalakítása. – Szabad György házelnök a magyar és a brit törvényhozás rendszeres munkakapcsolatáról és a magyar parlamenti tisztviselők képzéséről állapodik meg Londonban. – Hatpárti egyeztető tárgyalást javasol a Fidesz az ország legégetőbb gazdasági és politikai kérdéseinek megoldására. A kormány támogatja a javaslatot. – A KDNP bejelenti, hogy nyitni akar a munkásság irányába, mert ezt a réteget senki nem képviseli a parlamentben. – Az MSZMP szerint a kormány külpolitikája elszigeteli az országot közvetlen szomszédaitól, különösen a Szovjetuniótól. – Deviza-bűncselekmény gyanújával eljárást indítanak a Klapka GmbH ügyvezető igazgatója és munkatársai ellen.
Március 29. – Antall József szerint a Fidesz által javasolt hatpárti egyeztető tárgyalások célja kizárólag az lehet, hogy össznemzeti kérdésekben közös nevezőre hozzák álláspontjukat a pártok, meggyorsítva ezzel a törvényhozás munkáját. – Göncz Árpád támogatja a pártközi megbeszélések összehívását. – Az SZDSZ úgy látja, hogy a hatpárti egyeztetés helyett a kormánykoalíció és az ellenzéki pártok közötti tárgyalásokra van szükség. – Az SZDSZ az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri a kárpótlási törvénytervezet egyes cikkelyeiről, ha a kormány nem terjeszt elő új javaslatokat, és továbbra is különbséget tesz a volt tulajdonosok, ill. az egyes elvett vagyontárgyak között. – Magyarország 150 millió USD hitelt kap a Világbanktól, hogy könnyebben úrrá lehessen a munkanélküliségen. – A Magyarok Nemzeti Szövetsége felszólítja a kormányfőt, hogy azonnal kezdeményezzen tárgyalásokat az ország adósságának eltörléséről.
Április 2. – A honvédelmi miniszter megerősíti, hogy felmentését kérte a honvédség parancsnoka. Göncz Árpád azonban, mint a honvédség főparancsnoka, nem fogadja el Lőrinczi Kálmán lemondását, hangoztatva, hogy a honvédség nem lehet pártharcok színtere. – A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára kifejti, hogy a trianoni emlékmű tervezett helyreállítása semmiképpen sem az irredentizmus vagy a jelenlegi határok kétségbevonásának jele. Raffay Ernő azzal indokolja, hogy elfogadta az emlékmű felállítására alakult bizottság elnöki tisztségét, mert úgy érzi, hogy mindenkit emlékeztetni kell az I. világháborút követő békeszerződésre. – Az SZDSZ frakcióvezetője elfogadhatatlannak tartja, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalban és annak vidéki kirendeltségein a Politikai Foglyok Szövetsége katonai bizottságának több tagját alkalmazzák nyugdíjas szakértőként a titkosszolgálati vezetők mellett. – Budapesten tárgyal a kanadai képviselőház elnöke, John Fraser. – Államigazgatási felügyelet alá vonják a Borsodi Vegyi Kombinátot.
Április 3. – A Külügyminisztérium szóvivője bejelenti, hogy még 1991 nyarán leváltják Zwack Péter washingtoni nagykövetet. A döntést a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásával indokolja, és határozottan cáfolja, hogy politikai nézetkülönbség lenne a minisztérium vezetése és a diplomata között. – Cseh-szlovák részről hivatalos tájékoztatást kap a bős-nagymarosi beruházás magyar kormánybiztosa arról, hogy szlovák oldalon a legközelebbi kétoldalú tárgyalásokig nem kezdenek új munkába. Előzőleg az a hír terjed el, hogy Szlovákiában megkezdték az ún. C változat megvalósítását, vagyis a Duna szlovák területre való elterelését. – Antall József Mihail Gorbacsovhoz intézett levelében megerősíti, hogy Magyarország érdekelt a magyar-szovjet kapcsolatok fejlesztésében. A külügyi államtitkár a kétoldalú alapszerződés részleteiről tárgyal Moszkvában. – Az OTP és a Kereskedelmi Bank megkezdi az egzisztenciahitelek folyósítását. – Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezetői és érdek-képviseleti szervezetei soron kívüli és érdemleges kormányzati intézkedéseket sürgetnek a térség egyre súlyosbodó válságának enyhítésére.
Április 4. – A munkaügyi miniszter beszámol arról, hogy márc. végére már 150 ezren voltak munka nélkül Magyarországon, vagyis 3 hónap alatt csaknem megkétszereződött az állástalanok száma. – A Fővárosi Közgyűlés többórás vita után elfogadja 1991. évi költségvetésének végrehajtási szabályait, de az egyes tételekről csak később döntenek a képviselők.
Április 5. – Budapesten a kormánymeghatalmazottak megállapodnak abban, hogy a kivonuló szovjet csapatok Magyarországon nem hasznosítható építményeinek értékesítéséről vegyes bizottság gondoskodik. – Új magyar-osztrák határátkelőhelyek megnyitásáról ír alá megállapodást a 2 ország külügyminisztere. – A KDNP támogatja a Fidesz javaslatát hatpárti egyeztető tárgyalásokra, de hangsúlyozza, hogy a megbeszélések nem helyettesíthetik a parlamenti törvényalkotó munkát. – Az MSZMP aggódik amiatt, hogy a pártközi tárgyalások korlátozni fogják a Parlament szerepét, és kizárják a nyilvánosságot a döntések meghozatalából. – A művelődési miniszter bejelenti, hogy a kormány humanista világegyetemet alapít Budapesten. – A főváros fejlődésének támogatására 100 millió Ft-os induló tőkével alapítványt hoz létre a Budapest Bank. – A Délkelet-Magyarországon élő szlovákok helyzetének tanulmányozására Békéscsabára érkezik a szlovák miniszterelnök-helyettes.
Április 6. – Zwack Péter közli, hogy továbbra is szívesen maradna washingtoni nagykövet. Cáfolja egyúttal, hogy fölhatalmazás nélkül tárgyalásokat kezdett a magyar adósságterhek könnyítéséről. – Az FKgP érintett vezetői tagadják, hogy pártpénzeket használtak fel magáncélra. A párt ellenőrző bizottsága ugyanakkor tud olyan kölcsönügyletekről, amelyek kimerítik a tiltott hitelnyújtás fogalmát.
Április 7. – Az MDF országos választmánya támogatja a Fidesz javaslatát a hatpárti egyeztető tárgyalásokra, amelyeken az MDF szerint az ország előtt álló stratégiai célokat kell megvitatni. – Jeszenszky Géza szerint azok a híresztelések, miszerint megválik a külügyminiszteri tárcától, azt a célt szolgálják, hogy meggyengítsék a kormányfő tekintélyét. – Magyarország továbbra sem kér adósságkönnyítést, hanem a külföldi tőke bevonásával akarja fellendíteni a gazdaságot – erősíti meg az MNB elnökhelyettese.
Április 8. – Az SZDSZ osztja a fiatal demokraták aggodalmát a magyar demokrácia jövője miatt, de több ponton még homályos számára a Fidesz hatpárti tárgyalásokra irányuló indítványa. – Für Lajos honvédelmi miniszter felkéri az Alkotmánybíróságot, hogy tegye egyértelművé, miként oszlik meg az Országgyűlés, a köztársasági elnök és az illetékes miniszter hatásköre a fegyveres erők irányításában. – Budapesten aláírják azt a magyar-szovjet megállapodást, amelynek alapján mindkét fél érdekeit figyelembe véve készíthetik el az elszámolási mérleget a szovjet csapatkivonás befejezéséig. – Az ENSZ főtitkárának hivatalos felkérésére magyar katonák is részt vesznek az iraki-kuvaiti fegyverszünet ellenőrzésében. – Oslóban magyar-norvég kormányközi megállapodást írnak alá a külügyminiszterek a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről. – Nyomozást indítanak a törökbálinti katonai zendülés ügyében, miután őrizetbe veszik a szolgálatmegtagadókat.
Április 9. – Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a jövőben nem kötelező a személyi szám használata, és senkit nem lehet kötelezni személyi számának megadására. A testület felhívja az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a kárpótlási törvénytervezetről csak azután határozhat, ha az alkotmánybírák állást foglalnak az SZDSZ által feltett kérdések ügyében. – Magyarország az Európai Közösséggel folytatott tárgyalásokon azt szeretné elérni, hogy a társulási szerződést még 1991-ben megkössék – mondja a magyar küldöttség vezetője. – Indiába utazik Göncz Árpád. – Az Országgyűlés úgy határoz, hogy részlegesen korlátozni kell a beruházásokat és a gazdálkodást az Alföld területén a táj környezetvédelme érdekében. – Pásztor Gyulát választják az FKgP új parlamenti frakcióvezetőjének: 23 szavazatot kap, míg elődje, Torgyán József 21-et. – Az MSZOSZ azt javasolja, hogy a 105 önálló szakszervezet taglétszáma alapján osztozzon a volt SZOT vagyonából, amelyből így az MSZOSZ tagszervezetei kétharmadot kapnának. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar elégedetlen azzal a törvénytervezettel, amelyet az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről készít a kormány. – Újabb kötvényt bocsát ki az MNB Németországban.
Április 10. – Antall József sajtótájékoztatóján úgy vélekedik: az elmúlt időszakban sikerült bebizonyítani, hogy a jelenlegi kormánykoalíció képes az országot eredményesen irányítani. – A Külügyminisztérium azonnali hatállyal visszahívja Zwack Péter washingtoni nagykövetet. A tárca részéről közlik, hogy szakítanak az amatörizmussal, és ezentúl csak kellőképpen felkészített diplomaták kapnak nagyköveti megbízatást. – Antall József az Agrárkamara közgyűlésén hangsúlyozza, hogy a jövőben a magángazdaságoknak, a modernizált szövetkezeteknek és néhány állami mintagazdaságnak egymás mellett kell léteznie. – A Parlament költségvetési bizottsága beszámoltatja a Televízió elnökét, Hankiss Elemért, részben azért, mert sokan rendkívül magasnak tartják a Televízió vezető munkatársainak jövedelmét.
Április 11. – A Külügyminisztérium utasítja Zwack Péter washingtoni nagykövetet, hogy 48 órán belül hagyja el állomáshelyét. A tárca kifejti: politikai okokból halaszthatatlan volt a döntés. – A kormány támogatja, hogy a Fővárosi Közgyűlés csak a kerületek többségének egyetértésével hozhasson az egyes kerületeket is érintő pénzügyi döntéseket. – A Fidesz nem tudja elfogadni, hogy kizárják a gazdasági kérdéseket a 6 párt tárgyalásainak témaköréből, és szerinte mindenképpen megállapodással kell zárni a megbeszéléseket. – A FKgP elnöke, Nagy Ferenc József nem tartja kizártnak, hogy pártja kilép a kormánykoalícióból, ha a kárpótlási törvénybe nem kerülnek bele a kisgazdák javaslatai. – A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordul, mert a kárpótlási törvénytervezet több pontját sérelmesnek tartja. – A Világbank alelnöke óva inti Magyarországot attól, hogy a lengyel példát követve, adósságai átütemezését kérje. – Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke megígéri: a pénzintézet mindenképpen segíteni fogja a magyar-szovjet kereskedelem fizetési problémáinak megoldását. – Meghal Csengey Dénes író, az MDF országgyűlési képviselője. – A Határőrség szóvivője tájékoztatójában elmondja, hogy az év első 3 hónapjában négyszer annyi határsértést regisztráltak, mint az előző év hasonló időszakában.
Április 12. – Az FKgP bejelenti: megvonja bizalmát koalíciós partnereitől, ha az Országgyűlés csak az Alkotmánybíróság határozata után dönt a kárpótlási törvénytervezetről. Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a kisgazdák fenyegetőzését. – Az MSZP kész olyan előkészítő tárgyalásokra, amelyeken tisztáznák a 6 párt tanácskozásának célját, témáját és résztvevőinek körét. – Budapest főpolgármestere továbbra is vitatja az 1995-ös világkiállítás megrendezésének lehetőségét. Ha mégis megtartják az Expót, akkor Demszky Gábor szerint arra csak 1996-ban kerülhet sor a kormány és a főváros közös vállalkozásaként. – Rendőrségi védelmet kér az önkényes földfoglalókkal szemben az újfehértói termelőszövetkezet, mert a foglalók őröket állítottak, hogy megakadályozzák a tsz dolgozóinak munkáját.
Április 13. – Jeszenszky Géza skandináv körútjáról hazatérve közli: az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt akar válaszolni a leváltott washingtoni nagykövet, Zwack Péter vádjaira. – Az SZDSZ elnöke kifejti: a szabad demokraták nem látják értelmét annak, hogy olyan pártközi beszélgetésen vegyenek részt, amelyek nem vezetnek konkrét megállapodásokhoz.
Április 14. – Londonba, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapító ünnepségére utazik Antall József. A brit fővárosban tárgyal Valentyin Pavlov szovjet kormányfővel, akinek kifejti: Magyarország számára döntő fontosságú a szovjet piac, és ezért rövid időn belül meg kell találni a megoldást a kétoldalú elszámolási problémákra. – Horn Gyula vezetésével a 6 parlamenti párt küldöttsége elutazik Moszkvába. – Budapesten az időközi választás második fordulójában az MSZP jelöltje, Filló Pál szerzi meg a parlamenti képviselői mandátumot.
Április 15. – Antall József az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank londoni megnyitóján hangsúlyozza, hogy Magyarországnak elsősorban nem segélyekre, hanem arra van szüksége, hogy nyugati segítséggel beilleszkedhessen a világgazdaságba. – Az Országgyűlés folytatja a kárpótlási törvény vitáját, mert a többség elfogadja a Kisgazdapárt erre vonatkozó indítványát. A kisgazda frakció előzőleg kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben egy órára bojkottálja a törvényhozás munkáját. – Az Erdélyi Szövetség egri tanácskozása után kiadott közleménye rámutat, hogy az 1989-es romániai forradalom óta tovább romlott az ottani magyarság helyzete. – 3 Ft-tal drágul a benzin. – Újabb figyelmeztető sztrájkot tartanak az ózdi Finomhengerműben, tiltakozásul az elbocsátások ellen. – Az országos rendőrfőkapitány azt javasolja, hogy a megyék mozgósítsák az önkéntes rendőröket, mert a hivatásos állomány nem tud megbirkózni a bűnözési hullámmal.
Április 16. – Moszkvában az Országgyűlés küldöttségének megbeszélésein kiderül: a Szovjetunió és Magyarország között a vártnál nagyobbak a nézetkülönbségek biztonsági kérdésekben, és ezért további megbeszélésekre lesz szükség az új alapszerződés végleges kidolgozásához. – Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tárgyaljon a cseh-szlovák kabinettel azoknak a korábbi szerződéseknek az érvénytelenítéséről, amelyeket a bős-nagymarosi vízlépcső közös megvalósításáról írtak alá. A Parlament határozatában szükségesnek tartja a beruházás azonnali felfüggesztését. – A Honvédelmi Minisztérium elkészíti az új védelmi koncepció tervezetét, amely szerint Magyarország elsősorban politikai és diplomáciai, nem pedig katonai eszközökkel szeretné garantálni biztonságát. – Magyarország dollár-elszámolású külkereskedelmében az év első 3 hónapjában többlet keletkezett, de a külgazdasági miniszter mégis óv a túlzott reményektől. – Az első negyedévben megtorpan az idegenforgalom: kevesebben érkeznek Magyarországra a Szovjetunióból, Jugoszláviából és Ausztriából.
Április 17. – Budapesten tárgyal Zselju Zselev bolgár államfő. – A megyei önkormányzatok támogatják az 1995-re tervezett világkiállítás megrendezését. – Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. közgyűlésén leszavazzák a kisebb részvényeseket, akik nagyobb osztalék kifizetését szerették volna elérni.
Április 18. – A kormány támogatja a Bécs-Budapest Világkiállítást, méghozzá vállalkozói alapon. A kabinet erre a célra 30 milliárd Ft költségvetési támogatást tart indokoltnak. – A Nemzetközi Valutaalap elégedett Magyarország eddigi eredményeivel: az ország fizetési mérlege sokkal jobb a vártnál. – Az Alkotmánybíróság elutasítja az SZDSZ-nek azt az indítványát, amely a kárpótlási törvénytervezet egyes passzusainak előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte, de a bírák megfogalmazzák elvi álláspontjukat az ügyben. – Budapesten a magyar és a bolgár külügyminiszter aláírja a jegyzőkönyvet arról, hogy a kereskedelemben a 2 ország átáll a konvertibilis elszámolásra. – A művelődési miniszter felmenti posztjáról a Nemzeti Színház igazgató-főrendezőjét, Csiszár Imrét, és kinevezi helyette Ablonczy Lászlót.
Április 19. – Antall József átiratban kéri az Országgyűlés elnökét, hogy a Parlament a következő héten folytassa a kárpótlási töménytervezet vitáját. – Az SZDSZ bejelenti, hogy a kárpótlási törvény ellen fog szavazni. – Tűz üt ki Zwack Péter, a nemrégiben leváltott washingtoni nagykövet budapesti lakásában. A rendőrség az első helyszíni szemle után cáfolja a szándékos gyújtogatás lehetőségét. – A kormány gazdasági kabinetje mellett működő privatizációs bizottság ellenzi, hogy a kárpótlási törvény elővásárlási jogot biztosítson a volt tulajdonosoknak. – Budapesten tárgyal a horvát elnök, Franjo Tudjman. Antall József a találkozón hangoztatja, hogy kormánya továbbra is a jugoszláv szövetségi kabinetet tartja partnerének, de fenntartja a jogot, hogy a köztársaságokkal is fejlessze kapcsolatait. – Az Országos Választási Bizottság csak két és fél ezer aláírást talál hitelesnek abból a több mint 60 ezerből, amely a lakáshitelkamatok visszavonását szorgalmazza.
Április 20. – Antall József az Ifjúsági Demokrata Fórum rendezvényén kifejti: Magyarország nem akar több jogot a határokon kívül élő magyarságnak, mint amennyit a nemzeti kisebbségeknek Európában általában biztosítanak. – Mielőbbi kormányzati és parlamenti intézkedéseket sürget a dolgozói érdekképviseletek egyenjogúságáért az MDF országos választmánya. – Az MDF kereszténydemokrata körének országos tanácskozásán visszautasítják azt a véleményt, miszerint a párt keresztény kurzust akarna bevezetni. – A KDNP úgy látja, hogy a kormánykoalíció fennmaradása elsősorban attól függ, melyik irányvonal győz az FKgP következő heti nagyválasztmányán. – Újabb parlamenti választásokat javasol 1992. márc.-ra Torgyán József.
Április 22. – Budapesten a szlovák kormányfő kijelenti: Cseh-Szlovákia ragaszkodik a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséhez és elutasítja a szlovákiai munkálatok felfüggesztését. A magyar kormánybiztos viszont azt hangsúlyozza, hogy a vízlépcső üzembe helyezése visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el. Mindössze abban tudnak megállapodni, hogy tájékoztatják parlamentjüket és kormányukat az álláspontokról, és folytatják a tárgyalást. – Az SZDSZ támogatja az MDF-nek azt a javaslatát, hogy hatpárti megbeszéléseken keressenek megoldást a szakszervezeti válságra is. – A Fővárosi Közgyűlés megfellebbezi az elsőfokú bírósági ítéletet, amely törvénysértőnek minősítette a budapesti alpolgármesterek megválasztását. – Lemond parlamenti képviselői mandátumáról Németh Miklós, mert az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnökévé választották.
Április 23. – Az Országgyűlés megkezdi a szavazást a kárpótlási törvénytervezethez benyújtott több mint 400 módosító indítványról. – Budapesten tárgyal a román parlament külügyi bizottságának küldöttsége. Szabad György házelnök arra figyelmeztet, hogy Magyarország és Románia Európához való csatlakozása nem történhet egymás rovására. – Aláírják az első magyar-izraeli kulturális, oktatási és tudományos csereprogramról szóló kormányközi egyezményt.
Április 24. – Az Országgyűlés elfogadja a kárpótlási törvényt. Eszerint a tulajdonuktól 1949. jún. 8-a után jogtalanul megfosztottak jelezhetik igényüket kárpótlásra, amelynek felső határa 5 millió Ft. Az összegről kárpótlási jegyet állítanak ki, amelynek segítségével földtulajdont szerezhetnek az egykori tulajdonosok, még akkor is, ha nem laknak helyben. A kárpótlási jegyet önkormányzati tulajdonban lévő lakás és privatizálásra kerülő állami tulajdon megvásárlására, valamint életjáradék megszerzésére is lehet fordítani. – A kormány állásfoglalásban fejti ki, hogy kiemelt feladatának tekinti a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak megoldását. – Horn Gyula, a Parlament külügyi bizottságának elnöke a nemzetiségi kérdéseket is felölelő magyar-román egyezmény megkötését javasolja román kollégájának. Corneliu Manescu támogatásáról biztosítja az indítványt. – A szovjet védelmi minisztérium megerősíti, hogy Magyarországon a Varsói Szerződés tevékenységének keretében tároltak szovjet atomfegyvereket, bár jelentéktelen mennyiségben. 1990 nyaráig azonban azokat is elszállították. – Budapesten aláírják a szerződést a Suzuki japán-magyar autógyár létrehozásáról. – Baloldali szociáldemokrata kerekasztal összehívását javasolja máj. második felére az MSZP.
Április 25. – Antall József megítélése szerint a kárpótlási törvény erősíti az ország politikai stabililását és javítja a koalíciós partnerek együttműködését. – Az FKgP is sikerként könyveli el a kárpótlási törvény megszavazását. – Az SZDSZ azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a kárpótlás ügyében. A felülvizsgálatot a Fidesz is szükségesnek tartja, de szerencsésebbnek ítéli, ha azt a köztársasági elnök kéri. – A kormány úgy dönt, hogy az önkormányzatok a már megkezdett beruházásokra, fejlesztésekre és új befektetésekre fordíthatják a támogatásukra szánt több mint 6 milliárd Ft-ot. – A Fővárosi Önkormányzat elutasítja a köztársasági megbízottnak azt az indítványát, hogy a testület vonja vissza a helyi adók bevezetéséről szóló rendeletét, mert az törvénysértő. – A Katonai Bíróság megszünteti az eljárást Pallagi Ferenc és Horváth József volt rendőr tábornokok ellen, mert mindketten elkövettek ugyan törvénysértést, de annak társadalmi veszélyessége jelentéktelen, ezért elégséges a 2 volt belbiztonsági tiszt megrovása.
Április 26. – Az igazságügy-miniszter a parlamenti demokráciát veszélyeztető tendenciának minősíti, hogy egyes pártok a köztársasági elnököt és az Alkotmánybíróságot akarják felhasználni a kárpótlási törvény megbuktatásához. – A KDNP elnöke, Surján László szerint a kárpótlási törvény megalkotása az Antall-kormány eddigi legjelentősebb eredménye. – 4 önkormányzati érdekszövetség a köztársasági elnökhöz fordul azzal, hogy kezdeményezze a kárpótlási törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, mert a jelenlegi jogszabály szerintük súlyosan sérti az önkormányzati tulajdont. – Az MSZP elnöksége elfogadhatatlannak tartja azokat a törekvéseket, hogy zárolják a szakszervezeti vagyont, és a Parlament írja elő a kötelező szakszervezeti választásokat. – Az FKgP főtitkárhelyettese megkérdőjelezi Torgyán József feddhetetlenségét, és a többi között felteszi azt a kérdést, hogy valóban volt kommunisták pénzelik-e a volt frakcióvezető útjait és közszerepléseit. – Az Erdélyi Világszövetség németországi, svájci és magyarországi szervezete felszólítja a magyar kormányt, hogy sürgősen forduljon az ENSZ-hez a határokon kívül élő magyarok jogvédelme érdekében.
Április 27. – Mihail Gorbacsov Antall Józsefhez intézett levelében megerősíti, hogy már a közeljövőben számít a magyar miniszterelnök moszkvai látogatására, amikor aláírhatnák a 2 ország új alapszerződését. – Társelnökké választják Torgyán Józsefet az FKgP országos nagyválasztmányán. Előzőleg a személyeskedő szóváltás közben Oláh Sándor főtitkár és Nagy Ferenc József elnök berekeszti az ülést és több pártvezető távozik. A nagyválasztmány azonban határozatképes marad, és a pártalkotmányt megváltoztatva kerül sor a választásra.
Április 29. – Az FKgP parlamenti frakciója és országos elnöksége együttes ülésén úgy dönt, hogy törvényességi vizsgálat alá kell vetni Torgyán József társelnökké választásának körülményeit. – Újabb megbeszélés kezdődik Brüsszelben Magyarország és az Európai Közösség társulási szerződéséről. – A volt egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezetet vitatja meg Antall József kormányfő és Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke.
Április 30. – Az Országgyűlés elfogadja a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. – Megtartják a 6 párt tárgyalásait előkészítő megbeszélések első fordulóját. A résztvevők sikeresnek minősítik az eszmecserét. – Göncz Árpád államfő Svájcban tárgyal. – A kormányzati politika eredményessége érdekében az FKgP sürgeti, hogy a kormányban részt vevő pártok egyeztessék programjukat és tárgyaljanak a koalíciós szerződés kiegészítéséről. – Magyarország 1 millió tonna olajat vásárol Irántól.
Május 1. – Göncz Árpád üzenetet intéz a munkásokhoz május elseje alkalmából. A köztársasági elnök szerint a szakszervezeteknek a viták helyett egységre lenne szükségük, mert a romló szociális helyzetben csak így tárgyalhatnak eredményesen a munkaadókkal. – Magyar, osztrák és cseh-szlovák politikusok először ünneplik meg közösen május elsejét a 3 ország közös határpontján.
Május 2. – Göncz Árpád Genfben az ENSZ emberi jogi központjában a közép-európai országok kapcsolatairól szólva megerősíti, hogy nincs más járható út, mint az együttélés és a jószomszédi kapcsolatok erősítése. – A külgazdasági minisztérium illetékese a brüsszeli tárgyalások alapján jó esélyt lát arra, hogy a Közös Piac 5 éven belül több árucsoportnál a Magyarországgal szemben alkalmazott vámokat teljesen megszüntesse. – Kupa Mihály a Nemzetközi Valutaalap közgyűlése után, amerikai útjáról visszatérve bejelenti, hogy a Világbank 1991-ben összesen kb. 600 millió USD kölcsönt nyújt Magyarországnak. – A kormány csaknem másfél milliárd Ft támogatást szavaz meg azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeket súlyosan érintett az aszály 1990 nyarán. – Drágulnak a gyógyszerek. – Magyarország és Paraguay diplomáciai kapcsolatot létesít egymással.
Május 3. – Magyarországra érkeznek Mindszenty József hamvai. A néhai hercegprímás földi maradványait az osztrák külügyminiszter adja át. Az MNB közgyűlésén Surányi György elnök kijelenti: 1990 második felében jelentősen nőtt a nemzetközi pénzpiac bizalma Magyarország iránt. – Demszky Gábor főpolgármester és Kádár Béla külgazdasági miniszter találkozója ellenére továbbra sincs egyetértés a főváros vezetése és a kormányzat között a Bécs-Budapest Világkiállítás sorsáról. – Az SZDSZ szerint a hatpárti tárgyalásokon elsősorban a szakszervezeti kérdésről és az önkormányzatok vagyoni és jogi helyzetének megszilárdításáról kell tárgyalni. – Háromoldalú egyeztető tárgyalásokat sürget az MSZOSZ egyebek között a privatizációról, a szociálpolitikáról és a foglalkoztatási gondokról. – Intendánsjelölteket nevez ki a Magyar Rádió 3 csatornájának élére Gombár Csaba elnök. – Budapesten a spanyol szenátus elnöke biztosítja a magyar kormányfőt arról, hogy Spanyolország támogatja Budapest törekvését a közös piaci társult tagság elnyerésére. – Magyar-paraguayi kereskedelmi megállapodást írnak alá Budapesten. – A kormány megsértéséért pénzbírsággal büntetik azokat a fiatalokat, akik márc. 15-én a Nemzeti Múzeumnál tartott ünnepséget igyekeztek megzavarni.
Május 4. - Esztergomban végső nyughelyére helyezik Mindszenty József hercegprímás hamvait. A sírhelyet Paskai László bíboros, érsek szenteli meg. – Az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője bejelenti, hogy máj. végére elkészül a párt új válságkezelő programja, amely túlmutat a Kupa-programon is, és megoldást keres az infláció, a külgazdasági helyzet és a privatizáció valamennyi vitatott kérdésére.
Május 5. – A Bécs-Budapest Világkiállítás megrendezése ellen foglal állást az SZDSZ országos tanácsa és a Fővárosi Közgyűlés szabad demokrata frakciója. – 2 Ft-tal drágul a háztartási tüzelőolaj literenkénti ára. – Eredménytelenül zárulnak a Magyar Televízió és a Műsorszóró Vállalat tárgyalásai, így bizonytalanná válik, hogy beindulhat-e a Televízió kettes programjának bővített adása.
Május 6. – A német kancellár szerint Magyarország a 90-es évek második felére a Közös Piac teljes jogú tagjává válhat. Helmut Kohl ezt a Bonnban tárgyaló Göncz Árpád köztársasági elnöknek fejti ki. – Für Lajos honvédelmi miniszter Bonnban német kollégájának, Gerhardt Stoltenbergnek megerősíti, hogy Magyarország nem akar a NATO tagja lenni, noha a térség biztonsága továbbra sem megoldott. – Széchenyi-emléküléssel kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Antall József kormányfő felszólalásában úgy vélekedik, hogy az Akadémiának meg kell őriznie autonómiáját, egyúttal azonban meg is kell újulnia. – Ismét veszély fenyegeti a Forma-1 magyarországi megrendezését, mert a Hungaroring pálya közepét annak idején nem sajátították ki, és ezt egy magyar magáncég szerzi meg szuperluxus üdülőtelep létesítésére. – Ezentúl csak külön engedéllyel fuvarozhatnak a taxisok Ferihegyről, hogy kiszűrjék azokat, akik törvénytelen módszerekkel jutnak fuvarhoz és becsapják utasaikat.
Május 7. – A magyar-román kapcsolatok javításának lehetőségeiről tárgyal telefonon a 2 ország külügyminisztere. Jeszenszky Géza és Adrian Nastase egyetért abban, hogy a 2 ország véleményét egymásról a jövőben kizárólag a kormánypolitika, nem pedig a hírközlésben megjelent nyilatkozatok alapján alakítják ki. – Für Lajos honvédelmi miniszter németországi megbeszélésein megerősíti: Magyarország elismeri a szerződésben rögzített határokat, és nincsenek területi követetései. – Az MSZP a gazdaság átalakításának, a demokratikus intézményrendszer védelmének és a közös múlt tisztázásának kérdését javasolja a 6 párt tárgyalásainak napirendjére. – Az Agrárszövetség szerint a kárpótlási törvény ellentétes a mezőgazdasági dolgozók érdekeivel, és lehetetlen helyzetbe hozza a termelőszövetkezetek jelentős részét. – A mezőgazdaság összeomlásának veszélyére figyelmeztet az Agrárkamara is. – Budapesten megalakul az első orosz-magyar kereskedőház. – Lemond Vitray Tamás, a TV-2 intendánsa a csatorna új reggeli műsora körüli bonyodalmak miatt.
Május 8. – Stuttgartban a magyarországi tőkebefektetések felgyorsítására biztatja Göncz Árpád a leggazdagabb német tartománynak számító Baden-Württemberg miniszterelnökét, Erwin Teufelt. – A külügyi tárca beszámolója szerint a magyar-szovjet alapszerződésről folytatott tárgyalásokon elsősorban a biztonságpolitikai kérdésekben térnek el az álláspontok, miután Moszkva ki akarja kötni, hogy Magyarország nem léphet be semmilyen, a Szovjetunióval szemben álló szervezetbe. – A Világkiállítási Fórum úgy véli, hogy pártpolitikai érdekek befolyásolják az Expo ügyét, és háttérbe szorulnak a szakmai, gazdasági szempontok. – Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, Fodor Gábor (Fidesz) azt javasolja, hogy a testület vizsgálja meg azokat a rasszista, antiszemita és cigányellenes megnyilvánulásokat, amelyek az utóbbi időben a sajtóban is felbukkantak. A koalíciós pártok tagjai elvetik az indítványt, mondván nem vetne jó fényt Magyarországra, ha a Parlament ezzel a témával foglalkozna, mintegy elismerve, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus reális veszélyt jelent. – A magyar és az amerikai vámszervezet közötti kölcsönös segítségnyújtásról írnak alá kormányközi megállapodást Budapesten.
Május 9. – A Fővárosi Közgyűlés nem támogatja a Bécs-Budapest Világkiállítás megrendezését sem 1995-ben, sem 1 évvel később, mert szerinte nincsenek meg az Expo pénzügyi feltételei. – Az MDF csak olyan pártközi egyeztető tárgyalásokat tart elfogadhatónak, amelyek nem csorbítják sem a Parlament, sem a kormány hatáskörét. – A Magyar Tudományos Akadémia a következetes reformokat és a valódi értékek megőrzését tűzi ki célul a radikális reformok helyett – közli Láng István főtitkár az Akadémia közgyűlésén. Éhségsztrájkba kezdenek a Váci Húsüzem dolgozói, hogy kikényszerítsék cégük önállóvá nyilvánítását. – A Legfelsőbb Bíróság rehabilitálja a Regnum Marianum elnevezésű római katolikus szervezet 1971-ben elítélt 6 tagját. – Egyetemisták tiltakoznak amiatt, hogy vissza akarják adni az egyháznak a Bibó István jogász szakkollégium Ménesi úti épületét és az Egyetemi Színpadot.
Május 10. – Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon biztosítja osztrák kollégáját, Alois Mockot, hogy a magyar kormány változatlanul a Bécs-Budapest Világkiállítás közös megvalósítását tervezi, jóllehet a budapesti önkormányzat ellenzi az Expót. – A Vállalkozók Országos Szövetségének az a véleménye, hogy a főváros jelenlegi vezetése alkalmatlan feladatainak ellátására, és a világkiállítást elutasító döntése ellentétes Budapest érdekeivel. – A honvédelmi miniszter bejelenti, hogy 1991 második felében megkezdik a katonai vezetés átalakítását, és az 1100 fős központi irányító apparátus létszámát mintegy felére csökkentik. – Az MTA rehabilitálja 1948-ban kizárt 5 tagját, és 7 új rendes tagot választ.
Május 11. – Antall József a kormánykoalíciót stabilnak és működőképesnek tartja. A kormányfő ezt a véleményét az MDF, az FKgP és a KDNP vezetőinek siófoki fórumán fejti ki. – Bukarestben aláírják a magyar-román „Nyitott égbolt” szerződést, amely Európában az első ilyen témájú megállapodás. A magyar küldöttség vezetőjét fogadja Ion Iliescu államfő, akinek a magyar külügyi államtitkár átadja Antall József levelét. Ebben a miniszterelnök javaslatot tesz a 2 ország közötti problémák mielőbbi rendezésére.
Május 13. – Izraelben tárgyal Antall József. A kormányfő hangsúlyozza, hogy Magyarország a jogi kereteken túl meg akarja teremteni a szociális és anyagi feltételeket is a kisebbségek törekvéseinek érvényre juttatásához. Jichak Samir miniszterelnök kijelenti: Izrael nagyra értékeli a magyar kormány határozott fellépését az antiszemitizmus ellen. – Az Alkotmánybírósághoz fordul a köztársasági elnök, hogy tisztázza a nemrég elfogadott kárpótlási törvény alkotmányosságát, miután nem alakult ki társadalmi egyetértés az ügyben. – Az Országgyűlés elfogadja a koncessziós törvényt, amely meghatározza azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyek végzésére hazai vagy külföldi vállalkozók koncessziós szerződést köthetnek. – Az MSZP „Van jobb út” címmel ismerteti válságkezelő programját, amelyben egyebek között az állami és a honvédelmi kiadások csökkentését szorgalmazza. – Induló kisvállalkozásokat akarnak támogatni azzal a német-magyar vegyes pénzalappal, amelyről Budapesten írnak alá kormányközi megállapodást.
Május 14. – Az Országgyűlés elfogadja a számviteli törvényt. – Az Alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánít jó néhány olyan rendeletet, amelyet a 40-es évek végén, az 50-es évek elején hoztak az államosításokról.
Május 15. – Az MDF országos elnöksége támogatja a kormányt abban a szándékában, hogy igent mondjon a világkiállítás megrendezésére. Budapest főpolgármestere és a kerületi polgármesterek tiltakoznak annak a törvénynek a megalkotása ellen, amely az egyes állami vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adását szabályozná. A képviselőket felszólítják, hogy ne támogassák a kormány központosító törekvéseit. – Az FKgP frakciója úgy dönt, hogy a miniszterelnöktől kér segítséget a mezőgazdaság egyre súlyosabb helyzetének javításához. – Az FKgP budapesti és megyei szervezeteinek többsége támogatja Torgyán József társelnökké választását. A főváros és 15 megye kisgazda képviselői nyilatkozatban kérik Torgyán Józsefet, hogy azonnal foglalja el hivatalát. – A Magyarországi Ökumenikus Tanács egyházai csak azokat az ingatlanokat és intézményeket igénylik vissza, amelyek feltétlenül szükségesek a hitéleti szolgálathoz, valamint az egyházi oktatás és szociális gondoskodás kiterjesztéséhez. – Megalakul az IBUSZ Bank Rt.
Május 16. – A kormány, megerősítve korábbi álláspontját úgy határoz, hogy támogatja a Bécs-Budapest Világkiállítás megrendezését 1995-ben, s 30 milliárd Ft-ot ad a költségvetésből az Expo feltételeinek megteremtésére. – A Fővárosi Közgyűlés ismételt szavazással újból elutasítja a világkiállítás megrendezését. A budapesti önkormányzat határozatot hoz arról is, hogy a köztársasági megbízott hivatalának és a fővárosi munkaügyi központnak 30 napon belül el kell hagynia a városházát. – Göncz Árpád államfő a Zsidó Világkongresszus meghívására az Egyesült Államokba utazik. – Az MSZMP elnöke, Thürmer Gyula úgy látja, hogy ha törvényerőre emelkedik az egyházi ingatlanok tulajdonát rendező javaslat, akkor a kormány valójában újra egyesíti az államot az egyházzal.
Május 17. – A kormány bejelenti, hogy soron kívüli ülésen ismét megtárgyalja a világkiállítás megrendezésének kérdését, miután a bécsi polgárok többsége népszavazáson elutasította Expót. – Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor nehezményezi, hogy a kormány korábbi ígérete ellenére a főváros elutasító döntése után is a világkiállítás megrendezése mellett foglalt állást, és e döntéséhez még a bécsi népszavazás eredményét sem várta meg. – A 6 parlamenti párt és a függetlenek képviselői az Alkotmánybíróság jog- és hatásköréről kezdenek megbeszélést. A tárgyalásokat az MDF frakcióvezetője, Kónya Imre kezdeményezte. – A Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarája elengedhetetlennek tartja az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. – Megalakul a Nemzeti Demokrata Szövetség. A Pozsgai Imre és Bíró Zoltán nevével fémjelzett mozgalom nemzeti centrum kialakítására törekszik a nemzeti érdekek és értékek következetes érvényesítését tartva szem előtt.
Május 18. – Antall József bejelenti, hogy a kormány a következő héten olyan határozattervetet terjeszt a Parlament elé, amely szerint Magyarország Bécs visszalépése ellenére egyedül is megrendezi a világkiállítást 1996-ban. A kabinet rendkívüli ülése után közlik azt is, hogy a Világkiállítások Nemzetközi Irodájától Budapest okt.-ig kapott újabb haladékot a végső döntés meghozatalára. – Az FKgP jún. végére rendkívüli nagyválasztmányt hív össze a személyi kérdések tisztázására. – Sárospatakon kétnapos tanácskozást kezdenek a szociáldemokrata beállítottságú pártok, hogy megpróbáljanak egységet teremteni a baloldal sorai között. A megbeszélésen elfogadott közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szociáldemokraták elhatárolják magukat minden szélsőséges csoporttól.
Május 19. – Göncz Árpád az amerikai Connecticut állam egyetemén felszólalva arra figyelmeztet, hogy az új demokráciák nagyon sebezhetőek, ezért nélkülözhetetlen a Nyugat erős támogatása. – Az SZDSZ továbbra is ellenzi a világkiállítás megrendezését, mert a vállalkozás gazdaságilag rendkívül kockázatosnak ígérkezik – közlik a párt frakcióülése után. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája kevesli azokat a szociális intézkedéseket, amelyeket a jún.-i energiaár-emelések ellentételezéseként jelentettek be.
Május 20. – Antall József egy francia lapnak adott nyilatkozatában kifejti, hogy a magyar-román csúcstalálkozó elengedhetetlen feltétele a kolozsvári magyar konzulátus megnyitása. Hozzáteszi, hogy Magyarország olyan kétoldalú szerződésekre törekszik a szomszéd államokkal, amelyek nem korlátozzák szuverenitását, és nem akadályozzák csatlakozását az európai szervezetekhez. – Az Országgyűlés 26 milliárd Ft-tal egészíti ki azt a költségvetési garanciát, amelyet 3 nagy jelentőségű ipari beruházásra szán (Iránban épülő timföldgyár, Teheránnak készülő Ikarus buszok, Suzuki-beruházás). Napirend előtt parázs vita alakul ki a kisgazda Torgyán József és a szabad demokrata Pető Iván között, miután Torgyán az ezeréves államiság meggyalázásával vádolja az Új Hölgyfutár című kiadványt, amit viszont a lap népszerűsítésének minősít Pető. – Félbeszakad a 6 párt tárgyalását előkészítő szakértői megbeszélés, mert az MDF visszalép attól az előző heti megállapodástól, hogy a majdani dokumentumot a pártelnökök írják alá. – Tokióban Antall József nevében Magyarországra szóló meghívást ad át a japán miniszterelnöknek Szabad György. Az Országgyűlés elnöke biztosítja Kaifu Tosikit arról, hogy Magyarország mindenképpen teljesíti adósságszolgálatát. – Budapesten a görög külügyminiszter, Antonisz Szamarasz megerősíti, hogy kormánya támogatja Magyarország közeledését az Európai Közösséghez. – A budapesti köztársasági megbízott hivatalának vezetője közli, hogy a fővárosi önkormányzati testületek által alkotott rendeletek többsége törvénysértő. – Az FKgP parlamenti frakciója levélben kér kormányzati intézkedéseket Antall Józsettől az alföldi sertés-túltermelési válság megoldására. – Leáll a termelés az ózdi Acélmű nagyolvasztójában, mert a német részvényesek mindaddig nem adnak pénzt alapanyagra, amíg a kormány nem dönt a privatizáció feltételeiről.
Május 21. – Párizsban a francia köztársasági elnökkel, François Mitterrand-nal tárgyal Antall József. A kormányfő kíséretében Kupa Mihály pénzügyminiszter részt vesz a közép-európai országok gazdasági problémáiról rendezett tanácskozáson. – Az Országgyűlés törvényt alkot arról, hogy megszünteti a kormány törvényességi felügyeletét egyes társadalmi szervezetek, így pl. a Gazdasági Kamara és az Országos Szövetkezeti Érdekképviseletek felett. – A kormány különbizottság felállításáról határoz annak érdekében, hogy mielőbb az Országgyűlés elé kerüljön a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat. – Az MDF elnöksége úgy látja, hogy a 6 párt szakértői megbeszélésein részt vevő MDF-küldöttség a párt korábbi állásfoglalásával ellentétes nyilatkozatot tett, amikor beleegyezett abba, hogy a későbbi megállapodásokat a pártelnökök írják alá, nem pedig a kijelölt tárgyalóküldöttség vezetője. – Fegyelmi büntetésben részesítik a Pécsi Orvostudományi Egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájának több orvosát, akik részt vettek a lombikbébiprogramban, mert számos szabálytalanságot és etikai vétséget követtek el.
Május 22. – Göncz Árpád New Yorkban találkozik az amerikai zsidó szervezetek vezetőivel, akiket biztosít arról, hogy Magyarországon tiltják a rasszizmus minden formáját. – Moszkvában tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter az orosz parlament első elnökhelyettesével, Ruszlan Hazbullatovval. – A Legfelsőbb Bíróság úgy foglal állást, hogy a lakitelki polgármester jogszerűen mondott fel a korábbi helyi tanács valamennyi dolgozójának. – Több szakszervezet országos figyelmeztető sztrájkot helyez kilátásba, ha a kormány az energiaár-emelés júniusi bevezetése előtt nem kezd érdekegyeztető tárgyalást a kérdésről.
Május 23. – Washingtonban George Bush amerikai elnök megígéri Göncz Árpád államfőnek, hogy az Egyesült Államok a jövőben is segíti a magyar fejlődést. – Moszkvában Jeszenszky Géza és Alekszandr Besszmertnih úgy értékeli a külügyminiszteri találkozót, hogy azzal új fejezet kezdődött a magyar-szovjet kapcsolatok történetében. – A Fővárosi Közgyűlés heves vita után feloszlatja világkiállítási különbizottságát. A képviselő-testület egyúttal megszünteti az Expo számára elkülönített területek kiemelt építési övezet jellegét, de azok hasznosításáról továbbra is csak a főváros dönthet. – Az MDF fővárosi önkormányzati frakciója szerint Budapest városvezetése kizárólagos hatalomgyakorlásra törekszik. – Literenként 2 Ft-tal csökkentik a háztartási tüzelőolaj árát.
Május 24. – Antall József közli, hogy nem tervezi a kormány átalakítását, és a kabineten belül nem lát olyan szélsőséges politikai erőt, amelyet meg kellene fékeznie. A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatón sikeresnek minősíti a kormány működésének első évét. – Jeszenszky Géza a Vatikánban találkozik II. János Pál pápával. A külügyminiszter ezt követően San Marinóban megállapodást ír alá a 2 ország diplomáciai kapcsolatának nagyköveti szintre emeléséről. – A külgazdasági minisztérium üdvözli a COCOM-bizottságnak azt a döntését, amellyel ismét bővítették a Magyarországra behozható nyugati termékek körét. – A budapesti önkormányzat vezetése nyílt levélben kéri az Országgyűléstől, hogy a képviselők kétharmados többséggel alkossanak törvényt a egyházi ingatlanok visszaadásáról, mert a jogszabály jelenlegi tervezete sérti az önkormányzat érdekeit.
Május 25. – Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Észak-atlanti Közgyűlés rotterdami ülésszakán azt javasolja, hogy tegyék lehetővé több kelet-közép-európai ország, köztük Magyarország, szorosabb együttműködését a nyugati védelmi szervezettel. – Ügyészi vizsgálat folyik néhány volt párt- és állami vezető ellen, mert azzal gyanúsítják őket, hogy felelősek a hírhedt nemzetközi terrorista, Carlos és csoportja korábbi magyarországi tartózkodásának engedélyezéséért. – Országos Munkavállalói Érdekképviseleti Szövetség alakul a szakszervezeti kerekasztal elnökeinek és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának részvételével.
Május 26. – Antall József vezetésével kormányküldöttség tárgyal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén a helyi vezetőkkel. Megállapodnak abban, hogy a kormány rövid és hosszú távú programot is kidolgoz a válsággal leginkább sújtott régió megsegítésére. – Jeszenszky Géza külügyminiszter úgy nyilatkozik, hogy Magyarország azt szeretné, ha Jugoszlávia egységes és demokratikus állam maradna, és a válság politikai megoldásakor figyelembe vennék minden nemzetiség érdekeit.
Május 27. – Budapest vendége a svéd királyi pár, Károly XVI. Gusztáv és felesége. – Brüsszelben újabb tárgyalási forduló kezdődik Magyarország társult tagságáról az Európai Közösségben. – Elkészül a kormány privatizációs stratégiájának tervezete, amely szerint 1994-re az állam tulajdoni arányát 50% alá kell csökkenteni, a külföldi tulajdon részarányát pedig 25%-ra kell növelni.
Május 28. – Kupa Mihály pénzügyminiszter egy svájci nemzetközi konferencián kifejti: ellenzi, hogy Magyarország adósságelengedést kérjen, ám ennek fejében méltányos elbánást vár a hitelezőktől. – A magyar külgazdasági minisztérium illetékese a magyar-szovjet gazdasági napok budapesti megnyitóján elképzelhetőnek tartja, hogy a kétoldalú kereskedelemben átmenetileg visszatérnek a közvetlen árucserére. – Az Országgyűlés törvényt alkot a helyi önkormányzatok és szervezeteik feladat- és hatásköréről. Eszerint az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell egyebek között az óvodai, az alapfokú iskolai ellátásról, a közművelődési szolgáltatásokról, és meg kell oldaniuk a szociális, a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint az egészségügyi ellátási feladatokat. – Megalakul a Magyar-Svéd Kereskedelemfejlesztési Társaság, amelynek alapító okirata aláírásakor jelen van Károly XVI. Gusztáv svéd király. – Az MDF frakciója olyan tárcaközi bizottság létrehozására kéri a kormányt, amely meghatározná az egyházak működéséhez szükséges feltételeket. – A Magyar Tudományos Akadémia meghatározónak tartja szerepvállalását a határokon kívül élő magyarság tudományos életében – hangsúlyozza az elnökségi ülésen a főtitkár.
Május 29. – Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a kárpótlási törvény 3 paragrafusát. Kifogásolja, hogy a jogszabály az alaptörvénnyel ellenkező módon tesz különbséget a föld és az egyéb tulajdonok között; a kárpótlási jegyek felhasználásával elérhető kártalanítás az elvett vagyontárgyak mai értékét meg sem közelíti; az 1949. jún. 8-i dátum előtt is voltak államosítások. – Az Országgyűlés törvényt alkot arról, hogy 6 milliárd Ft központi támogatást adnak a helyi önkormányzatok céltámogatására. – A Belügyminisztérium azt tervezi, hogy a terjedő bűnözés miatt a jövőben 8–10 ezer fővel növelik a rendőrség létszámát. – A magyarországi egyházak és a pedagógusok szakszervezete megállapodik abban, hogy a volt egyházi oktatási intézményeket fokozatosan adják vissza, és az egyházak türelmet tanúsítanak az eljárás során. – A magyar és a bolgár védelmi minisztérium együttműködéséről ír alá megállapodást Szófiában a 2 tárca vezetője. – Hazaérkezik Szaúd-Arábiából a magyar egészségügyi alakulat. – Sámsondi Kiss György kormánybiztos tervpályázatot ír ki a nagymarosi terület helyreállítására.
Május 30. – A kormány sajnálattal veszi tudomásul, hogy az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott a kárpótlási törvényről, amellyel lelassítja a tulajdonrendezés és a privatizáció folyamatát. – Az FKgP eredeti álláspontjának, vagyis a teljes reprivatizáció elvének győzelmeként értékeli az Alkotmánybíróság döntését. – Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök és Leonyid Kravcsuk ukrán államfő egyetért abban, hogy szükség van a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. – A 6 parlamenti párt szakértői megállapodnak tervezett tanácskozásuk fő témáiban. Eszerint a pártküldöttségek megvitatják a gazdaság és a társadalom átalakítását, a demokratikus intézményrendszer kiépítését és az ország külföldi megítélését. – A kormány elfogadja azt a rendeletet, amely szabályozza az 1938 és 1945 között deportáltak, internáltak vagy munkaszolgálatosok nyugdíjának, ill. szociális ellátásának kiegészítését. – Pozsonyban Jan Čarnogursky szlovák miniszterelnökkel tárgyal a bős-nagymarosi vízlépcső sorsáról a prágai magyar nagykövet, Varga György, de az álláspontok nem közelednek egymáshoz. – Az önkormányzat biztost nevez ki a Győri Balett élére, miután Markó Iván igazgató nem látja el teendőit.
Május 31. – Antall József zárt ajtók mögött tanácskozik az FKgP 11 elnökségi tagjával arról, hogyan befolyásolja az Alkotmánybíróság döntése a kárpótlási törvény ügyét. A miniszterelnök a tanácskozáson lezárt borítékban átadja a kisgazda vezetőknek a feddhetetlenségükről saját kérésükre folytatott vizsgálat eredményét. – Az SZDSZ pártközi politikai egyeztető tárgyalásokat tart szükségesnek a kárpótlási törvényről, mert szerinte az Alkotmánybíróság döntése alapján nem lehet szövegbetoldásokkal kiigazítani a jogszabályt. – Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk ukrán államfő nyilatkozatot ír alá Budapesten a kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés alapelveiről, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról, az emberi jogi együttműködés kérdéseiről, valamint konzuli egyezményt kötnek. – Az Érdekegyeztető Tanács résztvevői különbizottság felállításáról állapodnak meg annak kivizsgálása céljából, hogy miként lehet ellensúlyozni a jún.-ra bejelentett energiaár-emeléseket. Antall József a megbeszélésen arra figyelmeztet, hogy bár valódi érdekegyeztetésre szükség van a demokráciában, de a kormányra gyakorolható nyomásnak korlátai vannak. – Antall József a Történelmi Igazságtétel Bizottsága közgyűlésén megígéri, hogy kormánya még 1991 őszén a Parlament elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amely kárpótolja az 1956-os forradalom szervezése és támogatása miatt elítélteket. – Budapesten kezd tárgyalásokat az albán külügyminiszter, Muhamet Kapllani.
Június 3. – Az Országgyűlés határozatot fogad el arról, hogy Magyarország 1996-ban egyedül is megrendezi a világkiállítást. – Az Alkotmánybíróság nem tartja alkotmányellenesnek a lakáshitel-kamatok felemelését. – Budapesten Antall József kormányfő és a német külügyminiszter megállapodik abban, hogy a 2 ország alapszerződésben rögzíti a kapcsolatok fő irányát. Hans-Dietrich Genscher látogatása alatt megalakul a Magyar-Német Fórum, amelynek célja, hogy kiemelkedő személyiségek bevonásával elősegítse a 2 ország együttműködését. – A külügyi szóvivő bejelenti: Magyarország kész arra, hogy Romániával együtt megvizsgálja, miként lehetne közös állásfoglalást kidolgozni a nemzeti kisebbségek ügyében. – A privatizáció alapelveiről, átfogó szociális csomagtervről és az érdekegyeztetés rendszerének kiépítéséről tárgyal a kormány és az MSZOSZ. A Szövetség eredménytelennek tartja a megbeszélést. – Marinovich Endrét nevezik ki a miniszterelnök kabinetfőnökének.
Június 4. – Párizsban aláírják az együttműködési megállapodást Magyarország és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD között. – Budapesten tárgyal Dan Quayle amerikai alelnök, aki úgy véli: elsősorban a tulajdon kérdését kell megnyugtatóan rendezni ahhoz, hogy az amerikai beruházók fokozottabban érdeklődjenek a magyarországi befektetések iránt. – Az Országgyűlés elfogadja az önkormányzatok céltámogatásáról szóló törvényt: a költségvetés több mint 2,5 milliárd Ft-tal támogatja azokat az önkormányzatokat, amelyek önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe. – Az FKgP azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy minden parlamenti képviselőre terjesszék ki a feddhetetlenségi vizsgálatot. – Lemond tisztségéről az FKgP főtitkára, Oláh Sándor kijelenti, hogy csak erkölcsileg és politikailag feddhetetlen emberekkel képes együttműködni. Kiderül ugyanis, hogy a pártelnökség tagjairól készült feddhetetlenségi vizsgálat eredményét az egyik érintett nem hajlandó nyilvánosságra hozni.
Június 5. – A Deutsche Bank újabb 1 évre meghosszabbítja a Magyarország számára 1990-ben nyújtott 500 millió DEM készenléti hitelt. – Párizsban a Világkiállítások Nemzetközi Irodájának közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy Budapest egyedül rendezhessen Expót 1996-ban, ha okt.-ig megfelelő elképzeléseket terjeszt elő. – Budapest vezetői arra figyelmeztetik a kormányt, hogy a várost összeomlás fenyegeti, ha nem kap több támogatást. – Az SZDSZ kezdeményezésére tartott pártközi fórumon a résztvevők egyetértenek abban, hogy lehetőleg még 1991 végéig meg kell tartani a munkahelyeken az üzemi tanácsi választásokat. – A legutóbbi áremelések további ellentételezését javasolja a kormánynak az MSZOSZ. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája felelőtlen magánakciónak tartja, hogy az MSZOSZ sztrájkot tervez az energiaár-emelések miatt. – Az MSZP azt javasolja, hogy az egyházak első lépésben csak a jelentős történelmi múlttal rendelkező egykori intézményeiket kapják vissza.
Június 6. – A kormány megbízza a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kormánybiztosát, hogy intézkedjen a beruházás lezárása érdekében. – Az Országgyűlés küldöttsége moszkvai tárgyalásain megerősíti, hogy Magyarország nem akar belépni a NATO-ba, és nem tesz semmi olyat, ami veszélyeztetné a Szovjetunió biztonságát. – A 6 parlamenti párt szakértői azt javasolják, hogy a vezető politikusok már a következő héten üljenek tárgyalóasztalhoz, mert még több kérdésben nem sikerült egyetértésre jutniuk. – Az MSZOSZ megerősíti, hogy sztrájkot szervez, ha a kormány másnapig nem válaszol az energiaár-emelések ellentételezésére tett javaslataira. – Torgyán József bejelenti, hogy a kisgazdapárti vezetőkről készített feddhetetlenségi vizsgálat róla állapította meg, hogy korábban a titkosszolgálat ügynöke volt. A pártelnök cáfolja az állítást. – Megalakul a Magyar Ellenállási Szövetség Zimányi Tibor elnökletével.
Június 7. – Az MSZOSZ jún. 13-ára kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdet, mert a kormány nem tett eleget követeléseinek. A szakszervezeti szövetség egyúttal egyeztető eljárást kezdeményez az energiaár-emelések ellentételezéséről. A kormány közli: csak a költségvetési törvényben megszabott határokon belül képes szociális intézkedésekre.
Június 8. – Az SZDSZ arra figyelmeztet, hogy az általános sztrájk meghirdetése csak végső eszköz lehet az ország súlyos gazdasági helyzetében. – Az SZDSZ tiltakozik az ügynöklisták politikai célú, önkényes felhasználása ellen és megengedhetetlennek tartja, hogy bárki, akár a kormányfő is, törvényi szabályozás nélkül vizsgálja a volt titkosszolgálat iratait. – Megkezdődik a magyar evangélikus egyház alkotmányozó és törvényhozó zsinata.
Június 9. – A bártfai nemzetközi konferencia keretében találkozik a magyar és a román külügyminiszter. Adrian Nastase közli Jeszenszky Gézával, hogy a bukaresti vezetés tanulmányozni szeretné a Magyarországon készülő kisebbségi törvény tervezetét, mert Romániában is szükségesnek tartanak egy ilyen jogszabályt.
Június 10. – Jeszenszky Géza külügyminiszter Finnországban kezd tárgyalásokat. – Kádár Béla külgazdasági miniszter meghívja szovjet kollégáját, Konsztantyin Katusevet Budapestre, hogy megtárgyalják a csapatkivonások pénzügyi elszámolását és a kétoldalú kereskedelem fizetési gondjait. – Az MSZP a kormányt teszi felelőssé azért a helyzetért, amely a figyelmeztető sztrájk meghirdetéséhez vezetett. – A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség csatlakozik a sztrájkfelhíváshoz.
Június 11. – Antall József kormányfő és Kaya Erdem török elnök budapesti tárgyalásaikon egyetértenek abban, hogy mindkét ország érdekelt a gazdasági együttműködés kiszélesítésében. – Budapestre érkezik Hájim Herzog izraeli államfő. – Az Országgyűlés politikai vitanapot rendez a gyermekek és a fiatalok helyzetéről, és önálló parlamenti bizottság felállítását sürgeti az ifjúság érdekeinek védelmére. – Nyomozást indítanak Zwack Péter volt washingtoni nagykövet lakástüzének ügyében, mert a vizsgálatok szerint gyújtogatás történt.
Június 12. – Az MSZOSZ visszavonja a másnapi figyelmeztető sztrájkra szóló felhívását, miután a kormánnyal megegyezés születik a szakszervezeti követelésekről. A kormány 5 milliárd Ft-ot tekint tárgyalási alapnak az Érdekegyeztető Tanácsban az energiaár-emelések ellentételezésére. – Az Országgyűlés elfogadja a fővárosi és a kerületi önkormányzatok működéséről szóló törvényt. – Budapesten a magyar-izraeli államfői megbeszélésen Göncz Árpád kijelenti: minden feltétel adott ahhoz, hogy a 2 ország a jövőben eredményes együttműködést folytasson. A belügyminiszter államtitoknak minősíti a volt titkosszolgálat adattárát és az ügynökökre vonatkozó nyilvántartásokat. – Győrött egy fegyveres férfi megtámadja a Vízmű és Fürdővállalat pénzszállító kocsiját; 2 rendőr súlyosan megsérül. – Nagy mennyiségű heroint foglalnak le a vámőrök Ferihegyen egy nigériai férfinál.
Június 13. – Antall József fogadja a kivonuló Déli Hadseregcsoport parancsnokát, Viktor Silovot. A kormányfő kijelenti: meggyőződése, hogy Magyarország és a Szovjetunió a csapatkivonás után is jószomszédi és baráti kapcsolatban él majd egymás mellett. – Varsóban a magyar és a lengyel külügyminiszter aláírja a vízummentes utasforgalomról szóló új egyezményt.
Június 14. – Az Érdekegyeztető Tanácsban egyelőre csak abban tudnak megállapodni, hogy az energiaár-emelést a családi pótléknál és a nyugdíjaknál ellentételezik, de a pontos mértékben nem sikerül megegyezniük. – Antall József tájékoztatja az FKgP megyei vezetőit a kormány kárpótlási elképzeléseiről. – Magyarország és Cseh-Szlovákia megállapodik abban, hogy egyeztetett területfejlesztési és -rendezési tervet készítenek a közös Duna-szakaszra. – Országos demonstrációt tartanak az önkormányzatok, amelyek 10 pontos követelésükben tiltakoznak amiatt, hogy a kormány vagyonuk erőteljes szűkítésére törekszik.
Június 15. – Egyeztető tárgyalást tart a kárpótlásról az MDF és az FKgP. A kiszivárgott hírek szerint megegyezés születik a törvénytervezetről. Torgyán József azonban elfogadhatatlannak tartja pártja elnökségének hozzájárulását ahhoz, hogy a volt gazdák licitáljanak jogtalanul elvett földjükre. – A szovjet külgazdasági miniszter budapesti tárgyalásain nem sikerül megállapodást kötni a szovjet csapatkivonással kapcsolatos elszámolásról és a szovjet adósságtörlesztésről. – Kupa Mihály pénzügyminiszter ellenzi az energiaár-emelések tervezettnél nagyobb mértékű ellentételezését, mert az növelheti az inflációt.
Június 16. – Éjfél előtt néhány perccel elhagyja Magyarországot az utolsó szovjet katonai szerelvény. – A Rákoskeresztúri új köztemetőben Göncz Árpád részvételével megemlékezést tartanak Nagy Imre és mártírtársai sírjánál. – A rektori konferencián elhangzik, hogy a felsőoktatási intézmények működésképtelenné válhatnak, ha a költségvetés nem adja meg a tanévkezdéshez szükséges pénzt. – A Szerb Demokratikus Szövetség közgyűlésén úgy döntenek, hogy a magyarországi szerbek az 1948 előtti állapotnak megfelelően szeretnék visszakapni iskoláikat és egyházi ingatlanjaikat.
Június 17. – Madridban Antall József és Felipe González kormányfő megállapodik abban, hogy kétoldalú együttműködési keretszerződést készítenek elő a magyar és a spanyol szakértők. – Az Országgyűlésben Kupa Mihály beszámol az 1991. évi költségvetés alakulásáról. Megállapítja, hogy a bevételek egyelőre nem úgy alakulnak, mint ahogyan azt tervezték, de a gazdasági folyamatok határozott kézben tartásával még kordában lehet tartani a kiadásokat. – Az MDF egyik képviselője, Szabó Lukács a parlamentben elmondja, hogy a rendőrök megbilincselték, amikor inkognitóban a debreceni szociális otthon ápoltjainak körülményeiről tájékozódott lakossági bejelentés alapján. – A Farkasréti temetőben újratemetik Jászi Oszkár hamvait, amelyeket nemrég hoztak haza az Egyesült Államokból.
Június 18. – A gazdasági kabinet úgy dönt, hogy az állam segít a kereskedelmi bankok kétes hitelállományának rendezésében. A testület elfogadja a munkavállalói részvényprogramról szóló elképzelést is. – Elkészül a kormány energiapolitikai koncepciója, amely az egyik legfontosabb alapelvnek tartja, hogy a jövőben több forrásból fedezzék a hazai szükségletet, és növeljék az energiafelhasználás hatékonyságát. – Az Országgyűlés elfogadja az ügyvédségről szóló törvényt. – Találkozót tartanak a Magyar Honvédség és a hazai egyházak képviselői.
Június 19. – Viktor Silov altábornagy személyében az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot. A Déli Hadseregcsoport parancsnoka azt állítja, hogy a magyar fél nem tett eleget a megállapodásnak: megakadályozta, hogy a csapatkivonás végéig tisztázzák az elszámolási kérdéseket. – Jeszenszky Géza az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet berlini tanácskozásán kifejti: a kelet-európai országoknak feltétlenül szükségük van külső segítségre a reformok megvalósításához. – Antall József kormányfő, Boross Péter belügyminiszter és Gálszécsy András tárca nélküli miniszter zárt ülésen tájékoztatja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát arról, hogy milyen nyilvántartás alapján vizsgálták a kisgazdapárti vezetők múltját.
Június 20. – Csaknem 100 milliárd Ft-ra becsüli a magyar kormány a szovjet csapatok által okozott károk értékét, ezen belül mintegy 66,5 milliárd Ft a környezeti és természeti kár. – Megállapodást írnak alá arról, hogy a Szovjetunió 14,5 Mrd köbméter földgázzal fizet a jamburgi gázvezeték építésében vállalt magyar részvételért.
Június 21. – Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány beleegyezik abba, hogy – a munkavállalók javaslatának megfelelően – 5 milliárd Ft-ot fordítson a költségvetés az energiaárak ellentételezésére a nyugdíjasok és a gyermekes családok esetében. – A kormány döntése alapján ismét jár a dolgozóknak az évi egyszeri félárú belföldi vasúti kedvezmény. – A Honvédelmi Minisztérium szóvivője közli, hogy továbbra sem közelednek az álláspontok a szovjet csapatkivonás pénzügyi elszámolásáról. A szovjet fél csak olyan zárójegyzőkönyvet hajlandó aláírni, amelyben nem szerepelnek a még vitatott kérdések. – A szovjet védelmi miniszter levélben köszöni meg a magyar honvédelmi vezetésnek és az egész magyar népnek azt a fegyelmezettséget és emberséget, amellyel segítették a csapatkivonást. – Magyar-francia katonai együttműködési megállapodást ír alá Budapesten a 2 ország vezérkari főnöke. – Budapesten megkezdődik a magyar reformátusok második világtalálkozója. – A Fidesz parlamenti frakciója megerősíti vezetői tisztségében Orbán Viktort.
Június 23. – A szovjet csapatkivonás pénzügyi elszámolásáról folyó tárgyalásokon szovjet részről megerősítik, hogy a 60 milliárdos magyar követetéssel szemben csak 2 milliárd Ft-nyi környezeti kár megtérítésére hajlandók.
Június 24. – Helmut Kohl német kancellár telefonon arról biztosítja Antall József kormányfőt, hogy a kelet-közép-európai országok támogatása mindenképpen témája lesz a 7 vezető ország londoni csúcstalálkozójának. – Budapesten a magyar és a szovjet kormánymeghatalmazott megállapodik abban, hogy a szovjet csapatkivonást lezáró jegyzőkönyvben rögzítik: a vagyonjogi és kártérítési kérdéseket még nem rendezték véglegesen. A dokumentum nem tartalmazza a kölcsönös kárigények összegét. – Debrecenben megalakul a Magyar Reformátusok Világszövetsége.
Június 25. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának kivonulása után 6 országos szakszervezeti tömörülés megállapodik abban, hogy a volt SZOT-vagyont a taglétszám alapján osztják fel. – Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel megegyezőnek minősíti az 1990. okt.-i taxisblokád után hozott közkegyelmi törvényt. – Moszkvában a szovjet és a magyar belügyminiszter megállapodást ír alá a 2 tárca és a 2 ország rendőrsége közötti együttműködésről a szervezett bűnözéssel szemben.
Június 28. – Az Országgyűlés elfogadja a módosított kárpótlási törvényt. A parlament törvényt alkot a közigazgatási bíráskodásról is.
Június 27. – A Külügyminisztérium nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a jugoszláviai helyzet alakulása miatt. Hangsúlyozza: Magyarország érdekelt abban, hogy Jugoszlávia jövőjéről békésen, tárgyalások útján olyan megállapodás szülessék, amely a népek önrendelkezési jogán alapul, és szavatolja az általánosan elfogadott európai normák alkalmazását. – Antall József a 7 vezető ipari ország Budapesten akkreditált nagyköveteinek kifejti: a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a hetek londoni csúcstalálkozóján együtt és egyenjogúan kezeljék a Szovjetunió és a kelet-közép-európai térség problémáit. – A kormány a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt bízza meg a Starthitel garanciaalapjának kezelésével. – A Fővárosi Közgyűlés úgy rendelkezik, hogy júl. közepétől a kerületi önkormányzatok a piaci értékhez közelítő áron adhatják el bérlakásaikat. – Az MDF országos elnöksége Für Lajost a párt egyik alelnökévé választja.
Június 28. – Jeszenszky Géza fogadja a horvát külügyminisztert, aki kéri, hogy Magyarország ismerje el Horvátország függetlenségét. – Jeszenszky Géza a Románia budapesti nagykövetének átadott levélben készségét fejezi ki a magyar-román tárgyalások folytatására bármilyen témában. – Csődöt jelent a Videoton, miután a céget egészében nem lehet eladni hatalmas adósságállománya miatt.
Június 29. – Antall József telefonon ismerteti a magyar kormány álláspontját a jugoszláv szövetségi miniszterelnökkel, Ante Markoviccsal. – Az MDF országos elnöksége kiemelten fontosnak tartja, hogy tiszteletben tartsák a Jugoszláviában élő félmilliós magyar kisebbség jogait. – Torgyán Józsefet választják az FKgP elnökévé. Az országos nagyválasztmány üléséről előzőleg kivonul a párt parlamenti csoportjának több tagja, köztük az addigi pártelnök, Nagy Ferenc József, aki kijelenti, hogy semmiféle közösséget nem tud vállalni Torgyánnal.
Június 30. – A kormány nyilatkozatban fejezi ki kívánságát, hogy az ország felszabadultan, és ugyanakkor méltóságteljesen ünnepelje a szovjet csapatok távozásával 47 év után visszanyert függetlenségét. – Antall József levélben ismerteti Magyarország álláspontját a jugoszláv helyzetről az Európai Közösség soros elnökével, valamint az amerikai és a szovjet elnökkel. – Budapestre érkezik Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter.
Július 1. – Az FKgP parlamenti frakciója nyilatkozatot fogad el arról, hogy olyan politikát akar folytatni, amely mentes mind a szélsőjobb, mind a baloldali demagóg megnyilvánulásoktól. A párt örökös tiszteletbeli elnöke, Pártay Tivadar kalandorpolitikusnak nevezi a hét végén pártelnökké választott Torgyán Józsefet, és elhatárolja magát tőle. – Két új határátkelőhelyet nyitnak meg az osztrák-magyar határon. – Literenként 4 Ft-tal csökken a benzin ára, miután életbe lép a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
Július 2. – Antall József Bécsben, a helsinki folyamatban részt vevő országok parlamenti képviselőinek tanácskozásán kijelenti: a magyar kormány szerint tűrhetetlen, hogy Európában tankokkal állják el a népek törekvéseit. Hangsúlyozza, hogy a jugoszláviai konfliktust csak tárgyalásokon lehet megoldani. – Az MSZP cáfolja a hírt, mely szerint a 6 parlamenti párt megállapodott, hogy az Országgyűlés döntsön a szakszervezeti vagyon sorsáról. – Több évtizedes emigráció után Magyarországra érkezik Varga Béla, az 1946-47-es Nemzetgyűlés elnöke. – Emberrablókat keres a szegedi rendőrség. A tettesek félmillió márka váltságdíjat követelnek a 18 éves Farkas Helgáért.
Július 3. – Budapesten a Külügyminisztériumba kéretik a jugoszláv nagykövetet. Szokai Imre helyettes államtitkár sürgeti, hogy a belgrádi kormány mielőbb adjon pontos tájékoztatást a jugoszláviai helyzet alakulásáról. – A kormány Kádár Béla külgazdasági minisztert bízza meg a szovjet csapatkivonással összefüggő pénzügyi-gazdasági tárgyalások irányításával.
Július 4. – Göncz Árpád köztársasági elnök aláírja a kárpótlási törvényt. – A Nemzetközi Valutaalap szakértői budapesti megbeszéléseik alapján kedvezőnek tartják a magyar gazdaság első félévi teljesítményét. – Az MSZOSZ szerint a szakszervezeti vagyon felosztásáról szóló törvény megalkotása azoknak áll érdekében, akiknek kényelmetlen, ha erős szakszervezetek vannak Magyarországon. – Torgyán József, az FKgP elnöke magánvádas eljárást kezdeményez Oláh Sándor és Ómolnár Miklós kisgazda képviselők ellen.
Július 5. – Washingtonban Kupa Mihály pénzügyminiszter megállapodást ír alá arról, hogy a Világbank újabb 250 millió USD hitelt ad Magyarországnak a gazdasági szerkezetátalakítás gyorsítására. – A Honvédelmi Minisztériumba kéretik Jugoszlávia budapesti nagykövetségének katonai attaséját, mert a magyar vezetést nyugtalanítják a jugoszláv néphadsereg irányíthatóságáról érkező hírek. – A miniszterelnök a Magyar Rádió alelnökeinek jelöli Király Editet, Sediánszky Jánost és Rózsa T. Endrét, a Televízió alelnökeinek pedig Bányai Gábort, Chrudinák Alajost és Peták Istvánt. – Több dolgozói érdekvédelmi szervezet, köztük az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakszervezetek belső működéséről az Országgyűlés alkosson törvényt.
Július 6. – Budapesten tárgyal Francesco Cossiga olasz államfő. A megbeszéléseken Antall József kifejti: Magyarország a szuverén köztársaságok konföderációját tartja elfogadható megoldásnak a jugoszláv válságra. – Magyar-olasz-osztrák külügyminiszteri találkozót tartanak Budapesten, hogy egyeztessék a 3 ország álláspontját a jugoszláviai konfliktussal kapcsolatban.
Július 8. – Antall József kabinetfőnöke cáfolja, hogy a miniszterelnök fenyegető kijelentést tett Jugoszláviával kapcsolatban, amikor a hét végén az olasz államfővel tárgyalt. Marinovich Endre felhívja a figyelmet arra, hogy mind a trianoni, mind a párizsi békeszerződés Jugoszláviával, tehát nem Szerbiával jelöli ki Magyarország déli határait. Ebből következik – hangoztatja a kabinetfőnök –, hogy a 2 világháborút lezáró békeszerződések a Vajdaság területét nem tekintik magától értetődően Szerbia részének. – Az Országgyűlés kulturális bizottsága támogatja a Rádió, ill. a Televízió alelnökjelöltjeinek kinevezését. A testület határozata csak a kormánypárti képviselők véleményét tükrözi, mert az ellenzék, nem értve egyet az alelnökök jelölésével, a tanácskozás elején kivonul az ülésről. – A Televízió elnöke, Hankiss Elemér feleslegesnek tartja alelnökök kinevezését. – Bukarestben román-magyar kulturális egyezményt írnak alá.
Július 9. – Jeszenszky Géza külügyminiszter sajtóértekezletén megerősíti, hogy Magyarországnak nincsenek területi igényei Jugoszláviával szemben és a határokat sem akarja újratárgyalni a szomszédos országgal. – A jugoszláv külügyminisztérium illetékese megígéri Magyarország belgrádi nagykövetének, hogy kivizsgálja azokat a híreket, amelyek a főként magyarok lakta horvátországi Kórógy község körülzárásáról és esetleges megtámadásáról szólnak. – Az Országgyűlés elfogadja azt a törvényt, amely visszaállítja az Érdemrend és Érdemkereszt kitüntetéseket. – Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének főigazgatója budapesti tárgyalásain úgy nyilatkozik, hogy szakszervezeti megegyezés híján valóban a parlamentnek kell döntenie a vagyonmegosztásról. – A Rádiós Kamara állásfoglalásában kijelenti, hogy az intézmény alelnökeinek kijelölésében a kormányfőt nem szakmai szempontok, hanem kizárólag politikai megfontolások vezették. A Rádió és a Televízió alelnökeinek kinevezésével a MÚOSZ elnöksége sem ért egyet. – A Szegedi Katonai Ügyészség gyorsított eljárást kezdeményez a hódmezővásárhelyi lövészdandár 2 parancsnoka ellen, mert sorkatonákat vertek meg kiképzés közben.
Július 10. – Az Országgyűlés elfogadja a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló törvényt. E szerint az egyházak visszakapják az 1948. jan. 1-je után kártalanítás nélkül államosított ingatlanjaikat, kivéve a termőföldeket, a gazdasági létesítményeket és olyan vagyontárgyakat, amelyek jövedelemszerzésre szolgáltak. A képviselők elvetik azt az indítványt, hogy ne kerülhessen vissza az egyház tulajdonába olyan általános iskola, amelyik az adott településen az egyetlen alsófokú oktatási intézmény. Az SZDSZ bejelenti, hogy a jogszabály törvényességi felülvizsgálatát fogja kérni, mert alkotmányossági kifogásai vannak. – Az MSZOSZ elnöke, Nagy Sándor a kormányfőhöz intézett levelében úgy vélekedik, hogy a kormány kizárólag politikai szempontok alapján ítéli meg a szakszervezetekről szóló törvénytervezeteket. A kormány állásfoglalásában tévesnek ítéli azt a megközelítést, hogy a szakszervezeti vagyonról folyó parlamenti vita bármely érdekvédelmi tömörülés lehetetlenné tételét vagy a szakszervezeti vagyon államosítását célozza. – A mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről dönt a kormány. – Az Alkotmánybíróság nem tartja az alaptörvénnyel ellenkezőnek a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kormányrendeletet.
Július 11. – A német kancellár kész arra, hogy képviselje Magyarország érdekeit a 7 legfejlettebb ipari ország londoni csúcsértekezletén – közli Antall József, miután hazaérkezik bonni villámlátogatásáról. – A magyar kormány teljes mértékben egyetért a Jugoszláviába történő fegyverszállítás tilalmával – mondja Jeszenszky Géza, amikor átveszi az Európai Közösség felhívását a jugoszláviai fegyverembargóra. – A kormány a tárgyalások folytatását javasolja a szovjet csapatkivonás pénzügyi kérdéseiről. – A kormányszóvivő közli, hogy Magyarország hajlandó saját költségén gázturbinás energiahálózatot létrehozni Szlovákiában, ha Pozsony lemond a bősi vízerőmű teljes megépítéséről. – Éhségsztrájkot kezd a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség elnöke, tiltakozásul a szakszervezeti törvények ellen.
Július 12. – Antall József nem ért egyet azzal, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök nem nevezte ki a Rádió és a Televízió alelnökeit. A kormányfő szerint a 2 intézmény működtetése a kormány felelőssége, és nem függ semmilyen pártközi egyeztetéstől. – Az Országgyűlés elfogadja a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló törvényt. E szerint valamennyi dolgozói érdekképviselet köteles elszámolni vagyonával, amelyet a szakszervezeti választásokon elért támogatottság arányában osztanak fel. Egyúttal létrehozzák a Szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetet. – Az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP, mert szerinte a szakszervezeti törvény alkotmányellenes. – Átlép az FKgP-be Ugrin Emese, aki addig a KDNP képviselőnője volt. – Rágalmazás miatt feljelenti Torgyán József pártelnököt 5 kisgazda képviselő. – Békés megyében 5,8 erősségű földrengést észlelnek.
Július 13. – Az MDF vezetősége kész a hatpárti tárgyalások folytatására olyan kérdésekről, amelyek nem érintik közvetlenül a kormány és az Országgyűlés munkáját. A testület úgy dönt, hogy Fehér Könyvet kell összeállítani az elmúlt évtizedek jogsértéseiről, megnevezve a felelősöket. – Kupa Mihály visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint a parlamenti képviselői helyért folytatott kampányában kihasználta pénzügyminiszteri tisztségéből eredő előnyeit.
Július 15. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája egyeztető tárgyalásokat javasol az egykori szakszervezeti kerekasztaltagoknak. Az MSZOSZ azonban kijelenti, hogy sem a Ligával, sem a Munkástanácsokkal nem akar beszélni a szakszervezeti vagyonmegosztásról, mert ahhoz a szövetség szerint a 2 szervezetnek semmi köze nincs.
Július 16. – Az ellenzéki pártok a hatpárti egyeztető tárgyalások elutasításaként értékelik, hogy az MDF országos választmánya úgy foglalt állást: a megbeszéléseken ne foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyekről a Parlamentnek kell döntenie
Július 17. – A Külügyminisztérium államtitkára, Katona Tamás közli Jugoszlávia budapesti nagykövetével, hogy Magyarország még tanácsokat sem akar adni a jugoszláv belső problémák megoldásához, nemhogy beleszólna a szomszéd állam belügyeibe. – A Honvédelmi Minisztérium szóvivője megerősíti, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül újra akarja indítani a kormánymeghatalmazotti tárgyalásokat a szovjet csapatkivonás pénzügyi kérdéseiről. – Megnyitják a Collegium Budapest elnevezésű kelet-közép-európai nemzetközi tudományos továbbképző központot. Ebből az alkalomból Budapesten tárgyal a németországi Baden-Württemberg tartomány kormányfője, Erwin Teufel. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatban utasítja el a művi abortuszt, hangsúlyozva, hogy az élet a megtermékenyítés pillanatában kezdődik, ezért a magzat elpusztítása támadás az emberi élet ellen.
Július 18. – Olaszországba utazik Göncz Árpád, hogy részt vegyen a Pentagonale-országok színházi fesztiváljának megnyitóján. – A kormány a Kárpótlási Hivatal jogutódjaként létrehozza az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt és dönt a megyei hivatalok szervezetének kiépítéséről. – Az év első felében az előirányzott 1 milliárd USD hiány helyett mindössze 120 millió USD a deficit az ország fizetési mérlegében. – Magyarországon az első félévben több mint kétszeresére nő a munkanélküliek száma: jún. végére csaknem 200 ezren maradtak állás nélkül. – A Magyar Tudományos Akadémia nem hajlandó közreműködni az MDF által kezdeményezett, az elmúlt évtizedek törvénytelenségeit és a felelősöket felsoroló ún. Fehér Könyv elkészítésében. – Kisebb üzemzavar a paksi atomerőműben, de radioaktív anyag nem kerül a környezetbe, és senki nem sérül meg. – A Legfőbb Ügyészség közösség elleni izgatás vádjával elrendeli Mónus Áron: „Összeesküvés: Nietzschei birodalom” c. könyve példányainak lefoglalását.
Július 19. – A kormány úgy rendelkezik, hogy ezentúl nemcsak a bérlakásban, hanem az öröklakásban élő 70 éven felülieknek is adnak állami támogatást a lakhatási költségekhez. – A magyarországi Roma Parlament azt javasolja a genfi kisebbségi konferencián, hogy állítsanak fel nemzetközi tényfeltáró bizottságot az Európában élő cigányok helyzetének vizsgálatára. – Letartóztatják Légrádi Sándor volt rendőr főtörzsőrmestert és több társát, mert azzal gyanúsítják őket, hogy visszaéltek fegyverükkel.
Július 20. – A kormány salgótarjáni kihelyezett ülésén Bod Péter Ákos ipari miniszter vezetésével szakbizottságot hoz létre, hogy enyhítsen a válság sújtotta Nógrád megye gondjain. Antall József a városban tartott nagygyűlésen úgy vélekedik, hogy a válságjelenségek ellenére a magyar gazdaság nem omlott össze. – Budapesten az amerikai védelmi miniszter első helyettese, Donald Atwood arra biztatja Magyarországot, hogy erős védelmi ipara és honvédelme legyen.
Július 21. – Antall József az MDF szarvasi nagygyűlésén kijelenti, hogy a kormánykoalíció stabil, és ezt az FKgP-n belüli legújabb változások sem rendítették meg. A miniszterelnök ugyanakkor úgy véli, hogy az új Kisgazdapártnak semmi köze sincs a történelmi Kisgazdapárthoz.
Július 22. – Az MSZOSZ azt javasolja, hogy emeljék havi bruttó 8 ezer Ft-ra a legalacsonyabb béreket. – A Vasas Szakszervezet kiveszi pénzét az OTP-ből és más bankokban helyezi el, mert a Takarékpénztárnál fennáll annak veszélye, hogy a szakszervezeti vagyonmegosztásról hozott törvény alapján adatokat szolgáltatnak ki bankszámlájáról. – A Földművelésügyi Minisztérium szerint nem okoz gondot az 1991. évi búzatermés értékesítése. – Magyarország és a NATO műszaki és tudományos kapcsolatainak elmélyítéséről tárgyal Budapesten az Észak-atlanti Szövetség főtitkárhelyettese, Jacques Ducuing.
Július 23. – Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány és a munkaadók egyaránt lehetetlennek tartják, hogy aug. vége előtt tárgyaljanak a minimálbérek növeléséről, szerintük az árak emelkedése egyébként sem teszi szükségessé a bérek növelését.
Július 24. – A jugoszláv néphadsereg vezérkara elnézést kér a magyar katonai vezetéstől azért, mert az előző héten 2 jugoszláv repülőgép kiképzés közben elérte a magyar határszakaszt – Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesít a Dél-afrikai Köztársasággal. – Brüsszelben megkezdődik az Európai Közösség és Magyarország közötti társulási szerződésről folyó tárgyalások utolsó nyári fordulója. – A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az OECD a magyar gazdaságról készített jelentésében úgy véli, hogy Magyarország számára az a legnagyobb segítség, ha a Nyugat megnyitja piacait a versenyképes magyar áruk és szolgáltatások előtt. – A Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula azt állítja, hogy moszkvai látogatásán tárgyalt Mihail Gorbacsovval is, melynek eredményeként a Szovjetunió akár 3 millió tonna gabonát is vásárolna Magyarországtól. A magyar Külügyminisztérium mindezt cáfolja. – Dolgozói kft.-vé alakul az Ózdi Finomhengermű, és ezzel létrejön az ország első munkástöbbséggel alapított társasága.
Július 25. – Jeszenszky Géza külügyminiszter felkéri az Európai Közösséget, hogy Jugoszláviában tartózkodó megfigyelői Horvátországra, és ezen belül a magyar településekre is terjesszék ki tevékenységüket. – Magyarország már a közeljövőben kész aláírni katonai együttműködési megállapodást a Szovjetunióval – jelentik ki a 2 ország szakértőinek budapesti megbeszélése után.
Július 26. – Dubrovnikban a Pentagonale-országok tanácskozásán Antall József tárgyal Ante Markovic jugoszláv szövetségi kormányfővel, akinek felajánlja, hogy tartsanak újabb találkozót, és azon részletesebben vitassák meg a 2 ország kapcsolatait. – George Bush amerikai elnök Antall Józsefhez intézett levelében kifejti: az amerikai kormányzat egyetért azzal a magyar véleménnyel, hogy a jugoszláviai politikai nézeteltéréseket erőszakkal vagy megfélemlítéssel nem lehet megoldani. – Brüsszelben a Magyarország közös piaci társult tagságáról folyó tárgyalásokon továbbra sem tudnak megállapodni a mezőgazdasági és textilipari termékek kereskedelmében. – Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormányzat részéről kifejtik, hogy csak akkor hajlandók már 1992-ben felszabadítani a béreket, ha a háromoldalú megbeszéléseken megfelelő önkorlátozó rendszert dolgoznak ki és az érdekeltek megkötik a bérmegállapodásokat. – Kormányőröket gyanúsítanak az utóbbi időben elszaporodott parlamenti lopások elkövetésével.
Július 28. – A bős-nagymarosi vízlépcső magyar kormánybiztosa szerint a körtvélyesi felvízcsatorna megkezdett feltöltése azonos a szlovák kormánynak azzal a tervével, amely szerint a Duna elterelésével szlovák területen egyedül is megépítik az erőművet. Sámsondi Kiss György hozzáteszi, hogy a folyó egyoldalú elterelése sérti a nemzetközi jogot. – Hercegszántó térségében, magyar területen lövedékbecsapódást észlelnek a magyar-jugoszláv zöld határon. A jugoszláv hatóságok elnézést kérnek a történtekért.
Július 29. – Antall József a magyar nagykövetek budapesti konferenciáján kifejti azt a véleményét, hogy csak az a nagykövet tudja eredményesen képviselni Magyarországot, aki képes azonosulni a kormányprogram fő célkitűzéseivel. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti a diplomaták szabad véleménynyilvánításának korlátozását. – A magyar és a szovjet jegybank továbbra sem tud megegyezni abban, hogy mennyivel tartozik Moszkva a már kiszállított magyar árukért. – Az MDF szakmai kollégiumai arra kérik a kormányt, hogy szept.-ig bocsássák el azokat a tanárokat, akiknek kizárólag marxista egyetemi végzettségük van. – Magyarországnak júl.-ban több mint 1 milliárd Ft-os bevételt jelentett a Németországból szabadságra hazautazó török vendégmunkások áradata – közli a Határőrség.
Július 30. – A magyar kormány szóbeli jegyzékben tiltakozik amiatt, hogy a szlovák kabinet döntése értelmében a hét végén megkezdték a bős-nagymarosi vízlépcső felvízcsatornájának feltöltését. – Eltérő adatokat közöl a magyar külkereskedelmi mérleg alakulásáról a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. A KSH szerint 1991-ben már több mint 800 millió USD a hiány. Ezt az összeget a tárca félrevezetőnek nevezi, mondván, hogy az magában foglalja egyebek között a bérmunkában beszállított tételeket, a lízinget és a jamburgi megállapodás alapján érkező földgáz értékét is. – Antall József kapja az 1991. évi Robert Schuman-díjat. A hamburgi alapítvány az európai egységfolyamat érdekében tett szolgálataiért ítéli oda a kormányfőnek a kitüntetést. – Gazdasági együttműködési lehetőségekről tárgyal Budapesten a második legnagyobb olasz befektetőcsoport, a Feruzzi.
Július 31. – A Magyar Nemzeti Bank szerint a vártnál lényegesen alacsonyabb az ország folyó fizetésimérleg-hiánya. A pénzintézet elnökhelyettese ezt az összeget 150 millió USD-re becsüli. – Megtartja első ülését a szakszervezetek pénzügyi elszámolására létrehozott ideiglenes szervezet igazgatótanácsa. A megbeszélésen csak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vesz részt, ezek az érdekképviseletek ugyanis elfogadták a parlamenti döntést a szakszervezeti vagyonról. – Rendszeres együttműködési fórumot hoz létre az egykori szakszervezeti kerekasztal 6 tagja (Autonóm Szakszervezeti Szövetség, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, MSZOSZ, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség), hogy a jövőben közös stratégiát alakítson ki az érdekegyeztetésben. – A veszteséges termelés miatt leállítják az alumíniumgyártást a tatabányai kohó egyik csarnokában. – Hajdú-Biharban félmilliárd Ft-ra becsülik az érintett szövetkezetek a hétvégi jégverés okozta károkat.
Augusztus 1. – A kormány úgy dönt, hogy 1992-től szabadárasak lesznek a tankönyvek és az egyetemi jegyzetek, de a tanulók támogatást kapnak a vásárláshoz. Elfogadják a gyermekek és a fiatalok jövőjével kapcsolatos 3 éves programot és határozat születik arról, hogy másfél év alatt fokozatosan leállítják a tatabányai, az inotai és az ajkai alumíniumkohót, valamint 25 millió Ft rendkívüli szociális támogatást ítélnek meg a biharkeresztesi jégverés károsultjainak. – Az MSZOSZ a legfőbb ügyész vizsgálatát kéri a szervezetet ért hangulatkeltő támadások miatt, és a szakszervezeti bank-, valamint biztosítóalapítás jogszerűségének megállapítására.
Augusztus 2. – Budapesten Konrád Györgynek, a Nemzetközi Pen Club elnökének meghívására megbeszélést tart a horvát, a macedón, a szerb és a szlovén írószövetség vezetője. – Cseh-Szlovákia budapesti nagykövete átadja Antall Józsefnek a szlovák miniszterelnök, Jan Carnogursky levelét, amelyben bejelentik, hogy ideiglenesen ugyan, de folytatják a bősi munkálatokat. Antall József válaszában megerősíti, hogy Magyarország nem ért egyet semmilyen egyoldalú döntéssel. – Krakkóban magyar-lengyel-cseh-szlovák védelmi miniszteri megbeszélést tartanak. – Az APEH több mint 200 vállalat ellen kezdeményez felszámolási eljárást. – Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelnek el a Duna magyarországi felső szakaszán, mert az utóbbi napok esőzései miatt folyamatosan emelkedik a vízállás.
Augusztus 3. – Antall József Szerencsen részt vesz Kupa Mihály pénzügyminiszter választási nagygyűlésén, ahol kifejti, hogy Magyarországon egy elhibázott politika eredményeként működésképtelenné vált gazdaságot kell talpra állítani. – A szovjet külgazdasági miniszterhelyettes, Jurij Grisin kijelenti, hogy a Szovjetunió egyelőre nem hajlandó tárgyalni a csapatai által okozott magyarországi környezeti károkról, mert a magyar igények megalapozatlanok. – Másodfokúra emelik az árvízvédelmi készültséget a Duna szigetközi szakaszán, míg a Lajtán harmadfokú a készültség.
Augusztus 4. – Antall József a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának fontosságáról beszél a románok lakta Bedő faluban. – Harmadfokú az árvízvédelmi készültség a Szigetközben is.
Augusztus 5. – A Honvédelmi Minisztérium cáfolja azokat a jugoszláv sajtójelentéseket, miszerint szlovén pilóták Magyarországra utaztak, hogy MIG típusú harci gépekkel térjenek haza. – A Duna Kör nyílt levélben fordul Václav Havel csehszlovák elnökhöz a bősi vízlépcső befejezése ellen. – Az agrárkormányzat okt. végéig felszabadítja a malacexportot. – Budapesten elsőfokú árvízvédelmi készültséget vezetnek be.
Augusztus 6. – Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint a kormánynak a jövőben nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a munkanélküliség növekedésének megállítására, mert már több mint 180 ezren vannak állás nélkül. – A KSH adatai szerint az év első felében 35,7%-os volt az infláció. – A legfőbb ügyész törvényességi óvást nyújt be az MSZOSZ ingatlaneladásaival kapcsolatban. – A Duna felső szakaszán megkezdődik az apadás.
Augusztus 7. – Sztrájkot tart a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, követelve, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a szakszervezeti vagyonmegosztásról hozott törvényt. – A szakszervezeti vagyont ideiglenesen kezelő szervezet vezetőségének 2 tagja úgy határoz, hogy a négytagú igazgatótanács már 50%-os megjelenés esetén is döntésképes. A megbeszélésen csak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vesz részt. – Országos húsakció indul, az olcsó áruért a boltokat megrohamozó vásárlók már az első órákban felvásárolják az aznapi készletet. A Földművelésügyi Minisztérium ennek ellenére azt ígéri, hogy lesz elegendő olcsó hús az üzletekben. – Japán újabb, mintegy 150 millió USD kölcsönt nyújt Magyarországnak. – A Bibó István születésének 80. évfordulóján rendezett koszorúzási ünnepségen Antall József kijelenti: a kormány magáénak vallja az 50-es években belső emigrációba kényszerített politológus szellemiségét. – Göncz Árpád fogadja a Munkáspárt elnökét, Thürmer Gyulát, aki maga kérte a találkozót, hogy beszámolhasson Gorbacsov szovjet államfővel folytatott telefonbeszélgetéséről. – Több 100 tonnányi angolna pusztul el a Balatonban, de a szakemberek nem tudják pontosan megállapítani a halvész okát.
Augusztus 8. – A kormány elfogadja azt az új alapelvet, hogy egy rendszerbe foglalják az anyakönyvi, a népesség, a lakcím és a személyi igazolvány szerinti nyilvántartást. – Magyarország és Ukrajna a genfi kisebbségi tanácskozáson közös javaslatot terjeszt elő – állapodik meg Jeszenszky Géza külügyminiszter Kijevben. – Az SZDSZ alkotmányellenesnek tart több, a közelmúltban elfogadott törvényt (egyházi ingatlanok visszaadásáról, önkormányzati tulajdonról és hatáskörről szóló jogszabály), mert a párt szerint ezeknek a megszavazásához kétharmados többségre lett volna szükség. – Budapestnél is apad a Duna. – Magyar autóbuszt ér baleset Stájerországban. A szerencsétlenségben 15-en meghalnak.
Augusztus 9. – Az Érdekegyeztető Tanács résztvevői úgy döntenek, hogy különbizottságot hoznak létre az eltérő álláspontok közelítésére az elbocsátások utáni végkielégítés kérdésében. – Sújtólégrobbanás a komlói Béta bányában: 9 bányász meghal.
Augusztus 11. – Teljes közöny jellemzi a tokaj-hegyaljai országgyűlési képviselő-választást, miután a szavazásra jogosultaknak alig több mint 16%-a járul az urnákhoz.
Augusztus 12. – Göncz Árpád a III. nemzetközi hungarológiai kongresszus szegedi megnyitóján arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi változások közben vigyázni kell, nehogy szétrombolják a korábbi korszakok értékeit. – Szigorúbb ellenőrzést vezetnek be a magyar határokon. Az intézkedést a közelgő pápalátogatással és a növekvő fegyvercsempészettel indokolják. – A külgazdasági minisztérium cáfolja, hogy Magyarország fegyvereket vásárolt az egykori keletnémet hadsereg készletéből. – A húsakció keretében a tervezetten felül újabb 3 ezer tonna olcsó hús kerül a boltokba, miután az agrárkormányzat további 120 millió Ft-tal járul hozzá a kiárusításhoz. – Sepsey Tamást nevezik ki az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökévé. – A Magyar Nemzet 53 újságírója nyílt levélben tiltakozik a lapnál történt elbocsátások miatt.
Augusztus 13. – A KSH adatai szerint az év első felében gyors ütemben bővült a kisebb gazdálkodó szervezetek száma, de ezek teljesítménye sem tudta ellensúlyozni a nagyvállalatok termelésének csökkenését. – Az MNB jelentése szerint jún.-ban 30 millió USD-vel javult a folyó fizetési mérleg, így az első félévi deficit csak 100 millió USD, az erre az időszakra tervezett 1 milliárd helyett. – A kormány mintegy 40 millió Ft értékben küld segélyszállítmányt a júl. végi moldvai árvíz károsultjainak.
Augusztus 14. – Újabb tárgyalási forduló kezdődik Budapesten a szovjet csapatkivonás pénzügyi elszámolásáról. – Moszkvában 2 magyar cég összesen félmillió tonna búzát ad el hitelbe a Szovjetuniónak. – A szegedi székhelyű Nemzeti Kisgazdapárt az FKgP-vel való egység helyreállítása mellett foglal állást. – A pápalátogatás ellen tüntetnek néhány százan a budapesti Vörösmarty téren.
Augusztus 15. – Államkötvény kibocsátását jelenti be a Pénzügyminisztérium a költségvetési hiány finanszírozására. – A Munkaügyi Minisztérium a Szolidaritási Alap bevezetése után 1 hónappal háromszorosára akarja emelni a dolgozók béréből levont összeget. – Hamis bombariadó a Magyarországi Zsidó Hitközségek Síp utcai központjában.
Augusztus 16. – Budapestre érkezik II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő délután misét tart az esztergomi székesegyházban, majd a Parlamentben négyszemközti megbeszélést folytat Göncz Árpáddal, ill. Antall Józseffel. – A kormány biztonságpolitikai előterjesztése szerint a következő 2 évben fokozatosan 90 ezerre csökkentik a honvédség létszámát. – Az MNB közlése szerint a magyar pénzintézetekben 1 év alatt 2 és félszeresére nőtt a lakossági devizaszámlákon elhelyezett pénzösszeg. – A Szegedi Katonai Bíróság lefokozásra és pénzbírságra ítéli a hódmezővásárhelyi lövészdandár verekedő tisztjeit.
Augusztus 17. – II. János Pál pápa a radikális megtérés szükségességét hangsúlyozza pécsi szentmiséjében. A katolikus egyházfő a mintegy 200 ezer hívő előtt arról beszél, hogy Magyarországon az utóbbi 40 évben egy vasöklű szervezet istentagadó álkultúrát és életformát kényszerített az emberekre, és elhintette a gyűlölködés csíráját. A pápa délután beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémián, majd a budapesti diplomáciai képviseletek vezetőivel találkozik. – Jeszenszky Géza külügyminiszter a Magas-Tátrában találkozik a szlovák és a cseh kormányfővel.
Augusztus 18. – II. János Pál pápa görög katolikus istentiszteleten vesz részt Máriapócson. A katolikus egyházfő délután a keresztény egység fontosságát hangsúlyozza a debreceni nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten. A pápa Budapesten a zsidó közösség vezetőivel találkozik.
Augusztus 19. – Antall József kijelenti, hogy a magyar álláspont a Gorbacsovot eltávolító moszkvai puccsról nem lehet más, mint a világ bármely demokráciájának álláspontja. A miniszterelnök úgy véli, hogy minden politikai átalakulás csak alkotmányos módon, demokratikus eszközökkel történhet. – A 6 parlamenti párt egyetért abban, hogy Magyarország stabilitását nem érintik a szovjetunióbeli események. – A vatikáni államfő látogatásának negyedik napján Szombathelyen a cigányok problémáiról szól, majd Budapesten kispapokkal találkozik, és az egyház megújítására szólítja fel őket. II. János Pál pápa este hívő fiatalokkal találkozik a Népstadionban.
Augusztus 20. – Antall József aug. 20-a alkalmából az államalapító Szent István székesfehérvári sírjánál mond beszédet, melyben hangsúlyozza, hogy minden körülmények között meg kell őrizni Magyarország függetlenségét, még ha ez áldozatokkal is jár. – A Szovjetunió budapesti nagykövete, Ivan Aboimov átadja Antall Józsefnek az új szovjet vezetés felhívását, amelyben kijelentik: a Szovjetunióban hozott intézkedések ideiglenes jellegűek, és azok nem jelentik azt, hogy lemondanának a mélyreható reformokról. – Az MSZMP elnöke, Thürmer Gyula az anarchia megelőzése érdekében tett lépésként üdvözli a moszkvai puccsot. – II. János Pál pápa azzal búcsúzik Magyarországtól, hogy az állam és az egyház egyesítse erőit a közjó szolgálatában és az emberi jogok védelmében. Az egyházfő a nap folyamán a budapesti Hősök terén tart szentmisét, majd találkozik a Magyar Püspöki Kar tagjaival. – Varga Bélának, a Nemzetgyűlés volt elnökének adományozzák elsőként Magyarország új, legmagasabb kitüntetését, az Érdemrend Nagykeresztjét.
Augusztus 21. – A kormány üdvözli a szovjet puccsisták meghátrálásáról érkező híreket. A kabinet nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a magyar külpolitikának változatlanul elsőrendű célja, hogy újult erővel folytatódjon az új típusú kapcsolatok építése a Szovjetunióval, ill. egyes tagköztársaságaival. – Varsóban magyar-lengyel-cseh-szlovák konzultációt tartanak, amelyen a résztvevők azonosan értékelik a Szovjetunióban kialakult helyzetet.
Augusztus 22. – Göncz Árpád és Antall József üdvözlő táviratot küld Mihail Gorbacsovnak abból az alkalomból, hogy sikerült úrrá lennie a puccskísérleten. – Sikertelenül zárulnak az újabb budapesti megbeszélések a szovjet csapatkivonás pénzügyi kérdéseiről. A 2 küldöttség mindössze a pontos helyzetet és a javaslatokat tudja jegyzőkönyvben rögzíteni. – Antall József és François Mitterrand francia köztársasági elnök telefonbeszélgetésén egyaránt szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi politika középpontjába kerüljön a jugoszláv válság megoldása. – Megindul a horvát menekülthullám Magyarország felé. Baranyában már több mint 1500 embert helyeztek el átmeneti szállásokon.
Augusztus 23. – Antall József – a cseh-szlovák és a lengyel államfő hasonló tartalmú levelével párhuzamosan – arra kéri az Európai Közösség államait, hogy gyorsítsák fel a társulási szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat. – A magyar hadvezetés szigorító intézkedésekre készül, mert előző nap 8 jugoszláv katonai gép megsértette a magyar légteret. – A kormány határozata szerint szept. 11-étől literenként 2 Ft-tal többet vonnak le az üzemanyagok árából az útalapba. A kormányszóvivő megerősíti, hogy szept. elején koalíciós tárgyalások kezdődnek a Kisgazdapárt elnökének javaslatára.
Augusztus 24. – Magyarország jogosnak tartja és támogatja az észt, a lett és a litván nép függetlenségi törekvéseit. A kormány felhatalmazza a Külügyminisztériumot, hogy erősítse a magyar képviseletet a 3 balti köztársaságban. – A vasfüggöny lebontásának emlékére ünnepséget rendeznek az ausztriai Nickelsdorfnál, ahol Jeszenszky Géza magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter emlékoszlopot avat.
Augusztus 25. – Finnországba látogat Göncz Árpád. – A Magyar Honvédség vezérkari főnöke romániai látogatásáról hazatérve kijelenti, hogy kedvezően alakulnak a kétoldalú katonai kapcsolatok, és ez várhatóan jótékonyan hat a politikai viszonyokra is. – Egerszegi Krisztina új világcsúccsal nyeri a 200 méteres hátúszást az athéni Európa-bajnokságon.
Augusztus 26. – Antall József bejelenti, hogy a Kormány még a héten határozattervezetet nyújt be az Országgyűlésnek a diplomáciai kapcsolatok felvételéről a balti köztársaságokkal. – Kádár Béla külgazdasági miniszter azt kéri a legfejlettebb országok budapesti nagyköveteitől, hogy szállítóként Magyarország is bekapcsolódhasson a szovjet segélyprogramba. – Budapesten Jeszenszky Géza külügyminiszter fogadja a szlovén külügyminisztert, Dimitrij Rupelt, akivel közli, hogy Magyarország főkonzulátust szeretne nyitni Ljubljanában. – Az Országgyűlésben a kulturális bizottság elnöke bejelenti, hogy a testület az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért Göncz Árpád visszautasította a Rádió és a Televízió alelnökeinek kinevezését.
Augusztus 27. – Magyarország ismételten sürgős tájékoztatást kér a jugoszláv szövetségi kormánytól a déli határokhoz közeli szokatlan csapatmozgásokról. – A Menekültügyi Hivatal adatai szerint mintegy 10 ezer jugoszláv menekült tartózkodik Magyarországon. – Debrecenben a rendőrök épségben kiszabadítanak egy négyéves kisfiút, akit órákon keresztül túszként tart fogva egy arab férfi.
Augusztus 28. – Antall József kormányfő Mihail Gorbacsovhoz intézett válaszlevelében megerősíti, hogy a magyar kormány továbbra is megtesz mindent a kölcsönös érdekeken alapuló jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére a Szovjetunióval. – A honvédelmi tárca képviselői az Országgyűlés illetékes bizottságának zárt ülésén elmondják, hogy a Honvédség vezérkara nem tartja Magyarországra nézve katonailag veszélyesnek a jugoszláv helyzetet. – Budapesten tárgyal az orosz külügyminiszter, Andrej Kozirjev.
Augusztus 29. – A Legfőbb Ügyészség megállapítása szerint érvénytelenek azok a szerződések, amelyeket az MSZOSZ kötött volt SZOT-székházak eladásáról a külföldi Frohburg Union Rt.-vel. – Hivatalosan is bejegyzik Magyarországon „A Tan Kapuja” Buddhista Egyházat. – Megfosztják címétől az 1991. évi magyar szépségkirálynőt, mert a versenykiírással ellenkező módon akt- és erotikus fotókat jelentetett meg képes magazinokban.
Augusztus 30. – Antall József sajnálatosnak tartja, hogy a jugoszláv néphadsereg együttműködik a szerb csetnikekkel. A miniszterelnök ezt a jugoszláv államelnökség macedón tagjával, Vasil Tupurkovskival közli Budapesten. – A kormány úgy dönt, hogy elveszi a Munkáspárt budapesti székházát, és egy jóval kisebb épületet jelöl ki helyette. – A Nemzeti Kisgazdapárt bejelenti, hogy megszakadtak a tárgyalások az egység helyreállításáról az FKgP-vel. – Görögországban tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter.
Augusztus 31. – Velencében tesz villámlátogatást Göncz Árpád. A köztársasági elnök az olasz külügyminiszterrel tárgyalva kijelenti, hogy csak Szerbia bevonásával lehet megnyugtató megoldást találni a jugoszláv válságra. – Albániába érkezik Jeszenszky Géza külügyminiszter.
Szeptember 1. – Tiranában Jeszenszky Géza bejelenti, hogy a magyar kormány garanciát biztosít Albániának 100 ezer tonna búza megvételére. – Magyar vállalkozók 100 millió USD értékű élelmiszer-szállításról állapodnak meg orosz vezetőkkel Moszkvában.
Szeptember 2. – Magyarország helyreállítja diplomáciai kapcsolatait a balti köztársaságokkal. Az erről szóló jegyzőkönyveket a külügyminiszterek írják alá Budapesten. – A magyar kormány ígéretet kap a belgrádi vezetéstől, hogy jugoszláv vadászgépek a jövőben nem sértik meg a magyar légteret. A jugoszláv kormány meghatalmazottja elnézést kér a történtekért. – Az Érdekegyeztető Tanács illetékes bizottságában a munkavállalói oldal ragaszkodik ahhoz, hogy 8 ezer Ft-ra emeljék a minimálbért. – Budapesten tárgyal a dél-afrikai parlament elnöke.
Szeptember 3. – Szabadkán magyar-jugoszláv kormányfői találkozót tartanak. Antall József megerősíti, hogy ellenzi a külső és belső határok erőszakos megváltoztatását Jugoszláviában. Ante Markovic megígéri, hogy a menekültek bántódás nélkül visszatérhetnek Horvátországba. – A Magyar Nemzeti Bank összesen 200 millió ECU értékű kötvényt bocsát ki Londonban.
Szeptember 4. – Az MSZOSZ azonnali tárgyalásokra szólítja fel a kormányt, a parlamenti pártokat és az Érdekegyeztető Tanácsban képviselt szervezeteket, hogy mielőbb kössenek átfogó gazdasági-szociális megállapodást. Az MSZOSZ nyilatkozatában úgy vélekedik, hogy a hatalom szét akarja verni a szakszervezeteket. – A Külügyminisztérium illetékese kijelenti, hogy Magyarország nem köt olyan nemzetközi megállapodást, amely eltávolítaná a nyugat-európai integrációtól, és semmilyen formában nem akarja felújítani a KGST-t. – Hollandiában tárgyal Jeszenszky Géza külügyminiszter. – Göncz Árpád fővédnökségével a Parlamentben megalakul a Gyermeki Jogok Magyar Nemzeti Bizottsága.
Szeptember 5. – A kormány megalapozatlannak, sőt felelőtlennek tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek a köztársasági elnöki intézménnyel, a közszolgálati médiumokkal és az Alkotmánybírósághoz érkező egyes kezdeményezésekkel kapcsolatban alkotmányos válság kialakulásának lehetőségéről beszélnek. – Antall József telefonon tájékoztatja Helmut Kohl német kancellárt a szabadkai magyar-jugoszláv kormányfői tárgyalásokról. – Deák János vezérőrnagyot nevezik ki a Magyar Honvédség új vezérkari főnökévé. – A fővárosi önkormányzat úgy dönt, hogy már a határozathozatal napjától iparűzési adót vet ki a vállalkozókra.
Szeptember 6. – Botrány tör ki Kónya Imrének, az MDF parlamenti frakcióvezetőjének előző nap a Népszavában nyilvánosságra került tanulmánya miatt. A politikus arra hivatkozik, hogy miután a magyar demokratikus törekvésekről már kedvező kép alakult ki Nyugaton, itt az ideje az igazságtételnek, vagyis a Justitia-terv végrehajtásának, valamint annak, hogy a kormányzat céljainak megfelelően gyökeresen megváltoztassák a Rádió és a Televízió politikai beállítottságát és szellemiségét. Az SZDSZ szerint Kónya Imre tanulmánya nem egyszerűen a frakcióvezető magánvéleményét tükrözi, hanem a kormány eddigi és jövőbeli stratégiáját foglalja össze. – Göncz Árpád kész közvetíteni annak érdekében, hogy a politikai és társadalmi szervezetek megállapodásra jussanak gazdasági és szociális kérdésekben. – A Magyar Honvédség parancsnokságának sajtótájékoztatóján közlik, hogy a honvédelmi miniszter kezdeményezte a volt vezérkari főnök, Borsits László altábornagy leváltását.
Szeptember 7. – A magyar-japán kapcsolatok bővítéséről tárgyal Tokióban Antall József. A kormányfő a Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuljává nevezi ki Suzuki Osamut. – Magyarország elvben nem zárkózik el a magyar-román párbeszédtől, de csak akkor ül tárgyalóasztalhoz, ha a megbeszéléseket jól előkészítik. Ezt Antall József válaszolja Ion Iliescu román elnök üzenetére. – Az MDF ügyvezető alelnöke szerint puszta belemagyarázás úgy értelmezni Kónya Imre és Csurka István véleményét, mintha azzal meg akarnák félemlíteni a sajtót és a társadalmat. Horváth Balázs szerint az MDF-nek csak egyes hírközlő szervekkel van gondja. – Pozsgay Imre független parlamenti képviselő elképzelhetőnek tartja, hogy az MDF vezetői a félelem légkörének felélesztésével és ellenségeskedéssel akarnak úrrá lenni saját zavarukon.
Szeptember 8. – Tokióban Antall József a pénzügyi támogatás folytatását kéri a magyar rendszerváltáshoz Kaifu Tosiki miniszterelnöktől. – Katona Tamás külügyi államtitkár Dortmundban úgy nyilatkozik, hogy a magyar-cseh-szlovák-lengyel társulás a Közös Piac politikai döntésének függvénye, a gazdasági szempontok nem játszhatnak főszerepet.
Szeptember 9. – Magyarország javasolja a helsinki folyamatban részt vevő államoknak: vállaljanak kötelezettséget arra, hogy belső konfliktusaik megoldásában nem alkalmaznak erőszakot, és tiszteletben tartják az emberi jogokat. – Az Országgyűlésben az ellenzék részéről többen felszólítják a kormányt, hogy határolódjék el Kónya Imre legutóbbi megnyilvánulásaitól, ha azok nem a kormány hivatalos politikáját tükrözik.
Szeptember 10. – Az MDF frakcióülésén bejelenti megalakulását az ún. Program Platform. Beke Kata a 26 alapító nevében kifejti, hogy elhatárolják magukat mindenfajta szélsőségtől, a magyarság fogalmának kisajátításától, a más pártok tagjaival szembeni rosszhiszeműségtől. – Az Országgyűlés elfogadja a közjegyzőkről szóló törvényt. – Az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy mivel a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos indítványok között szoros összefüggés van, ezért azokat együttesen tárgyalja és egy határozatot hoz majd. A bírák előzőleg meghallgatták az illetékes tisztségviselőket. – A külgazdasági miniszter moszkvai tárgyalásai után közli, hogy a szovjet fél mintegy félmilliárd USD-vel tartozik a kétoldalú külkereskedelemben. – Magyarország érdekelt a határon túl élő magyarság emberi és politikai jogainak biztosításában és a lehető legjobb kapcsolat kialakításában a térség államaival. Ezt Szabad György házelnök mondja az Európa Tanács parlamenti közgyűlése alelnökének, Gerhard Reddemann-nak Budapesten.
Szeptember 11. – Rendszeres magas szintű konzultációkat irányoz elő az a magyar-francia egyetértési és barátsági szerződés, amelyet Párizsban ír alá a 2 ország külügyminisztere Antall József kormányfő és François Mitterrand köztársasági elnök jelenlétében. A dokumentumban Franciaország kötelezettséget vállal arra, hogy támogatja a Magyarország és az Európai Közösség közötti társulási szerződés mielőbbi megkötését. – A magyar Országgyűlésben új államközi szerződést szorgalmaz a bős-nagymarosi beruházásról a cseh-szlovák szövetségi környezetvédelmi miniszter, Josef Vavroušek. A magyar parlament illetékes bizottságai azonban továbbra is kormányközi tárgyalásokat tartanak szükségesnek. – A pénzügyminiszter Tokióból visszatérve úgy nyilatkozik, hogy Japán különösebb feltételek nélkül támogatja a forint konvertibilissé tételét, ami Kupa Mihály szerint 1992 második felére megvalósítható. – Az Állami Vagyonügynökség szerint az állam aug. végéig több mint 15 milliárd Ft bevételre tett szert a privatizációból, és ez jóval meghaladja a Pénzügyminisztérium által közzétett adatokat. – A Külügyminisztérium hivatalos tájékoztatást kér az osztrák kormánytól, hogy milyen intézkedéseket tervez a nickelsdorfi határállomásnál a burgenlandi gazdák napok óta tartó blokádjának megszüntetésére. – Az MDF frakcióvezetője, Kónya Imre nem érzi személye elleni támadásnak a Program Platform létrejöttét, és nem tart attól, hogy a szerveződés megbontja a képviselőcsoport egységét. A párt alelnöke, Furmann Imre arra emlékeztet, hogy a Platform létrehozása nem ellentétes az alapszabállyal, és az MDF-en belüli irányzatok sokkal inkább az összetartozást, mint a szétesést erősítik.
Szeptember 12. – Párizsban Antall József az Európai Demokratikus Unió konferenciáján hangsúlyozza, hogy a jugoszláviai rendezésnél az ország minden nemzetiségének érdekét figyelembe kell venni. – Magyarország teljességgel megalapozatlannak tartja, és ezért visszautasítja Jugoszlávia vádjait, miszerint Horvátország magyar területről szerzett be fegyvert. A Külügyminisztérium közleményében egyúttal sajnálattal állapítja meg, hogy egy jugoszláv vadászrepülőgép ismételten megsértette a magyar légteret. – A kormány úgy dönt, hogy a kivitel ösztönzésére és a nagyobb külföldi beruházások exporthiteleinek szavatolására Exportgarancia Rt.-t hoz létre. A kabinet a szőlő- és bortermelés válságának enyhítésére 800 millió Ft-ot ad a magántermelőknek.
Szeptember 13. – A kormány szándékai szerint 4 év alatt 50% alá csökken az állami tulajdon aránya, a külföldi tőke részesedése pedig 20%-ra nő. A tulajdonosi és privatizációs stratégia tervezete szerint előírnák, hogy az állami vállalatok 1992 végéig alakuljanak át társaságokká, és ha ezt nem teszik meg, akkor államigazgatási felügyelet alá kerülnek. – Antall József is részt vesz az FKgP frakcióülésén, ahol a kisgazdapárti képviselők közleményt fogadnak el arról, hogy támogatják a koalíciót, de sürgetik az érdemi tájékoztatást, egyeztetést. Torgyán József nem vesz részt az ülésen. – A rendőrség bizonyítékok hiányában megszünteti a vizsgálatot a Zwack Péter lakásában történt tűzeset ügyében.
Szeptember 14. – A Nemzetközi Valutaalap szerint jól alakul Magyarország külső fizetési mérlege, és javult külföldi megítélése is, jóllehet a magyar költségvetés hiánya 10 milliárd Ft-tal nagyobb lesz a tervezettnél. – Az MDF népi-nemzeti köre örül annak, hogy Kónya Imre frakcióvezető megfogalmazta gondolatait a rendszerváltás következetes végigviteléről.
Szeptember 15. – A magyar határőrség cáfolja a jugoszláv katonai vezetésnek azt az állítását, miszerint Baranya körzetében több AN-2-es repülőgép berepült jugoszláv területre. – Budapesten az albán elnök, Ramiz Alia és Antall József kormányfő egyetért abban, hogy támogatják a jugoszláv rendezéssel kapcsolatos közös piaci törekvéseket, elítélik a fegyveres erőszakot és fontosnak tartják a nemzetiségek önrendelkezését. – Kupa Mihály pénzügyminiszter nyeri az időközi parlamenti képviselő-választást Szerencsen. Az MDF támogatásával, de független jelöltként induló politikus a második fordulóban a leadott szavazatok majdnem 57%-át szerzi meg. – Az FKgP alelnöke, Gerbovits Jenő szerint a parasztság nem ért egyet a kormány agrárpolitikájával, ezért felszólítja az Országgyűlést és a kormányt, hogy vizsgálja felül azt. – Megszökik 5 fegyenc a veszprémi börtönből.
Szeptember 16. – Antall József kereskedelmi és egyéb megtorló intézkedéseket sürget Szerbia ellen. Javasolja, hogy Európa egységesen ismerje el Horvátország és Szlovénia függetlenségét, a jugoszláv válság megoldásának ügyét pedig vigyék az ENSZ elé. – Magyarország légterét a nap folyamán 5 alkalommal sértik meg a jugoszláv gépek. A magyar légvédelem járőrszolgálatot kezd a jugoszláv határ mellett. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője cáfolja, hogy a magyar légvédelem lelőtt 2 jugoszláv gépet. – Leáll az olajszállítás az Adria-vezetéken, mert Jugoszláviában horvát közlés szerint – szerb fegyveresek tartják felügyelet alatt a hálózatot. – Megbeszélést tartanak Budapest vezetői és az illetékes miniszterek a világkiállításról, amelynek központjául egyetértőleg javasolják a lágymányosi hídtól északra fekvő területet. – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mintegy 100 millió Ft-ot kap az Európai Közösség Phare-programjából. – A Nyilvánosság Klub felhívásban szólít fel annak megakadályozására, hogy a kormány kisajátítsa a Televíziót és a Rádiót. – Ittas járművezetés és segítségnyújtás elmulasztása miatt Foltányi Árpád MDF-aktivistát pénzbüntetésre ítélik a Budapesten okozott balesetért.
Szeptember 17. – A magyar kormány nyomatékosan követeli, hogy a jugoszláv hatóságok azonnali és hatékony intézkedésekkel biztosítsák Magyarország szuverenitásának tiszteletben tartását, és akadályozzák meg a magyar légtér megsértését. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek nov. 30-áig nem alakulhatnak át más társasággá, továbbá nem adhatják el és nem terhelhetik ingatlanjaikat. – Budapest és Pozsony főpolgármestere egyetért abban, hogy a dunai vízlépcső nagymarosi részét nem szabad megépíteni, és el kell bontani a tározó körtöltését. – A veszprémi börtönből megszökött 5 bűnöző közül 4-et elfognak.
Szeptember 18. – Magyarország és Ausztria elsősorban a vállalatközi együttműködéssel akarja bővíteni a 2 ország gazdasági kapcsolatait. Franz Vranitzky osztrák kancellár budapesti megbeszélésein egyetértenek abban is, hogy a 2 ország közösen alakítsa ki biztonságpolitikáját, és összehangoltan lépjen fel a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus ellen. – Magyarország azt szeretné, ha az Európai Közösség megfigyelői szemmel tartanák a fejleményeket a magyar-jugoszláv határ mindkét oldalán. Ezt Jeszenszky Géza mondja sajtótájékoztatóján, miután tárgyalt a 6 parlamenti párt képviselőivel. – Két nap alatt több mint félszáz jugoszláv katona szökik Magyarországra. – Beiktatják tisztségébe az új országos rendőrfőkapitányt, Pintér Sándor vezérőrnagyot.
Szeptember 19. – A magyar és az osztrák kormányfő budapesti sajtóértekezletén kifejti, hogy csak nemzetközi egyetértéssel lehet megoldani a jugoszláv válságot, és visszavezetni a szembenálló feleket a tárgyalóasztalhoz. – Jugoszláviában teljes egészében lezárják az Adria-kőolajvezetéket. – Demszky Gábor főpolgármester az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitóján kifejti a főváros vezetésének az a célja, hogy megteremtse a vállalkozás szabadságához szükséges feltételeket, ezzel is elősegítve a fővárosiak jólétét. – A földművelésügyi tárca azzal számol, hogy még mintegy 10 évig kell támogatnia a költségvetésnek a mezőgazdaság olyan területeit, amelyek ugyan nem nyereségesek, de foglalkoztatási szempontból fontosak. – A kormány létrehozza a Nemzeti Üdülési Alapítványt, amelynek egyúttal tulajdonába adja a volt szakszervezeti üdülőket. – Budapest főpolgármestere felhatalmazza Székely Gábort és Schneller Istvánt, hogy helyettesekként továbbra is gyakorolják jogaikat, miután a bíróság másodfokon is törvénysértőnek minősíti az alpolgármesterek megválasztását. – Kizárják az MDF-ből a párt egyik elméleti szakértőjét, Krasznai Zoltánt. – Az MSZOSZ betörésnek minősíti, hogy a Világi Zsidó Iskola Alapítvány a lepecsételt zárak feltörésével behatolt a szakszervezet egyik budapesti épületébe, amelyet a szakszervezeti vagyonkezelő szervezet ítélt oda az iskolának.
Szeptember 20. – Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kéri a jugoszláviai helyzet miatt. – A kormány elveti azt a javaslatot, hogy 1992-ben új, kétkulcsos általános forgalmiadó-rendszert és ún. szociális adót vezessenek be. A testület ezért átdolgozásra visszautalja a költségvetési irányelveket a gazdasági kabinetnek. – A kormány nem fogadja el válaszként a Fővárosi Közgyűlés állásfoglalását, miszerint parlamenti döntés esetén fejet hajt a világkiállítás megrendezése előtt, és mindent megtesz a sikeres lebonyolítás érdekében. A kabinet szerint ez a támogatás semmiképpen nem elégséges az Expo megvalósításához. – Az FKgP tiltakozik a koalíciós tárgyalások halogatása miatt. – A Magyar Nemzeti Bank kapja „Az év kölcsönfelvevője” címet egy befolyásos brit pénzügyi szaklaptól.
Szeptember 21. – A magyar kormány elítéli, hogy a jugoszláv néphadsereg a belgrádi alkotmányos testületek döntése és a korábbi megállapodások ellenére minden eddiginél nagyobb támadást indított Horvátország ellen. – Budapesten és Nagycenken megemlékeznek Széchenyi István születésének 200. évfordulójáról. – A Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésén ismét Székely Gábort és Schneller Istvánt választják alpolgármesterré.
Szeptember 23. – Az Alkotmánybíróság dönt azokról az indítványokról, amelyek a köztársasági elnöki jogkörre vonatkoznak. E szerint az államfő a fegyveres erők főparancsnoka, de azok egyikének sem szolgálati elöljárója. A köztársasági elnök a kinevezéseket csak akkor tagadhatja meg, ha hiányoznak a jogszabályban előírt feltétetek, vagy ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése súlyosan zavarná az államszervezet demokratikus működését. – A jugoszláv válság fejleményeiről tájékoztatta egymást Antall József és Ante Markovic kormányfő.
Szeptember 24. – Az Országgyűlés elfogadja a csődeljárást szabályozó törvényt. E szerint a vállalatok akkor jelenthetnek csődöt, ha előreláthatóan nem tudják kielégíteni 1 éven belül esedékessé váló tartozásaikat, ill. fizetésképtelenek. A képviselők megszavazzák az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot is. – Magyarország és a Macedón Köztársaság egyaránt a jugoszláviai válság békés megoldását szorgalmazza. Egyebek között ez derül ki Göncz Árpád és Kiro Gligorov macedón elnök budapesti megbeszélésein. – New Yorkban Jeszenszky Géza tárgyal szovjet kollégájával, Borisz Pankinnal. A magyar külügyminiszter elmondja, hogy a tervek szerint okt.-ben írják alá a magyar-szovjet alapszerződést. – Bonnban a magyar honvédelmi államtitkár megerősíti, hogy Budapest szívesen vásárolna az egykori keletnémet hadsereg fegyvereiből. – Bosszúból mellbe szúrnak egy bírót Szolnokon.
Szeptember 25. – Aláírásra kész az új magyar-szovjet államszerződés. A moszkvai tárgyalások alapján a magyar küldöttség vezetője elmondja, hogy a dokumentum nem korlátozza az aláírókat abban, hogy biztonságuk szavatolására többoldalú szövetségekben vegyenek részt. – A macedón elnök mellett Budapesten tárgyal a szlovén államfő, Milan Kučan is. Magyar vendéglátóikkal egyetértenek abban, hogy Jugoszláviában a nemzetek önrendelkezési joga mellett biztosítani kell az ott élő kisebbségek jogait is.
Szeptember 26. – Antall József változatlan formában ismét Göncz Árpád elé terjeszti javaslatát a Televízió és a Rádió alelnökeinek kinevezésére. Előzőleg külön-külön nyilatkozatban a kormány és a köztársasági elnök egyaránt kijelenti, hogy elfogadja és tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság határozatát az államfői jogkörről. A kabinet hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság egységes végrehajtó hatalomról rendelkezik, és ezért a hatalmi ágért kizárólag a kormány tartozik politikai felelősséggel. Göncz Árpád pedig kifejti: ezután is gyakorolni fogja az alaptörvényben meghatározott jogait. – Magyar közéleti személyiségek politikai dokumentumban fejezik ki aggodalmukat, mert szerintük Magyarországon akadozik a demokratikus átalakulás. Az állásfoglalás elnevezése „Demokratikus Charta 1991”. – A kormány megállapítja, hogy a feltételezettnél gyorsabban nő a munkanélküliek száma: 1991 végére elérheti a 300 ezret. – Kupa Mihály pénzügyminiszter szükségesnek tartja az adóellenőrzés megszigorítását, mert 1991-ben mintegy 40 milliárd Ft adó nem folyik be az államkasszába. – A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés azt javasolja, hogy a kormány az észak-magyarországi térséget nyilvánítsa válságövezetté. – A külügyi államtitkár a bukaresti kormány lemondásának hírére úgy nyilatkozik, hogy Magyarország szeretné, ha Romániában az eddiginél határozottabb lépéseket tennének Európa és a demokrácia irányába.
Szeptember 27. – Magyarország diplomáciai törekvéseinek alapját az európai egység gondolata adja – jelenti ki Antall József az Európa Mozgalom nemzetközi konferenciájának budapesti megnyitóján. – A szlovák külkapcsolatok minisztere magához kéreti a pozsonyi magyar főkonzult, hogy magyarázatot adjon olyan magyar kijelentésekre, amelyek Pozsony szerint területi igényeket fejeznek ki. A főkonzul hangsúlyozza, hogy a magyar kormány elutasítja a határok erőszakos megváltoztatását. – A jugoszláviai menekültekről és az ottani magyarság biztonságának szavatolásáról is tárgyal Moszkvában a humanitárius konferencián részt vevő hatpárti parlamenti küldöttség. – Budapest vezetése határozottan visszautasítja az MDF fővárosi frakciójának azt a vádját, hogy az önkormányzat akadályozza a világkiállítás ügyét. – Az FKgP országos elnöksége határozatban mondja ki, hogy csak akkor érdekelt a koalíciós tárgyalásokban, ha a kormányban részt vevő pártok következetesen tartják magukat választási ígéreteikhez.
Szeptember 28. – Magyar-holland kormányfői tárgyalásokat tartanak Budapesten. Antall József és Ruud Lubbers egyetért abban, hogy a jugoszláviai válság rendezéséhez minél szélesebb körű nemzetközi együttműködésre van szükség.
Szeptember 29. – Menekültügyi együttműködést köt Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország.
Szeptember 30. – New Yorkban kezd tárgyalásokat Antall József kormányfő, akit díszdoktorrá avatnak a connecticuti egyetemen. – Az Európai Közösségek Bizottságának elnöke szerint akár már nov. végére is létrejöhet a társulási szerződés Magyarországgal, Cseh-Szlovákiával és Lengyelországgal, miután megszületett a megállapodás a korábban kulcsproblémának számító marhahúsexport ügyben. – A kormány javaslatot tesz az Országgyűlésnek, hogy az energiaár-emelések ellentételezéseként járuljon hozzá 5 milliárd Ft költségvetési átcsoportosításához. – Az MDF kezdeményezésére közös frakcióülést tartanak a koalíciós pártok a világkiállítás politikai stratégiájáról. – Az Európai Közösség csaknem 9 milliárd Ft értékű gyorssegéllyel támogatja a magyarországi szerkezetátalakítást és privatizációt a Phare-program keretében.
Október 1. – Antall József az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében kifejti, hogy a magyar kormány mind a jugoszláviai, mind a többi környező országban élő magyar kisebbség védelmében fellép a nemzetközi fórumokon. A miniszterelnök sürgeti az ENSZ szerepvállalását a kisebbségi jogok érvényesítésében. – A Határőrség levélben tiltakozik a jugoszláv illetékeseknél amiatt, hogy Alsószentmártonban jugoszláv területről géppuskalövedék csapódott be egy magyar területen parkoló autóba. – Az Országgyűlés úgy határoz, hogy az energiaár-emelések ellentételezésére pénzsegélyt kapnak a kisnyugdíjasok, a nyugdíjszerű szociális ellátásban és a csatádi pótlékban részesülők. – Az SZDSZ elnöke, Kis János megerősíti, hogy a párt nov.-i küldöttgyűlésén lemond tisztségéről.
Október 2. – Clevelandben Antall József kormányfő amerikai üzletemberek előtt kijelenti, hogy a magyar gazdaság alapvetően stabil, de nélkülözhetetlen a Nyugat támogatása ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen. – A kormány feloszlatja a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány 20 fős kuratóriumát, és helyette 5 tagú irányítótestületet hoz létre. A feloszlatott kuratórium tagja, Deutsch Tamás kifogásolja a döntést. – Újabb 4 szakszervezet csatlakozik a polgári engedetlenségi mozgalomhoz, azaz az Alkotmánybíróság döntéséig megtagadják a szakszervezeti vagyonmegosztást szabályozó törvény végrehajtását.
Október 3. – Göncz Árpád köztársasági elnök levélben kéri a miniszterelnököt: bocsássa rendelkezésére a Magyar Rádió és a Televízió működési szabályzatát. E dokumentumok nélkül ugyanis nem tudja megítélni, hogy az alelnökök kinevezése nem okoz-e olyan belső konfliktusokat az érintett intézményekben, amelyek súlyosan veszélyeztetik az államszervezet demokratikus működését. – Washingtonban Antall József találkozik a Világbank vezetőivel, akik Magyarország gazdasági fejlődését modellértékűnek tartják és nagyra értékelik a kormány erőfeszítéseit. – A Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség megállapodik abban, hogy nov.-től átlagosan mintegy 1 %-kal mérsékelik a betétek kamatainak, majd a hitelkamatok szintjét a pénzintézetek közötti forgalomban. – A kormány elfogadja azt a törvényjavaslatot, amely az eddigi 2-ről 6%-ra emeli az ún. szolidaritási (munkanélküli-) járulék összegét. – Magyar-holland katonai együttműködésről ír alá megállapodást Budapesten a 2 ország vezérkari főnöke. – Államigazgatási felügyelet alá helyezik a győri Rába Vagon- és Gépgyárat.
Október 4. – Antall József a NATO kibővítését és a jugoszláv tagköztársaságok önállóságának elismerését javasolja Washingtonban George Bush amerikai elnöknek. – Megszigorítják a külföldiek beutazását Magyarországra. A román külügyminisztérium nyilatkozatban fejezi ki sajnálkozását az intézkedés miatt. – A kormány 700 millió Ft-ot ad az önkormányzatoknak a fűtés és a meleg víz drágulásának ellentételezésére a rászorultak számára.
Október 5. – Magyar-lengyel-cseh-szlovák csúcstalálkozót tartanak Krakkóban. – A várakozásokkal ellentétben mégsem szakad ketté a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A szervezet balatonszéplaki közgyűlésén úgy döntenek, hogy megtartják az eddigi vezetőséget, de új elnököt választanak Bodor Pál személyében.
Október 6. – Magyarország, Lengyelország és Cseh-Szlovákia szorosabb kapcsolatokra törekszik a NATO-val. Egyebek között ezt tartalmazza Antall József, Lech Wałeşa és Václav Havel krakkói nyilatkozata.
Október 7. – A jugoszláv hadvezetés azt kéri a magyar kormánytól, hogy magyar területen át vonulhasson ki Szlovéniából a szövetségi hadsereg. – A magyar és a lengyel miniszterelnök Varsóban sürgős nemzetközi összefogást követel a jugoszláv válság megoldására. – Torgyán József megerősíti, hogy a Független Kisgazdapárt új koalíciós megállapodást szeretne kötni az MDF-fel és a KDNP-vel. – Az SZDSZ parlamenti frakciója megerősíti tisztségében a képviselőcsoport eddigi vezetőit, miután az érintettek bizalmi szavazást kértek. – Az MSZOSZ az Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását kezdeményezi, amiért fontos kérdésekben a munkavállalók képviselőinek megkérdezése nélkül dönt a kormány. – A Legfelsőbb Bíróság zendülésről engedetlenségre mérsékli a parancsot megtagadó 20 törökbálinti sorkatona tettének jogi minősítését.
Október 8. – Antall József miniszterelnök szerint kizárólag az Országgyűlés dönthet arról, hogy a Szlovéniából kivonuló jugoszláv katonai alakulatok áthaladhatnak-e magyar területen vagy sem. – Az MNB elnöke közli, hogy a vártnál jóval kedvezőbben alakulnak a gazdasági folyamatok. A folyó fizetési mérleg aktívuma 200 millió USD, a devizatartalékok pedig több mint 2,5 milliárd USD-t tesznek ki. – Magyarország 3 millió USD-s gyorssegélyt kér az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától a csaknem 35 ezer jugoszláv menekült ellátására.
Október 9. – Kupa Mihály pénzügyminiszter kételyeit hangoztatja az 1996-os budapesti világkiállítás megrendezésével kapcsolatban, mert szerinte nem dolgozták ki pontosan az Expo témáját, a nagyobb mértékű költségvetési támogatást pedig csak adóemeléssel egyetemben tudja elképzelni a kormányzat. – A bős-nagymarosi vízlépcső jövőjéről tárgyal a magyar és a cseh-szlovák parlament környezetvédelmi bizottsága Budapesten. A magyar képviselők szerint csak akkor közeledhetnek az álláspontok, ha a cseh-szlovák fél is az ökológiai elveket tartja a legfontosabbnak. – Az 1956-os forradalom évfordulója előtt a kommunista rendszert jelképező köztéri szobrok eltávolítására és a múlt rendszerhez kapcsolódó utcanevek megváltoztatására kéri a polgármestereket a belügyminiszter.
Október 10. – A kormány – az ENSZ Biztonsági Tanácsának fegyverembargót elrendelő határozatára tekintettel – elutasítja azt a jugoszláv kérést, hogy a szövetségi katonák Magyarország területén keresztül vonulhassanak ki Szlovéniából. A kabinet dönt arról is, hogy a magyar határokon ezentúl elfogadják a szlovén és a horvát útleveleket. – A magyar kormány szükségesnek tartja, hogy a Vajdaságra is terjesszék ki tevékenységüket a jugoszláviai tűzszünetet ellenőrző közös piaci megfigyelők. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet prágai válságtanácskozásán Gyarmati István nagykövet kifejti, hogy budapesti megítélés szerint fokozatosan romlik a magyarság helyzete a Vajdaságban. – Páncélozott járművel erősítik meg a nagyatádi menekülttábor rendőri védelmét. – A Fővárosi Közgyűlés elutasítja az 1996-os budapesti világkiállítás megrendezését, elsősorban a pénzügyi feltételek hiányára hivatkozva. – Az Országgyűlés szociális bizottsága nem támogatja, hogy a parlament elé terjesszék a költségvetés 1992. évi irányelveiről szóló jelentést, mert azt szakszerűtlennek és elnagyoltnak tartja. – Tölgyessy Péter, az SZDSZ egyik lehetséges elnökjelöltje úgy látja, hogy pártja válságban van. – Stuttgartban magyar-baden-württembergi belügyi megállapodást írnak alá.
Október 11. – A Fővárosi Közgyűlés után a kormány is elveti az 1996-os budapesti világkiállítás megrendezését, és helyette országos rendezvénysorozatot javasol az államalapítás 1100 éves évfordulójára. – Ismét megsérti a magyar légteret egy jugoszláv helikopter. – A koalíciós tárgyalásokon a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt egyaránt felveti, hogy kisebb a részesedésük a legmagasabb kormánypozíciókban, mint amit parlamenti képviseletük indokolna. – A magyar és a cseh-szlovák parlament környezetvédelmi bizottsága egyetért abban, hogy környezeti szempontok alapján kell elemezni a bős-nagymarosi vízlépcső jövőjére vonatkozó elképzeléseket, és egyúttal sürgetik a kormányközi tárgyalásokat a beruházásról. – A magyar Külügyminisztérium megítélése szerint a reggel életbe lépett román beutazási korlátozások minden szempontból jelentősen meghaladják az előző héten hozott magyar rendelkezéseket.
Október 12. – Antall József szerint a liberalizmust egyetlen politikai párt sem sajátíthatja ki. A miniszterelnök az MDF által kezdeményezett Nemzeti Liberális Alapítvány miskolci konferenciáján beszél erről. – A Független Kisgazdapárt ellenőrző bizottsága feljelentést tesz a legfőbb ügyésznél a pártnál történt törvénysértések elkövetői ellen. – Salgótarjánban kongresszust tart az MSZMP. A tanácskozás idejére tüntetést szervez a Pofosz, de a vártnál jóval kevesebben vesznek részt a megmozduláson. A Munkáspárt tisztségében megerősített elnöke, Thürmer Gyula megbékélést tart szükségesnek 1956 ügyében.
Október 13. – Kanadába utazik Göncz Árpád államfő.
Október 14. – Kádár Béla külgazdasági miniszter szerint 1 hónapon belül létrejöhet a társulási szerződés Magyarország és az Európai Közösség között. – A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyja annak a részvénytársaságnak a cégbejegyzését, amely néhány hónappal korábban megvásárolta az MSZOSZ több székházát.
Október 15. – Az Országgyűlés úgy módosítja a Munka Törvénykönyvét, hogy a jövőben mindazok végkielégítést kapnak, akiknek önhibájukon kívül felmondanak vagy munkáltatójuk jogutód nélkül megszűnik. A parlament elfogadja a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepcióját is. – A PM jelentése szerint a költségvetés hiánya már csaknem 10 milliárd Ft-tal több, mint az 1991. évre előirányzott 78 milliárdos deficit. – Az MNB az infláció mérséklése érdekében átlagosan 1 %-kal csökkent bizonyos kamatokat. – Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország egyeztetett fellépését szorgalmazza a jugoszláviai válsággal kapcsolatban Antall József, amikor Budapesten találkozik a cseh parlament elnökével. – Budapest főpolgármestere ismételten millenniumi ünnepségeket szorgalmaz 1996-ban a világkiállítás helyett. Gödöllő önkormányzata ugyanakkor azt javasolja, hogy a város területén rendezzék meg az Expót 1996-ban. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája kész tárgyalóasztalhoz ülni az MSZOSZ képviselőivel, miután a szakszervezeti szövetség elfogadta, hogy a dolgozókat választás útján képviseljék az egyes érdekvédelmi szervezetek a társadalombiztosítási önkormányzatban.
Október 16. – Az ENSZ közgyűlésén a Biztonsági Tanács tagjává választják Magyarországot, amely e tisztséget jan.-tól tölti be 2 éven keresztül. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága visszautasítja, hogy Romániában bizonyos körök magyarellenes rágalomhadjáratra használják fel az ott élő magyarság körében megfogalmazott gondolatokat a székelyföldi autonómiáról. – Magyarországon összesen 76 AIDS-beteg és 282 fertőzött van. – Budapesten elfogják azt a szökött rabot, aki még szept.-ben lépett meg 4 társával a veszprémi börtönből.
Október 17. – A kormány újabb véleményt kér a fővárosi önkormányzattól a világkiállítás ügyében, mert szerinte a testület a törvénytervezet és a program részletes ismerete nélkül hozta meg döntését. – Torontóban Göncz Árpád államfő kijelenti, hogy a privatizáció előrehaladása bátorítani fogja a külföldi beruházásokat Magyarországon. – Az MNB adatai szerint az utóbbi 5 év közül 1991-ben a legalacsonyabb Magyarország dollárban számított külföldi adóssága. – A Független Kisgazdapárt ellenőrző bizottságának elnöke bejelenti, hogy pénzügyi visszaélések miatt feljelentette a párt egyes vezetőit. – A Gazdasági Versenyhivatal megbírságol 3 megyei gabonaforgalmi vállalatot, mert a felvásárláskor visszaéltek gazdasági erőfölényükkel.
Október 18. – A kormány az eddigi 5 milliárd Ft-on túl további 700 milliót ad az önkormányzatoknak a távfűtési és melegvíz-díjak ellentételezésére. A kabinet dönt arról is, hogy jún.-tól visszamenőlegesen 10% béremelést kapnak a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók. – A koalíciós pártok tanácskozásán elvetik a kollektív felelősségre vonás elvét, de az igazságtétel érdekében haladéktalanul szükségesnek tartják az alkotmányosan és törvényesen megtehető lépéseket. – Budapest főpolgármestere közli, hogy a Közgyűlés csak akkor tűzi újból napirendre a világkiállítás ügyét, ha a kormány új koncepcióval áll elő. – A Világkiállítási Fórum aláírás-gyűjtési akciót kezd az Expo megrendezéséért.
Október 19. – A Határőrség tiltakozik a jugoszláv illetékeseknél, amiért a héten aknákat telepítettek a magyar határ közelében. – Az UNESCO párizsi közgyűlésén elfogadják Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszternek azt a javaslatát, hogy az ENSZ kulturális szervezete nyújtson támogatást olyan elemzés elkészítéséhez, amely a nemzetiségek kulturális jogainak érvényesítését és védelmét vizsgálja.
Október 20. – Ottawában a kanadai főkormányzóval, valamint Kanada politikai és gazdasági vezetőivel tárgyal Göncz Árpád. – Madridban Jeszenszky Géza a NATO főtitkárával, Manfred Wörnerrel tárgyal arról, hogy a kelet-európai országok szeretnének intézményesen is szorosabb együttműködést kialakítani a NATO-val. – Kongresszust tart az 56-os Szövetség, amely Roik Jánost választja elnökké.
Október 21. – Az Országgyűlés törvényt fogad el az MNB-ről. Eszerint a jegybankot a kormány nem utasíthatja, de az MNB-nek támogatnia kell a kabinet gazdaságpolitikájának megvalósítását. – Madridban Jeszenszky Géza részt vesz a NATO-tagállamok parlamenti képviselőinek tanácskozásán, amelyen kifejti, hogy az új demokráciák számára még formális biztosítékok nélkül is létfontosságú az Atlanti Szövetség támogatása. – Budapesten tárgyal a német Bundestag külügyi bizottságának elnöke. – A Vállalkozók Országos Szövetségének szervezésében országszerte aláírásgyűjtés kezdődik annak érdekében, hogy népszavazáson döntsenek a világkiállítás megrendezéséről.
Október 22. – Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom 35. évfordulója alkalmából. Antall József a nagykőrösi emlékmű avatásán hangsúlyozza: Magyarországon nem történhet meg még egyszer, hogy szélsőséges eszméktől vezérelve bárki magához ragadja a hatalmat. – Antall József üdvözli azt a moszkvai bejelentést, hogy a szovjet vezetés feltétel nélkül elítéli és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekinti az 1956-os magyarországi katonai beavatkozást. – A kormány kisgazdapárti tagjai visszautasítják Torgyár József levelét, amelyben a pártelnök ún. hűségnyilatkozatot kér tőlük. – Kizárják a Független Kisgazdapártból Ómolnár Miklós képviselőt, mert – az indoklás szerint – megsértette a pártfegyelmet.
Október 23. – A fővárosban és vidéken egyaránt ünnepségeken emlékeznek meg az 1956-os forradalomról. A Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren a szónokok a nemzeti egység megteremtésére szólítanak fel. Göncz Árpád a Budapesti Műszaki Egyetemen, Antall József pedig az Operaházban tartott ünnepségen szólal fel. Budapesten az ünneplők egy csoportja a Rádióhoz vonul, és 16 pontos petíció beolvasását követeli. – Abasáron 5 millió meg nem született magyar emlékművét avatja fel Paskai László esztergomi érsek. – Torgyár József kisgazda pártelnök 1 millió Ft-ot ajánl fel annak, aki bizonyítani tudja, hogy ő korábban ügynökként működött.
Október 24. – A Külügyminisztérium jegyzékben kifogásolja Jugoszláviánál, hogy a dunai hajózás fokozatosan lehetetlenné válik a szomszéd országban dúló harcok miatt. – A fővárosi önkormányzat megerősíti korábbi döntését, azaz továbbra sem tartja elfogadhatónak a kormány által benyújtott világkiállítási törvénytervezetet.
Október 25. – A kormányszóvivő közli: Magyarország szükségesnek tartja, hogy az Európai Közösség lényeges engedményeket adjon a magyar mezőgazdasági termékek exportjára, miközben a magyar fél is enged korábbi álláspontjából. – A Pénzügyminisztérium elképzelései szerint 1992-ben megszűnik az adókedvezmény a nem állami és önkormányzati segélyekre, és a mezőgazdasági tevékenységekre nyújtott eddigi félmilliós adókedvezmény 100 ezer Ft-ra csökken. – Antall József részvételével felavatják az egykor recski fogolytábor rabjainak emlékművét. – Budapesten a magyar-cseh-szlovák kapcsolatokról és a térség biztonságáról cserél véleményt a 2 ország kormányfője. – Magyar-osztrák katonai megállapodást köt a 2 ország honvédelmi minisztere Budapesten. – Vállalati biztost neveznek ki a szanálás alatt álló Csepel Autógyár élére.
Október 26. – A Kereszténydemokrata Néppárt a Rádió és a Televízió elnökének visszahívását javasolja, mert a párt szerint nem tudnak úrrá lenni a nehézségeken.
Október 27. – Este bombatalálat éri a jugoszláv határ mentén fekvő Barcsot. – Az SZDSZ egyik elnökjelöltje, Tölgyessy Péter szerint a szabad demokratáknak megegyezést kell keresniük az MDF-fel az ún. kétharmados parlamenti többséget igénylő kérdésekben, és bizonyos nemzeti alapkérdésekben, így a külpolitikában. – Az SZDSZ másik elnökjelöltje, Dornbach Alajos a kollektív felelősségrevonás ellen foglal állást egy fórumon. – Budapesten kezd tárgyalásokat a szerb külügyminiszter.
Október 28. – Brüsszelben Antall József előadást tart az Észak-atlanti Tanácsban és tárgyal a NATO főtitkárával, Manfred Wörnerrel, valamint Wilfried Martens belga miniszterelnökkel. – Katona Tamás külügyi államtitkár szerint feltehetően tévedésből érte előző nap találat Barcsot. A jugoszláv légierő parancsnokságának tájékoztató szolgálata visszautasítja a magyar HM szóvivőjének nyilatkozatát, miszerint jugoszláv harci gépek bombázták Barcsot. – A szerb külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján megismétli azokat a vádakat, miszerint több állam, így Magyarország is beavatkozik a jugoszláv konfliktusba. Vladislav Jovanović túlzásnak tartja a magyar kormány aggodalmát, hogy a vajdasági magyarokat etnikai arányuknál nagyobb arányban sorozzák be.
Október 29. – Brüsszeli tárgyalásai után Antall József kormányfő kijelenti, hogy nov.-ben minden bizonnyal aláírható a társulási szerződés Magyarország és az Európai Közösség között. A miniszterelnök beszámol arról is, hogy a Közösség késznek mutatkozott anyagilag támogatni a magyar áruszállításokat a Szovjetunióba. – A Honvédelmi Minisztérium kívánatosnak tartaná, hogy jugoszláv részről kivizsgálják a barcsi incidenst. A budapesti jugoszláv katonai attasé kijelenti, hogy a szövetségi hadseregnek nincs olyan gránátja, mint amilyen Barcsra hullott. A HM illetékese elismeri, hogy késve adott tájékoztatást a barcsi incidensről. – Az Országgyűlés dec. 16-áig meghosszabbítja a kárpótlási igények benyújtási határidejét. – A svájci kormány 400 ezer svájci frankot ad Magyarországnak a jugoszláv menekültek ellátására.
Október 30. – Magyarország a leghatározottabban tiltakozik déli határainak megsértése és a túloldali aknásítás ellen. Antall József Jugoszlávia budapesti nagykövetének és katonai attaséjának jelenlétében nézi meg a barcsi bombázás helyszínét. – A Független Kisgazdapárt vezetői úgy döntenek, hogy a kisgazda miniszterek és államtitkárok párttól kapott megbízatása éjfélkor lejár. Felfüggesztik Nagy Ferenc József, Rajkai Zsolt és Pohánkovics István kormánytagok párttagságát és kizárják Ómolnár Miklóst, valamint Prepeliczay Istvánt. Torgyán József pártelnök közli, hogy a koalíciós tárgyalásokon újabb tárcákat fognak kérni a kisgazdáknak. – Budapestre érkezik a NATO európai haderőinek főparancsnoka, John Galvin tábornok.
Október 31. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye szerint a Kisgazdapárt országos vezetőségének állásfoglalása ellenére változatlanul hivatalukban maradnak a kormány kisgazdapárti miniszterei és államtitkárai. Antall József úgy dönt, hogy a kialakult helyzetet a koalíciós pártok frakcióinak következő együttes ülésén akarja megvizsgálni, amivel a képviselőcsoportok vezetői egyetértenek. – A vasutasok kétórás figyelmeztető sztrájkot helyeznek kilátásba nov. 11-ére, ha a MÁV továbbra sem teljesíti a tavaly dec.-i megállapodásokat. – Éjszaka megtámadnak egy őrkatonát egy Baranya megyei rádiólokátor-állomáson. A támadók elmenekülnek.
November 1. – Antall József kijelenti, hogy Magyarországot és a térséget közvetlen veszély fenyegeti a jugoszláviai polgárháború miatt. A kormányfő egyúttal elmarasztalja a Nyugatot, mert az előző években tétlenséget tanúsított Kelet-Közép-Európa iránt. – A kormány tervei szerint kárpótlást kapnak azok, akiket politikai okokból jogtalanul fosztottak meg életűktől vagy szabadságuktól 1939 és 1989 okt.-e között. – A Független Kisgazdapárt elnöksége Oláh Sándort is kizárja a pártból és a frakcióból, mert nyíltan szembeszegült a vezetőség határozataival. – A KSH adatai szerint tovább csökken az infláció üteme: szept.-ben 1,5%-os volt az áremelkedés. – Magyarországon tanuló külföldi diákok tüntetnek a Parlament előtt a faji megkülönböztetés és főként az ún. bőrfejűek támadásai miatt.
November 2. – Ülést tart az SZDSZ országos tanácsa, amely meghallgatja a párt elnökjelöltjeit. Tölgyessy Péter, Dornbach Alajos és Mécs Imre egyaránt kormányzóképes erőt akar formálni a pártból, jóllehet, programjaikban eltérő elemek is szerepelnek. – A Független Kisgazdapárt Békés megyei szervezete szembefordul a pártelnökséggel: úgy dönt, hogy nem vesz részt a póri nov.-i kongresszusán, hanem helyette a nagyválasztmány rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazza.
November 3. – Budapesten Antall József emléktáblát avat fel Nagy Imre és mártírtársai tiszteletére a Katonai Bíróság Fő utcai épületénél, ahol az 1956-os forradalom miniszterelnökét és politikustársait 1958-ban halálra ítélték. – Magyar hajókat ér támadás Vukovárnál. Senki nem sérül meg.
November 4. – Az Országgyűlés elfogadja azt a törvényt, amely lehetőséget ad arra, hogy visszamenőleges hatállyal büntessék az elmúlt évtizedekben politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekményeket. Ezzel lehetségessé válik a felelősségre vonás az 1944. dec. 21-e és 1990. máj. 2-a között elkövetett és politikai okokból megtorlatlanul maradt emberölések, halált okozó testi sértések és hazaárulások ügyében. – A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója felfüggeszti Torgyán József tagságát mindaddig, amíg okmányokkal nem igazolja feddhetetlenségét. A képviselők egyúttal jogtalannak minősítik Ómolnár Miklós, Prepeliczay István és Oláh Sándor pártból való kizárását. Ezt követően rendkívüli ülést tart a párt elnöksége, amely hűségnyilatkozat aláírására kéri a kisgazda képviselőket. – A Külügyminisztérium a leghatározottabban felhívja a jugoszláv hatóságokat, hogy haladéktalanul intézkedjenek a biztonságos dunai hajózás érdekében. – Antall József Kairóba utazik.
November 5. – Literenként 2 Ft-tal drágul a benzin. – A Békés megyei kisgazdák vezetője, Zsíros Géza nyílt levélben szólítja fel Torgyán Józsefet, hogy mondjon le pártelnöki tisztségéről.
November 6. – Göncz Árpád szóvivője közli, hogy a köztársasági elnök az aláírás előtt részletesen akarja tanulmányozni azt a törvényt, amely szerint visszamenőlegesen is büntethetők az elmúlt évtizedekben politikai okokból meg nem torolt súlyos bűncselekmények. – Újabb adatok alapján a szakemberek teljes bizonyossággal állítják, hogy a jugoszláv szövetségi haderő rendelkezik olyan gránátokkal, amilyet Barcsra dobtak le. – Bérkövetelései alátámasztására kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdet nov. 18-ára a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete. – A VOSZ előzetes adatai szerint összegyűlt a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy népszavazás kiírását kérjék a parlamenttől a világkiállítás ügyében, később azonban hamisnak bizonyul ez a hír.
November 7. – A Független Kisgazdapárt országos vezetősége megerősíti tisztségében az elnökséget és Torgyán József pártelnököt, akit előzőleg lemondásra szólított fel a kisgazda frakció. – Az MSZDP országos elnöksége felfüggeszti elnöki tisztségéből Petrasovits Annát és fegyelmi eljárást kezdeményez ellene, mert akadályozza a szociáldemokrata egységet. A párt képviseletével Baranyai Tibor alelnököt bízzák meg.
November 8. – A kormány 5,8%-kal leértékeli a forintot. Az indoklás szerint így támogatják az exportot és védik a hazai ipart. – Torgyán József korabeli dokumentumokat idézve azt állítja, hogy az 1958-as szolgálati jelentések ügynöki beszervezésre alkalmatlannak minősítették. A Kisgazdapárt elnöke a feddhetetlenségi vizsgálat iratait csak akkor hajlandó átvenni, ha Antall József is hasonló tisztázásnak veti alá magát. Ezt az ötletet a Miniszterelnöki Sajtóiroda visszautasítja. – Petrasovits Anna bezáratja a szociáldemokrata pártszékház kapuit, kirekesztve így az épületből a pártelnökség számára nemkívánatos tagjait.
November 9. – Kihelyezett ülést tart a kormány Miskolcon. Antall József a megbeszélések után kijelenti: a kabinet kiemelten támogatja a jövőben Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. – Velencén tart közgyűlést a Magyarok Világszövetsége, amely szerepet akar vállalni abban a „nemzeti stratégiában”, amely a 15 milliós magyarság egységének helyreállítását szolgálja.
November 10. – New Yorkban nagy siker fogadja Göncz Árpád „Rácsok” c. drámájának bemutatóját, amelyen részt vesz a szerző is. – Budapestre érkezik a luxemburgi miniszterelnök, Jacques Santer.
November 11. – Brüsszelben Kádár Béla külgazdasági miniszter az OECD miniszteri értekezletén megerősíti, hogy Magyarország szeretne bekapcsolódni a Nyugat által finanszírozott szovjet segélyprogramokba. – A koalíciós pártok frakcióvezetői tanácskozásukon megállapítják, hogy a Parlament házszabálya szerint csak a képviselőcsoportok vezetőinek van joguk arra, hogy beszámoljanak a Ház elnökének a frakciók tagságának változásáról. – Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében az állami költségvetési intézmények és a bankok a jövőben nem élveznek előnyt a gazdasági társaságok részvényeinek jegyzésekor. – Budapesten új együttműködési megállapodást ír alá a magyar és a cseh-szlovák belügyminiszter. – Újraindul a termelés az Ózdi Acélmű Rt. 2 üzemében, miután a kormány 1 milliárd Ft egyszeri támogatást ad a cégnek.
November 12. – Antall József parlamenti interpellációra válaszolva kijelenti, hogy a kormány részéről fel sem vetődött Horthy Miklós hamvai magyarországi állami temetésének gondolata. – Szabadkán a magyar és a jugoszláv légierők főparancsnoka a légtérsértésekről tárgyal. – A MÁV vezetése és a vasutas-szakszervezetek döntő többsége megállapodást köt arról, hogy 400 millió Ft-ot fordítanak az ágazati dolgozók béremelésére, és 7 ezerről 8 ezer Ft-ra növelik a legalacsonyabb fizetéseket.
November 13. – Az Országgyűlés elfogadja a pénzintézeti törvényt, amely szerint kereskedelmi bankot 1 milliárd Ft-os alaptőkével lehet alapítani, és a jövőben gazdasági társaságok, ill. egyéni vállalkozók is foglalkozhatnak pénzváltással. – Dániába utazik Göncz Árpád államfő. – Brüsszelben folytatják az Európai Közösség és Magyarország társulási szerződéséről szóló tárgyalásokat. – A Honvédelmi Minisztérium közli, hogy hamarosan semleges légtérsávot hoznak létre a magyar-jugoszláv határ mentén. – Az MNB újabb kötvényt bocsát ki Japánban, ezúttal 30 milliárd jen értékben. – A Független Kisgazdapárt frakciójának ún. történelmi platformja bírálja a pártelnök, Torgyán József születésnapját ünneplő hétvégi kongresszus összehívását. – Az Újpesti Családsegítő Központ felmérései szerint az elmúlt hónapokban tovább nőtt a létminimum alatt élők száma.
November 14. – Az Európai Közösség egyik szóvivője közli, hogy egyelőre mégsem parafálják a szerződést Magyarországgal, mert még több vitatott kérdés van a textil- és a mezőgazdasági termékek kereskedelmében és a munkaerő szabad áramlásában. – A Külügyminisztérium tájékoztatja a jugoszláv illetékeseket, hogy készen áll olyan vegyes bizottság létrehozására, amely részletesen kivizsgálja a barcsi incidens körülményeit. – Az MTV elnöke Peták Istvánt bízza meg a TV 2 intendánsi feladatainak ellátásával.
November 15. – A kormány megvitatja az új szovjet-magyar alapszerződést, amely aláírásra készen áll. A kabinet valamivel több mint 10%-os családipótlék-emelést javasol jan.-tól. – Lemondják a nov. 18-ára meghirdetett vasutassztrájkot, mert a szakszervezeti követelések többsége teljesült.
November 16. – Magyar javaslatra 20 km-es semleges légtérsávot hoznak létre a magyar-jugoszláv határon. – A Külügyminisztériumba kéretik Cseh-Szlovákia budapesti nagykövetét, miután magyar részről kifogásolják Marián Čalfa miniszterelnök televíziós nyilatkozatát, amelyben a politikus bizonytalannak nevezte a szlovák-magyar határt. Jeszenszky Géza felhívja a nagykövet figyelmét arra, hogy Magyarország nem fenyegeti szomszédait. – Kongresszust tart a Független Kisgazdapárt. Torgyán József elnök úgy fogalmaz, hogy a pártnak nem feltétlenül célja kilépni a koalícióból, de mindenképpen nagyobb súlyt akar kapni az ország irányításában. – Az MSZP országos értekezletén Horn Gyula pártelnök bírálja a kormányt, amiért annak gyakorlatában egyre inkább visszaköszönnek a „kézi vezérlés” elemei. Horn Gyula sürgeti a demokratikus erők összefogását.
November 17. – Londonban kezd tárgyalásokat Göncz Árpád.
November 18. – Göncz Árpád köztársasági elnök kérésére az Alkotmánybíróság soron kívül, sürgősséggel napirendjére tűzi az ún. elévülési törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. – Jeszenszky Géza Londonban találkozik az Európai Közösség jugoszláviai békemissziójának vezetőjével, Lord Carringtonnal. A külügyminiszter megerősíti azt a magyar véleményt, miszerint a térségben több közösségi ellenőrre lenne szükség a jugoszláv határ túloldalán.
November 19. – Londonban díszebéden látja vendégül Göncz Árpádot II. Erzsébet királynő. A köztársasági elnök sajtótájékoztatóján úgy vélekedik, hogy szükség van a számonkérésre az elmúlt évtizedek jogtalanságaival kapcsolatban, de szigorúan az alkotmányosság keretein belül. – Az Európai Közösség bizottságának alelnöke, Frans Andriessen közli, hogy a 3 kelet-európai ország közül már csak Magyarország esetében vannak nehézségek a társulási szerződés végleges megszövegezésében. – A Független Kisgazdapárt főtitkára cáfolja az MTI-nek azt az értesülését, hogy 10 kisgazda képviselő új pártfrakciót alapított Ugrin Emese vezetésével. – Lemond a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatói tisztségéről Gregor József, miután nem sikerül tisztázni nézeteltérését a városi önkormányzattal.
November 20. – Az Európai Közösség úgy dönt, hogy a magyar határra is kiterjeszti a jugoszláviai megfigyelők tevékenységét. Erről a luxemburgi külügyminiszter tájékoztatja Jeszenszky Gézát. – A külügyminiszter szerint nincs már komoly akadálya annak, hogy létrejöjjön a társulási szerződés az Európai Közösség és Magyarország között. – A bős-nagymarosi vízlépcső cseh-szlovák kormánymeghatalmazottja arról értesíti a beruházás magyar kormánybiztosát, hogy Cseh-Szlovákia nem tekint el az ún. C változattól, azaz a Duna elterelésével az erőmű üzembe helyezésétől. – Torgyán József kijelenti, hogy egyelőre nem hozza nyilvánosságra a hűségnyilatkozatot tett kisgazda képviselők nevét. Ugrin Emese ugyanakkor elismeri, hogy ideiglenesen vállalta a pártelnökkel tartó kisgazdák frakciójának vezetését. – Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter nem írja alá az 1992. évi költségvetés tervezetét, mert kevesli a kulturális támogatásokat. – A Világbank mintegy 200 millió USD hitelt nyújt a magyar egészségügy fejlesztéséhez.
November 21. – Budapesten tárgyal a Világbank első elnökhelyettese. Moeen Qureshi tapasztalatai szerint már érződnek az első szerény jelei annak, hogy Magyarországon alapvető változások zajlanak a gazdaságban. – Az Országgyűlés elnökének írt levelükben 12 képviselő kijelenti, hogy ők alkotják a Független Kisgazdapárt frakcióját, amelynek vezetője Ugrin Emese. – A kormány megvitatja a tojáshiány kialakulásának okait. A Földművelésügyi Minisztérium úgy dönt, engedélyezi külföldi tojás behozatalát, hogy mérsékeljék az árat. – A kormány a legutóbbi szakszervezeti kezdeményezések figyelembevételével kész tárgyalóasztalhoz ülni a munkaadókkal és a munkavállalókkal, hogy átfogó gazdasági és szociális megállapodást kössenek. – Antall József miniszterelnök telefonon támogatásáról biztosítja a jugoszláv szövetségi kormányt, és személyesen Ante Markovis kormányfőt. – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat akciót indít, hogy kimenekítse Vukovár lakóit a rommá lőtt városból.
November 22. – Brüsszelben parafálják az Európai Közösség és Magyarország társulási szerződését. A Közös Piac Bizottsága közleményben hangsúlyozza, hogy a 3 kelet-közép-európai ország végső célja a teljes jogú tagság az Európai Közösségben. A társult tagság egyebek között lehetővé teszi, hogy Magyarország 1992-től 150 ezer tonnával több búzát és 20 ezer tonnával több friss zöldséget exportáljon a közös piaci tagállamokba, mint eddig. – Strasbourgban Göncz Árpád részt vesz az Európai Demokratikus Fórum első kongresszusán. – Forródrótot létesítenek a magyar és a jugoszláv légvédelmi parancsnokság között, hogy biztosítsák a gyorsabb információcserét. – Az Érdekegyeztető Tanács elutasítja azt a kormányzati előterjesztést, hogy már jan.-tól bevezessék a betegszabadság intézményét, ezzel is tehermentesítve a társadalombiztosítási alapot. – Megkezdődik az MSZOSZ rendkívüli kongresszusa. Nagy Sándor elnök haladéktalanul érdemi tárgyalásokat sürget a kormánnyal. – Megvesztegetés alapos gyanúja miatt 29 budapesti rendőrt azonnali hatállyal felfüggesztenek állásából.
November 23. – Rómában Antall József részt vesz a nemzetközi kereszténydemokrata fórumon. A kormányfő olasz kollégájával, Giulio Andreottival egyetért abban, hogy a 6 jugoszláv köztársaság önállóságát a nemzetközi közösség együttesen ismerje el. – A belügyminiszter részleges határzárat rendel el a magyar-jugoszláv határszakaszon a heves harcok miatt. – Az SZDSZ küldöttgyűlése Tölgyessy Pétert választja meg a párt új elnökévé. A politikus a párttagság széles tömegeinek bevonását ígéri a döntéshozatalba és elképzelhetetlennek nevezi a szövetséget az MDF-fel, de nem zárja ki az ésszerű kompromisszumok lehetőségét. – Ismét Nagy Sándort választják az MSZOSZ elnökévé. A szakszervezeti kongresszus érdemi tárgyalásokra szólítja fel a kormányt, és egyúttal sztrájkot helyez kitátásba, ha a megbeszélések nem kezdődnek el 10 napon belül. – Kongresszust tart Csepelen a Munkáspárt, amely a következő választásokon be akar kerülni a Parlamentbe.
November 24. – Jelentős mértékben kicserélődik az SZDSZ ügyvivő testülete, Pető Iván parlamenti frakcióvezető lemond tisztségéről. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője a kormány megbuktatására irányuló politika látványos kudarcaként értékeli az SZDSZ vezetőváltását. – Hamis bombariadó van késő délután a budapesti Keleti pályaudvaron.
November 25. – Az Országgyűlés elnöke a Parlament illetékes bizottságainak állásfoglalását kéri arról, hogy kik tekinthetők a Független Kisgazdapárt képviselőinek. – Budapesten a horvátországi politikai és katonai helyzetről tájékoztatja a magyar kormányfőt a horvát miniszterelnök. – Budapesten megállapodást köt az iráni olajminiszter, hogy országa a következő 2 évben 2 millió tonna nyersolajat szállít Magyarországnak. – A brüsszeli tárgyalásokon magyar részről bejelentik, hogy várhatóan dec. közepén írják alá a társulási szerződést az Európai Közösséggel.
November 26. – Lapértesülés szerint Jeszenszky Géza felmentette tisztségéből Szokai Imre és Meiszter Dávid helyettes külügyi államtitkárokat, és feladataik ellátásával Bába Ivánt bízta meg. – Az Országgyűlés az év végéig meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig tilos a szövetkezetek átalakulása. – Meggyilkolnak egy taxist Nyíregyházán.
November 27. – Budapesten lényegében létrejön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak szánt 1992. évi hiteléről. A nemzetközi pénzintézet szakértői elégedettek az ország 1991. évi teljesítményével. – Lisszabonban tárgyal Jeszenszky Géza. A külügyminiszter elkerülhetetlennek tartja Jugoszlávia felbomlását, és úgy véli, hogy Szlovénia és Horvátország diplomáciai elismerése előtt a nemzetközi közösségnek a béke megteremtésére kellene összpontosítania. – A Független Kisgazdapárt Pásztor Gyula vezette frakciója törvénysértőnek tartja, hogy Torgyán József letiltotta a képviselőcsoport folyószámláját. – Felfüggesztik az MSZDP tagságát a Szocialista Internacionáléban. – Devizabűntett és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt vádat emelnek az ismert vállalkozó, Klapka György ellen.
November 28. – Jeszenszky Géza úgy nyilatkozik, hogy másfél év után természetesnek tartja az átalakításokat a Külügyminisztériumban. Somogyi Ferenc közigazgatási államtitkár ugyanakkor szakmai szempontból elfogadhatatlannak tartja a 2 államtitkár-helyettes, Szokai Imre és Meiszter Dávid felmentését. – George Bush amerikai elnök Antall Józsefhez írt levelében osztja Magyarország aggodalmait a jugoszláviai fegyveres konfliktus miatt. A washingtoni kormányzat biztosítja a magyar vezetést, hogy az egész térségre példamutatónak tartja azt a mérsékletet, amelyet a budapesti kormány tanúsított a légtérsértések kezelésében. – Erdős André magyar ENSZ-nagykövet felszólítja a világszervezet tagállamait, hogy töröljék el azt a korábbi határozatot, amely a cionizmust fajüldözésnek minősítette. – Budapesten tartják közgyűlésüket a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok.
November 29. – A miniszterelnök – az eddigi bankelnök, Surányi György helyett – Bod Péter Ákost javasolja az MNB elnökének. A jelölés az első nyilatkozatok szerint mindenkit váratlanul ér. – Antall József nyilatkozata szerint azokkal a kisgazdákkal tud együttműködni, akik az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Néppárttal közösen vállalt értékrend alapján állnak, és készek együtt dolgozni a kormánnyal. – Antall József az MSZOSZ elnökének írt válaszában kijelenti: a kormány hajtandó tárgyalni a szakszervezetekkel az érdekegyeztetésről. – A történelmi igazságtétel kiszélesítését szorgalmazza az MDF frakciója, amelynek megítélése szerint a társadalom egyre jobban igényli azt. – A kormányzat szociálpolitikája miatt tiltakoznak a nyugdíjasok Salgótarjánban és Székesfehérvárott.
December 1. – A Határőrség szóvivője közli, hogy a szakértői vizsgálat bebizonyította: Jugoszláviából lőtték ki azt a 2 gránátot, amely előző nap robbant fel a baranyai Old község határában. – A szerb külügyminiszter ismételten azzal vádolja Magyarországot, hogy beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe. Vladislav Jovanović azt állítja, hogy Magyarországon kiképzőtáborokat hoztak létre horvát zsoldosok számára. – Az MSZP országos elnöksége rendkívüli ülésén megállapítja, hogy Magyarországon veszélybe került a demokrácia, és erősödik annak veszélye, hogy a kormány és az MDF által tudatosan felkorbácsolt indulatok végzetesen megosztják az országot.
December 2. – Magyarország és Cseh-Szlovákia tárgyalóküldöttsége Budapesten megállapodik abban, hogy közös szakmai bizottságot hoznak létre a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos kutatások összesítésére. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter hozzáteszi, hogy ha a cseh-szlovák fél folytatja a munkálatokat, akkor a magyar kormány fontolóra veszi, hogy azonnali hatállyal felmondja az 1977-ben kötött államközi szerződést. – Magyarország határozottan visszautasítja a szerb külügyminiszternek azokat a vádjait, miszerint idegen nemzetiségű zsoldosokat képeznének ki az országban. – A magyar és a bolgár külügyminiszter budapesti tárgyalásaikon egyetértenek abban, hogy mielőbb meg kell teremteni a békét Jugoszláviában, és az egész térségben biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogait. – Bukarestbe utazik az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. – A kuvaiti olajipari miniszter budapesti megbeszélésein közli: országa érdeklődik aziránt, miként szerezhetne tulajdonrészt a magyar olajiparban. – Lemond Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. – Koalíciós megbeszélést tart a Kisgazdapárt 33 fős frakciójával Antall József és Surján László. Torgyán József felháborodással veszi tudomásul, hogy a megbeszélésekről kizárták a hozzá hű kisgazda képviselőket. – Az SZDSZ frakciója Tardos Mártont választja meg a parlamenti csoport vezetőjévé.
December 3. – A külügyi szóvivő bejelenti, hogy a kormány kész a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételére Oroszországgal és Ukrajnával. A moszkvai nagykövetet és a kijevi főkonzult felhatalmazzák arra, hogy aláírják az erről szóló jegyzőkönyvet. – A Külügyminisztérium elítéli a vajdasági magyarok kisebbségi jogainak megsértését. – Francia segélyszállítmány érkezik Magyarországra a Jugoszláviából menekülteknek. – Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége kifogásolja, hogy a román alkotmányba bekerült a nemzetállam meghatározás. – Az Országgyűlés törvényt alkot az 1996. évi világkiállításról. Budapest vezetése tudomásul veszi a döntést. – Latin-amerikai körútra indul Göncz Árpád államfő. – Antall József az Alkotmánybírósághoz fordul azzal a kérdéssel, hogy a jogszabályok mennyi időt biztosítanak a köztársasági elnöknek a kinevezések jóváhagyására. – A demokratikus elvek megsértése ellen tiltakozik ismét a Demokratikus Charta, amelynek aláírói úgy vélik: minden közhivatalnoknak joga van arra, hogy bármilyen alkotmányos álláspontot elfogadjon, és csatlakozzon ahhoz. – Új Művészeti Akadémia létrehozásáról dönt az MTA rendkívüli közgyűlése.
December 4. – Az Országgyűlés úgy határoz, hogy karácsony előtt egyszeri segélyt kapnak a 10 400 Ft-nál kisebb havi járandósággal rendelkező nyugdíjasok. – A Miniszterelnöki Sajtóiroda cáfolja, hogy a nemzetközi bankvilágot megrázta volna Surányi György menesztése az MNB éléről. – Bejelentik, hogy az év végén megszűnik a bős-nagymarosi vízlépcső ügyeivel foglalkozó kormánybiztosi poszt. – A KSH adatai szerint okt.-ben a fogyasztói árak 1,3%-kal voltak magasabbak, mint szept.-ben. – Jugoszláv aknazárat hatástalanítanak magyar területen, Mohács térségében. – Dán, német és osztrák segély érkezik a jugoszláv menekülteknek.
December 5. – Moszkvába utazik Antall József kormányfő, hogy aláírja a magyar-szovjet alapszerződést. – Magyarország végleg megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az Egyesült Államoktól. – A cseh-szlovák környezetvédelmi miniszter nyílt levélben szólítja fel a magyar köztársasági elnököt és a kormányfőt, hogy tanúsítsanak az eddiginél rugalmasabb magatartást a bősi vízlépcső ügyében. – Nyíltnak és őszintének minősíti bukaresti megbeszéléseit az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. – A kormányszóvivő bejelenti, hogy hamarosan magyar főkonzulátust nyitnak a szlovén fővárosban, Ljubljanában. – A demokrácia állapotáról, az állami költségvetésről és az önkormányzatok helyzetéről folytatnak eszmecserét az SZDSZ és a Fidesz vezetői. A találkozóval párhuzamosan az SZDSZ ügyvivői testülete és a Fidesz országos választmánya csatlakozik a Demokratikus Charta aláíróihoz. – Figyelmeztető sztrájkot hirdetnek dec. közepére a bányászok, hogy az ágazat válságának megoldására kényszerítsék a kormányt. – Magyar vállalkozói csoport vásárolja meg a Videotont.
December 6. – Antall József kormányfő Moszkvában aláírja a magyar-szovjet és a magyar-orosz, Kijevben pedig a magyar-ukrán alapszerződést. – Santiagóban Göncz Árpád chilei üzletemberek előtt kijelenti, hogy Magyarország szívesen részt vesz a latin-amerikai, és ezen belül a chilei mezőgazdasági programokban. – A lengyelországi Gdynia kereskedelmi kikötőjében 20 konténer magyar fegyvert és lőszert találnak a hatóságok, miután ismeretlen tettesek feltörték az egyik konténert. – Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány nem fogadja el a munkavállalóknak azt az indítványát, hogy évi 120 ezer Ft-ra emeljék fel az adómentes jövedelmet. A kabinet képviselői ugyanakkor lehetőséget látnak arra, hogy adómentesek legyenek a természetbeni juttatások és a gyes. – Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter a cseh-szlovák környezetvédelmi tárca vezetőjének írt válaszában kifejti, hogy a magyar kormány nem általában kéri a bősi munkák leállítását, hanem csak azoknak a lépéseknek az elhagyását indítványozza, amelyek ellentétben állnak az államközi szerződéssel. – Göncz Árpád államfő kinevezi az MNB új elnökét, Bod Péter Ákost és a jegybank alelnökeit. – A bonni szövetségi munkaügyi minisztérium jóváhagyja, hogy 1992-ben 40%-kal több magyar vendégmunkás dolgozhat Németországban. – A rendőrség elfogja a nyíregyházi taxisofőr gyilkosait.
December 7. – A kormány olyan közös nyilatkozat elfogadását javasolja az Érdekegyeztető Tanácsban, amely kimondja, hogy a tárgyalások idejére fel kell függeszteni a sztrájk kilátásba helyezését. A munkaadók támogatják a gondolatot, a szakszervezetek viszont ellenzik. – Megalakul a Demokratikus Charta ’91 elnevezésű társadalmi mozgalom, amely nem kérdőjelezi meg a magyarországi demokrácia létét, de felhívja a figyelmet a veszélyekre. – Az MDF országos választmányának ülésén cáfolják, hogy Antall József – sok teendője miatt – tiszteletbeli elnökké akarja választatni magát. – Torgyán József közli: jan. 11-ére össze akarja hívni a Kisgazdapárt nagyválasztmányát, hogy megtárgyalják a koalícióból való kilépés ügyét. – Washingtonban bejelentik, hogy a jövőben Magyarország is vásárolhat amerikai fegyvereket.
December 8. – Budapesten kezd tárgyalásokat az amerikai védelmi miniszter, Richard Cheney.
December 9. – A külügyi szóvivő kifejti: Magyarország abban érdekelt, hogy békés úton rendeződjék át a szovjet térség, és az egyes köztársaságok a demokratikus elveket figyelembe véve törekedjenek az önrendelkezésre. – Antall József fogadja Richard Cheney-t, akinek kifejti, hogy a Szovjetunió szétesése még fontosabbá teszi a NATO szerepét, és ezen belül az Egyesült Államok európai jelenlétét. – Az Országgyűlés szociális és kulturális bizottsága elveti a kormány 1992. évi költségvetési tervezetét, míg 5 másik bizottság parlamenti vitára alkalmasnak tartja a javaslatot. – Figyelmeztető sztrájkot helyez kilátásba dec. 17-ére az MSZOSZ, és egyúttal kezdeményezi az Érdekegyeztető Tanács újabb rendkívüli ülésének összehívását. – A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy jan.-tól 35%-kal emeli a közlekedési tarifákat Budapesten. – Az MNB ezentúl nem 1 nappal előre, hanem reggelente állapítja meg az aznapi hivatalos devizaárfolyamokat. – Üzemzavar van reggel a paksi atomerőmű négyes blokkjában, de estére már teljesen kijavítják a hibát.
December 10. – Az Országgyűlésben Kupa Mihály előterjeszti az 1992. évi költségvetési törvénytervezetet. A pénzügyminiszter legfontosabb feladatnak tartja a külső fizetőképesség megőrzését és az infláció féken tartását. – A kormányfő az MDF egyik gazdasági szakemberét, Szabó Ivánt jelöli az ipari és kereskedelmi minisztérium élére. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája felelőtlenségnek tartja az MSZOSZ sztrájkfenyegetését.
December 11. – Magyarország déli határszakaszán megerősítik a légtérellenőrzést. – Jugoszlávia elismeri, hogy néphadserege rendelkezik azzal a kazettás bombatípussal, amilyennel Barcsot bombázták okt.-ben, de a repülőgép hovatartozására nem sikerül fényt deríteni. – A chilei védelmi minisztérium beismeri, hogy valószínűleg tőlük származnak azok a Horvátországnak szánt fegyverek, amelyeket nemrégiben foglaltak le Ferihegyen. – Ecuador után Kolumbiában tárgyal Göncz Árpád. – Magyarország és Belorusszia egyezményt ír alá arról, hogy a jövőben konvertibilis valutában kereskednek egymással. – Az MSZOSZ mintegy 30 tagszervezete kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdet dec. 17-ére. – Nov. végére 351 ezerre emelkedik a munkanélküliek száma.
December 12. – A kormány jóváhagyja az Európai Közösség és Magyarország társulási szerződését, és felhatalmazza a miniszterelnököt az aláírásra. – Antall József a magyar-német alapszerződésről folytat megbeszélést Németország budapesti nagykövetével. – A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok bővítését szorgalmazza berni megbeszélésén a 2 ország külügyminisztere. – A magyar kormány úgy foglal állást, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít az egyes jugoszláv köztársaságokkal, de előzőleg figyelembe veszi az Európai Közösségek, a visegrádi hármak és más országok álláspontját. – A Világkiállítások Nemzetközi Irodája közli, hogy febr.-i rendkívüli közgyűlésén dönt a budapesti Expóról. – Az Országgyűlés elfogadja a társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozásáról szóló törvényt. A parlament dönt a levéltári anyagok védelméről is, és módosítja a levéltárakról szóló törvényerejű rendeletet, így az MDP, valamint az MSZMP iratai az állam tulajdonába kerülnek. – Az Országgyűlésben néhány ellenzéki képviselő észreveszi, hogy az MDF egyik képviselője, Szokolai Zoltán más helyett nyomta meg a szavazógombot a helyi önkormányzatok támogatásáról szóló döntéshozatalkor. – Kupa Mihály pénzügyminiszter a Független Kisgazdapárt 33 fős frakciójával megállapodik abban, hogy 1992-ben is megmarad a mezőgazdasági kistermelők adókedvezménye, sőt bővítik is azt. – Für Lajos honvédelmi miniszter az MDF új ügyvezető alelnöke, miután Horváth Balázs lemond tisztségéről. Az MDF 3 új alelnöke: Csurka István, Lezsák Sándor és Medgyasszay László.
December 13. – Az Érdekegyeztető Tanács résztvevői átlagosan 23%-os béremelést javasolnak jövőre a vállalatoknak. – Az egyesített sztrájkbizottság azt állítja, hogy egyre többen csatlakoznak az MSZOSZ sztrájkfelhívásához. – A köztársasági elnök Szabó Ivánt kinevezi ipari és kereskedelmi miniszternek. Bejelentik, hogy jan.-tól Horváth Balázs tárca nélküli miniszter felügyeli az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, László Jenő pedig az újonnan létrehozott Hadiipari Hivatal elnöke lesz. – A Magyarok Világszövetsége Csoóri Sándort választja elnökévé. – Magyarország csatlakozik az Európa Tanács szociális chartájához.
December 14. – Az MDF V. országos gyűlésének szekcióülésein több területen bírálják a kormányzati politikát. A résztvevők elsősorban a környezetvédelem és a szociálpolitika elhanyagolását kifogásolják, míg a gazdaságpolitikában elismerik a kormány sikereit. – A venezuelai államfői találkozó után Göncz Árpád befejezi latin-amerikai körútját. – A Nyilvánosság Klub közgyűlésén résztvevők a szervezet feladatának tekintik annak megakadályozását, hogy a kormány szócsöve legyen a közszolgálati MTV és Rádió.
December 15. – Antall József értékelése szerint az MDF kétnapos országos gyűlése bebizonyította, hogy a szervezet kormánypártként képes gondolkodni. A küldöttek Für Lajos honvédelmi minisztert ügyvezető elnökké választják meg.
December 16. – Brüsszelben Antall József aláírja Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel. A kormányfő kifejti: Magyarországnak 1 évtized áll rendelkezésére, hogy végrehajtsa a szerkezeti átalakítást, ami ahhoz szükséges, hogy megállja a helyét az Európai Közösségen belül. Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország kormányfője megállapodik abban, hogy a jövőben összehangolják lépéseiket a nemzetközi fórumokon. – Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a Parlamentnek 1992 végéig törvényben kell szabályoznia a terhességmegszakítást, miután azt eddig alkotmányellenesen, rendeletben szabták meg. A testület 1992. dec. 31-i hatállyal megsemmisíti az eddigi jogszabályokat. – Az MSZOSZ elnöke megerősíti, hogy megtartják a másnapra meghirdetett sztrájkot, mert követeléseikre nem kaptak választ a kormánytól. A Munkaügyi Minisztérium ugyanakkor azt állítja, hogy a sztrájkbizottság nem közölte tárgyalási készségét. – Érdekegyeztető fórumot alakítanak a parlamenten kívüli pártok.
December 17. – Országszerte csaknem 250 ezren vesznek részt az MSZOSZ által meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkban, jobb megélhetési körülményeket követelve. A legtöbben a vasasok, a bányászok és az építőipari munkások közül csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. – Az SZDSZ és az MSZP az ellenzék összehangolt fellépését tartja szükségesnek, ha a költségvetési törvény parlamenti vitáját ügyrendi úton, idő előtt zárnák le. A 2 párt képviselői aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a kormánykoalíció hatalomösszpontosításra törekszik. – Az Alkotmánybíróság ülésén Göncz Árpád köztársasági elnök is elmondja véleményét az elévülési törvényről. – Szabó Iván, az újonnan kinevezett ipari és kereskedelmi miniszter határozottan cáfolja, hogy be akarná olvasztani minisztériumába a külgazdasági tárcát. – Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megerősíti, hogy szlovák oldalon áttöltötték a Duna egyik szakaszát, és a víz útjába merőleges földtöltést emeltek. – Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 150 millió USD hitelt folyósít Magyarországnak.
December 18. – Az Országgyűlés elfogadja a fogyasztási adóról szóló törvényt, amely egyebek között rendelkezik a tej- és tejtermékek árkiegészítésének megszüntetéséről. A képviselők törvényt alkotnak a földadóról is, amely alól azonban mentesek például azok, akik kárpótlás révén szerzett földterületen gazdálkodnak. – Moszkvában Für Lajos honvédelmi miniszter aláírja a magyar-orosz védelmi együttműködési szerződést. – Bonnban Kupa Mihály pénzügyminiszter a vámszervek együttműködéséről ír alá egyezményt német kollégájával. – A jugoszláv hadsereg megkezdi a magyar határhoz közel telepített aknák felszedését Mohács térségében. – A Munkaügyi Minisztérium mindössze 90 ezerre becsüli azoknak a számát, akik részt vettek az előző napi sztrájkban. A kormányzat szerint ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók döntő többsége kételkedéssel fogadta a sztrájkfelhívás időszerűségét, és bízik az Érdekegyeztető Tanács munkájában.
December 19. – Kijevben Für Lajos honvédelmi miniszter szándéknyilatkozatot ír alá ukrán kollégájával arról, hogy a 2 állam folytatni akarja jószomszédi kapcsolatait, és szoros együttműködést kíván kiépíteni a hadseregei között. – Budapesten szakszervezeti javaslatra felfüggesztik az érdekegyeztető tárgyalásokat a kormánnyal, miután a kabinet elutasította az adórendszerre vonatkozó javaslatokat. – A parlamenti pártok egyeztetését sürgeti gazdasági és szociális kérdésekben az MSZP elnöke, Horn Gyula. – Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága támogatja azt a javaslatot, hogy jövőre 1 milliárd Ft-ot fordítsanak a honvédség repülőgépeinek korszerűsítésére. – A parlament kulturális bizottsága bővíteni szeretné azoknak az adókedvezményeknek a körét, amelyek természet- és műemlékvédelmi, valamint kisebbségi alapítványokhoz kapcsolódnak. – A Fővárosi Önkormányzat több mint 20 millió Ft-ot szavaz meg a lágymányosi híd építésének feladataira.
December 20. – Brüsszelben Jeszenszky Géza külügyminiszter részt vesz az Észak-atlanti Együttműködési Tanács alakuló ülésén. – Antall József a cseh-szlovák miniszterelnöknek írt válaszlevelében egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy létrehozzák a közös szakmai bizottságot Bős-Nagymaros ügyében. – Az Érdekegyeztető Tanács ülésén elhangzik, hogy a kormány benzináremelésre készül jan.-ban, amivel – a magyarázat szerint – az inflációt szeretnék mérsékelni. A munkaadók és a munkavállalók élénk derültséggel fogadják az indoklást. – Demszky Gábor főpolgármester bejelenti, hogy Budapesten a közterület-felügyelet és a rendőrség már karácsony előtt megkezdi az aluljárók megtisztítását az engedély nélküli árusoktól. – A Nemzeti Demokrata Szövetség Pozsgay Imrét választja elnökévé, Bíró Zoltánt pedig társelnökké. A mozgalomhoz csatlakozik Beke Kata is. – A magyar és a lengyel hadsereg együttműködéséről ír alá megállapodást a 2 ország vezérkari főnöke. – Budapesten merényletet kísérelnek meg a török nagykövet ellen. A fegyveres támadást egy örmény szervezet vállalja magára. A magyar külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki és megígéri, hogy mindent megtesz a merénylők kézre kerítéséért.
December 21. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a jövőben a munkavállalóknak a bruttó bérük után 1%-ot, a munkáltatóknak pedig a béralap 5%-át kell befizetniük a Szolidaritási Alapba. – Antall József a Magyar Gazdasági Kamara közgyűlésén kifejti: a kormány alapvető fontosságúnak tartja, hogy partneri kapcsolata legyen az érdekvédelmi szervezetekkel. – Karácsonyi ökumenikus istentiszteletet tartanak a Parlament előtt a kormánypárti politikusok és a miniszterelnök részvételével.
December 22. – Az SZDSZ továbbra is azt tartaná a legésszerűbbnek, ha a kormány visszavonná az 1992. évi költségvetési törvénytervezetet és újat készítene, amelyet 3 hónap múlva fogadna el a parlament. – A bányászszakszervezet bejelenti, hogy általános sztrájkra is kész, ha nem hoznak eredményt a közeli napokra tervezett egyeztető megbeszélések az ipari és kereskedelmi miniszterrel.
December 23. – Merényletet követnek el Ferihegyen az Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidók ellen. Közülük senki nem sérül meg, de az őket kísérő rendőrök közül ketten megsebesülnek. A robbantásos merénylettel 2, feltehetően arab férfit gyanúsítanak. A határokon szigorítják az ellenőrzést. – Az Országgyűlés törvényt alkot a gépjárműadóról, amelynek alapján jan.-tól a magyar utakon közlekedő valamennyi autó után adót kell fizetni a súlyának megfelelő mértékben. – George Bush amerikai elnök levélben közli Antall Józseffel, hogy a magyar kormány képviselőjét is meghívja arra a tervezett nemzetközi értekezletre, amelynek feladata a volt Szovjetuniónak szánt segélyek összehangolása. – Antall József kormányfő és Surján László kereszténydemokrata pártelnök a Kisgazdapárt mindkét frakciójának képviselőivel találkozik. Megállapítják, hogy változatlanul koalíciós partnernek tekintik a kisgazdákat, de a kormányzati együttműködésnek természetes részét képezi az 1992. évi költségvetés elfogadása. – Az Érdekegyeztető Tanácsban sikerül megállapodni abban, hogy jan.-tól 8 ezer Ft-ra emelik a minimálbéreket. – Felügyelőbiztos kirendelését indítványozza a Legfőbb Ügyészség az MSZDP gazdálkodásának ellenőrzésére. – A közlekedési miniszter úgy rendelkezik, hogy máj.-tól kötelező a gépkocsik környezetvédelmi ellenőrzése. – A Budapesti Rendőr-főkapitányságnál alacsonyabb beosztásba kerülnek, ill. nyugdíjba mennek azok a közlekedésrendészeti vezetők, akiket hivatali visszaéléssel gyanúsítottak.
December 24. – Az orosz és a magyar külügyminiszter telefonon megegyezik abban, hogy a jövőben együttműködnek az orosz hadiipar lebontásában. – Tisztázódik annak a magyar fegyverszállítmánynak az ügye, amelyet Gdyniában foglaltak le: a szabályosan exportált fegyverek úticélja az amerikai Norfolk.
December 25. – Eddig ismeretlen palesztin szervezet vállalja magára a kivándorló orosz zsidók ellen elkövetett ferihegyi merényletet.
December 26. – Magyarország elismeri a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból alakult Független Államok Közösségét, és kész arra, hogy a legrövidebb időn belül felvegye a diplomáciai kapcsolatokat a szuverén államokkal. A kormány nyilatkozatban ismeri el Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov szerepét a világpolitika alakulásában. – A jugoszláv hadvezetés azzal vádolja Magyarországot és Horvátországot, hogy összehangolt csapatösszevonást hajtott végre a magyar-jugoszláv határon. Ezt magyar részről határozottan cáfolják. – A rendőrség azonosítja a ferihegyi merénylet egyik feltételezett tettesét.
December 27. – Az Országgyűlés bővíti az adóköteles jövedelmek ellenőrzésének lehetőségeit. Eszerint 1992-ben vagyonnyilatkozatot kell tenniük mindazoknak, akik 1988 óta személyi jövedelemadót fizetnek. A parlament elfogadja a társasági adóról szóló törvényt is, amely szerint jövőre a vállalkozásoknak 40%-os adót kell fizetniük nyereségük után. – Antall József megígéri a MÁV vezetőinek, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz a közlekedés, és ezen belül a vasút fejlesztéséért. – Megkezdődik a kárpótlási jegyek kiadása, de a csaknem 800 ezer kérelem elbírálása várhatóan még 2–3 évig eltart. – Budapesten felvonják az orosz lobogót a volt szovjet nagykövetségen, amely egyelőre a többi volt szovjet köztársaság érdekeit is képviseli. – Hamis bombariadó a Ferihegyi repülőtéren.
December 28. – Az Országgyűlés elfogadja az új személyi jövedelemadó-törvényt. Eszerint jan.-tól több kedvezmény megszűnik, de az eddigi adókulcsokat csökkentik. – A kormány úgy határoz, hogy 500 millió Ft-ot elkülönít a területfejlesztési keretből Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felzárkóztatására. A kabinet dönt arról is, hogy 1992. okt.-ben kiírja a koncessziót az M–3-as autópálya országhatárig vezető szakaszának megépítésére. – A kormánykoalíció pártjai megegyeznek a szövetkezeti törvény módosításában.
December 29. – Az Országgyűlés megkezdi maratoni ülését, amelyen az 1992. évi költségvetést vitatják meg. A munkát többször is félbeszakítja az ügyrendi vita arról az ellenzéki véleményről, miszerint az érdemi vitára nincsen elegendő idő, így inkább csak jan.-ban fogadják el a törvényt. A kormánypártiak azonban súlyos hibának tartják, ha az ország költségvetés nélkül kezdi meg az új esztendőt. – A kormány este rendkívüli ülést tart, amelyen a költségvetési törvényjavaslatnak elsősorban azokat a módosításait támogatja, amelyek javítják az emberek szociális helyzetét, ill. az oktatás biztonságos működését szolgálják és a takarékos államigazgatást szorgalmazzák. – Budapest főpolgármester-helyettese közli, hogy a kerületi önkormányzatok képviselői megállapodtak abban, miként osztják szét a főváros 1992. évi bevételeit. Eszerint elsőbbséget adnak a már meglévő intézmények megóvásának, fenntartásának, ill. a város üzemeltetésének.
December 30. – Az Országgyűlés este megkezdi a szavazást az 1992. évi költségvetési törvényjavaslat csaknem ezer módosító indítványáról. A Független Kisgazdapárt Torgyán József vezette frakciója bejelenti, hogy nem támogatja a jogszabályt, mert az a kisemberek terheit növeli. A nap folyamán újabb vita robban ki a képviselők között, ezúttal arról, hogy miért maradt el a délelőtti televíziós közvetítés. Hankiss Elemér, a TV elnöke szakmai okokkal indokolja az adás elmaradását. – Sürgős intézkedéseket kér a kormánytól a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége az ágazat válságának leküzdésére. – Orosz-osztrák többségi tulajdonba kerül a nagymúltú diósgyőri kohászat, vagyis a DIMAG Rt. – A KSH adatai szerint nov.-ben tovább mérséklődött az infláció. – Budapesten ökumenikus istentiszteleten vesznek részt azoknak a fiataloknak a tízezrei, akik a Taizéi Közösség európai ifjúsági találkozójára érkeztek.
December 31. – Az Országgyűlés több mint 40 órás folyamatos munka után elfogadja az ország 1992. évi költségvetését. A jogszabályra 215 képviselő szavaz igennel, 120 nemmel, hárman pedig tartózkodnak. – Kupa Mihály pénzügyminiszter megelégedéssel fogadja, hogy az ország végül is érvényes költségvetéssel kezdi meg az új esztendőt. A kormány különnyilatkozatban bírálja az ellenzéket, amiért – úgymond – obstrukciós eszközöket alkalmazott a költségvetési vitában. A kabinet ugyan elismeri, hogy kéthetes késéssel nyújtotta be a törvényjavaslatot, de azért is bírálja az ellenzéket, mert a vita egy részében, az éjszaka folyamán nem vett részt. – A jugoszláv hadsereg újabb aknákat telepít a magyar határ közelében.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages