Nemzetközi eseménynaptár 1990. október–1991. december
Nemzetközi eseménynaptár 1990. október–1991. december
1990. október 1. – A Horvátországban élő mintegy 600 ezer szerb képviseletében a Szerb Nemzeti Tanács kikiáltja a kisebbség autonómiáját. A jugoszláv államelnökség másnap felszólítja a horvát vezetőket, hogy szüntessék meg a szerb kisebbség polgári engedetlenségi mozgalmának okait. – A szovjet parlament új törvényt fogad el a lelkiismereti szabadságról és az egyházi szervezetekről. A jogszabály megszünteti a vallások, a hívők és az ateisták közötti megkülönböztetést, és szavatolja a vallási szertartások szabadságát. – Hamburgban összeül a nyugatnémet Kereszténydemokrata Unió (CDU) 38., egyben utolsó kongresszusa, amelyen kinyilvánítják a nyugat- és a keletnémet kereszténydemokraták egyesülését. Pártelnökké Helmut Kohl kancellárt, helyettesévé Lothar de Maizičre-t választják. – New Yorkban 35 állam külügyminisztere előkészíti az Európai Biztonsági és Együttmüködési Értekezlet nov. 19–27. közötti tanácskozását.
Október 2. – A cseh-szlovák parlament törvényt alkot az állam által 1955 és 1962 között kisajátított kisvállalatok visszaszolgáltatásáról eredeti tulajdonosaiknak. – Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése határozatban javasolja Magyarország fölvételét a szervezetbe. A teljes jogú tagságról nov. 6-án Rómában dönt a miniszteri bizottság. – Lisszabonban a Szovjetunió hivatalos szinten kapcsolatot létesít az UNITA angolai kormányellenes mozgalommal. – Michel Rocard francia miniszterelnök kormányában 1988. jún. óta a legnagyobb mértékű személycserét hajtják végre. – Bukarestben megtartja soros ülését a VSZ egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa.
Október 3. – Újraegyesül a két Németország. Az NSZK-ba nulla órakor beolvad és ezzel megszűnik az 1949. okt. 7-én alakult NDK. A berlini ünnepségeket mintegy tízezer fős, az újraegyesítést ellenző tüntetés zavarja meg. – Szaddám Huszein iraki államfő az aug. 2-i invázió óta először látegat a megszállt Kuvaitba. – James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter New Yorkban elvi megállapodásra jut az európai hagyományos fegyverek és haderők csökkentéséről szóló szerződés kérdésében, és haladást ér el a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentése területén. – Baker amerikai külügyminiszter New Yorkban tárgyal a három balti köztársaság külügyminiszterével. Az ENSZ közgyűlése 45. ülésszakán beszédet mond Ion Iliescu román államfő. Az elnököt sem Bush amerikai elnök, sem Baker külügyminiszter nem fogadja. – François Mitterrand francia elnök villámlátogatást tesz a Perzsa-öbölben, és felkeresi a térségbe vezényelt francia alakulatokat. Jevgenyij Primakov, Mihail Gorbacsov tanácsadója különmegbízottként az Öböl-válságról kezd megbeszéléseket.
Október 4. – Berlinben a Reichstag épületében megtartják a 144 keletnémet képviselő csatlakozásával 663 tagúvá bővült Szövetségi Gyűlés (Bundestag) háború utáni első ülését. – A piacgazdasághoz vezető első lépésként Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár-államfő elnöki rendeletben ad utasítást a nagykereskedelmi árképzési mechanizmus kialakítására, vagyis a kötött árakról a szerződéses árakra való áttérésre. – Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei a légvédelmi és előrejelzési rendszer kiadásainak csökkentéséről döntenek. – Alekszej Brumel vezetésével megalakul a szovjet balközép pártok tömbje.
Október 5. – A jugoszláv államelnökség felhatalmazására a hadsereg egységei elfoglalják a szlovén védelmi parancsnokság Ijubljanai központját. Előtte Szlovénia bejelentette, hogy nem hajlandó védelmi erőit a jugoszláv hadsereg parancsnoksága alá helyezni. – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos választmányának kolozsvári ülése állást foglal az 1947-ig fennállt kisebbségi intézmények visszaállítása mellett. – A balti köztársaságok kormányfői Jurmalában tanácskoznak a Szovjetunióhoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolatokról. – Gorbacsov szovjet elnök különmegbízottja, Primakov Bagdadban átadja Szaddám Huszein iraki elnöknek a pártfőtitkár-államfő üzenetét. Huszein beleegyezik, hogy a mintegy 5 ezer Irakban tartózkodó szovjet állampolgárból 1500 elhagyja az országot.
Október 6. – Szlovénia és Horvátország vezetői nyilvánosságra hozzák tervüket, amely szerint szuverén államok laza konföderációjaként képzelik el Jugoszlávia jövőjét. – A cseh-szlovák kormány fölszólítja a prágai székhelyű Szakszervezeti Világszövetséget, hogy 1991. máj. végéig költözzön el a cseh-szlovák fővárosból. – Litvánia lengyel nemzetiségű törvényhozói és tanácsi képviselői nemzeti autonóm terület létrehozásáról döntenek. – 5 főnyi legénységével űrutazásra indul a Discovery amerikai űrrepülőgép, amely pályára állítja az Ulysses nevű űrszondát a Jupiter és a Nap térségének tanulmányozására.
Október 7. – Ausztriában a parlamenti választásokat ismét a Franz Vranitzky kancellár áttal irányított Szocialista Párt nyeri, amely 80 mandátumot szerzett. Koalíciós partnere, a Néppárt 60 mandátumhoz jut a korábbi 77 helyett. Az ellenzéki Szabadság Párt 33-ra, a Zöldpárt 10-re növelte a 183 tagú képviselőházban mandátumainak számát. – Hivatalosan megnyitják Litvánia oslói tájékoztatási irodáját (nem hivatalos nagykővetségét), a balti köztársaság 50 év óta első külföldi képviseletét. – A líbiai parlament rendkívüli ülésén nagyszabású kormányátalakításról döntenek: az új miniszterelnök Abu Zaid Durda. – A német újfasiszta Nemzeti-Demokrata Párt Erfurtban megtartja I. országos kongresszusát, amelyen Németország 1937-es határainak helyreállítását követelik. A pártba hivatalosan is fölveszik az 5 keleti tartományban megalakult tagszervezetet.
Október 8. – Az EK Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa luxemburgi ülésén Nagy-Britannia csatlakozik az Európai Pénzügyi Rendszerhez (EMS). – Ro Te Vu dél-koreai államfő meneszti a kormány nemzetvédelmi miniszterét és a katonai biztonsági szolgálat vezetőjét, mert kiderült, hogy az elhárítás megfigyelés alatt tart mintegy 1300 ismert politikust és közéleti személyiséget. – 2 amerikai gyakorló orvos. Joseph E. Murray és E. Donnald Thomas kapja megosztva az idei orvosi Nobel-díjat a szerv- és a szövetátültetés terén elért eredményeikért. – 21 palesztin életét követelő incidens robban ki a kelet-jeruzsálemi El-Aksza és Omár mecsetnél, ahol a Templomhegy Hívei nevű szélsőséges zsidó szervezet tagjai, az őket támogató izraeli rendfenntartók és a muzulmán hívők csaptak össze. – A Burját Legfelső Tanács szovjet szocialista köztársaságnak kiáltja ki az addigi autonóm köztársaságot és nyilatkozatot fogad el Burjátia állami szuverenitásáról. – A politikai bűncselekmények vádja alóli felmentés meggyorsításáról dönt Frederick de Klerk dél-afrikai államfő és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke – Egyiptomban népszavazást tartanak a parlament feloszlatásáról, és nov. 29-ére előrehozzák az új választásokat. – New Yorkban tartja ülését a Szocialista Internacionálé Tanácsa. A megbeszélésen most először magyar szocialisták is részt vesznek. – Az izraeli hatóságok kijárási tilalmat rendelnek el a Gázai övezetben. – A szovjet parlament elfogadja a többpártrendszer jogi alapjául szolgáló, a társadalmi egyesülésekről szóló törvényt. Az új párttörvény nem irányozza elő a hadsereg, a KGB, a rendőrség és a belügyi csapatok depolitizálását. A szovjet parlament egyúttal ratifikálja a katonai, ill. békés célú föld alatti nukleáris kísérleti robbantások korlátozásáról szóló 1974-es. ill. 1976-os szovjet-amerikai szerződéseket. – Harmadik tárgyalási fordulóját kezdi Prágában a VSZ tagállamainak leszerelési különbizottsága.
Október 10. – A Földközi-tenger medencéjének nyugati részén fekvő 9 ország külügyminiszterei Rómában tartják értekezletüket. – Az ukrán parlament határozata értelmében a behívott katonák ezentúl csak a köztársaság területén teljesíthetnek szolgálatot.
Október 11. – Octavio Paz mexikói költő és esszéíró kapja az idei irodalmi Nobel-díjat. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára 2 napos hivatalos látogatást kezd Görögországban. – Románia legfelsö bírósága megsemmisíti azt a határozatot, amelynek értelmében egészségi okok miatt ideiglenesen szabadlábra helyezték a nem jogerősen 20 évi szabadságvesztésre ítélt Nicu Ceauşescut. – A román hadseregen belül Gamma néven új csoport alakul azzal a céllal, hogy a fegyveres erőket megtisztítsák a Ceauşescu-rendszerben kompromittálódottaktól. – Vytautas Landsbergis litván államfő magánlátogatást tesz Franciaországban. – Venezuela fővárosában megkezdi negyedik államfői csúcstalálkozóját a 8 latin-amerikai országot tömörítő ún. Riói Csoport, amelyhez Paraguay és Bolívia is csatlakozott.
Október 12. – Kairóban lelövik a 64 éves Rifaat el Mahgubot, aki 1984 óta volt az egyiptomi parlament elnőke. – Moszkvában 2 évi szabadságvesztésre ítélik Konsztantyin Szmirnov Osztasvilit, az antiszemitizmusáról hírhedt Pamjaty társaság egyik vezetőjét, akit a bíróság a nemzetiségi gyűlölködés szításában talál bűnösnek. – George Bush amerikai elnök Washingtonban fogadja Edgar Savisaar észt kormányfőt és Lennart Meri külügyminisztert. – Németország és a Szovjetunió Bonnban szerződést ír alá a szovjet csapatok ideiglenes németországi állomásozásának és kivonásának feltételeiről és módozatairól. A szovjet katonák 1994. dec. 31-ig távoznak Németországból: cserébe Bonn beilleszkedésüket 12 milliárd márkával támogatja. – A dél-németországi Oppenauban választási gyűlés után merényletet követnek el a 48 éves Wolfgang Schauble német belügyminiszter ellen, akit Helmut Kohl kancellár utódjaként tartanak számon. A tettest elfogják. – Adrian Nastase román külügyminiszter Kínába látogat.
Október 13. – Michel Aoun tábornok, a libanoni keresztény milíciák föparancsnoka menedékjogot kap a bejrúti nagykövetségen, miután a libanoni kormánycsapatok és a szíriai erők Kelet-Bejrútban támadást intéznek főhadiszállása ellen. – A szaúd-arábiai Dzsiddában 3 napos kongresszust tart 700 kuvaiti állampolgár. A tanácskozás Saad Abdullah as-Szalim as-Szabah miniszterelnök, valamint a száműzetésben lévő kuvaiti kormány és törvényhozás irányításával zajlik le. – Cseh-Szlovákiában a Polgári Fórum országos közgyülésén Václav Klaus szövetségi pénzügyminisztert választják meg a mozgalom elnökévé. A Cseh-Morva Kommunista Párt elnöke Jiří Svoboda lesz.
Október 14. – Kelet-Németországban 44 évi szünet után szabad tartományi választásokat tartanak. 5 tartomány közül 4-ben a kereszténydemokraták (CDU) nyernek, a szociáldemokraták (SPD) csak Brandenburgban szereznek többséget. Ezzel egy időben a helyi parlament összetételéről szavaznak Bajorországban is, ahol hatodik egymást követő alkalommal szerez abszolút többséget a Keresztényszocialista Unió (CSU). – Életének 72. évében New Yorkban meghal Leonard Bernstein, a 20. sz. egyik legnagyobb amerikai zeneszerzője és karmestere. – Roland Dumas francia külügyi államminiszter 3 Öböl-menti országot érintő körutat kezd. – Európába látogat és Nagy-Britanniában, a Szovjetunióban, valamint Franciaországban folytat megbeszéléseket Richard Cheney amerikai védelmi miniszter.
Október 15. – Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió elnőkének ítélik oda az idei Nobel-békedíjat – A Dél-afrikai Köztársaságban hivatalosan is érvényét veszti a faji megkülönböztetés alaptörvénye, amely megtiltotta a feketéknek, hogy fehérekkel közösen jelenjenek meg nyilvános létesítményekben. – Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus alelnöke 5 országot érintő ázsiai körutat kezd. – Az Interparlamentáris Unió uruguayi kongresszusán felveszi tagjai közé Chilét, Namíbiát és Nigert, viszont felfüggeszti Libéria tagságát.
Október 16. – Harry Markovitz, Marton Miller és William Sharpe amerikai közgazdászoknak ítélik oda az idei közgazdasági Nobel-díjat.
Október 17. – Václav Havel cseh-szlovák államfő felmenti tisztségéből Miroslav Vacek védelmi minisztert, majd másnap Lubos Dobrosky addigi külügyminiszter-helyettest bízza meg a tárca vezetésével. – Elias James Corey amerikai vegyész kapja az idei kémiai, Jerome Friedman és Harry Kendall amerikai, valamint Richard Taylor kanadai fizikus az idei fizikai Nobel-díjat. – Genfben befejezi ülésszakát a SALT-tárgyalások keretében 1972-ben életre hívott Szovjet-Amerikai Állandó Konzultatív Bizottság. – Az ukrán parlament elfogadja a hónap eleje óta sztrájkoló diákok követeléseit. 6 nap múlva lemond Vitalij Maszol ukrán miniszterelnök. – A jereváni parlament megszünteti a szovjet hadkötelezettségi törvény területi hatályát, így ezentúl az örmény katonáknak helyben kell szolgálatot teljesíteniük. –Tuniszban összeül az Arab Liga külügyminiszteri tanácsa, hogy a PFSZ kérésére megvitassa a jeruzsálemi Templom-hegyen történt véres eseményeket. Az ülést másnap felfüggesztik. – Washingtonban George Bush amerikai elnök fogadja Nguyen Co Thach vietnami külügyminisztert.
Október 18. – Frederick de Klerk dél-afrikai elnök feloldja a Natal tartományban több mint 4 éve kihirdetett rendkívüli állapotot. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és Roland Dumas francia külügyi államminiszter Bécsben tárgyal.
Október 19. – A Román Legfelsőbb Katonai Bíróság bizonyítékok hiányában felfüggeszti Julian Vlad volt kormánytag, Securitate-főnök perét. – Prágában megkezdi alakuló tanácskozását a Helsinki Polgárok Gyülekezete nevű nemzetközi kezdeményezés.
Október 20. – Nyíkolaj Rizskov szovjet kormányfő és Vytautas Landsbergis litván államfő Moszkvában megállapodik, hogy legkésőbb nov. végén meg kell kezdődniük a szovjet-litván tárgyalásoknak. – A mozambiki parlament megszavazza az alkotmánytervezet azon cikkelyeit, amelyek bizosítják a többpártrendszerű demokráciát az országban. – Moszkvában megalakul az SZKP ellenzékét tömörítő koalíció, a Demokratikus Oroszország Mozgalom. – Eperjesen összeül a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa, amelyen ismét Peter Weisst választják meg elnökké.
Október 21. – A malaysiai parlamenti választásokat 1981 óta harmadik alkalommal Mahathir bin Mohamed miniszterelnök Nemzeti Front Pártja nyeri meg.
Október 22. – Luxemburgban az EGK-külügyminiszterek értekezletén aláírják a Közös Piac és Románia 5 évre szóló kereskedelmi és gazdasági együttmüködési egyezményét. Az EGK egyúttal helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Vietnammal. – Vietnam egyesítése óta első alkalommal tesz hivatalos látogatást Japánban vietnami külügyminiszter. – Nem hivatalos látogatást tesz Párizsban Petre Roman román kormányfő, aki a Romániának az UNESCO-ba való visszatérése alkalmából rendezett ünnepségeken vesz részt. – Az OKP-ból megalakuló Baloldali Demokrata Párt programkészítő értekezletet tart Rómában. – Hoszni Mubarak egyiptomi elnök 4 Öböl menti államot érintő körutat kezd. – 42 év után először hollandiai látogatást tesz Frederick de Klerk dél-afrikai államfő.
Október 23. – Francesco Cossiga olasz államfő hivatalos látogatást kezd Nagy-Britanniában, ahol 1969-ben járt utoljára olasz köztársasági elnök. – Moszkvában a szovjet szakszervezetek XIX. kongresszusán megalakítják az új szaktanácsot, a Szovjet Szakszervezetek Általános Szövetségét.
Október 24. – A szovjet parlament törvényt fogad el a szövetségi törvények elsőbbségéről a köztársaságiakkal szemben az egész Szovjetunió területén. A törvény a szövetségi szerződés megkötéséig lesz érvényben. – Kinyilvánítja állami szuverenitását és önálló köztársasággá minősíti magát a Szovjetunióhoz tartozó Csuvas Autonóm Köztársaság. – A pakisztáni parlamenti választásokon megsemmisítő vereséget szenved a Benazir Bhutto volt miniszterelnök-asszony vezette Népi Demokratikus Szövetség, ugyanakkor fölényes győzelmet arat az Iszlám Demokratikus Szövetség. – A Szovjetunió a Novaja Zemlja szigeteken 1 évi szünet után nukleáris kísérletet hajt végre. – Fegyverszüneti egyezményt kötnek a meggyilkolt libériai elnök hívei a Prince Johnson vezette kormányellenes erőkkel. – Hivtalos látogatást tesz a NATO központjában Mihail Mojszejev hadseregtábornok, szovjet vezérkari főnök.
Október 25. – A cseh-szlovák parlament eltogadja a „kisprivatizációs” törvényt, amelynek keretében magánkézbe adják az elmúlt 40 év alatt kisajátított mintegy 100 ezer boltot és műhelyt. – A Kazah Köztársaság szuverén államnak nyilvánítja magát. – A szlovák parlament elfogadja a szlovák nyelvet hivatalos nyelvvé nyilvánító törvényt, amely a kormánykoalíció pártjainak tervezetén alapul. A nemzetiségiek nyelveit csak ott lehet használni, ahol a kisebbséghez tartozó lakosság számaránya meghaladja a 20%-ot. – Gregor Gysi, a keletnémet Demokratikus Szocializmus Pártjának elnöke villámlátogatást tesz Moszkvában, hogy tisztázza az SZKP és saját pártja pénzügyeit.
Október 26. – A moldavai parlament rendkívüli állapotot vezet be a köztársaság gagauzok lakta területein. – Helmut Kohl német kancellár Bonnban Douglas Hurd brit külügyminiszterrel az Öböl menti helyzetet vitatja meg. – Victor Stanculescu román nemzetvédelmi minisztert fogadja Pekingben Jang Sang-kun kínai államfő.
Október 27. – Az amerikai képviselőház jóváhagyja az új bevándorlási törvényt, amelynek értelmében a következő 3 évben a korábbinál jóval többen telepedhetnek le az Egyesült Áltamokban. – Az EGK kormányfői és François Mitterrand francia elnök rendkívüli csúcsértekezletre ülnek össze, és 11 szavazattal Nagy-Britannia ellenében úgy döntenek, hogy 1994. jan. 1-jétől életbe léptetik a Közösség pénzügyi és politikai uniójának második szakaszát. – Berlinben a Demokratikus Szocializmus Pártjának vezetősége tanácskozik a szervezetben kirobbant pénzügyi botrányról, 107 millió márka külföldre menekítéséről.
Október 28. – Az amerikai szenátus elfogadja az új költségvetést, amely a lakosság zöme számára emeli az adókat, drágítja az üzemanyagot, a szeszes italokat és a dohányárukat. –18 hónapi szünet után ismét megkezdi működését Nagy-Britannia teheráni és Irán londoni nagykövetsége. – A kommunista hatalom 70 éves fennállása óta első alkalommal többpártrendszerű parlamenti választásokat tartanak Grúziában, nyertese a nemzeti-liberális irányzatú „Kerekasztal-Szabad Grúzia” nevű párttömörülés.
Október 29. – Oslóban 1 évi müködés után lemond a hárompárti jobbközép kormány, mert a koalíció nem tudott megegyezni Norvégia és az EGK kapcsolatainak alakításában. Másnap a Munkáspárt vezetője, Gro Harlem Brundtland kezd kormányalakítási tárgyalásokat. – Varsóban befejeződik 4 lengyel szocialista párt első egyesülési kongresszusa. – Brüsszelben tanácskoznak a 24 fejlett tőkés ország (OECD) képviselői Kelet-Közép-Európa támogatásáról. – A La Manche-csatorna alatti vasúti alagút építői megteremtik az első összeköttetést a brit és a francia oldalról induló alagútszakaszok között.
Október 30. – Marián Čalfa cseh-szlovák miniszterelnök moszkvai látogatása eredményeként Cseh-Szlovákia 1991-ben 13 millió tonna szovjet kőolajat fog importálni. – Csaknem 4 órás űrsétát tett a Mir űrállomáson tartózkodó Anatolij Szolovjov és Alekszandr Balagin űrhajós, de nem sikerült megjavítaniuk a meghibásodott bejárati nyílást.
Október 31. – 11 év után Tuniszból ismét Kairóba költözik az Arab Liga központja. – Prágában a Polgári Fórum vezető testülete közölte, hogy a mozgalom Baloldali Alternatíva és Megújhodás nevű tömörülése eltért a tömegszervezet irányvonalától, ezért nem tekintik őket a Polgári Fórum részének.
November 1. – Romániában átlagosan 2 és fél-3-szorosára emelik az élelmiszerek, a ruházati cikkek, a háztartási berendezések és a szolgáltatások árait. – Az üzbég parlament a köztársasági alkotmány módosításával feloszlatja a minisztertanácsot, és helyette az elnök mellé rendelt kabinetet hoz létre. – Az ENSZ közgyűlése 1991. jan. 1-jétől 2 éves időtartamra a Biztonsági Tanács tagjává választja Ausztriát, Belgiumot, Ecuadort, Indiát és Zimbabwét. – Cseh-Szlovákia és Litvánia képviselői megállapodnak, hogy diplomáciai képviseletet nyitnak egymás fővárosában. – Moldava déli részén gagauz kormány alakul. Másnap rendkívüli állapotot hirdetnek ki a moldavai Duboszáriban és az oroszajkúak lakta „Dnyeszter menti Köztársaság” több más városában.
November 3. – Cseh-Szlovákia Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusán a szlovák Pavol Kanist választják elnöknek, a programnyilatkozatban pedig kimondják: a párt szakít az erőszakos hatalommegragadás és a proletárdiktatúra ideológiájával, a demokratikus centralizmus elvével.
November 4. – A Szovák Kereszténydemokrata Mozgalom országos gyűlésén a szervezet elnökévé ismét Jan Čarnogurskit választják. – James Baker amerikai külügyminiszter közel-keleti és európai körutat kezd.
November 5. – Első kongresszusát tartja Katowicében a liberális, konzervativ és kereszténydemokrata erőket tömörítő lengyel Jobboldali Demokrata Fórum. – Tűzszüneti megállapodást kötnek a libanoni siíiták. – A jugoszláviai Újvidéken Magyarország és Románia katolikus, református és ortodox egyházai a 2 ország közötti megbékélés és újfajta kapcsolatok kialakítása mellett foglalnak állást.
November 6. – A pakisztáni parlament jóváhagyja az Iszlám Demokratikus Szövetség elnökének, Navaz Sarifnak miniszterelnöki kinevezését. – Az amerikai időközi választásokon a Demokrata Párt megőrzi többségét a szenátusban, a képviselőházban és az államok helyi kormányzatainak többségében is. – Kína egyoldalúan megszakítja diplomáciai kapcsolatait Nicaraguával, mert az kapcsolatokat létesített Tajvannal. – Az Európa Parlament Strasbourgban tanácskozást kezd Kelet-Közép-Európa támogatásáról.
November 7. – Százezres ellenzéki tüntetés a moszkvai Vörös téren a díszszemle után. A rendőrség letartóztat egy fegyveres férfit, miután 2 lövés is eldördül. – Németország és Lengyelország megállapodást ír alá egy 1975-ből származó 760 millió márkás kölcsön elengedéséről. – Román Polgári Szövetség néven újabb ellenzéki tömörülés alakul több szervezet részvételével.
November 8. – Szlovénia okt.-i döntéséhez hasonlóan a horvát parlament is saját irányítása alá vonja a köztársaságban lévő területvédelmi erőket. – Az Európa Tanács kábítószer-ellenes testülete fölvesz tagjai sorába több kelet-európai országot, köztük Magyarországot.
November 9. – A lengyel parlament megszavazza azt a törvényjavastatot, amely államosítja a Lengyel Egyesült Munkáspárt teljes vagyonát. – George Bush amerikai elnök aláírja azt a kongresszusi határozatot, amely megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Cseh-Szlovákiának. – Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl aláírja a 20 évre szóló német-szovjet szerződést a 2 ország közötti jószomszédi, partneri viszonyról és az együttműködésről.
November 10. – Moszkvában az 1991. évi gazdasági kapcsolatokról kezdenek tárgyalásokat a balti köztársaságok miniszterelnökei és a szovjet szövetségi kormány vezetői.
November 11. – A kirobbant pénzügyi botrány hatására a Demokratikus Szocializmus Pártjának vezetősége Berlinben úgy határoz, hogy lemond a 2,28 milliárd márkára becsült vagyonának 80%-áról. – Grúziában megtartják az első szabad többpárti választások második fordulóját. Az ellenzéki „Kerekasztal-Szabad Grúzia” nevű tömörülés 155 mandátumhoz jut a 250 fős törvényhozásban. – A szovjet államfő és a miniszterelnök, valamint az orosz államfő és a kormányfő megállapodik, hogy intézkedéseket hoznak a gazdasági válság megfékezésére, így az élelmiszer-ellátás javítására. – A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége úgy határoz, hogy a szerbiai választási hadjáratban nem lép szövetségre más pártokkal.
November 12. – A román parlament felhatalmazza a kormányt arra, hogy átmenetileg rendeletek útján irányítsa a gazdaságot és felgyorsítsa az áttérést a piacgazdaságra. A bukaresti törvényhozás egyúttal felállítja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot. – Moszkvában megalapítják a Szovjetunió első értéktőzsdéjét. – Japán 125. uralkodójaként trónra lép Akihito császár.
November 13. – Az amerikai légierő a Cape Canaveral-i légitámaszpontról Titán-4 típusú rakétát bocsát fel, amely titkos katonai feladatot teljesít a világűrben. – Moszkvában a Szakszervezeti Világszövetség XII. kongresszusán Ibrahim Zakaria eddigi főtitkárt választják elnökké.
November 14. – Varsóban Genscher német és Skubiszewski lengyel külügyminiszter aláírja a 2 ország jelenlegi határainak biztonságát szavatoló szerződést. – Cseh-Szlovákia és Dél-Afrika megállapodik a 27 éve megszakadt konzuli kapcsolatok helyreállításában. – Az albán parlament által elfogadott alkotmánymódosítás értelmében szétválik a párt és az állam hatalmi jogköre, nagyobb szerepet kap a törvényhozás, az 1967-ben elrendelt tilalom után ismét szabaddá válik a vallásgyakorlás, elismerik az utazáshoz való jogot, valamint a kisebbségek jogait. – A lett parlament az 1940-es állapotot rögzítő törvényt fogad el a köztársaság államhatáráról. – Moszkvában tanácskozást kezdenek az SZKP, az MSZMP, a CSKP, a Bolgár Szocialista Párt, a Németországi Demokratikus Szocializmus Pártjának és a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártjának vezetői.
November 15. – Romániában százezres demonstrációkon emlékeznek meg a 3 évvel ezelőtti brassói munkásmegmozdulásról. Az ellenzéki tömörülések által Bukarestben, Temesvárott, Brassóban, Konstancán és más nagyvárosokban rendezett megemlékezések kormány-, ill. Iliescu-ellenes tüntetésekké váltak. – Cseh-Szlovákia, Lengyelország és Magyarország közös nyilatkozatban jelenti be az Egyesült Államok külügyminisztériumának, hogy a valamennyiüket sújtó energiaválság közepette összehangolják törekvéseiket, erőfeszítéseiket. – A bolgár partament alkotmánymódosítása értelmében az ország hivatalos elnevezése ezentúl Bolgár Köztársaság. A szófiai törvényhozás arról is határoz, hogy Bulgáriában a török kisebbség tagjai ezentúl használhatják teljes, eredeti török nevüket. – Az Atlantis amerikai űrrepülőgép katonai felderítő műholdat állít föld körüli pályára azzal a feladattal, hogy nyomon kövesse az iraki csapatokat az Arab-öbölben.
November 16. – Az EK 11 NATO-tagállamából, valamint az ugyancsak NATO-tag Norvégiából és Törökországból álló Független Európai Programcsoport védelmi miniszterei megállapodnak a hadiiparban folytatandó közös kutatásokról és termelésről (Euklidesz-egyezmény). – Baker amerikai külügyminiszter az EGK Bizottságának vezetőjével tárgyal kereskedelmi és árproblémákról.
November 17. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa rendkívüli ülésén Mihail Gorbacsov elnök ismerteti intézkedési tervét a szétesőben lévő Szovjetunió megszilárdítására, a gyengélkedő államhatalom megerősítésére, a kormány átalakítására és az elnöki hatalom kiszélesítésére. A szovjet parlament 6 nap múlva elvben elfogadja a csomagtervet. – A prágai szövetségi parlament határozata értelmében el kell kobozni és vissza kell adni a társadalomnak Cseh-Szlovákia Kommunista Pártjának minden vagyonát. – Szuverén állammá nyilvánítják a Karacsaj Köztársaságot az Oroszországi Föderáción belül. – Bush amerikai elnök európai körutat kezd. – Az SZKP-n belüli demokratikus mozgalmak képviselői létrehozzák a Kommunisták Demokratikus Mozgalmát. – A demokratikus platformnak az SZKP-ből kilépett szárnya Oroszországi Köztársasági Párt néven új pártot alakít.
November 18. – 20 évre szóló szovjet-olasz barátsági és együttműködési szerződést írnak alá Rómában. Mihail Gorbacsov a Vatikánban találkozik II. János Pál pápával is. – A Bosznia-Hercegovinában megtartott többpárti parlamenti választások első fordulójában a nemzeti alapon szerveződött muzulmán szerb és horvát pártok szereztek előnyt. – Bécsben a helsinki folyamat országainak mindhárom fóruma befejezi a párizsi csúcstalálkozó előkészítésével összefüggő munkáját.
November 19. – 35 európai és észak-amerikai ország állam- és kormányfőinek részvételével Párizsban összeül az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) csúcstatálkozója. A hivatalos megnyitás előtt aláírják a 22 európai ország között létrejött megállapodást a hagyományos fegyverek nagyszabású csökkentéséről, valamint arról, hogy többé nem tekintik ellenségnek egymást. A csúcstalálkozón a résztvevők aláírásukkal hitelesítik a „Párizsi Chartát az Új Európáért”, amely rögzíti, hogy véget ért a szembenállás és Európa megosztottságának korszaka. Egyúttal meghatározzák az európai biztonsági és együttműködési folyamat új kereteit és intézményeit. – Jelcin orosz és Kravcsuk ukrán parlamenti elnök aláírja az Oroszországi Föderáció és Ukrajna kétoldalú kapcsolatait meghatározó szerződést.
November 21. – Szovjet-Kirgízia fővárosában, Frunzéban feloldják a nemzetiségi zavargások miatt a nyár elején bevezetett rendkívüli állapotot. – Kazahsztánnal is kétoldalú államközi szerződést köt az Oroszországi Föderáció. – Bush amerikai elnök Szaúd-Arábiába látogat, ahol találkozik Fahd királlyal, valamint az emigrációban élő kuvaiti emírrel.
November 22. – George Bush felkeresi a Szaúd-Arábia keleti részén állomásozó amerikai csapatokat. – A Balti Tanács jurmalai ülésén Észtország, Lettország és Litvánia vezetői a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldött közös állásfoglalásban megerősítik, hogy államaik nem kívánnak csatlakozni a szövetségi szerződéshez, ehelyett államközi megállapodást akarnak kötni a központi kormány és a köztársasági hatóságok együttműködésének szabályozásáról. – Margaret Thatcher brit miniszterelnök bejelenti, hogy nem indul a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáért, és ezzel 12 és fél év után lemond kormányfői tisztéről. – Kína bejelenti, hogy megszünteti fegyverszállításait a vörös khmer kambodzsai kormányellenes gerillaszervezetnek. – A prágai kormány felszólítja a nemzetközi újságíró szervezetet, hogy szüntesse be tevékenységét a cseh-szlovák fővárosban.
November 23. – A 24 legfejlettebb tőkés ország (OECD) varsói értekezletén Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő bejelenti, hogy országa képtelen törleszteni 42 milliárd dollárnyi külföldi adósságát, és rendkívüli segélyt kér a Nyugattól a következő 2 évre. – Brüsszelben nyilvánosságra hozzák az Egyesült Államok és az Európai Közösség kapcsolatairól szóló közös nyilatkozatot. – Cseh-Szlovákiában helyhatósági választásokat tartanak. Csehországban győz a Polgári Fórum, Szlovákiában a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom szerzi meg a legtöbb mandátumot. – A „kollektív bűnösség” megtorlásaként deportált szovjetunióbeli népek (krími tatárok, karacsalok, balkárok, kalmükök, ingusok, csecsenek és a Volga menti németek) képviselői Moszkvában kongresszust tartanak azzal a céllal, hogy egyesítsék nemzeti mozgalmaikat jogaik és autonómiájuk helyreállítására.
November 25. – 6 jelött részvételével elnökválasztást tartanak Lengyelországban. Mivel egyik jelölt sem kap abszolút többséget, dec. 9-én második fordulóra kerül sor. Az első forduló győztese 39.9%-kal Lech Wałeşa, a Szolidaritás szakszervezet elnöke. Választási kudarca miatt lemond Tadeusz Mazowiecki kormányfő. – Lett, litván, észt, orosz, belorusz parlamenti képviselők megalakítják az Interparlamentáris Tanácsot, hogy megpróbáljanak gátat vetni a baltikumi elszakadási folyamatnak.
November 26. – Moszkvában Tarik Aziz iraki és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az Öböl-válságról tárgyal.
November 27. – Nagy-Britanniában John Major pénzügyminiszter lesz a Konzervatív Párt vezére és egyúttal az új kormányfő. Major másnap átalakítja Margaret Thatchertől örökölt kormányát. – Bukarestben a Román Legfelső Bíróság katonai tanácsa megkezdte annak a pernek a tárgyalását, amelynek a vádlottjai, köztük a volt belügyminiszter és a Securitate egykori parancsnoka felelősek az 1989. dec. 21-i eseményekben részt vett több mint 1200 ember letartóztatásáért. – Bangladesben szükségállapotot hirdetnek ki. – Kikiáltják a szuverén Csecsen-Ingus Köztársaságot, amely nem tekinti magát sem az OSZSZK, sem pedig a Szovjetunió részének.
November 28. – Szíria és Nagy-Britannia felújítja 1986-ban megszakadt diplomáciai kapcsolatait. – Londonban megtartja teljes ülését a 36. Észak-atlanti Közgyűlés, a NATO parlamenti tanácskozó testülete.
November 29. – Az ENSZ BT 12 tagja Jemen és Kuba ellenszavazatával, Kína tartózkodásával megszavazza azt a javaslatot, amely felhatalmazza a világszervezet tagállamait, hogy fegyveres erőt vessenek be Irak ellen, amennyiben Bagdad 1991. jan. 15-ig nem vonja ki csapatait a megszállt Kuvaitból. – Elindulnak az első német élelmiszersegély-szállítmányok a Szovjetunióba. – A sorozatos sztrájkok, tüntetések és az ellenzéki politikai erők nyomására lemond Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök kormánya.
November 30. – Rómában Ausztria, Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország külügyminiszterei az ötoldalú együttműködés keretében megvalósuló programokat vitatják meg. – Megalakul a Szabad Demokraták Mozgalma elnevezésű új lengyel párt. – Gorbacsov elnöki rendeletet ad ki arról, hogy az élelmiszereknek és a közszükségleti cikkeknek a termelőtől a fogyasztóhoz vezető útját szigorú munkásellenőrzés kövesse nyomon. – Baker amerikai és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter megbeszélése után Washingtonban közlik, hogy az amerikai kormány a kapcsolatok teljes normalizálására törekszik Pekinggel, függetlenül annak emberi jogi politikájától.
December 1. – A 3 balti köztársaság parlamentje Vilniusban rendkívüli együttes ülésen foglalkozik a közös stratégia és taktika kidolgozásával, és a 3 köztársaság egységének létrehozásával az önálló államiság megteremtése érdekében. – Országos egyesületté alakul a Szovjetunió változatlan fennmaradásáért küzdő Szojuz (Szövetség) képviselőcsoport. – Letartóztatási parancsot adnak ki Erich Honecker, a volt NDK párt- és állami vezetője ellen, mert személyes felelősség terheli az egykori belnémet határ mentén érvényes tűzparancsért. – Részleges tűzszüneti megállapodást kötnek a Mozambikban szemben álló felek. – Csádban a kormányellenes csapatok elűzik Habré államfőt, feloszlatják a parlamentet, és felfüggesztik az alkotmányt.
December 2. – 58 év óta először tartanak össznémet parlamenti választásokat. Az eredmények szerint ismét a CDU-CSU-FDP-koalíció kormányozhat 4 évig. Fennállása óta az FDP 11%-kal az egyik legjobb, az SPD viszont a 33,4%-kal több mint 30 év óta a legrosszabb eredményt érte el. Egyidejűleg Berlinben tartományi választásokat tartanak. – Bosznia-Hercegovinában a 2 fordulós választásokon a szerb Demokratikus Párt 70, a Horvát Demokratikus Közösség 45, a muzulmánokat tömörítő Demokratikus Akció Pártja 86 mandátumot szerzett. Az államfő Alija Izetbegovics lett. – Gorbacsov szovjet elnök felmenti Vagyim Bakatyin belügyminisztert, és helyére a konzervatívnak tartott Borisz Pugót nevezi ki. – Az első szovjet-japán űrexpedíció keretében a Szojuz-TM-11 fedélzetén fölszáll egy japán televíziós újságíró, Akijama Torohiro.
December 3. – Az oroszországi népi küldöttek rendkívüli kongresszusa elfogadja a föld magántulajdonának engedélyezéséről szóló törvényt. – Megkezdődik a libanoni erők kivonása Kelet-Bejrút területéről. – Szélsőjobboldali nacionalista tisztek 50 fős csoportja sikertelen katonai puccskísérletet hajt végre Buenos Airesben. – Rendkívüli állapotot hirdetnek ki Szomáliában a kormányellenes felkelők akciói miatt. – Először ül össze az Európai Konfliktusmegelőző Központ Konzultatív Bizottsága.
December 4. – Az EK hivatalosan javasolja Vietnamnak a diplomáciai kapcsolatok felvételét. – Az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsának (GCC) védelmi miniszterei Kuvait iraki megszállása óta másodszor ülnek össze, hogy összehangolják a világ olajkincsének 50%-ával rendelkező 6 állam stratégiáját a válsággal kapcsolatban. – A kormányellenes tüntetések nyomán lemond Hosszain Muhammad Ersad bangladesi elnök.
December 5. – Helmut Kohl német kancellár és François Mitterrand francia elnök nem hivatalos csúcstalálkozót tart Párizsban. – A huszonnégyek szakértői Brüsszelben tárgyalnak az európai energiaközösség megvalósításáról és az Andriessen Alap létrehozásáról. – A szovjet centrista párthoz tartozó pártok és mozgalmak vezetői bejelentik a Nemzeti Megmentés Bizottságának megalakítását. – Vatikánvárosban katolikus és zsidó egyházi vezetők részvételével nemzetközi tanácskozás kezdődik az antiszemitizmusról.
December 6. – Szaddám Huszein iraki elnök elrendeli valamennyi külföldi állampolgár kiengedését Irakból és Kuvaitból. – Lemond a bolgár ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének elnöke, Petar Beron, mert megvádolták, hogy a 60-as évek végétől titkos ügynök volt. – Vatikánvárosban bejelentik, hogy a Szentszék és Bulgária diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. – Moldava déli részén feloldják a rendkívüli állapotot. – Az egyiptomi parlamenti választások második fordulójában a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt szerez fölényes győzelmet. – Brüsszelben tanácskoznak a NATO védelmi miniszterei.
December 7. – Dimitar Popov pártonkívüli független személyiséget nevezik ki a Bolgár Köztársaság új miniszterelnökévé. – Saját kérésére felmentik tisztségéből a Grúz KP vezetőjét, Gumbaridzét. – Kivégzik Nizen et-Kadradzsi volt iraki vezérkari fönököt és más tiszteket, akiket azzal vádoltak, hogy Huszein elnök rendszerének megdöntésére törtek.
December 8. – A Független Litván Kommunista Párt rendkívüli kongresszusán megerősítik a köztársaság függetlenségi törekvéseit. – A dél-afrikai feketebőrűek radikális, apartheidellenes Pánafrikai Kongresszusa (PAC) 30 év óta először tartja értekezletét az országon belül. – Lemond a Thaiföldi Királyság kormányfője.
December 9. – Lengyelországban az elnökválasztás második fordulójában Lech Wałeşa, a Szolidaritás szakszervezet vezetője a szavazatok 74,25%-ával győz, majd lemond a Szolidaritás elnöki tisztéről.
December 10. – Szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszéléseket tartanak Houstonban az újabb csúcstalálkozó előkészítéséről, a gazdasági segítségről, a START-szerződés nyitott kérdéseiről és az Öböl-válságról. – Stockholmban átadják az idei Nobel-díjakat. – Oslóban Mihail Gorbacsov szovjet államfő megbízottja útján veszi át a Nobel-békedíjat. – A kongói Munkapárt rendkívüli kongresszusán lemondanak a marxizmus-leninizmus ideológiájáról és a párt vezető szerepéről.
December 11. – Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között hivatalosan hatályba lépnek a katonai és a polgári rendeltetésű föld alatti atomkísérletek hatóerejét korlátozó 1974–1976-os szerződések. – 91 éves korában meghal Armand Hammer, a szovjet kapcsolatairól ismert amerikai üzletember. – A kirgiz parlament a szovjet tagköztársaságok között utolsóként elfogadja a köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot. – Albániában a kormányzó Munkapárt az egyetemisták tiltakozó megmozdulásainak nyomására meneszti a Politikai Bizottság 5 tagját, kormányátalakítást sürget és beleegyezik független politikai pártok engedélyezésébe. 1 nappal később Demokrata Párt néven megalakul az első engedélyezett ellenzéki szervezet Albániában.
December 12. – A Cseh-Szlovák Szövetségi Parlament elfogadja az illetékességi törvényt, amely meghatározza a szövetség, ill. a köztársasági szervek jogkörét. – Büntetőeljárást indítanak František Kincl egykori csehszlovák belügyminiszter ellen. – Az OPEC bécsi miniszteri értekezletén úgy döntenek, hogy maradjon fenn az aug.-ban bevezetett rendszer, amely szerint a tagállamok maguk határozhatják meg, mennyi olajat termelnek naponta.
December 13. – Bécsben befejezödnek a helsinki folyamat 35 állama által folytatott bizalom- és biztonságerősítő tanácskozások, valamint az európai hagyományos fegyverek korlátozásával foglalkozó, a nov.-i párizsi csúcstalálkozó után megkezdődött tárgyalások új szakaszának első fordulója. – 30 évi száműzetés után hazatér a Dél-afrikai Köztársaságba Oliver Tambo, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke. – A Grúz Legfelsőbb Tanács a nemzetiségi villongások miatt rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezet be a területén lévő Dél-Oszétiában.
December 14. – Lengyelországban felmentik Tadeusz Mazowiecki kormányát. A szejm határozatban kötelezi a minisztertanácsot, hogy az új kabinet létrehozásáig folytassa munkáját. – Az ENSZ Közgyűlése határozatban szorgalmazza az arab-izraeli konfliktus rendezésére hivatott közel-keleti békekonferencia összehívását. – Rómában tanácskoznak az EK állam- és kormányfői. 1 milliárd USD-s élelmiszersegély Szovjetuniónak történő szállításáról döntenek.
December 15. – „Nemzeti konvenció a demokrácia megmentéséért” néven egységfrontba tömörül a 6 legerősebb romániai ellenzéki párt, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. – Pekingben megkezdődik a szovjet-kínai vegyes bizottság első ülése, amelyen aláírják a dokumentumokat a 2 ország közös határainak biztonságáról.
December 16. – Lengyelországban megalakul a Kereszténydemokrata Párt.
December 17. – Lemond tárca nélküli miniszteri tisztéről Lothar de Maizičre, az egykori NDK utolsó miniszterelnőke, mert megvádolták, hogy 8 évig nem hivatalos munkatársa volt az állambiztonsági szervezetnek, a Stasinak. – Az Osztrák Szocialista Párt és a Néppárt képvisetőiből ismét Franz Vranitzky vezetésével alakul meg az új nagykoalícíós kormány Ausztriában. – A litván függetlenség és a polgári átalakulás előmozdítása érdekében közös politikai konzultatív tanácsot hoz létre több párt és mozgalom, követelve Prunskiene miniszterelnök lemondását. – Zambiában bevezetik a többpártrendszert.
December 18. – A Pentagonale csoport országai (Ausztria, Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország) először foglalnak közösen állást az ENSZ-ben a nemzeti kisebbség jogainak védelmében. – Az EK brüsszeli külügyminiszteri értekezlete jóváhagyja a Magyarországgal, Cseh-Szlovákiával és Lengyelországgal kidolgozandó társulási szerződésekre vonatkozó mandátumok tervezetét. 3 nappal később megtartják az EK és Magyarország közötti tárgyalások első fordulóját. – Jugoszláviában a nemzetvédelmi minisztérium javaslatára megszünteti működését a hadseregben a kommunista párt. – Prágában bejelentik, hogy Cseh-Szlovákia 1991. márc. végétől nem képviseli Kuba diplomáciai érdekeit Washingtonban.
December 19. – Az amerikai csapatok harckészültségének ellenőrzésére Szaúd-Arábiába utazik Richard Cheney amerikai védelmi miniszter és Colin Powell, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. – A fekete-tengeri térség országai (Törökország, Bulgária, Románia és a Szovjetunió) a gazdasági együttműködés keretében egy jövőbeni „Fekete-tengeri Közös Piac” kialakításáról kezdenek tárgyalást Ankarában.
December 20. – Lemond Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, mert szerinte a diktatórikus erők törnek hatalomra és a reformerők a háttérbe szorulnak, ami veszélyezteti a peresztrojka eddigi politikáját. Sevardnadze ügyvezetőként még hivatalában marad. – Párizsban bejelentik, hogy Franciaország a jövőben nem ad politikai menedékjogot magyar, lengyel és cseh-szlovák állampolgároknak, mert ezekben az országokban alapvető politikai változások következtek be. – Az ENSZ BT határozatot hoz az Izrael által megszállt területeken élő palesztinok fokozott védelméről. – Major brit kormányfő Camp Davidben tárgyal Bush amerikai elnökkel.
December 21. – A grúz parlament határozatot fogad el arról, hogy a tagköztársaság létrehozza saját belügyi csapatait, a nemzeti gárdát. 1 hét múlva a parlament betiltja a fegyveres csoportokat a köztársaságban. – Romániában tízezrek tüntetnek a Ceauşescu-rendszer bukásának első évfordulóján, Ion Iliescu elnök és a kormány lemondását követelve. – A kambodzsai Legfelső Nemzeti Tanács Párizsban tartott első ülésén a 4 kambodzsai frakció képviselői egyetértésre jutnak a béketerv fő kérdéseiben.
December 22. – Zágrábban kihirdetik a Horvát Köztársaság új alkotmányát, amely Horvátország függetlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét hangsúlyozza, de nem szorgalmazza a Jugoszláviától történő elszakadását. – A katari fővárosban, Dohában megkezdődik az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsának (GCC) 11., Kuvait iraki lerohanása óta első csúcsértekezlete, amely elítéli az iraki agressziót, támogatásáról biztosítva a kuvaiti emigráns kormányt.
December 24. – A szovjet népi küldöttek kongresszusán határozatban szállnak síkra a Szovjetuniónak mint szuverén, egyenjogú köztársaságok szövetségének a megőrzéséért. Döntenek arról, hogy a szovjet államszövetség jövőjéről és a földtulajdonról népszavazást írnak ki.
December 25. – Suriname-ban a hadsereg megdönti Shankar elnök hatalmát.
December 26. – Ljubljanában a parlament díszülésén kihirdetik a szlovén köztársaság önállóságát, ami mellett a 3 nappal azelőtti népszavazáson a résztvevők 88,2%-a foglalt állást. – Romániában a hatóságok 12 órával a megérkezése után kitoloncolják Mihály exkirályt, aki 43 évi száműzetésből tért haza, hogy meglátogassa a családi sírhelyet.
December 27. – A szovjet népi küldöttek kongresszusán kiszélesítik Gorbacsov elnök hatalmát, az újonnan létrejött alelnöki tisztségbe Gennagyij Janajevet választják meg. – Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke jelentősen átalakítja a szöuli kormányt.
December 29. – Kaifu Tosiki japán miniszterelnök átalakítja kormányát. – Argentínában szabadon engedik az 1976 és 1983 közötti hatalmon lévő katonai junta vezetőit. – Lengyelország egy kórházhajót és egy mentőhajót indít útnak a Perzsa-öbölben állomásozó nemzetközi tengerészeti flottakötelékhez. – George Bush amerikai elnök élelmiszerek és mezőgazdasági termékek vásárlására fordítható 1 milliárd USD hitelt hagy jóvá a Szovjetuniónak.
December 30. – A moldavai parlament elfogadja Mihail Gorbacsov 8 pontos elnöki rendeletét a köztársasági törvények és rendeletek megváltoztatására. Felülvizsgálják a nyelvtörvény megvalósítását és a köztársasági gárda megalakítását szolgáló rendeleteket.
1991. január 2. – A szovjet belügyi csapatok különleges egységei Vilniusban és Rigában középületeket szállnak meg. – Cseh-Szlovákia fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat Szaúd-Arábiával.
Január 3. – Baker amerikai külügyminiszter újból felszólítja Irakot tárgyalásra az Öböl-válságról. – Az Öböl-válságról folytat megbeszéléseket az egyiptomi, a szíriai, a szudáni és a líbiai államfő.
Január 4. – A Közös Piac külügyminiszterei Luxemburgban az Öböl-válság kérdéseit vitatják meg. – A lengyel partament Jan Krzysztof Bieleckit bízza meg kormányalakítással.
Január 5. – Ramiz Alia albán államfő rendeletére 393 politikai fogoly részesül amnesztiában. – Kínában 2 és 4 év közötti börtönre ítétik az 1989. évi pekingi diákmegmozdulás 7 résztvevőjét. – A Szovjetunióban megjelenik a földreformról szóló elnöki rendelet.
Január 6. – Európai körutat kezd Baker amerikai külügyminiszter; az Öböl-válságról konzultál Párizsban. Bonnban és Milánóban. – Major brit kormányfő Szaúd-Arábiába, majd Ománba és Egyiptomba látogat.
Január 7. – A szovjet védelmi miniszter katonai egységeket vezényel Lettországba. Litvániába, Észtországba, Grúziába, Örményországba, Moldavába és Ukrajnába, hogy megakadályozzák a sorozás előli szökéseket. – Gorbacsov szovjet államfő érvényteleníti a grúz parlament döntését, amely felfüggesztette Dél-Oszétia autonómiáját. – 16 évi tárgyalássorozat után aláírják a szovjet-német tengerhajózási egyezményt. – A román kormány hozzájárul Mihály exkirály és családja állampolgárságának visszaállításához, és biztosítja számukra a szabad beutazást. – Albániában engedélyezik 3 ellenzéki párt megalakulását és az első emberi jogi szervezet működését.
Január 8. – Vilniusban az áremelések miatt 50 ezren tüntetnek, és ennek hatására lemond a litván kormány. – Prunskiene litván kormányfő Gorbacsov szovjet elnökkel tárgyal Moszkvában a szovjet csapatok litvániai bevonulásáról. – Grúziában a nemzetiségi zavargások miatt rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendelnek el a déloszétiai Csinvaliban. – Bulgáriában a kormány és a szakszervezetek vezetői megállapodnak a sztrájkok felfüggesztéséről.
Január 9. – A grúz parlament elutasítja Gorbacsov ultimátumát arról, hogy a grúz rendfenntartó erőket ki kell vonni Dél-Oszétiából.
Január 11. – A Közös Piac országai közös nyilatkozatban szólítják föl a szovjet vezetést, hogy tartózkodjon a katonai erő alkalmazásától Litvániában. – A NATO-tagállamok közös közleményben szólítják föl a szovjet vezetést, hogy a hadsereg bevetése helyett tárgyalással rendezze vitáját a balti köztársaságokkal. – A Vatikánban II. János Pál pápa, Varsóban pedig a lengyel parlament biztosítja szolidaritásáról a litván népet. – Szerbiában a 40 év után megalakult első többpárti parlament ismét államfövé választja Szlobodan Milosevicset.
Január 12. – A szovjet hadsereg különleges ejtőernyős alakulatai és páncélozott egységei Vilniusban és más litván városokban középületeket szállnak meg, és a fegyverüket használják az akciók ellen tiltakozó tüntetőkkel szemben. Az összecsapásoknak sok halottja és sebesültje van. – Az amerikai szenátus határozatban szólítja föl Gorbacsov szovjet államfőt, hogy tartózkodjon katonai erő alkalmazásától a Baltikumban. – Az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa leszavazza azt az előterjesztést, amely a Szaúd-Arábiában állomásozó amerikai katonai egységeket csak a blokád fenntartására és Szaúd-Arábia védelmére kívánta igénybe venni. – Az Öböl-háború ellen tiltakozó tüntetéseket tartanak tízezrek részvételével Londonban, Genfben és Rómában. – A cseh-szlovák Polgári Fórum országos gyűlése a szervezet párttá alakulásáról dönt. – Az orosz és az észt elnök aláírja a 2 ország szuverenitását és függetlenségét kölcsönösen elismerő dokumentumot. – Moszkvában összeül az új hatalmi központ, a Szövetségi Tanács, és arról határoz, hogy a Baltikumban kialakult válságot tárgyalásokon kell rendezni. – II. János Pál pápa a Vatikánba akkreditált nagykövetek előtt az Öböl-válság és a baltikumi helyzet békés megoldását sürgeti.
Január 13. – Az amerikai szenátus felhatalmazza Bush elnököt a haderő bevetésére Irak ellen, ha az nem vonul ki Kuvaitból. – A litván fővárosban megalakul a Moszkva-barát Nemzeti Megmentési Bizottság és bejelenti, hogy átveszi a hatalmat Litvániában. Vilniusban és Kaunasban közben kijárási tilalmat rendelnek el. A litván fővárosban tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió Szövetségi Tanácsának küldöttsége, valamint a Nemzeti Megmentés Bizottsága és a litván parlament képviselői között.
Január 14. – Az EK külügyminiszterei újból az Öböl-válságról tanácskoznak. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Valentyin Pavlovot nevezi ki miniszterelnökké. Az ülésen Gorbacsov államfő a litvániai válság tárgyalásos rendezése mellett foglal állást. – Moszkvában megalakul az Orosz Anyanyelvű Lakosság Védelmi Bizottsága a köztársaságokban élő orosz kisebbség jogainak védelmére.
Január 15. – Az ENSZ BT újból fölszólítja Szaddám Huszein iraki elnököt Kuvait kiürítésére. – A Jugoszláv Szövetségi Alkotmánybíróság semmisnek nyilvánítja Szlovénia alkotmányának azon paragrafusait, amelyek elsőséget biztosítottak a köztársaságnak a szövetségi alkotmány törvényeivel szemben. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Alekszandr Besszmertnihet választja külügyminiszterré.
Január 16. – Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár újból felszólítja az iraki elnököt az Öböl-válság békés rendezésére. – A szerb parlament Dragutin Zelenovicsot bízza meg kormányalakítással.
Január 17. – Megkezdődik az Öböl-háború: az amerikai légierő hajnali 1 órakor a „Sivatagi Vihar” hadművelet keretében támadást intéz iraki katonai célpontok ellen. – Összeül az ENSZ BT, hogy meghallgassa az Egyesült Államok nagykövetének jelentését az Irak ellen indított háborúról. – Az EK miniszteri tanácsa kilátásba helyezi, hogy megvonja a segélyeket a Szovjetuniótól, ha a moszkvai kormány továbbra is katonai erőszakot alkalmaz a Baltikumban. – Meghal V. Olav norvég király. – A török parlament felhatalmazza a kormányt, hogy szükség esetén a török hadsereget az országhatáron kívül is bevesse, és hozzájárul ahhoz, hogy az ország repülőterét a külföldi erők is igénybe vegyék.
Január 18. – Folytatódnak a légitámadások a Kuvaitot megszálló iraki haderő ellen. – Irak terrortámadásokkal válaszol: rakétákat lő ki Izraelre és Szaúd-Arábiára. – Litvánia Legfelső Tanácsa úgy dönt, hogy népszavazást ír ki a köztársaság státusáról.
Január 19. – Háborúellenes tüntetéseket tartanak Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban, Norvégiában, Ausztráliában. – Irak mellett tüntetnek Tuniszban, Algírban, Iszlamabadban, Líbiában és Jemenben.
Január 20. – Richard Cheney amerikai védelmi miniszter készenléti állapotot rendel el újabb 200 ezer tartalékos behívására. – Szaddám Huszein iraki elnök elutasítja Gorbacsov szovjet államfő újabb békekezdeményezését. – Lettország fővárosában a szovjet belügyi alakulatok különleges egységei tűzharcban elfoglalják a lett belügyminisztérium épületét. – Moszkvában 300 ezren tüntetnek a baltikumi katonai akciók és Gorbacsov ellen, a reformok mellett. – Az Öböl-háborúra hivatkozva kiterjesztik Romániában a belügyminisztérium hatáskörét, és visszaállítják a külföldiek tartózkodására vonatkozó korlátozásokat. A bukaresti kormány egyúttal megtiltja az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek kivitelét az országból. – A Krím félsziget lakossága népszavazással a terület autonómiájának visszaállítása mellett dönt.
Január 21. – Megkezdődik a szovjet csapatok kivonása az egykori NDK területéről. – A német kormány elítéli a szovjet belügyi csapatok rigai akcióját. – A Dnyeszter menti Köztársaság népi küldötteinek rendkívüli kongresszusa tiltakozik Gorbacsov elnöki rendelete ellen, amely nem ismeri el a köztársaság létét. – A szovjet főügyész a balti köztársaságokra hárítja a felelősséget a vérontásokért. – Trónra lép Norvégia új királya, V. Harald.
Január 22. – Az Európa Parlament elhalasztja a döntést a Szovjetuniónak nyújtandó segélyekről és támogatásokról a baltikumi események miatt. A szervezet határozatban követeli a szovjet beavatkozás megszüntetését a balti államokban. – Gorbacsov szovjet államfő a lett parlament elnökével, Gorbunovsszal tárgyal. – Bush amerikai elnök New Yorkban fogadja a lett és a litván alelnököt. – Bécsben megkezdődik a hagyományos fegyveres erők leszerelésének ellenőrzésével foglalkozó konzultatív munkacsoport második ülésszaka.
Január 23. – A NATO Védelmi Tervező Bizottsága a Törökországnak nyújtandó katonai segítségről tanácskozik. – Az Egyesült Államok és Mongólia kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési szerződést köt.
Január 24. – Németországból kiutasítanak 28 iraki diplomatát. – Mubarak egyiptomi államfő elítéli Irak Izrael elleni rakétatámadásait. – Az iraki légierő elöször intéz támadást Szaúd-Arábia ellen. Közben kanadai repülőgépek elsö ízben vesznek részt a szövetségesek katonai akcióiban. – Az Európa Tanács nemzetközi értekezletet tart a kontinensen várható kelet-nyugati népvándorlásról. – Kínában négyévi börtönbüntetésre ítélik az 1989-es diákmegmozdulás vezetőjét, Vang Tant.
Január 25. – Litvániában felfüggeszti tevékenységét a Moszkva-barát Nemzeti Megmentés Bizottsága. – Lettország és az Oroszországi Föderáció diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. – 4 szovjet belügyminiszter és a védelmi miniszter elrendeli, hogy az ország nagyvárosaiban a katonaság, a rendőrség és a haditengerészet alakulatai járőrözzenek a rend biztosítása érdekében. Gorbacsov szovjet államfő elnöki rendelettel megerősíti a miniszterek intézkedését.
Január 26. – A jugoszláv államelnökségben megállapodnak, hogy Horvátország feloszlatja területvédelmi egységeit és cserébe megszüntetik a szövetségi néphadsereg harckészültségét. – Besszmertnih szovjet külügyminiszter Bush amerikai elnökkel és Baker külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat Washingtonban. – Németországban a Demokratikus Szocializmus Pártjának kongresszusán megerősítik elnöki tisztében Gregor Gysit.
Január 28. – Genfben megnyílik a világszervezet Emberi Jogi Bizottságának 43. ülésszaka. – 3 évtized után újból mongol-kínai pártfőtitkári találkozót tartanak Pekingben.
Január 29. – Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös nyilatkozatban szólítja föl Irakot a kivonulásra Kuvaitból. – Lemond a francia védelmi miniszter, mert nem ért egyet az Öböl-háborúban való francia részvétellel. – A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége Belgrádban kezd tárgyalásokat a Jugoszláviának nyújtandó 1 milliárd dolláros készenléti hitelről.
Január 30. – Mubarak egyiptomi államfő és Fahd szaúdi király közös nyilatkozatban követeli Iraktól a kivonulást Kuvaitból. – Hurd brit és Genscher német külügyminiszter az Öböl-háború költségeihez való német hozzájárulásról tárgyal Bonnban. – Az iraki szárazföldi erők megtámadják a szaúd-arábiai Hafdzsi városát.
Január 31. – Moszkvában összeül az SZKP KB.
Február 1. – Albánia és az Egyesült Államok megállapodik a diplomáciai kapcsolatok felvételében. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megadja a különleges meghívotti státust a román parlamenti küldöttségnek. – A francia kormány engedélyezi, hogy a Nagy-Britanniába telepített amerikai B-52-es nehézbombázók útban Irak felé átrepüljenek az ország fölött. – A Szovjetunióban életbe lép Gorbacsov elnöki rendelete arról, hogy a nagyvárosokban együtt járőrözzenek a rendőrök és a katonák.
Február 3. – Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia és Magyarország első ízben ad átrepülési engedélyt a Bundeswehr számára a törökországi támaszpontok személycseréjének lebonyolításához. – A romániai televízióban csökkentik a nemzetiségi adások műsoridejét.
Február 4. – A szövetséges légierő gépei több hullámban órákon át bombázzák Bagdadot és környékét.
Február 5. – Ausztria engedélyezi, hogy területén vasúton átszállítsanak több mint 100 amerikai páncélozott műszaki mentőjárművet Szaúd-Arábia felé. – Gorbacsov szovjet államfő érvénytelennek nyilvánítja a Litvánia függetlenségéről febr. 9-én tartandó népszavazást.
Február 6. – Irak bejelenti, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait az ellene hadat viselő koalíció 6 tagállamával: az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Egyiptommal és Szaúd-Arábiával. – Az Európa Parlament az Öböl-válságról és a Baltikumról tart rendkívüli vitát.
Február 7. – Szovjet-amerikai megbeszélések kezdődnek Genfben a hadászati támadófegyverek csökkentésére vonatkozó egyezményről (START), valamint a nukleáris és a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. – A Koreai NDK-ban bejelentik, hogy a pártban ellenforradalmi puccsot hiúsítottak meg. – A szövetséges légierők gépei több mint 12 óra hosszat több hullámban támadják Bagdadot és környékét. – Az irányíthatatlanná vált Szaljut-7 és Kozmosz 1688 űregyüttes a légkörben darabokra esik szét.
Február 8. – Cseh-Szlovákia engedélyt ad az ország légterének használatára az Öböl-háborúban részt vevő amerikai B-52-es bombázóknak.
Február 9. – Albániában zavargások törnek ki a tengerparti Durrës városában, ahol közel 10 ezer kivándorolni szándékozó albán gyűlt össze. – Litvániában a nem hivatalos népszavazáson a választópolgárok több mint 90%-a a független és a demokratikus köztársaság mellett voksol. – Gorbacsov szovjet államfő kijelenti, hogy a szövetséges erők katonai akciói túllépik az ENSZ által adott felhatalmazást.
Február 10. – A jugoszláv szövetségi kormány megszigorítja a fegyverimportot: ezentúl csak a kijelölt állami kereskedelmi cégek vásárolhatnak fegyvert, és megszűnik a fegyverek és lőszerek szabad behozatala.
Február 11. – Gorbacsov szovjet államfő javasolja, hogy a VSZ katonai szervezete már1991. ápr. 1-jétől szűnjön meg. – Megalakul a „Képviselet nélküli nemzetek és népek szervezete”, az UNPO.
Február 12. – Az Öböl-háborúról tanácskoznak az el nem kötelezett országok külügyminiszterei a palesztin állam képviselőjével. – A lett parlament úgy dönt, hogy márc. 3-án tartsanak népszavazást a köztársaság függetlenségéről. – Pavlov szovjet miniszterelnök megvádol bizonyos külföldi erőket, hogy gazdasági puccsot akarnak végrehajtani a Szovjetunióban.
Február 13. – A szövetségesek légitámadása során több 100 áldozatot követelő telitalálat ér Bagdad központjában egy polgári személyekkel zsúfolt óvóhelyet. – Nyilvánosságra hozzák a horvát-szlovén védelmi egyezményt, amely szerint a 2 köztársaság közösen fog harcolni egy esetleges külső katonai beavatkozáskor.
Február 14. – Irak végrehajtja első nappali rakétatámadását Szaúd-Arábia ellen. – A prágai kormány úgy dönt, hogy cseh-szlovák érdek-képviseleti irodát nyitnak Vilniusban, nem diplomáciai státussal.
Február 15. – A jugoszláviai Crna Gorában új kormány alakul. – A zágrábi katonai ügyész elrendeli Spegelj horvát hadügyminiszter letartóztatását. – Irak kilátásba helyezi, hogy bizonyos feltételek mellett kivonja csapatait Kuvaitból, ill. végrehajtja az ENSZ BT határozatait. A feltételeket a szövetségesek elfogadhatatlannak minősítik. – Cseh-szlovák-lengyel-magyar csúcstalálkozót tartanak Budapesten, ill. Visegrádon.
Február 16. – Gorbacsov szovjet államfő arra kéri az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy addig ne indítsanak szárazföldi támadást Irak ellen, amíg a szovjet-iraki tárgyalásokon felmérik a rendezés esélyeit. – Moszkvában konzervatív parlamenti képviselők nyíltan a hatalomátvétel esélyeiről tárgyalnak.
Február 17. – Az olasz kormány hozzájárul, hogy amerikai katonai repülőgépek állomásozzanak az egyik szicíliai támaszponton, a Földközi-tengeren hajózó amerikai hajóegységek védelmében.
Február 18. – Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) pokolgépes merényletet hajt végre a londoni Paddington és a Victoria pályaudvarokon. – 2400 légibevetéssel a háború kezdete óta a legsúlyosabb bombatámadást mérik Irakra a szövetségesek. Szovjet tábornokok bírálják Bagdad bombázását. – Romániában a védelmi miniszter kérésére a parlament 10.2 milliárd lej pótlólagos összeget szavaz meg a katonai kiadások fedezésére. – A szovjet parlamentben Pavlov miniszterelnök bejelenti, hogy az árreform keretében mintegy 60%-kal emelkednek a kiskereskedelmi árak. – Moszkvában Gorbacsov szovjet államfő új tervet terjeszt elő az iraki külügyminiszternek az Öböl-válság politikai rendezéséről.
Február 19. – Bush amerikai elnök és a brit kormány elutasítja Gorbacsov béketervét az Öböl-válságról, mert az nem felel meg az ENSZ BT által szabott követelményeknek. – Szovjet-Moldávia parlamentje úgy dönt, hogy a tagköztársaság nem vesz részt a Szovjetunió egységének megőrzéséről tartandó szövetségi népszavazáson.
Február 20. – Az albán fővárosban hatalmas kormányellenes tüntetés során több 10 ezer ember megszállja Tirana főterét és ledönti Enver Hodzsa diktátor szobrát. Alia államfő bejelenti, hogy saját kezébe veszi a hatalmat, új kormányt és Elnöki Tanácsot alakít. – Az amerikai légierő gépei 7 tonnás óriásbombákkal szinte teljesen megsemmisítik a kuvaiti Failaka-szigetet. – A szlovén parlament megszavazza azt az alkotmánymódosítást, amely alapján a Szlovén Köztársaság átveszi a Szövetségre ruházott állami jogokat.
Február 21. – A szlovák kormánykoalíció pártjai egyezményt írnak alá, amely szerint a Független Magyar Kezdeményezés negyedik tényezőként a kormánykoalíció tagjává válik. – Az Európa Tanács külügyminiszteri testülete egyhangúlag elfogadja Cseh-Szlovákia tagfelvételi kérelmét. – A Jugoszláv Szövetségi Parlament a törvénytelen fegyveres szervezetekről hoz határozatot, amely kimondja: a jugoszláv szervek kötelesek megakadályozni az illegális fegyverkereskedést. Ezzel egyidőben a zágrábi törvényhozás határozatban jelenti be, hogy a szövetségi szervek nem hirdethetnek rendkívüli állapotot Horvátországban, és nem vethetik be a hadsereget. – Irak beleegyezik, hogy a szovjet béketervnek megfelelően kivonul Kuvaitból, de Bush amerikai elnök fenntartással fogadja a bagdadi bejelentést és Gorbacsov béketervét.
Február 22. – Az EGK 250 millió ECU értékű élelmiszersegélyt szavaz meg a Szovjetuniónak. – Halálos áldozatokat követelő összetűzések zajlanak az albán fővárosban a rendfenntartó erők és a tüntetők között. Alia államfő megalakítja az ideiglenes kormányt, élére Fatos Nanót nevezi ki. – Bush amerikai elnök ultimátumot intéz Irakhoz, amely szerint 23-án délig meg kell kezdeni a kivonulást Kuvaitból.
Február 23. – Az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elutasítja Bush amerikai elnök ultimátumát. – Tarik Aziz iraki külügyminiszter moszkvai látogatása végén bejelenti, hogy az iraki kormány elfogadja a szovjet rendezési javaslatokat. – Thaiföldön a hadsereg a politikai korrupció elburjánzására hivatkozva államcsínyt hajt végre. – A Cseh-Szlovákiában kormányzó Polgári Fórum rendkívüli kongresszusi tart és 2 önálló részre szakad.
Február 24. – Közép-európai idő szerint hajnali 2 órakor megkezdődik a szövetségesek száraztöldi támadása Irak ellen. – A Cseh-szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom ismét Duray Miklóst választja elnökévé. – Lemond a romániai Vatra Romaneasca elnöke, Radu Ceontea. – Moszkvában csaknem 100 ezres demonstrációt rendeznek Jelcin orosz parlamenti elnök hívei.
Február 25. – A szövetséges erők amerikai föparancsnoka az előrenyomulás meggyorsítására ad parancsot. Huszein iraki elnök levélben értesíti Mihail Gorbacsov szovjet államfőt, hogy a BT határozata alapján megkezdik a csapatkivonást. – Szófiában megkezdődik Todor Zsivkov volt állami és pártvezető pere. – A litván belügyminisztérium törvénytelennek nyilvánítja a Moszkva-barát kommunista pártot.
Február 26. – Irak hivatalosan tájékoztatja az ENSZ BT-t, hogy kész feltételek nélkül kivonni csapatait Kuvaitból. Bush amerikai elnök felszólítja Szaddám Huszeint, hogy személyesen és nyilvánosan jelentse be a szövetségesek feltételeinek elfogadását, és adjon parancsot a fegyverletételre. Az iraki államfő bejelenti, hogy még aznap befejezik a teljes kivonulást Kuvaitból. Moszkva tűzszünetre szólítja fel az Irak-ellenes koalició tagjait. – A zágrábi katonai ügyész vádat emel Spegelj horvát védelmi miniszter és 7 társa ellen, akiket fegyveres lázadás szervezésével vádolnak.
Február 27. – 800 amerikai harckocsi és páncélos jármű megtámadja a dél-iraki Bászra térségében a köztársasági gárda 250-300 tankját. Felszabadul Kuvait fővárosa. Az utolsó iraki katonák is elhagyják Kuvaitot. Bagdadban közlik, hogy irak tűzszünet esetén elfogadja az ENSZ BT összes, Kuvaitra vonatkozó határozatát. Washington és a BT nem hajlandó elfogadni az iraki ajánlatot. – A grúz parlament érvényteleníti Gorbacsov 2 rendeletét. – Belgrádban megalakul a „Magyarok a hazáért, Szerbiáért és Jugoszláviáért” nevű szervezet, amely szorgalmazza, hogy a szerbiai magyarok határozottan álljanak ki a köztársaság mellett.
Február 28. – Bush amerikai elnök bejelenti, hogy Kuvaitot felszabadították és hajnali 5 órától leállítják a támadó hadmüveleteket. A szövetségesek tűzszünetet léptetnek életbe. Az ENSZ-ben közlik, hogy Bagdad feltételek nélkül elfogadta a BT mind a 12 határozatát. Az iraki parancsnokság is elrendeli csapatainak a tűzszünetet. – Dánia és Litvánia jegyzökönyvet ír alá arról, hogy a skandináv ország az 1921-es állapotoknak megfelelően elismeri a balti államok függetlenségét és elutasítja a köztársaságok 1940-ben Szovjetunióhoz történt csatolását. – Albániában bírósági eljárást indítanak 74 ember ellen a tiranai Hodzsa szobor ledöntése miatt. – A horvátországi 600 ezres szerb kisebbség képviselői Kninben kinyilvánítják függetlenségüket Horvátországtól, mert Szerbiához szeretnének csatlakozni.
Március 1. – A Litván Legfelső Tanács rendelete szerint egy esetleges megszálláskor a köztársaság polgárainak társadalmi engedetlenséget kell tanúsítaniuk. – A Szovjet Legfelső Tanács rendeletben tiltotta meg a külföldi valuták fizetőeszközként való elfogadását az országban. – Kolumbiában a kormány amnesztiaprogramjának hatására 24 évi harc után leteszi a fegyvert a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (EPL). – Az albán Elnöki Tanács arról dönt, hogy vizsgálatot indít a véres zavargások ügyében.
Március 2. – Irak második legnagyobb városában, Bászrában rendszerellenes megmozdulások kezdődnek. A lázadás később átterjed dél-iraki városokra, a kurdok lakta északi területekre, valamint a fővárosra is. A fegyveres összecsapásokban az iraki hadsereg harci gázokat és vegyi fegyvereket is bevet. – Az ENSZ BT elfogadja az Öböl-háború befejezésének feltételeiről szóló 686. számú határozatát, amely kimondja Kuvait megszállásának érvénytelenítését, a hadifoglyok és az elhurcolt kuvaitiak azonnali szabadon bocsátását, az elrabolt javak visszaszolgáltatását és jóvátétel fizetését. – A horvát belügyi alakulatok lezárják Pakrac városát, elfoglalják a rendőrállomást és a városházát. A jugoszláv államfő, Borisav Jovics katonákat vezényel a településre.
Március 3. – A szövetségesek és az iraki csapatok megegyeznek a tűzszünetet érintő minden kérdésben Irak elfogadja az ENSZ BT előző napi határozatát a tűzszüneti feltételekről. – Észtország és Lettország lakossága népszavazáson a köztársaság függetlensége mellett foglal állást. – Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország liberális politikai erői egyeztető fórumot hoznak létre gyakorlati lépéseik összehangolására.
Március 4. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa zárt ülésen jóváhagyja a 2 német állam egyesüléséről kötött, ún. 2+4-es szerződést. – Az EGK külügyminiszterei jóváhagyják a Szovjetuniónak nyújtandó 500 millió ECU-s élelmiszer-vásárlási hitelgaranciát. – A Román Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1987. nov. 15-i brassói munkásfelkelés elítéltjeit.
Március 5. – Az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa érvényteleníti Kuvaittal kapcsolatos, 1990. aug. óta hozott határozatait, így az ország annektálásáról szóló rendeletét. – Az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsa (GCC) nyilatkozatot fogad el az „új arab rend megteremtéséről”.
Március 6. – Major brit miniszterelnök Moszkvából Kuvaitba utazik és találkozik a kuvaiti kormány már visszatért tagjaival. – Az EK Bizottsága 3 millió ECU segélyt szavaz meg az iraki vízvezetékrendszer helyreállításához és a bagdadi kórházak felszerelésének javításához. – A Szovjet Szövetségi Tanács a köztársasági parlamentek elé utalja megvitatásra az új szövetségi szerződés tervezetét, amely szerint a jövőben a tagállamok önállóan alakíthatják külkapcsolataikat és részt vehetnek nemzetközi szervezetek munkájában. A köztársaságok, Örményország, Grúzia, Észtország, Lettország, Litvánia és Moldava kivételével hajlandóságukat nyilvánítják az egyezmény aláírására.
Március 7. – Az albán kormány katonai övezetté nyilvánítja a durrësi kikötőt, ahonnan több ezer albán kelt át az olasz túlpartra. – Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, Franciaország, Irak, Kuvait és Nagy-Britannia képviselői memorandumot írnak alá a hadifoglyok mielőbbi szabadon engedéséről. – A szlovén parlament úgy dönt, hogy a köztársasági sorkötelesek csak a helyi területvédelmi erőkben és a rendőrségnél teljesíthetnek szolgálatot.
Március 8. – Baker amerikai külügyminiszter körutat kezd a Közel-Keleten, hogy megvitassa a térség stabilitását célzó javaslatokat és felmérje az arab-izraeli konfliktus rendezésének lehetőségeit. – Véget ér az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésszaka, amelyen a 82 határozatból 75-öt konszenzussal fogadnak el. – A bolgár parlament felhívja a kormányt, hogy folytassa az előkészületi munkálatokat a török nyelv oktatásához szükséges szervezeti és módszertani előkészületekről.
Március 9. – Belgrádban a rendőrség erőszakkal oszlatja föl a Szerb Megújhodási Mozgalom és 9 másik ellenzéki párt által szervezett tüntetést. Az összetűzéseknek több halálos áldozata is van. A hatóságok először letartóztatják, majd a tömeg nyomására szabadon engedik a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetőjét, Vuk Draškovićot.
Március 10. – Moszkvában csaknem félmillió ember tüntet Gorbacsov szovjet elnök lemondását követelve, Jelcin orosz parlamenti elnököt támogatva. – II. János Pál pápa kijelenti, hogy a katolikus egyház a leghatározottabban elutasítja a klasszikus szabad piaci gazdaság eszméjét és történelmi gyakorlatát, de ugyanúgy elveti a magántulajdon felszámolását, a javak kollektivizálását is.
Március 11. – Olaszországból visszaérkezik Albániába a menekültek első, másfélezres csoportja. – Pozsony belvárosában a Matica Slovenska nevű mozgalom felhívására több ezren tüntetnek és Szlovákia állami függetlenségét követelik. Havel cseh-szlovák államfő kijelenti, hogy a népszavazást tartaná a legmegfelelőbb módszerek a föderáció sorsának eldöntésére. – Megkezdődik Andreas Papandreu volt szocialista párti görög kormányfő és egykori kabinetje 3 tagjának megvesztegetési pere.
Március 12. – Az albán kormány engedélyezi az ágazati szakszervezetek érdekvédelmi tömörülésének, a Független Szakszervezetek Uniójának a megalakulását.
Március 13. – Az EGK Bizottsága Magyarországnak 180, Bulgáriának 290 millió ECU-s kölcsönt hagy jóvá. – Az olasz kormány fölkéri az EGK tagállamait, hogy fogadjanak be albán menekülteket.
Március 14. – A Közel-Keletről konzultál az amerikai és a francia elnök. – A 78 éves Erich Honeckert, az NDK egykori első számú vezetőjét a beelitzi szovjet katonai kórházból titokban Moszkvába viszik. – A brit kormány eltörli az 1 éve bevezetett és véres tüntetéseket kiváltó ún. községfejlesztési adót.
Március 15. – A legnagyobb nyugati hitelező országokat tömörítő szervezet, a Párizsi Klub elengedi Lengyelország több mint 35 milliárd USD-s külföldi tartozásainak a felét. – Albánia felújítja dipiomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal.
Március 16. – Miloševic szerb államfő bejelenti, hogy a köztársaság nem fogadja el a jövőben a jugoszláv államelnökség egyetlen döntését sem. A szerb parlament megszünteti a koszovói tartomány elnökségét. – Gorbacsov szovjet államfő bejelenti, hogy Moszkva felére csökkenti kőolajeladásait külföldön. – Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia javasolja az ENSZ-nek, hogy kötelezze Irakot vegyifegyver-készletének megsemmisítésére. – A Romániában kormányzó Nemzeti Megmentési Front országos értekezletén ismét Petre Roman kormányfőt választják pártelnöknek.
Március 17. – A Szovjetunióban népszavazást tartanak a szovjet szövetségi rendszer jövőjéről. A referendumon részt vevő választópolgárok többsége az ország egységének megőrzését támogatja. – A finnországi parlamenti választásokon az ellenzéki Centrum Párt győz. – SzaúdArábia felújítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal.
Március 18. – Bécsben ünnepélyesen megnyitják az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 34 országának közös konfliktusmegelőző központját.
Március 19. – Lemond a kuvaiti kormány; az emír a korábbi miniszterelnököt bízza meg az új kabinet megalakításávat. – Gorbacsov szovjet elnök átfogó kiskereskedelmi áremelést jelent be.
Március 20. – A szovjet parlament elfogadja a miniszteri kabinetről szóló törvényt, amely szerint a testület az ország végrehajtó-ügyvezető szerve, alárendelve az elnöknek. – Az Egyesült Államok elengedi a lengyel tartozások 70%-át. – Szakértői kormány alakul a jugoszláviai Macedóniában.
Március 21. – A cseh-szlovák kormány eltörli a fegyver-külkereskedelem állami monopóliumát.
Március 22. – Az ENSZ BT feloldja az üzemanyagok, az élelmiszerek, a víztisztító berendezések és az egészségügyi anyagok Irakba irányuló exportjának tilalmát. – Moszkvában utolsó hivatalos ülésüket tartják a VSZ Egyesített Fegyveres Erőinek törzséhez delegált állandó képviselők. – A Balti Tanács a helyi népszavazások eredményeit értékeli.
Március 23. – Szaddám Huszein iraki államfő kinevezi az ország új kormányát, a miniszterelnöki tisztséget a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának egyetlen síita tagja, Hammadi tölti be. – Jelcin orosz és Gamszahurdia grúz parlamenti elnök megállapodik, hogy a dél-oszétiai rendezés elősegítésére közös rendőri erőket hoznak létre. – Maliban heves, áldozatokat is követelő zavargások robbannak ki.
Március 25. – A szovjet kormány rendkívüli ülésén rendeletileg betilt minden megmozdulást Moszkvában háromhetes időtartamra. 2 nappal később az oroszországi parlament elnöksége törvényellenesnek és alkotmánysértőnek minősíti a központi kabinet lépését. – A bukaresti katonai törvényszék enyhe ítéleteket hoz a volt Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottsága 21 tagjának több mint 8 hónapja húzódó perében. Elejtik a népirtás vádját, és a legsúlyosabb büntetés 5 és fél évi börtön.
Március 26. – A szovjet parlament határozatban szólít föl az ország 600 szénbányájának csaknem egynegyedét megbénító sztrájkok befejezésére, azzal, hogy a kormány haladéktalanul vizsgálja meg a bányászok követeléseinek teljesíthetőségét. – Gorbacsov szovjet elnök rendeleti úton önálló belügyminisztériumi főosztályt hoz létre a moszkvai rendfenntartó erők irányítására. – Az Egyesült Államok a szicíliai Cataniából hazaszállítja és ezzel kivonja az utolsó szárazföldi telepítésű robotrepülőgépét Európából.
Március 27. – Dél-amerikai Közös Piac létrehozásáról ír alá megállapodást Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay elnöke. – Szlovák Kommunisták Szövetsége néven új politikai pártot jegyeznek be Pozsonyban. – Harmadik próbálkozásra sikerül összekapcsolni a Progress-M-7 teherűrhajót a Mir űrállomással.
Március 28. – Jugoszlávia jövőjéről kezd konzultációkat a 6 köztársaság vezetője. – Moszkvában a példátlan méretű rendőri készültség ellenére mintegy 100 ezren tüntetnek a Demokratikus Oroszország nevű szervezet felhívására, Borisz Jelcin támogatására. Az Oroszországi Népi Küldöttek megkezdik, majd félbeszakítják rendkívüli kongresszusukat azt követelve, hogy helyezzék hatályon kívül a központi kormányzat rendelkezéseit a moszkvai rendfenntartás megerősítéséről. – A Nyugat-európai Unió (WEU) Politikai Bizottsága határozatot hoz arról, hogy kész társult tagként fogadni Magyarországot, Cseh-Szlovákiát és Lengyelországot. – Megtartja alakuló ülését a Lengyel-Zsidó Kapcsolatok Tanácsa.
Március 29. – A jugoszláviai Vajdaságban a parlament 3 házának együttes ülésén elfogadják azt a törvénytervezetet, amely megszünteti a Vajdaság Szerbiától való elkülönülését. – A bécsi tartományi bíróság életfogytiglani börtönre ítél 2 ápolónőt, 2 társuk pedig súlyos börtönbüntetést kap, mert 42 idős páciensük halálát idézték elő az osztrák főváros egyik kórházában.
Március 30. – 53 évi távollét után Lvovba érkezik Ivan Lubacsivszkij ukrán katolikus püspök.
Március 31. – Albániában a II. világháború vége óta megtartott első parlamenti választásokon az Albán Munkapárt győz. – A horvátországi Plitvicénél és Titovo Korenicén fegyveres harcok robbannak ki a knini rendőrök és a horvát belügyi alakulatok között. – Grúziában a tagköztársaság függetlenségéről rendezett népszavazáson a választópolgárok többsége az önállóságra szavaz.
Április 1. – A VSZ katonai szervezete hivatalosan is megszünteti működését. – Kuba megkezdi csapatainak kivonását Kongóból. – Romániában 250%-kal emelik az alapvető élelmiszerek árait.
Április 2. – A Szovjetunióban átlagosan 60%-kal emelkednek az élelmiszerek és fogyasztási cikkek árai. – A román Nemzeti Megmentési Frontból kizárnak 10 embert, köztük a partament elnökét, Birladeanut, aki korábban élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ratifikálja az egyesült Németország jogi státusáról, valamint a szovjet csapatok németországi kivonásáról szóló megállapodásokat.
Április 3. – A szovjet Alkotmányfelügyelő Bizottság érvényteleníti a katonai szabályzatok azon rendelkezéseit, amelyek értelmében a hadseregnek kötelező a kommunista párt politikáját érvényesítenie. – Fölújítják a szovjet-litván tárgyalásokat. – Az ENSZ BT elfogadja az Irak és Kuvait háborúját hivatalosan lezáró tűzszüneti határozatot, mely szerint Iraknak meg kell semmisítenie tömegpusztító fegyvereit és jóvátételt kell fizetnie. – A szovjet kormány és a febr. eleje óta sztrájkoló bányaipari dolgozók megállapodnak, hogy egy éven belűl 150%-kal emelik a fizetésüket.
Április 4. – A jugoszláv tagköztársaságok vezetőinek csúcstalálkozóján Szerbia és Crna Gora az eddigi jugosztáv modell fenntartása mellett foglal állást, míg a többi 4 tagköztársaság szuverén államok szövetségét kívánja létrehozni. – Gorbacsov elnöki határozatban rendeli el 3 millió hektár föld szétosztását az egyéni művelők között a Szovjetunióban. – Salvadorban a kormány és a fegyveres ellenzék megállapodik az alkotmány módosításáról.
Április 5. – Az Oroszországi Népi Küldöttek III. rendkívüli kongresszusán megszavazzák Borisz Jelcin parlamenti elnök jogkörének kiszélesítését. – Aláírják a szovjet-román barátsági és együttműködési szerződést. – Az ENSZ BT elítéli Bagdadot a Huszein elleni lázadás során az iraki polgári lakosság ellen tanúsított fellépésért. – A cseh-szlovák kormány visszavonja döntését, amely szerint el kell hagynia Prágát a Nemzetközi Diákszövetségnek és a Nemzetközi Újságíró Szervezetnek. – Washington és Moszkva újabb megállapodást ír alá a közepes hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó, 1988-ban megkötött szovjet-amerikai szerzödés betartásáról.
Április 6. – Az iraki parlament elfogadja az Öböl-háborút lezáró tűzszünetre vonatkozó 687. számú BT-határozatot. Huszein államfő leváltja védelmi miniszterét és helyére vejét nevezi ki.
Április 7. – Albániában megtartják a parlamenti választások második fordulóját: az Albán Munkapárt 168, a Demokrata Párt 75, az Albán Görögök Szervezete pedig 5 mandátumot szerez.
Április 8. – Baker amerikai külügyminiszter Jichak Samir izraeli miniszterelnökkel kilencpontos dokumentumot ír alá a palesztin kérdés rendezéséről, és a 2 fél elvi megállapodásra jut egy regionális találkozó összehívásáról. – Az EK állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozójukon az iraki kurd menekültek megsegítéséről tanácskoznak. – II. János Pál pápa felszólítja a világ katolikus egyházainak vezetőit, hogy pénzügyi hozzájárulásukkal segítsék egyensúlyba hozni a Szentszék költségvetését.
Április 9. – A Szovjet Föderációs Tanácsban Gorbacsov elnök ismerteti válságkezelő programját. – Románia és Szovjet-Moldávia kereskedelmi megállapodást köt. – Megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása Lengyelországból. – A grúz parlament egyhangúlag elfogadja a kaukázusi köztársaság függetlenségének helyreállítását. Az ENSZ BT jóváhagyja, hogy az ENSZ 1440 fős megfigyelő erőt küldjön az Irak-Kuvait-határnál kialakítandó demilitarizált övezet ellenőrzésére.
Április 10. – Az Egyesült Államok megszünteti Jordánia támogatását. – Tíz évre szóló lengyel-francia barátsági és szolidaritási szerződést írnak alá. – A német és az olasz külügyminiszter közös nyilatkozatban sürgeti a nyugat-európai politika unió megteremtését.
Április 11. – Románia 517 millió USD-s hitelt kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az országban lezajlott politikai fordulat óta először. – A német és a cseh-szlovák külügyminiszter aláírja a Prágai Tézisek című dokumentumot az európai biztonságról és a helsinki folyamat intézményesítéséről. – Hivatalosan életbe lép az Öböl-beli konfliktust lezáró tűzszünet. – Lewis Preston személyében új elnököt választ a Világbank.
Április 12. – A török parlament feloldja a kurd nyelv használatára vonatkozó tilalmat.
Április 13. – A Balti Tanács elfogadja, hogy Izland közvetítsen a 3 köztársaság és a szovjet kormány közötti függetlenségi tárgyalásokon. – II. János Pál pápa püspököket és pápai intézőket nevez ki az Oroszországi Föderációba, Belorussziába és Kazahsztánba. – A cseh-szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom országos közgyűlésén kizárnak a szervezetből 4 parlamenti képviselőt, mert szembefordultak a szervezet politikai irányvonalával.
Április 14. – Grúziában a többpárti parlament első ülésszakán Zviad Gamszahurdia írót, a grúz Legfelső Tanács Elnökségének eddigi elnökét választják meg Grúzia első államfőjévé. – Bulgáriában alternatív parlament és árnyékkormány alakul.
Április 15. – Megkezdődnek az észt-szovjet függetlenségi tárgyalások. – Ausztriában 360 ezer schilling pénzbüntetésre ítélik hamis tanúzásért Fred Sinowatz volt kancellárt, a Szocialista Párt egykori elnökét. – Londonban hivatalosan megalakul a kelet-európai gazdasági reformok támogatására létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). – Bulgáriában egészségi állapota miatt felfüggesztik Todor Zsivkov volt állami és pártvezető perét. – Az EGK külügyminiszterei megállapodnak, hogy a Magyarországgal, Lengyelországgal és Cseh-Szlovákiával kötendő társulási szerződések szövegébe a 3 kelet-európai ország leendő felvételére vonatkozó utalást is beveszik.
Április 16. – Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszus és a Pánafrikai Kongresszus egységfrontot hoz létre. – Japánban, majd a Koreai Köztársaságban kezd látogatást Gorbacsov szovjet államfő.
Április 17. – Az örmény parlament határozatban dönt az örmény kommunista párt vagyonának államosításáról. – Irak és az ENSZ megáltapodást köt a kurd nemzetiség megsegítéséről. – Közel-keleti körutat kezd Baker amerikai külügyminiszter.
Április 18. – A jugoszláviai tagköztársaságok vezetőinek negyedik értekezletén megállapodnak, hogy máj. végéig minden köztársaságban népszavazást írnak ki a szövetségi állam sorsáról. – A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3 évre szóló, 2 és fél milliárd USD hitelt hagy jóvá a lengyel gazdasági reformok támogatására.
Április 19. – A bolgár kormány adósságátütemezési megállapodást ír alá a Párizsi Klubbal, amely szerint az ország 10 év alatt fizetheti vissza a kormányokkal szembeni tartozásait. – Genfben megkezdődik a hadászati fegyverzet csökkentéséről folyó szovjet-amerikai tárgyalások (START) 15. fordulója.
Április 20. – Azerbajdzsánban elnöki rendelettel megszüntetik a kijárási tilalmat. – Az Egyesült ÁIlamok és Vietnam megállapodik, hogy Hanoiban hivatalos amerikai képviseletet hoznak létre a vietnami háború idején eltűnt amerikai katonák felkutatására. – Az olasz parlament bizalmat szavaz Giulio Andreotti hetedik, de már csak 4 párti kormányának. – Az Oroszországi Föderáció Észak-Oszét Autonóm Köztársaságának Parlamentje rendkívüli állapotot hirdet ki a nemzetiségi zavargások miatt. – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére újjáalakul az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.
Április 21. – A Szojuz elnevezésű konzervatív parlamenti csoport moszkvai II. kongresszusán határozatban követelik a népképviselők rendkívüli kongresszusának összehívását és a rendkívüli állapot bevezetését a Szovjetunióban. – Átalakítják a kuvaiti kormányt, de az ellenzék ezúttal sem kap helyet a 21 tagú kabinetben. – A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének II. kongresszusán a személyi elven alapuló önkormányzat bevezetése, valamint az anyanyelvi kultúra megőrzése és fejlesztése mellett foglalnak állást.
Április 22. – Pavlov szovjet kormányfő beterjeszti gazdasági válságprogramját a Legfelső Tanácsban, amely elfogadja a piaci eszközök és az adminisztratív módszerek ötvözetéből álló tervet. – Az Egyesült Államok és Bulgária megállapodást ír alá a legnagyobb kedvezmény kölcsönös megadásáról. – A PFSZ Központi Tanácsa olyan áttogó közel-keleti konferencia megrendezése mellett foglal állást, amelyet az ENSZ égisze alatt rendeznek.
Április 23. – Gorbacsov szovjet elnök 9 tagköztársaság vezetőjével, köztük Jelcinnel megállapodik az új szövetségi szerződés aláírásában. – A szovjet államfő hatályon kívül helyezi az örmény kormány rendeletét az örmény kommunista párt vagyonának államosításáról. – Albániában engedélyezik a szociáldemokrata párt működését. – Az etióp parlament elvi határozatot fogad el a többpártrendszer bevezetéséről. – A szlovák parlament elnöksége felmenti tisztségéből Vladimir Meciar kormányfőt és a kabinet 7 tagját, majd Meciar helyére Jan Čarnogurskyt, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét nevezi ki.
Április 24. – Irakban Szaddám Huszein államfő megállapodik a kurdok képviselőivel „az iraki Kurdisztánban uralkodó helyzet normalizálásáról”, az iraki demokráciáról és a kurdok nemzeti jogainak tiszteletben tartásáról. – A kambodzsai kormány elfogadja a közös francia-indonéz ENSZ-javaslatot a máj. 1-jén kihirdetendő tűzszünetről. – Az angolai kormány elfogadja a polgárháború lezárásának szovjet-amerikai-portugál közvetítők által kidolgozott tervét. – A Szovjetunióban bejelentik, hogy a II. világháború idején magyar zsidókat mentő Raoul Wallenberg 1947-ben a moszkvai Ljubjanka börtönben halt meg.
Április 25. – Az SZKP KB ülésén Gorbacsov pártfőtitkár felajánlja lemondását, de a PB ajánlására a KB nem fogadja el, és megerősíti Gorbacsovot tisztében. – Finnországban új kormány alakul a Centrum Párt elnökének, Eskó Ahónak a vezetésével. – A német szövetségi gyűlés ellenszavazat nélkül törvényerőre emeli a Szovjetunióval 1990-ben kötött alapszerződést és a gazdasági-műszaki együttműködési megállapodást. – Libanonban megkezdi fegyverzetének átadását a drúz milícia.
Április 26. – Az afgán parlament elfogadja az új alkotmányt, amely szerint az ország ezentúl parlamenti köztársaság. – A lengyel és a német külügyminiszter megállapodik a 2 ország új alapszerződésének szövegében.
Április 27. – Megérkeznek az első kurd menekültek az iraki-török határ közelében fekvő menekülttáborba. – A Cseh-szlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének (CSEMADOK) közgyűlésén Bauer Győzőt választják új elnöknek. – A cseh-szlovákiai Polgári Fórum kettészakadása után a centristákat tömörítő Polgári Mozgalom alakuló ülésén Dienstbier külügyminisztert választják meg az új szervezet elnökévé.
Április 29. – Az albán parlament saját hatáskörébe vonja a tömegtájékoztatási eszközöket és felszólítja a politikai pártokat, hogy vonuljanak ki a hadseregből és a rendőrségből. – A román parlament elfogadja Petre Roman miniszterelnök személyi javaslatait az átalakított bukaresti kormány összetételére. – Az Antarktiszon 50 évre megtiltják az ásványkutatást és a bányászatot.
Április 30. – Bulgária és Lengyelország megállapodik az áttérésről a konvertibilis valutával történő elszámolásra. – Az EGK Bizottsága 25 millió ECU segélyt hagy jóvá Romániának. – Észak-Írországban 15 év után újból pártközi tárgyalások kezdődnek a véres belviszály rendezéséről. – Az albán parlament az eddigi államfőt, a 66 éves Ramiz Aliát választja meg az ország elnökévé.
Május 1. – Az angolai kormány és az UNITA nevű fegyveres ellenzéki szervezet parafálja a 16 éve tartó polgárháború befejezését jelentő megállapodást.
Május 3. – Alia albán államfő ismét Fatos Nanót bízza meg kormányalakítással. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa törvényt alkot a csernobili katasztrófa sérültjeinek járó szociális kedvezményekről. – Thaiföldön részlegesen feloldják a februári katonai puccs óta tartó rendkívüli állapotot. – Rómában nemzetközi tanácskozás kezdődik a NATO vezetőinek részvételével a jövendő európai biztonsági rendszer katonai és hadiipari vetületéről. – Dmitrij Jazov személyében most először látogat Kínába szovjet védelmi miniszter.
Május 4. – Alia albán államfő lemond az Albán Munkapártban betöltött valamennyi tisztségéről.
Május 5. – A közel-keleti békéről tárgyal az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsa.
Május 6. – Átalakítják a szlovák kormányt. – Életbe lép a szovjet-német szerződés a szovjet csapatok ideiglenes németországi tartózkodásáról. – A jugoszláv államelnökség határozatot fogad el a polgárháború megakadályozásáról. – A balkáni országok parlamenti küldöttségei tárgyalásokat kezdenek a térség államainak együttműködéséről.
Május 8. – Közel-keleti körutat kezd Besszmertnih szovjet külügyminiszter.
Május 9. – Az egyiptomi parlament újabb 3 évvel meghosszabbítja a rendkívüli állapotot, amely 1981 óta van érvényben. – Petre Roman román kormányfő 8 fős szűkebb kabinetet hoz létre a minisztertanácsi határozatok végrehajtásának ellenőrzésére.
Május 10. – A cseh-szlovák, valamint a cseh és a szlovák kormányfő megállapodik, hogy szerződésben kell rögzíteni Cseh-Szlovákia államberendezkedését, azaz a 2 köztársaság egyenjogúságán alapuló szövetségét, és ennek megfelelően valószínűleg az alkotmányt is módosítani kell. – Irak és Kuvait határán az ENSZ-haderő ellenőrzése alatt demilitarizált övezet létesül. – A lengyel parlament alsóháza elfogadja az új választási törvényt. – A Szovjetunióban befejeződik a márc. óta tartó általános bányászsztrájk.
Május 11. – Mazowiecki volt lengyel miniszterelnök vezetésével megalakul a Demokratikus Unió, amely tömöríti az Állampolgári Mozgalom, a Demokratikus Akció és a Jobboldali Demokrata Fórum nevű szervezeteket. – Közel-keleti körutat kezd Baker amerikai külügyminiszter.
Május 12. – Az albán parlament bizalmat szavaz Fatos Nano miniszterelnök kormányának. – Horvátország szerblakta területein a népszavazáson a többség a Szerbiához való csatlakozás mellett foglal állást. – A Szovjetunióban megsemmisítik az utolsó SS-20-as közepes hatótávolságú rakétát.
Május 14. – Bécs lakossága népszavazáson utasítja el, hogy az osztrák főváros legyen az 1995. évi világkiállítás színhelye. – A jugoszláv államelnökségben a megismételt szavazáskor sem kapja meg a szükséges többséget az elnöki tisztség átvételéhez Stipe Mesic, az államelnökség horvát tagja. Ezzel alkotmányos válság alakul ki Jugoszláviában. – Mitterrand francia köztársasági elnök saját kérésére fölmenti Rocard kormányfőt, és Edith Cressont bízza meg kormányalakítással. – Moszkvába látogat Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt főtitkára.
Május 16. – Albániában valamennyi jelentős üzemre és munkahelyre kiterjedő politikai és gazdasági sztrájk kezdődik. – Véget ér az európai hagyományos haderő korlátozásáról folytatott négyhetes tárgyalási forduló Bécsben. – A szovjet Legfelső Tanács törvényt fogad el az állambiztonsági szervekről.
Május 17. – Az iraki kormány és a kurdok képviselői megállapodnak az ország demokratizálásáról, a kurdok autonómiájának kérdéséről. – A lengyel parlament elhalasztja a döntést az abortusztilalomról. – A német Szövetségi Tanács (Bundesrat) vita nélkül fogadja el a jószomszédi kapcsolatokról és a gazdasági együttműködésről kötött szovjet-német szerződéseket.
Május 18. – A Pentagonale országok jóváhagyják Lengyelország csatlakozását a regionális együttműködéshez. – Az észak-szomáliai szeparatisták kikiáltják területük függetlenségét. – A Szojuz TM-12 űrhajó fedélzetén fölszáll Helena Sharman, az első brit űrhajós.
Május 19. – Horvátországban a népszavazáson a köztársaság függetlensége mellett foglalnak állást. – Bielecki lengyel miniszterelnököt választják a Liberális Demokrata Kongresszus elnökévé. – A Román Nemzeti Egységpárt Radu Ceontea szenátort, a Vatra Romaneasca volt vezetőjét választja elnökévé.
Május 20. – Eredménytelenül érnek véget a kapcsolatok rendezéséről a japán-észak-koreai tárgyalások. – Waleşa lengyel köztársasági elnök Izraelbe látogat.
Május 21. – Indiában pokolgépes merénylet áldozata lesz Radzsiv Gandhi volt kormányfő. Félbeszakadnak az előző nap kezdődött időszakos parlamenti választások. – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvényhozói kivonulnak a parlamentből a nemzetbiztonsági törvény kisebbségellenes jellege miatt. – A cseh-szlovák parlament új földtörvényt alkot. – Nemzetközi konferencia kezdődik Bécsben az 1986-os csernobili atomkatasztrófa következményeiről.
Május 22. – Átfogó libanoni-szíriai egyűttműködési megállapodást írnak alá. – Az EGK 300 millió USD értékű élelmiszersegélyt ítél oda a Szovjetuniónak. – A moldavai parlament megvonja a bizalmat Mircea Druc köztársasági miniszterelnöktől.
Május 23. – Az ENSZ és az iraki kormány képviselői megállapodást írnak alá a kurd menekültek védelméről. – Törli a „szovjet szocialista” megjelölést és Moldavai Köztársaságra változtatja az ország nevét a köztársasági parlament. – A nemzetközi exportellenőrző szervezet, a COCOM felére csökkenti a tilalmi listáján szereplő termékek és berendezések számát.
Május 24. – Janajev szovjet alelnök Nadzsibullah afgán államfővel tárgyal az afgán rendezésről. Ro Te Vu dél-koreai államfő az oktatási minisztert nevezi ki új kormányfőnek, és több tárca élére is új embert állít.
Május 25. – Gorbacsov szovjet államfő és a tagköztársaságok vezetői ismét az új szovjet szövetségi rendszerről tartanak konzultációt. – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ismét Domokos Gézát választja a szervezet elnökévé. – Suriname-ban a parlamenti választásokon a katonai államcsínnyel eltávolított polgári Új Front a Demokráciáért és a Fejlesztésért elnevezésű 4 párti koalíció győz.
Május 26. – Az afgán parlament jóváhagyja a rendezésről kidolgozott ENSZ-tervet. – Grúziában az első szabad köztársasági elnökválasztáson Zviad Gamszahurdia, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke a szavazatok 87%-ával lesz az első közvetlenül választott államfő mind Grúziában, mind pedig a Szovjetunió történetében.
Május 27. – Az utolsó szovjet katonai egység is elhagyja Cseh-Szlovákia területét. – A litván Legfelső Tanács bűncselekménynek nyilvánítja a szovjet különleges rendőri egységek erőszakos akcióit, és betiltja minden fegyveres szervezet működését a köztársaságban. – A moldavai Kisinyovban üléseznek az új szövetségi szerződést elutasító köztársaságok (Lettország, Észtország, Litvánia, Moldava, Grúzia, Örményország) függetlenségi mozgalmainak küldöttei. – Cseh-Szlovákia, Lengyelország és Magyarország képviselői biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalnak Varsóban.
Május 28. – A jugoszláv államelnökség ülésén ismét nem sikerül elnököt választani. – A moldavai Legfelső Tanács Valerij Muravszkijt választja a köztársaság új miniszterelnökévé. – A Szovjet Cionista Szövetség kongresszusán bejelentik csatlakozásukat a Cionista Világszervezethez.
Május 29. – Albánia és Nagy-Britannia 50 év után felújítja diplomáciai kapcsolatait. – A bolgár parlament első olvasatban elfogadja az ország új alkotmányát. – A cseh-szlovák parlament törvényt fogad el a titkosszolgálatról. – Az EGK és Cseh-Szlovákia képviselői 500 millió USD-s hitelről írnak alá megállapodást. – Franjo Tudjman horvát köztársasági elnök a zágrábi hivatalos közlönyben deklarálja az ország függetlenségét. – Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt vezető testülete Naraszimha Raót választja a párt új elnökének.
Május 30. – A horvát parlament egyhangúlag úgy határoz, hogy 1 hónapon belül el kell készíteni a köztársaság állami szuverenitásának és önállóságának állami jogi dokumentumait. – A szovjet védelmi minisztérium levélben figyelmezteti a litván kormányt, hogy a sorköteles fiataloknak be kell vonulniuk a szovjet hadseregbe, vagy a köztársaság fizessen kártérítést. Landsbergis litván parlamenti elnök tiltakozik a fenyegetés ellen. – Bécs városa és az osztrák kormány hivatalosan is visszavonja jelentkezését az 1995. évi világkiállítás megrendezésére.
Május 31. – Az angolai államfő és az UNITA nevű fegyveres ellenzéki szervezet vezetője aláírja a 16 éve tartó polgárháború végét jelentő tűzszüneti megállapodást.
Június 1. – Baker amerikai és Besszmertnih szovjet külügyminiszter megállapodik az európai hagyományos haderők csökkentéséről aláírt egyezmény szovjet végrehajtásának nyitott kérdéseiben. – Jelentősen enyhítik az amerikai vízumkiadási szabályokat.
Június 2. – A Vatra Romaneasca országos értekezlete felszólítja a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól lemondó nyilatkozatot Erdélyről, hajtson végre gyökeres változtatásokat Magyarországgal folytatott politikájában, ill. távolítsa el a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet. – Az EGK külügyminiszterei Jugoszlávia belső és külső egységének fenntartása és az 5 keletnémet tartomány EGK-ba való beilleszkedésének támogatása mellett foglalnak állást.
Június 3. – Franciaország hivatalosan bejelenti csatlakozási szándékát a nukleáris fegyverek exportját tiltó atomsorompó-szerződéshez. – Romániában népírtás vádjával 16 évi börtönbüntetésre ítélik Nicu Ceauşescut. – Az egykori gettók és koncentrációs táborok szovjet zsidó foglyai egyesületet alapítanak. – David Levi izraeli külügyminiszter bejelenti, hogy Izrael kész részt venni az EK-val, az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval együtt a közel-keleti rendezéssel foglalkozó tárgyalásokon.
Június 4. – Eredménytelenül végződnek a kambodzsai rendezésről folytatott dzsakartai béketárgyalások. – Magyarország, Lengyelország és Cseh-Szlovákia együttműködési megállapodást ír alá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, az OECD-vel.
Június 5. – Kínában bejelentik, hogy Mao Ce-tung özvegye, Csiang Csing máj. 14-én öngyilkosságot követett el. – Lemond Fatos Nano albán miniszterelnök; kormányalakításra Ylli Bufi addigi élelmiszer-ipari és ellátási miniszter kap megbízást. – Algériában a korábbi külügyminisztert, Szid Ahmed-Gozalit nevezik ki kormányfőnek a zavargások nyomán leváltott Mulud Hamrus helyébe. – Gorbacsov szovjet államfő Oslóban megtartja az 1990. évi Nobel-békedíjjal kapcsolatos beszédét.
Június 6. – Parafálják a német-lengyel jószomszédsági és barátsági együttműködési szerződést. – Jugoszlávia jövőjéről immár hatodik csúcstalálkozójukat tartják a tagköztársaságok elnökei. – Másfél évi szabadságvesztésre ítélik hűtlen kezelés miatt Harry Tischt, a volt NDK szakszervezeti szövetségének egykori elnökét.
Június 7. – Az Észak-atlanti Tanács tagországai közös nyilatkozatban foglalnak állást a kelet-közép-európai országokkal való partnerségről. – A hadászati támadófegyverek csökkentéséről és a többször elhalasztott szovjet-amerikai csúcstalálkozóról tárgyal a 2 ország külügyminisztere. – Krakkóban befejeződik az Európai Kulturális Fórum.
Június 9. – Kurt Waldheim osztrák államfő személyében az 1979-es iszlám forradalom óta először tesz látogatást nyugati államfő Iránban.
Június 10. – A kelet-közép-európai országoknak nyújtandó kölcsönökről tanácskoznak az EK gazdasági és pénzügyminiszterei. – Nakajama Taro személyében a vietnami háború befejezése óta először jár japán külügyminiszter Hanoiban. – Az Albán Munkapárt X. kongresszusán kizárják a 11 tagú pb 7 tagját, politikai hibák elkövetésének vádjával eltávolítanak a kb-ból 8 tagot, s a párt nevét Albán Szocialista Pártra változtatják, elnöknek pedig Fatos Nano leköszönt miniszterelnököt választják meg.
Június 11. – Bush elnök hozzájárul, hogy a Szovjetunió további másfél milliárd USD értékű amerikai gabonát vásároljon hitelbe.
Június 12. – Az első oroszországi elnökválasztáson Borisz Jelcin parlamenti elnök az első fordulóban a szavazatok több mint 50%-ával győz. A helyi választások eredményeként Gavriil Popov Moszkva, Anatolij Szobcsak pedig a nevét visszakapott Szentpétervár (Leningrád) főpolgármestere lesz. – Albániában ellenzéki miniszterek részvételével megalakul a kormány.
Június 13. – A kelet-közép-európai országoknak nyújtandó támogatásról tanácskozik Brüsszelben a 24 fejlett tőkés ország képviselője.
Június 14. – Az európai hagyományos haderőcsökkentésről folyó bécsi tárgyaláson 22 ország hivatalosan megegyezik az 1990. nov.-ben aláírt első, a fegyverzetet korlátozó szerződés értelmezésében, miután a Szovietunió jogilag kötelező kormánynyilatkozatot tesz saját leszerelési kötelezettségének végrehajtásáról. – Az Osztrák Szocialista Párt linzi kongresszusán a szociáldemokrata nevet veszi fel, és elnöknek Franz Vranitzky kancellárt választják.
Június 15. – Kucsan szlovén és Tudjman horvát elnök a tagköztársaságok kilépésével kapcsolatos intézkedések összehangolásáról tanácskozik. – A Holland Kommunista Párt kimondja önmaga föloszlatását.
Június 16. – Akbulutra török miniszterelnök benyújtja kormánya lemondását, mert nem választották újjá a kormányzó Haza Pártja elnöki tisztségére.
Június 17. – Aláírják a 10 évre szóló lengyel-német jószomszédsági és együttműködési szerződést. – A dél-afrikai parlament eltörli a lakosság faji alapon történő osztályozását előíró törvényt, befejeződik az apartheid felszámolásának folyamata. – Az ENSZ BT határozatot fogad el az iraki fegyverek megsemmisítéséről és a Bagdad elleni fegyvereladási embargó megerősítéséről. – Törökország korábbi külügyminisztere, Mesut Yilmaz kap megbízást kormányalakításra.
Június 18. – A jugoszláviai Vajdaság parlamentje elfogadja a tartomány új alkotmányát. – Etiópiában az ideiglenes kormány feloszlatja a volt kormányzó Munkapártot és a félmilliós hadsereg leszereléséről dönt.
Június 19. – A Moldavai Köztársaság és Románia integrációjáról tárgyal Bukarestben a 2 államfő.
Június 20. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet berlini külügyminiszteri találkozóján Besszmertnih szovjet és Baker amerikai külügyminiszter nem tud megállapodni a hadászati támadófegyverek csökkentését célzó szovjet-amerikai egyezmény (START) szövegéről. Bejegyzik a Nagyrománia Pártot. – Albánia diplomáciai kapcsolatokat létesít az EK-val. Naraszhimba Rao, az Indiai Nemzeti Kongresszus új vezetője kap kormányalakítási megbízást. – Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Cseh-Szlovákiából. – Baker amerikai külügyminiszter belgrádi tárgyalásain az egységes Jugoszlávia és a belpolitikai válság demokratikus rendezése mellett foglal állást.
Június 22. – Tudjman horvát és Kucsan szlovén elnök zágrábi találkozóján megállapodnak a 2 köztársaság függetlenségének elismerésében. Ugyanakkor kijelentik hogy nem zárkóznak el a többi jugoszláv köztársasággal való laza államszövetség létrehozásától. – Vladimir Meciar volt szlovák kormányfő vezetésével megalakul a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS).
Június 23. – Kelet-közép-európai Szociálliberális Fórum néven új politikai tömörülést hoznak létre magyar, cseh, szlovák és lengyel liberális pártok. – A burgenlandi tartományi választáson az Osztrák Szociáldemokrata Párt 17, a Néppárt 15, míg a Szabadság Párt 4 képviselői helyet szerez. – A kambodzsai kormány és az ellene küzdő hárompárti koalíció képviselői Bangkokban megállapodnak a 12 éve tartó polgárháború befejezésében. – Megkoronázzák V. Harald norvég királyt.
Június 24. – A román parlament érvénytelennek minősíti a Molotov-Ribbentrop-paktumot és következményeit, azt, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartományt erőszakosan elfoglalták a régi román területek lakosságának akarata ellenére. – Az EK gazdasági és pénzügyminiszterei elvi megegyezésre jutnak az 1993-as europiacra bevezetendő egységes hozzáadottértékadó-kulcs, valamint az alkohol, az üzemanyag és a dohányféleségek adókulcsa kérdésében. – A Vietnami Kommunista Párt VII. kongresszusán leváltják a vezetőség felét. – 1979 óta először látogatnak szovjet hadihajók francia kikőtőkbe.
Június 25. – Horvátország és Szlovénia parlamentje elfogadja a köztársaságok szuverenitásáról és függetlenségéről szóló nyilatkozatokat, amelyeket a szövetségi kormány érvénytelennek nyilvánít. A jugoszláv partament Szövetségi Tanácsa felszólítja a szövetségi néphadsereget a 2 tagköztársaság elszakadásának megakadályozására. – Az Egyesült Államok megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményes elbánást Bulgáriának és Mongóliának. – Albánia különleges meghívott státust kér az Európa Tanácsba.
Június 26. – Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elsőként Lengyelországnak ad 50 millió USD-s hitelt. – Szovjet különleges rendőri alakulatok Vilniusban elfoglalják a központi távírót és a telefonközpontot. – Kuvaitban véget ér a 4 hónapos rendkívüli állapot, megszüntetik a statáriális bíróságokat.
Június 27. – Szlovéniában fegyveres összecsapások robbannak ki a helyi területvédelmi erők és a bevonuló szövetségi néphadsereg katonái között. Jansa szlovén védelmi miniszter bejelenti, hogy a köztársaság hadban áll. A kormány nyilatkozatban szólít fel a harcok beszüntetésére és a válság békés rendezésére. – A Dél-afrikai Köztársaság bejelenti csatlakozási szándékát az atomsorompó-egyezményhez. – Brüsszelben megtartják az EK és Magyarország társulási szerződéséről 1990. dec.-ben megkezdett tárgyalások hatodik fordulóját.
Június 28. – Kucsan szlovén elnöknek az ENSZ BT összehívására tett javaslatát a testület elutasítja. Az EGK befagyasztja a Jugoszláviának odaítélt 807 millió ECU-s segélycsomagot. Békéltetni Jugoszláviába utazik az olasz, a holland és a luxemburgi külügyminiszter. Este a jugoszláv szövetségi kormány és Szlovénia tűzszüneti megállapodást köt. – A KGST budapesti záróülésén a tagállamok képviselői jegyzőkönyvet írnak alá a szervezet megszüntetéséről. – A Világbank 450 millió USD hitelt ítél oda Cseh-Szlovákiának. – A lengyel parlament alsóháza, a szejm Walesa elnök vétója ellenére újból megszavazza a választási törvény tervezetét. – A Balti Tanács a Moszkvával folytatandó közös politika egyeztetéséről konzultál. – Görögországban 44 év után bezárják a legnagyobb amerikai támaszpontot. – Az Osztrák Néppárt Erhard Busek tudományügyi minisztert választja új elnökévé.
Június 29. – A szlovén és a horvát elnök beleegyezik abba, hogy köztársaságaik 3 hónapra felfüggesztik a függetlenségi nyilatkozat megvalósítását, ha a szövetségi hadsereget visszavonják és az alkotmánynak megfelelően megválasztják az államelnökség elnökét. Szlobodan Milosevics szerb elnök beleegyezik a horvát Stipe Mesic jugoszláv államfővé választásába. A néphadsereg főparancsnoksága ultimátumot ad Szlovéniának az azonnali tűzszünet elrendelésére, és döntő katonai akcióval fenyegeti meg, ha azt nem fogadja el. A szlovén parlament elutasítja az ultimátumot.
Június 30. – A jugoszláv miniszterelnök megállapodik a szlovén és a horvát államfővel a szövetségi néphadsereg visszahívásában. – Ausztria az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet új válságkezelő mechanizmusának beindítását javasolja. – Libériában a szemben álló felek megállapodnak a 18 hónapja tartó polgárháború befejezésében.
Július 1. – A VSZ Politikai Tanácskozó Testületenek utolsó ülésén jegyzőkönyvet írnak alá a szervezet megszüntetéséről. – Svédország hivatalosan benyújtja felvételi kérelmét az EK-ba. – A jugoszláv szövetségi államelnökség elnökévé választják a horvát Stipe Mesicset, aki egyben a néphadsereg főparancsnoka is. – Wałęsa lengyel köztársasági elnök aláírja az új választójogi törvényt. – Mozgalom a Demokratikus Reformokért elnevezéssel új szovjet politikai mozgalom megalakítására szólítja föl a reformerőket 9 neves személyiség, köztük Sevardnadze. – A szovjet parlament elfogadja a privatizációs törvényt: 1992 végére a vállalatok felét magánkézbe kívánják adni.
Július 2. – A jugoszláv légierő gépei szlovén területvédelmi egységeket bombáznak a horvát határ közelében, egyoldalúan megsértve ezzel a tűzszünetet. Adzič jugoszláv vezérkari főnök kijelenti, hogy a fegyverszünetet akkor sem lehetne megvalósítani, ha a katonákat a minisztérium vissza akarná rendelni. – Ausztriában leteszi a hivatali esküt Erhard Busek új alkancellár. – Nelson Mandelát megválasztják az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnökévé.
Július 3. – Páncélososzlop indul el Belgrádból Horvátország felé. A szerb miniszterelnök-helyettes bejelenti, hogy köztársasága nem ellenzi Szlovénia függetlenségét, de a válásról és a vagyonmegosztásról meg kell egyezni. EK-küldöttség érkezik Belgrádba a tűzszünet betartásának ellenőrzésére. – Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter bejelenti kilépését az SZKP-ból. – Az Európai Biztonsági és Együttmüködési Értekezlet (EBEÉ) 35 országának vezető külügyi tisztviselői tűzszünetre szólítják föl a Jugoszláviában szembenálló feleket.
Július 4. – A jugoszláv szövetségi államelnökség felszólítja Szlovéniát az eredeti határrend visszaállítására, a körülzárt katonai egységek mentesítésére és a tűzszünet biztosítására. A szlovén vezetés elutasítja az általa ultimátumként értékelt dokumentumot. Ljubljanába érkezik az EK 3 tagú megfigyelő csoportja. – Gorbacsov államfő elnöki rendelettel oldja föl Karabah hegyvidéki autonóm területen a rendkívüli állapotot. – Kolumbiában feloldják a 7 éve érvényben lévő ostromállapotot. – Olaszország és Cseh-Szlovákia új együttműködési szerződést ír alá.
Július 5. – Az EK külügyminiszterei felszólítják az EBEÉ-országokat, hogy azonnal léptessenek életbe fegyverszállítási embargót, és ne adjanak segélyt Jugoszláviának. – Az orosz parlament jóvahagyja az új szövetségi szerződés tervezetét, elfogadja a külföldiek beruházásáról és a lakásmagántulajdonról szóló törvényt. – Az EK 180 millió ECU hitel folyósítására vállal kötelezettséget Magyarországnak. – A libanoni hadsereg elfoglalja a Palesztinai Felszabadítási Szervezet utolsó dél-libanoni gerillaállását.
Július 6. – A jugoszláv válság békés rendezése mellett foglal állást a magyar, az olasz és az osztrák külügyminiszter. – Az EK külügyminiszteri küldöttsége, valamint a szlovén és a horvát vezetés elvi megállapodásra jut a tűzszünetben, a csapatok kölcsönös visszavonásában, a hadifoglyok szabadon bocsátásában, és kompromisszum születik a határ- és vámellenőrzés kérdésében. – A jugoszláv szövetségi kormány és a horvát elnök elfogadja az ún. brioni nyilatkozatot. Gorbacsov szovjet államfő Jugoszlávia egysége mellett foglal állást. – Egy Bagdad melletti légi támaszponton megsemmisítik irak utolsó nagy hatótávolságú föld-föld rakétáját.
Július 7. – Halálos áldozatokat követelő több órás összecsapások robbannak ki szerbek és horvátok között az Eszék közeli Tenja faluban. – Jugoszlávia belügyekbe való beavatkozással vádolja meg Ausztriát, mert szerinte lehetővé tette a fegyverszállítást Jugoszláviába, és az osztrák hadsereg alakulatait a 2 állam határára vezényelte. – Az osztrák parlament felhatalmazza a kormányt, hogy ismerje el Szlovénia és Horvátország függetlenségét, ha ahhoz a nemzetközi feltételek megteremtődnek. – Az ENSZ BT 5 állandó tagja bejelenti, hogy a jövőben nem szállítanak olyan mennyiségben hagyományos fegyvereket a közel-keleti országoknak, amely alkalmas lenne az egyensúly megbontására.
Július 9. – Az osztrák kormány rendeletben tiltja meg a Jugoszláviába irányuló polgári fegyverek szállítását. – A Koreai NDK benyújtja csatlakozási kérelmét az ENSZ-hez.
Július 10. – Leteszi a hivatali esküt Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció első elnöke. – Bush amerikai elnök bejelenti, hogy feloldják a Dél-afrikai Köztársaság ellen 1986-ban bevezetett gazdasági szankciókat. – Az Európa Parlament felszólítja a jugoszláv néphadsereget a visszavonulásra, követelve, hogy az EK kormányai keményen lépjenek fel, ha kiújulnak a harcok. Bosznia-Hercegovina elnöke, Alija Izetbegovics kijelenti, hogy ha Szlovénia és Horvátország kiválik, akkor köztársasága sem marad Jugoszláviában. – A jugoszláv szövetségi kormány sokkterápiás programot jelent be a gazdasági összeomlás megelőzésére. – Az ENSZ BT határozatot hoz arról, hogy részletesen megvizsgálja Irak nukleáris programját. – Ausztria bejelenti, hogy elengedi a 39 milliárd schillinges lengyel adósság utáni kamat jelentős hányadát.
Július 11. – Az SZKP bomlásának első jeleként Oroszország Kommunistáinak Demokratikus Pártja néven új politikai tömörülés alakul, amelynek magját az oroszországi padament „Kommunisták a Demokráciáért” nevű frakciója alkotja. – Lengyel Népi Keresztény Fórum néven Wałęsa köztársasági elnök támogatására pártot alapít Roman Bartoszcze, a lengyel parasztpárt volt vezetője. – Besszmertnih szovjet és Baker amerikai külügyminiszter Washingtonban újabb tárgyalásokat kezd a hadászati támadófegyvereket kodátozó START-szerződésről.
Július 12. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa alapjaiban elfogadja az új szövetségi szerződés tervezetét, és megbízza Gorbacsov államfőt az okmány aláírásával. – A bolgár parlament elfogadja az új, nem kommunista alkotmányt, amely szerint Bulgária államformája parlamenti köztársaság. – Az amerikai kormány további vámkedvezményeket ad a kelet-közép-európai országoknak.
Július 13. – Az SZKP konzervatív csoportja minszki alakuló konferenciáján Gorbacsov pártfőtitkár lemondását követeli.
Július 14. – Szíria elfogadja Bush amerikai elnök kompromisszumos javaslatát a közel-keleti békekonferencia megrendezésére, hogy ENSZ-megfigyelők részvételével közvetlen tárgyalásokat kezdjenek a válság rendezésére. – Dél-adriai együttmüködési megállapodást köt Olaszország, Görögország, Jugoszlávia és Albánia.
Július 15. – A jugoszláv szövetségi kormányfő a harcok befejezésére szólít fel. Zágrábba érkezik az EK 50 fős fegyvertelen katonai és civil csoportja. – Az amerikai szenátus határozatban szólítja töl Bush elnököt, hogy vizsgálja meg a horvát és a szlovén kormányokkal kötendő közvetlen diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatok lehetőségét. – Befejeződik az amerikai és az európai szövetséges csapatok kivonása Irakból. – A szovjet haditengerészeti flotta 46 éves jelenlét után kivonja utolsó egységeit Németországból. – Londonban megkezdődik a 7 vezető ipari ország 17. csúcsértekezlete, amelyre meghívják Gorbacsov államfőt is. – Cseh-Szlovákia és Oroszország új kereskedelmi megállapodást ír alá, amely szerint elszámolni egyaránt lehet kemény valutában, nemzeti valutában és barterben.
Július 16. – A szlovák parlament állást foglal Szlovénia és Horvátország függetlensége mellett.
Július 17. – A 7 vezető ipari ország közös politikai nyilatkozatában támogatásáról biztosítja Gorbacsov reformkezdeményezéseit. – Az amerikai és a szovjet elnök megállapodik a hadászati támadófegyvereket korlátozó START-szerződés nyitott kérdéseiben. – Egyesített Demokrata Párt néven új szovjet ellenzéki mozgalom szerveződését jelenti be Sztanyiszlav Satalin akadémikus.
Július 18. – Bukaresti lapértesülések szerint jún. 22-én újjáalakították és bejegyezték a Román Kommunista Pártot. – A jugoszláv szövetségi államelnökség úgy határoz, hogy 3 hónapon belül ki kell vonni a csapatokat Szlovéniából. – Spanyolország, Portugália és a latin-amerikai országok államfői közös nyilatkozatban foglalnak állást az együttmüködés, a demokrácia, a szuverenitás és a be nem avatkozás alapelvei mellett.
Július 19. – Angolában 14 év után ismét kormányfőt neveznek ki. – Borisz Jelcin orosz elnök rendeletben tiltja meg a pártszervezetek működését a munkahelyeken.
Július 21. – A jugoszláv szövetségi védelmi miniszter kijelenti, hogy ha az államelnökség és a köztársasági vezetők nem állapodnak meg a szövetség jövőjéről aug. közepéig, a hadsereg akcióba léphet. – 9 évi börtőnbüntetésre ítélik Julian Vlad tábornokot, a Securitate volt vezetőjét népirtásra való fölbujtás vádjával.
Július 22. – Mirkovci és Vinkovci térségében az addigi legsúlyosabb fegyveres összecsapások zajlanak Horvátországban. A jugoszláv szövetségi államelnökség közös nyilatkozatban szólít föl a horvát félkatonai szervezetek lefegyverzésére és a tartalékos horvát rendőrök leszerelésére. – A bolgár kormány fegyvereladási tilalmat vezet be Jugoszláviával szemben. – Betiltják Törökország Egyesült Kommunista Pártját.
Július 23. – A jugoszláv államfő Szerbiát teszi felelőssé a horvátországi harcokért. A szerb kormány visszautasítja a vádat. A szerb parlament elfogadja a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvényt, amely szerint Szerbiában és a Vajdaságban a szerb elnevezések, a szerbhorvát nyelv és a cirill írásmód a hivatalos. – A Szovjetunió benyújtja teljes jogú tagsági kérelmét a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és a Világbankhoz. – Alia albán államfő aláírja azt a törvényt, amely lehetővé teszi az országban a földterület szétosztását magánművelésre.
Július 24. – A jugoszláv parlament fölszólít a válság békés és demokratikus rendezésére. – Brüsszelben megtartják a Magyarország közös piaci társulásáról folytatott tárgyalások hetedik fordulóját. – Londonban megerősítik a naprendszeren kívüli, 1829-10-ként azonosított új bolygó felfedezéséről beszámoló sajtójelentést.
Július 25. – Az SZKP KB 2 új titkárt választ és nov. 29-ére rendkívüli pártkongresszust hív össze. – A guatemalai kormány 40 év után megállapodik a gerillákkal az ország demokratizálásáról.
Július 26. – A jugoszláv államelnökség határozatban szólít föl a horvátországi tűzszünet betartására és arra, hogy a hadsereg egységei térjenek vissza a laktanyákba, mert a horvátországi helyzet általános háborúhoz vezet. – Lengyelország csatlakozásával hattagúra bővül a Pentagonale csoport, amelynek addig Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország, Ausztria és Cseh-Szlovákia volt a tagja. – Bush amerikai elnök rendeletben oldja föl a kuvaiti javak 1 éve elrendelt befagyasztását.
Július 28. – Az örmény és a grúz elnök megállapodást ír alá a 2 köztársaság kapcsolatait szabályozó elvekről, amely szerint elismerik egymás állami szuverenitását, területi egységét, és tartózkodnak a belügyekbe való beavatkozástól. – Lemond a madagaszkári kormány.
Július 29. – Genfben parafálják a hadászati támadófegyvereket korlátozó szovjet-amerikai START-szerződést. – Jelcin orosz elnök aláírja a Litvánia függetlenségének hivatalos elismeréséről szóló megállapodást. – A Dél-afrikai Köztársaságban átalakítják a kormányt. – Az EK külügyminiszterei bejelentik, hogy készek jószolgálati küldöttségüket Horvátországba is elküldeni.
Július 30. – A litván parlament elismeri Szlovénia és Horvátország függetlenségét, párhuzamba állítva Litvánia és a 2 jugoszláviai köztársaság függetlenségi törekvéseit.
Július 31. – Gorbacsov szovjet és Bush amerikai elnök Moszkvában aláírja a hadászati támadófegyverek 30%-os csökkentéséről szóló START-szerződést. Bejelentik, hogy okt.-re hívják össze a közel-keleti békekonferenciát. Bush közli, hogy a kongresszustól kérni fogja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását a Szovjetuniónak. – Horvátország gazdasági együttműködési megállapodást ír alá Albániával. – A szerb parlament jóváhagyja az új kormány összetételét, amelyben az ellenzéki pártok nem vesznek részt. – Ismeretlen fegyveresek litván határőrállomásokat és vámposztokat támadnak meg; halottak is vannak. – A román parlament elfogadja a kereskedelmi vállalatok privatizációjáról szóló törvényt.
Augusztus 1. – A horvát parlament rendkívüli ülésén jóváhagyja a kormány átalakítására tett javaslatokat, amely szerint Franjo Gregoric kabinetjébe bevonják a korábbi ellenzék képviselőit is. – A bolgár kormány úgy határoz, hogy nem hosszabbítja meg a Szovjetunióval 1967-ben kötött együttműködési szerződést. – Az EK Bizottsága úgy dönt, hogy 1991-ben 339 millió ECU-val támogat 22 különböző kelet-európai fejlesztési tervet.
Augusztus 2. – A magyar, lengyel, cseh-szlovák katonai együttműködésről tanácskozik a 3 ország védelmi minisztere. – Moszkvában megtartja alakuló konferenciáját az Oroszországi Kommunisták Demokratikus Pártja. – A Crna Gora-i parlament törli a köztársaság nevéből a szocialista jelzőt. – Fölbocsátják az Atlantis amerikai űrrepülőgépet.
Augusztus 3. – A jugoszláv szövetségi államelnökség határozatban azonnali teljes és feltétel nélküli tűzszünetre szólítja föl a Horvátországban szembenálló feleket. A horvát parlament elfogadja a tűzszüneti felhívást. – A nyugat-szlovákiai Somorja vidékén a bősi vízerőmű ellen már huzamosabb ideje tüntető környezetvédők elfoglalják azt a szivattyúhajót, amelynek berendezésével a Duna egyik mellékágából pumpálják át a vizet a tervezett erőmű üzemvízcsatornájába. A tiltakozók közül többeket letartóztatnak.
Augusztus 5. – Jelcin orosz elnök megerősíti korábbi rendeletét a politikai pártok és a társadalmi szervezetek munkahelyi működésének felfüggesztéséről. – Kubában eltörlik a kiutazási korlátozásokat. – Gorbacsov elnöki rendeletben szólít föl a fogyasztási cikkek termelésének növelésére és a lakossági szolgáltatások bővítésére. – A román kormány leállítja az élő állat, a tőkehús és az olajszármazékok exportját a lakossági ellátás javítása érdekében.
Augusztus 6. – Románia gazdasági és kereskedelmi együttműködési egyezményt ír alá Moldavával. – Az Oroszországi KP KB ülésén lemond elsőtitkári tisztségéről Ivan Polozkov. – A bangladesi partament 16 év után eltörti az elnöki kormányzást. – Cseh-Szlovákia és Románia kölcsönösen eltörti a vízumkényszert.
Augusztus 7. – Horvátországban életbe lép a tűzszünet. A Nyugat-európai Unió megvizsgálja, hogyan lehetne békefenntartó erőket küldeni Jugoszláviába. – A Szovjetunió fél év után újból engedélyezi a barterkereskedelmet Finnországgal. – Parafálják a szovjet csapatok által Cseh-Szlovákiában okozott károk rendezéséről szóló megállapodást. – Albániából 17 ezer menekült érkezik hajókon Olaszország délkeleti partjaihoz, de az olasz kormány határozatára visszaszállítják őket hazájukba, miután heves összecsapásokra kerül sor a menekültek és a hatóságok között.
Augusztus 8. – Az Iszlám Szent Háború nevű szélsőséges libanoni szervezet szabadon engedi ötéves rabságából John McCarthy brit állampolgárt. – Merénylet áldozata lesz Párizs melletti otthonában a néhai iráni sah utolsó miniszterelnöke, Baktiar.
Augusztus 9. – Prágában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 35 államának képviselői tűzszünetre szólítják föl a Jugoszláviában szemben álló feleket, és megállapodnak, hogy 500 megfigyelőt küldenek a fegyvernyugvás ellenőrzésére. – Szerbia és Horvátország megállapodik a hadifoglyok cseréjében. – Miniszterelnök-csere Vietnamban: a 74 éves Do Ngoi pártfőtitkár helyébe a 68 éves Vo Van Kietet választják.
Augusztus 10. – Az ukrán kormány újra bevezeti a jegyrendszert és megtiltja a gabona magánkivitelét a köztársaságból. – Bukarestben megtartja első kongresszusát a Román Szocialista Munkapárt, amely az RKP utódjának vallja magát.
Augusztus 11. – Li Peng kínai miniszterelnök bejelenti, hogy kormánya meghozta az elvi döntést az atomsorompó-szerződés aláírásáról. – A Forradalmi Igazság nevű szélsőséges libanoni csoport 5 év után szabadon engedi az amerikai Edward Tracyt.
Augusztus 12. – Az olasz külügyminiszter tiranai tárgyalásai után bejelenti, hogy Olaszország szept.-től 3 hónapon át havi 23 millió USD értékű élelmiszersegélyt szállít Albániába, 46 milliárd USD értékben pedig nyersanyagokat küld.
Augusztus 13. – Szülőhazájában, Lengyelországban kezd körutat II. János Pál pápa. – Az osztrák kancellár a horvát külügyminiszterrel tárgyal a jugoszláv helyzetről. – Japán 15 millió USD rendkívüli segélyt ígér Mongóliának.
Augusttus 14. – Litvánia és Örményország parlamenti elnökei együttműködési megállapodást írnak alá. – Közép-ázsiai konzultatív tanács felállításáról határoznak a térség szovjet köztársaságai.
Augusztus 15. – Az SZKP Központi Ellenőrző Bizottsága Jakovlev PB-tag kizárását javasolja, mire a peresztrojka atyjának tartott politikus bejelenti önkéntes kilépését. – Dél-Afrikában a szemben álló felek békeszerződés-tervezetet dolgoznak ki. – Laoszban az eddigi kormányfőt választják köztársasági elnökké. – Az örmény parlament feloldja az 1 éve bevezetett rendkívüli állapotot és a kijárási tilalmat.
Augusztus 16. – Az ENSZ BT humanitárius okokból jóváhagyja, hogy Irak fél évig 1,6 milliárd USD értékben olajat exportáljon, és a pénzért élelmiszert, ill. gyógyszert vásároljon. A grúz Legfelső Tanács határozatban nemzeti tulajdonná nyilvánítja az ország területén található bankokat. – A Dél-afrikai Köztársaság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselői megállapodnak, hogy a politikai okokból külföldre menekült mintegy 40 ezer ember visszatérhet hazájába.
Augusztus 18. – Lemond a grúz miniszterelnök a köztársaság rossz gazdasági helyzete miatt.
Augusztus 19. – Moszkvában bejelentik, hogy Gorbacsov egészségi állapotára való tekintettel Gennagyij Janajev szovjet alelnök veszi át az elnöki teendőket. Nyolc taggal megalakul a Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottság, amely Janajev vezetésével 6 hónapra rendkívüli állapotot hirdet ki a fenyegető gazdasági és politikai káoszra hivatkozva. Gorbacsov közben családjával együtt őrizetben van a Krím félszigeten, ahol szabadságát töltötte. Az oroszországi vezetők alkotmányellenesnek minősítik a hatalomátvételt. A köztársaságok közül egyedül Azerbajdzsán elnöke üdvözli a puccsot. Szovjet katonák Szentpétervárott, Rigában és Tallinnban rádió- és tévéadókat foglalnak el, Moszkvában pedig az ellenállás központja, az oroszországi parlament épülete elé vonulnak.
Augusztus 20. – A moszkvai puccs miatt sztrájkba lépnek a vorkutai és a kuznyecki szénbányászok, tiltakozó nagygyűlések kezdődnek Moszkvában, Tallinnban, Kisinyovban, és más városokban. – Az EK külügyminiszterei államcsínynek minősítik a szovjet fordulatot és elítélik Gorbacsov eltávolítását a hatalomból. A tizenkettek felfüggesztik a Szovjetuniónak nyújtott élelmiszer-hitelgaranciákat és a technikai segítséget. – Az észt parlament kinyilvánítja az Észt Köztársaság függetlenségét.
Augusztus 21. – Hajnalban tankok támadják meg az oroszországi parlament épületét, a harcoknak 3 halálos áldozata van. Délutánra a puccs összeomlik, az orosz parlament rendkívüli űlése küldöttséget meneszt a Krímbe Gorbacsovért. Moszkvában feloldják a kijárási tilalmat.
Augusztus 22. – Gorbacsov visszaérkezik Moszkvába, elrendeli a puccsisták letartóztatását Borisz Pugo belügyminiszter öngyilkos lesz. A hadsereg egységei kivonulnak a balti államokban elfoglalt objektumokból. Felfüggesztik az SZKP működését Moszkvában. Jelcin rendelettel tiltja be a pártszervezeteket a fegyveres testületekben.
Augusztus 23. – Litvániában, Lettországban, Moldavában, Észtországban betiltják az SZKP működését, és elkobozzák a párt vagyonát. Jelcin felfüggeszti az Oroszországi KP műkődését, betiltja az SZKP orgánumait. Gorbacsov az oroszországi parlament épülete előtti beszédében leváltja a teljes szovjet kormányt. Védelmi miniszterré Jevgenyij Saposnyikovot, belügyminiszterré Viktor Baranyikovot, a KGB vezetőjévé pedig Vagyim Bakatyint nevezi ki.
Augusztus 24. – Gorbacsov lemond az SZKP főtitkári tisztségéről. – Jelcin orosz elnök elismeri az észt és a lett függetlenséget. – Robert Strauss, az Egyesült Államok új moszkvai nagykövete átadja megbízólevelét Gorbacsovnak. – Az ukrán partament kinyilvánítja a köztársaság függetlenségét és betiltja a Kommunista Pártot. – Az iraki partament elfogadja a többpártrendszer bevezetéséről szóló törvényt.
Augusztus 25. – Öngyilkos lesz Szergej Ahromejev marsall, Gorbacsov katonai tanácsadója. – Az SZKP KB titkársága megszünteti tevékenységét. – A belorusz parlament kinyilvánítja a köztársaság függetlenségét és ideiglenesen felfüggeszti a kommunista párt tevékenységét. – A mexikói parlamenti választásokon a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt győz.
Augusztus 26. – Lemond a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke, Anatolij Lukjanov a moszkvai puccsban játszott szerepe miatt. – Azerbajdzsánban betiltják politikai szervezetek működését a munkahelyeken. – Izland fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat Észtországgal, Lettországgal és Litvániával.
Augusztus 27. – Dánia és Norvégia fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat Észtországgal, Lettországgal és Litvániával. – A szemben álló kambodzsai felek megegyeznek, hogy ENSZ megfigyelő csoportot hívnak meg a tűzszünet ellenőrzésére. – A kisinyovi parlament kinyilvánítja Moldava teljes függetlenségét. – Az ukrán partament elnöksége betiltja a köztársaság kommunista pártját. – Az EK külügyminiszterei bejelentik, hogy akár Szerbia nélkül is megrendezik a békekonferenciát a jugoszláv válságról.
Augusztus 28. – Németország és Svédország helyreállítja a diplomáciai kapcsotatokat a balti államokkal. – A szovjet parlament Gorbacsov indítványára megvonja bizalmát a kormánytól és jóváhagyja az államfő rendeletét Pavlov kormányfő leváltásáról. – Gorbacsov Borisz Pankin eddigi prágai nagykövetet nevezi ki a Szovjetunió külügyminiszterévé. – Az azerbajdzsán elnök feloldja a Bakuban 2 hónapja bevezetett szükségállapotot. – A Kazah Kommunista Párt Központi Bizottsága önfeloszlatásáról dönt. – Az Üzbég KP KB úgy határoz, hogy függetleníti magát az SZKP-tól.
Augusztus 29. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ideiglenesen felfüggeszti az SZKP tevékenységét az ország egész területén. A parlament egyúttal megvonja Gorbacsov elnöktől azokat a rendkívüli jogokat, amelyekkel 1989-ben ruházta fel a szovjet gazdaság helyzetének stabilizálására. – Jelcin orosz elnök rendelettel államosítja az Oroszországi Kommunista Párt és az SZKP vagyonát. – Finnország diplomáciai kapcsolatokat létesít a 3 balti köztársasággal. – Franciaország helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Litvániával. – Moldava felveszi a diptomáciai kapcsolatokat Romániával. – Gorbacsov rendeletben tiltja meg a politikai szervezetek működését a szovjet fegyveres erőknél. – A horvát államtanács elfogadja az EK Jugoszláviával kapcsolatos nyilatkozatát a békekonferencia összehívásáról és a nemzetközi döntőbíráskodásról.
Augusztus 30. – Az azerbajdzsáni partament kinyilvánítja a köztársaság függetlenségét. – Letartóztatják a moldavai oroszajkúak Dnyeszter menti köztársaságának elnökét, Igor Szmirnovot. – Orosz-kazah egyezményt írnak alá a 2 köztársaság együttműködéséről, határaik kölcsönös tiszteletben tartásáról. – A jugoszláv szövetségi kormány bejelenti, hogy elfogadja az EK béketervét.
Augusztus 31. – Az üzbég és a kirgiz parlament kinyilvánítja köztársaságuk függetlenségét. – A különlegesen kiképzett szovjet belügyi alakulatok megkezdik kivonulásukat Litvániából és Lettországból. Ukrajnában is betiltják a köztársasági kommunista pártot. – Lemond a tadzsik elnök, miután több 100 ezren követelik távozását a dusanbei tüntetésen. – A jugoszláv tagköztársaságok közül utolsóként Szerbia is elfogadja az EK rendezési tervét. – Az albán fővárosban 25 ezren tüntetésen követelik a rádió és a tv vezetőinek leváltását, valamint a titkosrendőrség feloszlatását.
Szeptember 1. – Szíria és Libanon katonai együttműködési megállapodást ír alá. – Major brit miniszterelnök a nyugati vezetők közül elsőként látogat Moszkvába az aug.-i puccs óta.
Szeptember 2. – A jugoszláv államfő és a köztársaságok elnökei aláírják a megállapodást a tűzszünetről és az EK megfigyelői jogkörének kiterjesztéséről. A tűzszünet ellenére folytatódnak a polgári áldozatokat is követelő harcok. – A Moldavában élő orosz kisebbség kikiáltja a független Dnyeszter menti köztársaságot, és bejelenti elszakadását Kisinyovtól. – Az Egyesült Államok hivatalosan elismeri Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségét. – Sztepanakertben megalakul a Hegyi Karabah Köztársaság.
Szeptember 3. – Az EK külügyminiszterei megállapodnak, hogy a jugoszláv válsággal foglalkozó békekonferenciát szept. 7-ére Hágába hívják össze. – Lengyel-orosz gazdasági megállapodást írnak alá a kétoldalú kereskedelem visszaesésének megállítására. – Az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa engedélyezi ellenzéki politikai pártok megalakítását. – Nagy-Britannia is felújítja diplomáciai kapcsolatait a 3 balti köztársasággal.
Szeptember 4. – A szerb kormány bejelenti, hogy soha nem ismerte el teljes egészében az EK nyilatkozatát, mert Szerbiát teszi felelőssé a horvátországi harcokért. Ugyanakkor Zágráb totális háborúnak minősíti az ellene indított támadást. – Az el nem kötelezett országok külügyminiszteri találkozóján nyilatkozatot adnak ki a többpártrendszer kialakításának jelentőségéről.
Szeptember 5. – A szovjet népképviselők rendkívüli kongresszusán bejelentik, hogy felszámolják a régi szövetségi rendszert és elfogadják Gorbacsov államfő és 10 köztársaság nyilatkozatát az új szövetségi szerződés előkészítéséről. A kongresszus a Szovjetunió történetében először külön nyilatkozatban kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására. – Miamiban megkezdődik Manuel Noriega pere, akit kábítószer-kereskedelemmel és zsarolással vádolnak. – Argentína, Brazília és Chile megállapodásban vállal kötelezettséget arra, hogy nem gyártanak és vásárolnak vegyi és biológiai fegyvereket.
Szeptember 6. – Az EK Miniszteri Tanácsában Franciaország elutasítja a többi ország javaslatát, hogy adjanak újabb mezőgazdasági és textilipari kereskedelmi kedvezményeket Magyarországnak, Lengyelországnak és Cseh-Szlovákiának. Ezzel félbeszakad a vita a társulási tárgyalások mandátumának kibővítéséről. – A balti köztársaságok képviselői bejelentik társulási szándékukat az EK-hoz. – A cseh és a szlovák parlament elnökségének együttes ülésén nem sikerül megállapodni a jövőbeni végleges államformában, csak „Cseh-Szlovákia folyamatosságában”. – Az új szovjet átmeneti hatalmi szerv, az Államtanács hivatalosan elismeri a 3 balti köztársaság függetlenségét, és bejelenti, hogy Moszkva támogatja a köztársaságok felvételét az ENSZ-be, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) résztvevőinek sorába.
Szeptember 7. – Az EK hágai békeértekezletén a résztvevők bejelentik a jugoszláviai döntőbíráskodási bizottság létrehozását és azt, hogy nem ismerik el azokat a határváltozásokat, amelyeket nem békés eszközökkel érnek el a köztársaságok. – Cseh-Morvaország Kommunista Pártja KB ülésén megerősítik a jelenlegi vezetőséget, amely nem kívánja felszámolni a párt kommunista jellegét. – Moszkvában megkezdődik a kommunista pártot újjászervező bizottság első, illegális ülése.
Szeptember 9. – A horvát belügyminiszter éjszakai kijárási tilalmat hirdet ki a köztársaság 29 vegyes lakosságú településén. – A jugoszláv külső határok megváltoztatása ellen foglal állást a jugoszláv és a szovjet külügyminiszter. – Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) miniszteri értekezlete a balti államokkal kiépített gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése mellett foglal állást. – Bulgáriában az ellenzéki Demokratik Erők Szövetsége a Kommunista Párt és a Szocialista Párt vagyonának elkobzása, valamint az országot sújtó gazdasági katasztrófa okozóinak bírósági felelősségre vonása mellett foglal állas
Szeptember 10. – Moszkvában megkezdődik a helsinki folyamatban részt vevő országok emberi dimenziókkal foglalkozó konferenciájának harmadik találkozója. A tanácskozáson az EBEÉ tagjai közé fölveszik a 3 balti köztársaságot. – A lett parlament határozatot hoz a lett Kommunista Párt, a Komszomol, az Interfront, valamint a II. világháború és a szocialista munka veteránjait tömörítő szervezetek tevékenységének beszüntetéséről, mondván, hogy támogatták az aug.-i moszkvai puccsot. – A jugoszláviai Kninben a szerb fegyveresek vezetője fegyverszüneti megállapodásban vállalja, hogy nem nyitnak elsőként tüzet a körzetben. – Az iraki-iráni háború befejezéséről szóló ENSZ-határozat végrehajtásáról tárgyal Iránban a világszervezet főtitkára.
Szeptember 11. – Baker amerikai külügyminiszter Moszkvában Gorbacsov államfővel és Pankin külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein a szovjet reformok támogatása mellett foglal állást. – A jugoszláv államfő elrendeli, hogy a szövetségi hadsereg 48 órán belül térjen vissza a laktanyákba, egyúttal hatályon kívül helyezi a területvédelmi erők minden mozgósítását. A szövetségi nemzetvédelmi miniszter, Kadijevics visszautasítja Mesic parancsát.
Szeptember 12. – Hágában ismét összeül a jugoszláv békés rendezésről tanácskozó nemzetközi konferencia. – A bosznia-hercegovinai Kredinjében kikiáltják a Hercegovinai Szerb Autonóm Térséget. Lemond a szövetségi kormány több horvát nemzetiségű tagja.
Szeptember 14. – Leváltják az iraki miniszterelnököt, Szaadun Hammadit, és helyébe az addigi miniszterelnök-helyettest, Mohammed Hamza az-Zubeidit nevezik ki. – Feloszlatja önmagát az Azerbajdzsáni Kommunista Párt. – Az Üzbég Kommunista Párt Népi Demokratikus Pártra változtatja nevét. – A svéd parlamenti választásokon súlyos vereséget szenved a kormányon lévő szociáldemokrata párt, de a Néppárti Ellenzéki Koalíció sem szerez abszolút többséget. Ingvar Carlsson miniszterelnök lemondása után Carl Bildt, a győzelmet aratott pártszövetséghez tartozó konzervatívok vezetője kap kormányalakítási megbízást. – A grúz parlament megszálló erőnek nyilvánítja a köztársaság területén állomásozó szövetségi haderőt, egyúttal államosítja a Grúziában lévő összes szovjet tulajdont és vállalatot. – Az EK Miniszteri Tanácsának soros elnöke, Hans Van den Broek holland külügyminiszter megvádolja Horvátországot, tudatosan bontakoztatta ki az erőszakot azzal, hogy elzárta a belgrádi olajvezetéket és leállította a jugoszláv hadsereg laktanyáinak ivóvízellátását.
Szeptember 16. – Alia albán elnök aláírja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányát. – A jugoszláv államformáról tanácskozik a szerb, a Crna Gora-i elnök, valamint az Államelnökség boszniai tagja. – Az Egyesült Államokban a Fellebbviteli Bíróság elejti a fegyvereladási vádat Oliver North alezredessel, az ún. iráni kontra ügy egyik főszereplőjével szemben. – A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Bécsben megkezdődött közgyűlése határozatban ítéli el Irakot, amiért megszegte a nukleáris berendezésének ellenőrzéséről kötött egyezményt.
Szeptember 17. – Igalóban újabb tűzszüneti megállapodást köt a horvát, a szerb államfő és a jugoszláv szövetségi nemzetvédelmi miniszter, de ennek ellenére folytatódnak az összecsapások. – A svájci parlament jóváhagyja, hogy az ország belépjen a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és a Világbankba. – A balti köztársaságok államfői Bush amerikai elnök támogaztását kérik a szovjet csapatok kivonásához országaikból.
Szeptember 18. – A szovjet Államtanács Ivan Szilajevet nevezi ki a szovjet minisztertanács helyett létrehozandó Köztársaságközi Gazdasági Bizottság elnökévé. – Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter a Szovjetuniónak nyújtandó nyugati pénzügyi támogatásról kezd tárgyalásokat Moszkvában. – Az olasz köztársasági elnök és a német kancellár tízpontos közös nyilatkozatban javasolja, hogy küldjenek békefenntartó csapatokat Jugoszláviába.
Szeptember 19. – Az EK minisztereinek hágai békekonferenciáján bejelentik, hogy a szervezet megfigyelő missziója nem képes többé eleget tenni feladatának, ezért üdvözlik a Nyugat-európai Unió (WEU) kezdeményezését a békefenntartó erők küldési lehetőségeinek megvizsgálására. – Román-török barátsági szerződést írnak alá. – Kereskedelmi egyezményt köt Lengyelország és a Dél-afrikai Köztársaság. – A belorusz parlameni törli a köztársaság nevéből a szovjet szocialista jelzőt és dönt az új himnuszról, címerről és zászlóról.
Szeptember 20. – Gorbacsov elnök rendeletben menti föl a függetlenné vált balti köztársaságok állampolgárait minden katonai szolgálatteljesítés alól. – A szlovák és a román kormányfő megállapodik, hogy együttműködik a nemzetközi szervezetek keretében a nemzeti kisebbségek jogainak előmozdításáért. – Megállapodás születik a kambodzsai választási rendszerről, és ezzel elhárul az utolsó akadály a békemegállapodás útjából.
Szeptember 21. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a nemzetközi szervezetek közül elsőként javasolja Szlovénia és Horvátország önállóságának elismerését, egy másik határozatban pedig felszólítja az ENSZ BT-t, küldjön intervenciós katonai erőket Jugoszláviába a tűzszünet ellenőrzésére. – Tadzsikisztánban kommunistáról szocialistára változtatják a párt nevét.
Szeptember 22. – Tűzszünet lép életbe Horvátországban, miután Kadijevics jugoszláv nemzetvédelmi miniszter, majd Tudjman horvát elnök is fegyvernyugvást rendel el.
Szeptember 23. – A tádzsik parlament rendkívüli állapotot rendel el a köztársaság egész területén azután, hogy a helyi kommunista párt felfüggesztése és a Lenin-emlékművek megrongálása miatt tiltakozó megmozdulások kezdődtek. – A Nyugat-európai Unió (WEU) ENSZ-erők küldését javasolja Horvátországba a tűzszünet biztosítására. – Az örmény parlament kikiáltja a köztársaság függetlenségét, miután a szavazók több mint 99%-a az önállóság mellett döntött. – A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) a termelés 5%-os növeléséről dönt.
Szeptember 24. – Az örmény államfő és Karabah-hegyvidék képviselői megállapodnak a 3 éve dúló polgárháború lezárásáról, arról, hogy a terület visszakapja részleges függetlenségét és a harci cselekményeket feltétel nélkül beszüntetik. – A grúz elnök rendkívüli állapotot hirdet ki a köztársaságban. – A Szovjet Demokratikus Reformmozgalom keretein belül új tömörülés kezdi meg működését Oroszországi Demokratikus Reformpárt néven. – A koszovói parlament kikiáltja az autonóm tartomány függetlenségét. – Az örmény parlament bejelenti csatlakozását a helsinki értekezlet záróokmányához és az EBEÉ több dokumentumához. – Romániában rendőröket és csendőröket vetnek be a Zsil-völgyi sztrájkoló bányászok ellen, akik fizetésemelést és adókedvezményt, valamint az élelmiszerárak befagyasztását követelik.
Szeptember 25. – Az ENSZ BT 713. számú határozatában azonnali és teljes körű fegyverszállítási tilalmat rendel el Jugoszláviába, és felszólítja a szemben álló feleket a tűzszünet betartására. – A Salvadorban szemben álló felek megállapodnak a békekötés útjában álló vítás kérdések megoldásában.
Szeptember 26. – Lemond Petre Roman román kormányfő. – Hágában ismét tanácskozik az EK békekonferenciája a jugoszláv válságról. – Észtország elismeri Szlovénia függetlenségét.
Szeptember 27. – Bush elnök bejelenti, az Egyesült Államok kész leszerelni atomfegyverzetének jelentős részét, ha Moszkva is megteszi ezt.
Szeptember 28. – Bukarestben rohamrendőrök oszlatják szét az Egyetem teret megszállva tartó bányászokat és tüntetőket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bejelenti részvételét a kormányátalakítási tárgyalásokon. – Az Egyesült Államokban megszüntetik a riadókészültséget a stratégiai bombázóknál és a régebbi ballisztikus rakétaütegeknél. – Pozsonyban megtartja alakuló közgyűlését a Szlovák Nemzeti Egység Pártja.
Szeptember 29. – A horvát és a szlovén miniszterelnök megállapodik, hogy a 2 köztársaság összehangolja katonai, belbiztonsági, határvédelmi és külpolitikai lépéseit. – Átalakítják a belga kormányt. – 16 évi száműzetés után visszatér Angolába Jonas Savimbi, az UNITA ellenzéki szervezet vezetője.
Szeptember 30. – Az EK Miniszteri Tanácsában egyetértés jön létre a 3 társuló kelet-európai országgal való tárgyalási mandátum kibővítéséről. Elfogadják azt a magyar javaslatot, hogy a jugoszláv-magyar határon magyar területen is legyenek EK-megfigyelők. – A Nyugat-európai Unió (WEU) úgy dönt, hogy az EK megfigyelőinek mandátumát kiterjeszti Jugoszláviának Magyarországgal határos területeire, valamint Bosznia-Hercegovinára is. – A jugoszláv szövetségi miniszterelnök a szerb államfőnek küldött levelében követeli a szerbiai mozgósítás leállítását, a vérontás, a határok erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések és a háborús politika beszüntetését. – A Nemzetközi Vatutaalap (IMF) úgy dönt, hogy nem folyósít újabb hiteleket Jugoszláviának. – Haitin katonai puccsal megdöntik Aristide elnök hatalmát.
Október 1. – New Yorkban az ENSZ-közgyűlés ülésszakának keretében megrendezik a keleteurópai országok és a 11 latin-amerikai államot tömörítő Riói Csoport harmadik külügyminiszteri találkozóját. – A Vatikán bejelenti, hogy felújítja teljes körű diplomáciai kapcsolatait Litvániával. Lettországgal és Észtországgal. – Violetta Chamorro nicaraguai elnök a francia kormány tagjaival megállapodik, hogy Franciaország felújítja a Nicaraguának nyújtott támogatást. – A moldavai vezetés megállapodást ír alá az orosz nemzetiségiek Dnyeszter menti Köztársaságának képviselőivel a nemzetiségi problémák rendezéséről.
Október 2. – Aláírják a Cseh-Szlovákia és a Szovjetunió kapcsolatait gyökeresen új alapokra helyező barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. – Lettországban, Észtországban és Litvániában ünnepélyesen megnyitják az Egyesült Államok nagykövetségeit. – Butrosz Ghali egyiptomi miniszterelnök-helyettes most először fogadja az izraeli kormánykoalíció vezető pártszövetségének, a Likudnak a küldöttségét. – Izrael és Mongólia felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. – A kínai és a dél-koreai külügyminiszter New Yorkban a két ország diplomáciai kapcsolatainak megteremtéséről kezd megbeszélést.
Október 3. – Az EBEÉ emberi dimenziójáról szóló moszkvai konferencián a záródokumentumban kimondják, hogy az emberi jogok érvényesülését akkor is ellenőrizhetik a tagországok valamely másik országban, ha az ottani hatóságok abba nem egyeznek bele. – Kucsan szlovén elnök Mitterrand francia államfővel megvitatja a jugoszláviai helyzetet és a szlovén önállóság problémáit. – II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadja és támogatásáról biztosítja Tudjman horvát elnököt.
Október 4. – Hágában Lord Carrington elnökletével összeül a jugoszláv békekonferencia, amelyen a 6 jugoszláv tagköztársaság külügyminiszterei is részt vesznek. Horvátország beleegyezik abba, hogy azonnal megszünteti a jugoszláv hadsereg laktanyáinak blokádját. – Halekjar afgán kormányfő Moszkvában kezd tárgyalásokat.
Október 5. – A Szovjetunió társult tagságot kap a Nemzetközi Valutaalapban. – Bush amerikai elnök leszerelési indítványaira válaszolva Gorbacsov szovjet államfő bejelenti, hogy a Szovjetunió megsemmisíti taktikai atomfegyvereinek egy részét, tovább csökkenti stratégiai robbantótölteteinek számát, egyéves moratóriumot hirdet az atomrobbantásokra és 700 ezer fővel leépíti hadseregét. – Első alkalommal látogat Bulgáriába a dalai láma.
Október 6. – A Balti Tanács vilniusi ülésén határozatot hoznak, amely szerint a szovjet csapatoknak 1991. dec. 1-jéig el kell hagyniuk Litvániát, Lettországot és Észtországot. – Antall József magyar kormányfő, Lech Wałęsa lengyel és Václav Havel cseh-szlovák államfő Krakkóban aláírja Lengyelország és Magyarország, valamint Lengyelország és Cseh-Szlovákia kétoldalú megállapodásait az együttműködés bővítéséről.
Október 7. – Izetbegovics boszniai elnök kinyilvánítja köztársasága semlegességét a horvátországi háborúban, és felszólítja a lakosságot, hogy ne tegyen eleget a katonai behívóknak. – Tudjman horvát elnök kihirdeti Horvátország függetlenségét, miután lejárt az a 3 hónapos moratórium, amelyet a függetlenségi döntések befagyasztására vállalt a köztársaság. – Dientsbier cseh-szlovák és Genscher német külügyminiszter Prágában parafálja a jószomszédi és baráti együttműködésről szóló cseh-szlovák-német államközi szerződést. – Rómában felújítják a tárgyalásokat a mozambiki kormány és a Renamo gerillaszervezet képviselői a 16 éve tartó polgárháború befejezéséről. – Húsz évre szóló bolgár-görög barátsági, jószomszédi és együttmüködési szerzödést írnak alá.
Október 8. – A Szovjetunió beleegyezik abba, hogy csapatait már 1992-ben kivonja Lengyelországból. – A cseh-szlovák kormány bejelenti, hogy leállítja minden hagyományos nehézfegyver kivitelét a Közel-Kelet országaiba. – Haitin leteszi a hivatali esküt az ország katonai puccsal hatalomra került ideiglenes államfője, Joseph Nerette.
Október 9. – A jugoszláv szövetségi és a horvát hadsereg megállapodik az általános horvátországi tűzszünetben. – A jugoszláv alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti Szlovénia függetlenségi nyilatkozatát. – Olaszország, Németország és Ausztria külügyminiszterei megállapodnak, hogy elfogadják határaikon a szlovén útlevelet is. – Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert nevezik ki az ENSZ-főtitkár személyes megbízottjának a jugoszláv válság megoldásában. A Szovjetunió teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesít Litvániával és Észtországgal. – Japán felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a 3 balti köztársasággal. – Új-Delhiben elrabolják Románia nagykövetségének ügyvivőjét, Civiu Radut. – A német és a bolgár külügyminiszter aláírja a 2 ország együttmüködési szerződését.
Október 10. – Milosevics szerb és Tudjman horvát elnök, valamint Kadijevics szövetségi nemzetvédelmi miniszter megállapodik Hágában, hogy a jugoszláv szövetségi hadsereg 1 hónapon belül kivonul Horvátországból. – A Grúz Köztársaság parlamentje elismeri Üzbegisztán függetlenségét, és kinyilvánítja készségét a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételére. – A Kubai Kommunista Párt kongresszusán megerősítik tisztségében Fidel Castro első titkárt.
Október 11. – Az ENSZ BT felszólítja Irakot, hogy működjön együtt a világszervezet ellenőreivel, akik azt vizsgálják, hogy Bagdad nem gyárt-e tömegpusztító fegyvereket és nem használ-e fel katonai célra hasadó- vagy vegyi anyagokat. A BT szerint az ENSZ a határozatának akár erőszak alkalmazásával is érvényt szerezhet. – Moszkvában átfogó gazdasági megállapodást ír alá a Szovjet és az Izraeli Vállalkozók Szövetségének elnöke.
Október 12. – Kirgíziában elsöprő többséggel elnökké választják a reformpolitikus Aszkar Akajevet. – A Szovjetunióba látogat Nakajama Taro japán külügyminiszter és – egyebek között – a Kuril-szigetek ügyéről tárgyal.
Október 13. – Parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában: az első helyen az Ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége, a másodikon a Bolgár Szocialista Párt, a harmadikon a törökök pártjaként számon tartott Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért elnevezésű szervezet végez. Powell amerikai vezérkari főnök most először találkozik szovjet kollégájával, Vlagyimir Lobowal. – Herzog izraeli államfő Cseh-Szlovákiába látogat. – Nyolcadik közel-keleti körútját kezdi meg Baker amerikai külügyminiszter, aki Egyiptomba, Jordániába, Szíriába és Izraelbe látogat.
Október 15. – A boszniai parlament elfogadja a köztársasági elnökség javaslatát Bosznia-Hercegovina szuverenitásáról. – Milosevics szerb és Tudjman horvát elnök Moszkvában hárompontos memorandumot ír alá Gorbacsov szovjet és Jelcin orosz elnökkel a szovjet részről kezdeményezett békéltető tárgyalások során. – Észtország, Lettország és Litvánia államfői aláírják az EBEÉ záróokmányát. – Helsinkiben a balti köztársaságok államfői megerősítik, hogy semmiféle szövetséget nem akarnak kötni a Szovjetunióval, de a gazdasági kapcsolatokat fenn kívánják tartani. – Albánia rendes tagságot kap a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban. A 2 nemzetközi pénzügyi szervezet Bangkokban tartja éves közgyűlését.
Október 16. – A moldavai parlament saját hadsereg felállításáról határoz. – Az örményországi elnökválasztáson Levon Ter-Petroszjan elsöprő győzelmet arat. – A jugoszláv alkotmánybíróság semmisnek nyilvánítja a horvát függetlenségi döntést is. – Közös nyugat-európai biztonságpolitika és hadsereg létrehozását szorgalmazza Kohl német kancellár és Mitterrand francia elnök Kezdeményezik német-francia hadtest felállítasát a nyugat-európai hadsereg magvaként. – A Nemzetközösség tagállamainak kormányfői 28 értekezletükön feloldják a Dél-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozásokat az utazások, a légi forgalom, valamint a kulturális és a tudomanyos cserék területén.
Október 17. – Gorbacsov szovjet elnök fogadja az Izraeli Munkapárt vezetőjét, Simon Pereszt. – Kambodzsában a Népi Forradalmi Párt kongresszusán elmozdítják pártvezetői tisztségéből Heng Samrint, és helyébe egy veterán harcost, Chea Simet választják. – Pankin szovjet külügyminiszter a közel-keleti békekonferencia előkészítése érdekében Izraelbe, Szíriába, Jordániába és Egyiptomba utazik.
Október 18. – A NATO Nukleáris Tervező Csoportjának tanácskozásán a tagállamok védelmi miniszterei a szervezet történetének legnagyobb arányú nukleáris fegyverzetcsökkentési lépéséről határoznak azzal, hogy csaknem 80%-kal csökkentik az Európában hadrendben álló atomfegyvereik számát. – Pankin szovjet és Levi izraeli külügyminiszter megállapodást ír alá Jeruzsálemben a 2 ország diplomáciai kapcsolatának helyreállításáról. – Baker amerikai és Pankin szovjet külügyminiszter közös jeruzsálemi értekezletén bejelenti, hogy Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnök meghívta Izraelt, az arab országokat és a palesztinokat az okt. 30-án Madridban kezdődő békekonferenciára. – Moszkvában 8 szovjet köztársaság képviselői aláírják az egymás közötti gazdasági együttműködés elveit szabályozó szerződést. – Az azerbajdzsáni parlament visszaállítja a kaukázusi ország függetlenségét. – Az ENSZ BT állandó tagállamai megállapodnak, hogy a jövőben nem adnak el fegyvert olyan országoknak, ahol ez a helyzet romlásával fenyegetne.
Október 19. – A közel-keleti békekonferenciáról kezd tárgyalásokat a PFSZ VB elnöke, Jasszer Arafat Szíriában, Jordániában és Egyiptomban. – Jobboldali politikai párttá alakul át konferenciáján a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) elnevezésű szlovák mozgalom.
Október 20. – A svájci parlamenti választásokon a négypárti polgári konzervatív erők koalíciója továbbra is megőrzi vezető pozícióját. – A törökországi parlamenti választásokon az Igaz Út Pártja végez az első helyen, és csak második lesz az eddig kormányzó Haza Pártja. Másnap lemond Mesut Ylmaz miniszterelnök.
Október 22. – Az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Luxemburgban megállapodik egy 19 európai államot magában foglaló gazdasági térség létrehozásában, amely 1993-tól a világ legnagyobb közös piaca lesz. – Havel cseh-szlovák államfő washingtoni látogatásán aláírják az amerikai-cseh-szlovák beruházásvédelmi egyezményt, valamint a 2 ország barátsági és együttműködési nyilatkozatát. – Albánia elismeri Koszovo jugoszláviai autonóm tartomány függetlenségét.
Október 23. – Párizsban aláírja a kambodzsai béke megteremtését szolgáló dokumentumot Dumas francia államminiszter, Alatas indonéz külügyminiszter, Szihanuk, a Kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnöke, Hun Sen miniszterelnök, továbbá a vörös khmerek képviselője és a volt kambodzsai kormányfő. – A mexikói, a kolumbiai, a venezuelai és a kubai államfő tárgyalásokat kezd arról, hogy Kuba mielőbb integrálódjon a latin-amerikai közösségbe.
Október 24. – 24 évi szünet után Moszkvában újra megnyílik Izrael nagykövetsége. A nagykövet Are Levin. – Függetlenségi nyilatkozatot fogad el az Oroszországi Föderáció területén lévő Tatársztán Parlamentje. – Az észak- és dél-koreai miniszterelnök megállapodik egy megnemtámadási és megbékélési egyezmény elfogadásáról.
Október 25. – Szerbiában és Crna Gorában titkos népszavazást tartanak a szandzsáki muzulmánok, akik a körzet autonómiája mellett foglalnak állást. – Autonóm köztársasággá nyilvánítják a Szovjetunió távol-keleti részén 1928-ban alapított Zsidó Autonóm Területet. – Az európai egységről tárgyal a francia elnök és a spanyol kormányfő. – Az Oroszországban élő németek helyzetéről és az orosz-német kapcsolatokról kezd megbeszéléseket Moszkvában Genscher német külügyminiszter.
Október 26. – Örményország és Azerbajdzsán tárgyalásokat kezd a Karabah-hegyvidék hovatartozásának kérdéséről. – A Türkmén Köztársaságban rendezett népszavazáson a lakosság a függetlenségre adja a voksát. – Az Oroszországi Kommunisták Demokratikus Pártjának kongresszusán nevet változtatnak, és ezentúl a Ruckoj vezette reformkommunista tömörülést Szabad Oroszország Népi Pártjának hívják.
Október 27. – Lengyelországban a parlamenti választásokon az első helyen a Demokratikus Unió, a második helyen a Demokratikus Balodali Szövetség, a harmadikon a Katolikus Választási Akció végez. – Mijazava Kiicsit választják a Japán Liberális Demokrata Párt elnökévé. – Madridban kimondja önfeloszlatását a Spanyol Munkapárt. Dzsahar Dudajev tábornokot választják meg a kaukázusi Csecsen-Ingus Autonóm Köztársaság elnökének. A köztársaság ideiglenes parlamentje és az orosz hatóságok törvénytelennek nyilvánítják a döntést. – A kolumbiai parlamenti választásokon a Liberális Párt végez az első helyen.
Október 28. - Átfogó gazdasági válságtervet jelent be Borisz Jelcin orosz elnök a Föderáció parlamentjének rendkívüli ülésén. – Konsztantyin Lubencsenko jogászprofesszort választják meg az új összetételű szovjet Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnökévé. – A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpáti Ruszinok Társasága, a Német és a Szlovák Kulturális Szövetség, a Roma Cigányszövetség részvételével megtartja alakuló gyűlését a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligája. – Az Oroszországi Föderáció Parlamentje Ruszlan Haszbulatovot választja elnökévé.
Október 29. – Bosznia-Hercegovina 3 szerb közössége megalakítja az Északketet-boszniai Autonóm Területet. – A nyugat-európai biztonsági rendszerről rendkívüli tanácskozást kezd Bonnban a Nyugat-európai Unió (WEU) 9 külügyi és védelmi minisztere.
Október 30. – Madridban megkezdődik a közelkeleti békekonferencia első szakasza, amelyen először ülnek tárgyalóasztalhoz Izrael és a vele szomszédos arab országok – a jordániai delegációban a palesztinok – küldöttségei. – A Szovjetuniónak szánt nyugati segélyekről tárgyal Mitterrand francia és Gorbacsov szovjet államfő.
November 1. – Az Oroszországi Népi Küldöttek Kongresszusa jóváhagyja Borisz Jelcin gazdasági reformprogramját az árak és a bérek felszabadításáról és az állami vállalatok magánkézbe adásáról. – A Szovjetunió új kormánya, a Köztársaságközi Gazdasági Bizottság feloszlat 80 szövetségi minisztériumot a 100 közül. – Madridban befejeződik a közel-keleti békekonferencia első szakasza. – Az albán kormány elrendeli a kommunista párt vagyonának államosítását, miközben bányászok és ipari munkások sztrájkba lépnek az áremelések miatt.
November 2. – Az Oroszországi Népi Küldöttek Kongresszusán törvénytelennek nyilvánítják az okt. végén kikiáltott Csecsen-Ingus Köztársaságot. – A Német Szabaddemokrata Párt XXXXII. kongresszusán ismét Otto Lambsdorffot választják meg a párt elnökévé.
November 3. – A madridi Parcent Palotában megtartják az első kétoldalú találkozót Izrael, ill. az egyesített jordániai-palesztin delegáció, Szíria és Libanon között.
November 4. – Az ukrán parlament a Nemzeti Gárda felállításáról dönt. – Romániában új ellenzéki politikai tömörülés alakul Demokratikus Baloldal Szövetsége néven. – Hazatér a Fülöp-szigetekre, majd föladja magát a hatóságoknál Imelda Marcos, az elűzött diktátor, Ferdinand Marcos özvegye, akit adócsalással, sikkasztással és korrupcióval vádolnak.
November 5. – A szovjet Államtanács nagy többséggel az atomfegyverek központi ellenőrzése mellett dönt. – 12 szovjet tagköztársaság megállapodik a korábbi gazdasági kapcsolatrendszer fenntartásában, hogy elkerüljék a fenyegető éhínséget. – Gorbacsov szovjet államfő és Lewis Preston, a Világbank elnöke egyezményt ír alá a technikai együttmüködésről. – Azerbajdzsán leállítja a gázszállításokat Örményországnak, egy újabb határincidens miatt. – Lettország államosítja a szovjet hadseregnek a köztársaság területén található ingatlanait. – A hágai jugoszláv békekonferencia újabb fordulóján aláírják a 12. tűzszüneti megállapodást. – Lemond Kaifu Tosiki japán miniszterelnök, utóda Mijazava Kiicsi lesz.
November 6. – Jelcin orosz elnök rendeleti úton betiltja az SZKP és az Oroszországi KP működését a köztársaság területén. – Az orosz és az ukrán elnök megállapodik az 1992-es gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok feltételeiben, a biztonsági és a védelmi stratégia elveiben. – Ukrajna és Moldava hivatalosan is csatlakozik a szovjet gazdasági közösségről szóló szerződéshez. – Gorbacsov kinevezi a KGB utódszervezeteinek vezetőit. – Eloltják Kuvaitban az Öböl-háborúban felgyújtott utolsó égő olajkutat is. – A román kormány határozatot hoz a lej árfolyamának egységesítéséről és a korlátozott konvertibilitás bevezetéséről.
November 7. – Az okt.-i forradalom évfordulóján Moszkvában a piacgazdaság és a parlamentáris demokrácia ellen tüntetnek, Gorbacsov és Jelcin azonnali lemondását követelve. – A német parlament egyhangúlag ratifikálja az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló szerződést.
November 8. – Rómában a NATO rendkívüli csúcsértekezletén nyilatkozatot fogadnak el a feloszlatott Varsói Szerződés tagállamaihoz fűződő kapcsolatokról és létrehozzák a NATO, valamint a kelet-európai országok közös szervezetét, az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsot. – Az Európai Közösség azonnali hatállyal felfüggeszti gazdasági megállapodásait Jugoszláviával. – Jelcin orosz elnök a további zavargások megelőzésére rendkívüli állapotot rendel el a Csecsen-Ingus Köztársaságban, mire Groznijban tiltakozásul tízezrek vonulnak az utcákra. – A bonni Bundesrat is ratifikálja a német-lengyel alapszerződést, amely meghatározza az egyesült német állam keleti határát.
November 9. – A jugoszláv államelnökség ún. „szerb szárnya” arra kéri az ENSZ BT-t, hogy sürgősen küldjön békefenntartó erőket Horvátországba. – Törökország bejelenti Azerbajdzsán függetlenségének elismerését. – Bosznia-Hercegovina szerb lakói a népszavazáson Jugoszlávia fennmaradására voksolnak. – A Demokratikus Oroszország Mozgalom kongresszusán kiválik a szervezetből az Oroszországi Demokratikus Párt, a Népi Szabadság Párt és az Oroszországi Kereszténydemokrata Mozgalom.
November 10. – A bécsi önkormányzati választásokon előretör az Osztrák Szabadság Párt, az Osztrák Néppárt viszont visszacsúszik a 3. helyre. – Megérkezik Kambodzsába az ENSZ békefenntartó erőinek első kontingense.
November 11. – A 24 fejlett ipari ország miniszteri értekezletén felfüggesztik a Jugoszláviának szánt segélyek folyósítását. – Az izraeli parlament határozatot fogad el arról, hogy az 1967-es háborúban Szíriától elfoglalt és 1981-ben annektált Golan-fennsík nem képezheti a béketárgyalások témáját. – Bonnban a német és a szovjet védelmi miniszter megállapodik a 2 hadsereg szorosabb együttmüködéséről.
November 12. – A Bolsevikok Országos Kommunista Pártjának alakuló kongresszusán Nyina Andrejevát választják a párt vezetőjévé. – Megkezdi működését az Albán Kommunista Párt. – Moszkvában 6-szorosára emelik a kenyér árát. – Megkezdődik a szovjet-kínai bizalomerősítő tárgyalások 5. fordulója. – Dél-Korea arra kéri Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára nukleáris fejlesztéseinek leállítása érdekében.
November 13. – Az Egyesült Államok megadja Bulgáriának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. – Kuba fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat Észtországgal. – Mozambikban aláírják a megállapodást a politikai pártok alakításának szabályairól.
November 14. – A szovjet Államtanács ülésén részt vevő 7 köztársaság vezetői és Gorbacsov államfő elvben megállapodik a szövetségi szerződésben; miniszterelnöknek Ivan Szilajevet választják meg. Örményország, Azerbajdzsán, Ukraina, Moldava és Grúzia nem vesz részt a tanácskozáson. – 13 évi száműzetés után hazatér Kambodzsába Norodom Szihanuk herceg, az ország egykori uralkodója, aki megkapja az ideiglenes elnöki tisztet. – Havannában megkezdődnek a tárgyalások a 2800 fős szovjet kiképződandár kivonásáról.
November 15. – A jugoszláv szövetségi parlament egyik háza megvonja a bizalmat Markovic kormányfőtől és Loncar külügyminisztertől, miközben a horvát és a jugoszláv szövetségi katonai hatóságok újabb tűzszüneti megállapodást kötnek. – Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) felfüggeszti a 100 millió USD-s fejlesztési segély folyósítását Jugoszláviának.
November 16. – Jelcin orosz elnök 10 rendeletből álló reformcsomagja értelmében Oroszország hatáskörébe vonja a rubel kibocsátását, az arany-, a gyémánt- és a valutakereskedelem ellenőrzését, továbbá liberalizálja a külkereskedelmet, a valutaárfolyamokat és a konvertibilis fizetőeszközök birtoklását. – Lemond a jordán miniszterelnök.
November 17. – A jugoszláv szövetségi hadsereg egységei bevonulnak a hónapok óta ostromolt Vukovárra; a védők feltétel nélkül megadják magukat. – A macedóniai parlament elfogadja a köztársaság új alkotmányát. – Belgrádban kezd tárgyalásokat Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottja. – Václav Havel cseh-szlovák köztársasági elnök alkotmányos válságtól tart, miután éles vita alakult ki Csehország és Szlovákia között az államformáról.
November 18. – Szomáliában fegyveresek elüldözik Ali Mahdi Mohammed ideiglenes államfőt. – Moszkvában a 7 vezető tőkés ország pénzügyminiszter-helyettesei tárgyalásokat kezdenek a 12 szovjet tagköztársaság képviselőivel.
November 19. – Gorbacsov szovjet elnök ismét Eduard Sevardnadzét nevezi ki külügyminiszternek. – Az Egyesült Államok felújítja diplomáciai jelentétét Kambodzsában. – A Világbank állandó képviseletet nyit Bukarestben.
November 21. – A 7 vezető tőkés ország 1 éves moratóriumot hirdet a szovjet adósságok törlesztésére. – A román parlament elfogadja az ország új alkotmányát. – Salvadorban a felkelők után a kormányerők is bejelentik, hogy felfüggesztik támadásaikat.
November 22. – Több hónapos tárgyalássorozat után Brüsszelben parafálják a társulási szerződéseket az Európai Közösség és a 3 kelet-közép-európai ország. – Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország – között. – Az orosz parlament bejelenti, hogy köztársasági fennhatóság alá vonja a Szovjetunió központi bankját. – Gazdasági együttmüködési fórumot hoznak létre a balti tengerparttal rendelkező országok. – A NATO diplomáciai kapcsolatokat létesít Litvániával. – Azerbajdzsánban blokád alá helyezik az Örményországba vezető fő vasútvonalakat. – Zágrábban a szövetségi és a horvát hadsereg képviselői megállapodást írnak alá arról, hogy 15 napon belül kivonják Horvátországból a polgárháború előtt már ott állomásozott helyi katonai alakulatokat.
November 24. – Belgiumban a parlamenti választásokon visszaesnek a kormányzó pártok, előretör viszont a nacionalista Flamand Blokk. – Tadzsikisztánban az elnökválasztáson Rahman Nabijev volt parlamenti elnök győz.
November 25. – Az amerikai szenátus jóváhagyja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását a Szovjetuniónak, azzal, hogy a döntést minden évben újra megvizsgálják. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megvonja a különleges megbízotti státust a jugoszláv szövetségi gyűléstől. – Hat űrhajóssal a fedélzetén fellövik az Atlantis amerikai űrrepülőgépet.
November 26. – Az azerbajdzsán parlament átveszi az ellenőrzést Hegyi Karabah fölött, azaz megszünteti a terület autonóm státusát. – Az Európai Közösségek Bizottsága 500 millió ECU értékben hitelgaranciát ad élelmiszer és gyógyszer vásárlására a Szovjetuniónak. – Az amerikai törvényhozás jóváhagyja, hogy megszüntessék a még fennmaradt korlátozásokat a Magyarországgal és Cseh-Szlovákiával folytatott kereskedelemben. – A Nemzetközi Migrációs Szervezet teljes jogú tagjai közé választják Magyarországot.
November 27. – A szovjet Államtanács ülésén indítványozzák, hogy Örményország és Azerbajdzsán egyaránt vonja vissza valamennyi rendeletét a Karabah-hegyvidék státusáról. – Kambodzsából Bangkokba menekül – az ellene tüntetők elől – Khieu Samphan, a vörös khmerek 12 év után hazatért vezetője.
November 28. – Egyoldalúan kikiáltják a Grúziától független Dél-Oszét Köztársaságot, ahol azonnal rendkívüli állapotot vezetnek be. – Rendkívüli állapot Guayanában. – Görög-román barátsági, együttmüködési és jószomszédi szerződést írnak alá Bukarestben.
November 29. – Az Európai Biztonsági és Együttmüködési Értekezlet tagországainak külügyi szakértői Prágában határozatban támogatják az ENSZ békefenntartó erőinek Jugoszláviába küldését. – Első kongresszusát tartja a boszniai muzulmánokat tömörítő Demokratikus Akciópárt.
November 30. – Rendkívüli ülést tartanak a Hexagonale-országok külügyminiszterei, akik úgy foglalnak állást, hogy a jövőben Jugoszlávia helyett Szlovénia és Horvátország önállóan vegyen részt a regionális szervezet munkájában. – Varsóban kezdenek tanácskozást Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország külgazdasági miniszterei.
December 1. – Ukrajnában a népszavazáson a lakosság a függetlenség mellett dönt, a köztársaság elnökének pedig Leonyid Kravcsukot választja meg. – Kazahsztánban Nurszuntan Nazarbajev parlamenti elnököt választják a köztársaság elnökévé. – A Dnyeszter menti Köztársaságban a népszavazáson a függetlenség mellett voksol a szavazók 98%-a, a köztársaság elnökének Igor Szmirnovot választják. – A paraguayi parlamenti választásokon a kormányon lévő Colorado Párt győz. – A tervezettnél 4 nappal korábban tér vissza a földre az Atlantis amerikai űrrepülőgép, mert a fedélzeti irányító rendszer meghibásodott.
December 2. – Az Európai Közösség külügyminiszterei visszaállítják Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina számára azokat a kedvezményeket, amelyeket 1 hónapja egész Jugoszláviára felfüggesztettek. – Felipe González személyében spanyol miniszterelnök először tesz hivatalos látogatást Izraelben. – Szíriában újabb 7 évre meghosszabbítják Hafez Asszad elnöki mandátumát.
December 3. – Butrosz Ghali egyiptomi miniszterelnök-helyettest választják az ENSZ új főtitkárává, Javier Pérez de Cuéllar helyébe. – Az új gazdasági szerződést aláíró szovjet köztársaságok kormányfői megállapodnak a külső adósság kezelésében. – Togóban nemzeti egységkormány létrehozásáról döntenek, miután a hadsereg letartóztatja az addigi miniszterelnököt.
December 4. – A szovjet Külgazdasági Bank bejelenti, hogy a kritikus likviditási helyzet miatt felfüggeszti a külső adósságállomány tőkerészének törlesztését. – A horvát parlament elfogadja a kisebbségek védelmét szavatoló alkotmánytörvényt, amely minden kulturális és oktatási jogot megad a kisebbségeknek. – A libanoni síita fegyveresek szabadon engedik utolsó amerikai túszukat, Terry Andersson újságírót. – A svájci parlament változatlan összetételben újraválasztja a kormányt.
December 5. – Negyven év után először legálisan is kongresszust tarthat hazájában a Dél-afrikai Kommunista Párt.
December 6. – A jugoszláv államelnökség „szerb szárnya” törli elnöki tisztéből Stipe Mesicet, egyúttal bejelenti, hogy Horvátországból Franjo Tudjmant hívja meg a jövőben a testület üléseire. – Az amerikai kormány gazdasági büntetőintézkedéseket jelent be Jugoszlávia ellen, és elítéli a szövetségi néphadsereg Horvátország elleni támadásait. – Észtország, Lettország és Litvánia elnöke Párizsban aláírja az Európai Biztonsági és Együttmüködési Értekezlet biztonsági dokumentumát.
December 7. – Jelcin orosz, Kravcsuk ukrán és Suskijevics belorusz elnök Minszkben bejelenti a Szovjetunió megszűnését és az orosz-ukrán-belorusz államközösség létrehozását. Az elfogadott dokumentum szerint a minszki központú szláv államszövetséghez bármelyik volt szovjet köztársaság csatlakozhat. – Gorbacsov szovjet elnök egészségügyi okokból felmenti Vlagyimir Lobov vezérkari főnököt, utóda Viktor Szamszonov, a szentpétervári katonai körzet parancsnoka.
December 8. – A horvát kormány és a jugoszláv néphadsereg képviselői megállapodást írnak alá a horvátországi katonai alakulatok távozásáról és 16000 fogoly kicseréléséről. – Romániában a népszavazáson a lakosság elfogadja az ország új alkotmányát. – Moldavában az első közvetlen elnökválasztáson Mircea Snegur eddigi államfőt választják meg a tisztségbe.
December 9. – A jugoszláv néphadsereg megszünteti Dubrovnik 2 hónapja tartó blokádját. – Ljubljanában, a szlovén fővárosban megnyílik a német főkonzulátus. – A Román Legfelső Bíróság Katonai Tagozata enyhe ítéleteket hoz a népirtással vádolt egykori magas rangú állami hivatalnokok valamint Securitate- és rendőrtisztek perében.
December 10. – Az ukrán, a belorusz és az orosz parlament ratifikálja a szláv államközösség létrehozásáról szóló szerződést. – Washingtonban folytatódik a nemzetközi közel-keleti békekonferencia. – Hegyi Karabah lakói az Azerbajdzsántól való elszakadás mellett döntenek a népszavazáson. – Kiutasítják Oroszországból Erich Honekker egykori NDK állami és pártvezetőt. – Albániában az eddigi ellátási minisztert bízza meg az államfő kormányalakítással, miután lemondott Mufi miniszterelnök és kormánya. – Az 1991. évi Nobel-békedíjat Aung San Sun Kyi burmai ellenzéki politikusnő kapja. – Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) együttműködési megállapodást ír alá Bulgáriával, Romániával és a 3 balti állammal.
December 11. – Az ENSZ közgyűlése határozatban ítéli el Izraelnek a palesztinokkal szemben folytatott politikáját a megszállt területeken. – Az észak- és a dél-koreai miniszterelnök közel fél évszázados ellenségeskedés után aláírja az első átfogó megállapodást a megbékélésről. – Lemond a jugoszláv szövetségi külügyminiszter, a horvát nemzetiségű Budimir Loncar. – A belorusz parlament érvényteleníti a köztársaság területén a szovjet alkotmány előírásait.
December 12. – Leonyid Kravcsuk ukrán elnök rendeletben erősíti meg, hogy Ukrajna ellenőrzése alá vonja a területén állomásozó szovjet fegyveres erőket. – Bush amerikai elnök aláírja a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló szovjet-amerikai szerződés végrehajtását előirányzó okmányt. – A Román Legfelsö Bíróság Katonai Tagozata ítéletet hirdet az RKP volt vezetőinek ügyében és többeket felment. – Ukrajna elismeri Szlovénia és Horvátország függetlenségét. – Oroszország 700 millió USD-s kereskedelmi megállapodást ír alá Szlovéniával.
December 13. – A közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok bejelentik csatlakozási szándékukai az orosz-ukrán-belorusz alapítású államközösséghez.
December 14. – Moszkvában a Demokratikus Reform Mozgalom nyilatkozatban üdvözli a szláv államközösség megalakítását.
December 15. – A Biztonsági Tanács határozata értelmében az ENSZ szakértői csoportot küld Jugoszláviába a békefenntartó erők telepítésének előkészítésére. – Baker amerikai külügyminiszter Moszkvában, majd Kirgíziában, Kazahsztánban, Belorussziában és Ukrajnában tesz látogatást.
December 16. – Aláírják az Európai Közösség és a 3 kelet-közép-európai állam társulásáról szóló szerződéseket. – Az Európai Közösség külügyminiszterei megegyeznek abban, hogy jan. 15-én elismerik azokat a jugoszláv köztársaságokat, amelyek kinyilvánítják függetlenségüket és eleget tesznek az EK feltételeinek. – Az ENSZ közgyűlése nagy többséggel visszavonja 1975-ben hozott határozatát, amely a cionizmust fajüldözésnek bélyegezte. – Kazahsztán parlamentje független demokratikus államnak nyilvánítja a köztársaságot.
December 17. – Oroszország elismeri Kazahsztán és Örményország függetlenségét. – Hágában aláírják az Európai Energia Chartát.
December 18. – Ro Te Vu dél-koreai elnök bejelenti, hogy az országból kivonták az összes atomfegyvert, egyúttal felszólítja a KNDK-t, hogy csatlakozzon Dél-Koreához és tegyék véglegesen atommentessé a félszigetet. – Oroszország elismeri Moldava függetlenségét.
December 19. – A jugoszláv államelnökség az ENSZ védelmét kéri az ország nemzetközi jogi státusának és szuverenitásának megőrzéséhez, Belgrád egyúttal a belügyekbe való beavatkozásnak minősíti az Európai Közösség tervét a függetlenségét kikiáltott jugoszláv tagköztársaságok elismerésére. – Jelcin orosz elnök rendeletet ad ki a szovjet külügyminisztérium azonnali felszámolására. – A román és az orosz védelmi miniszter együttműködési megállapodást ír alá.
December 20. – Lemond Ante Markovics jugoszláv miniszterelnök, mert nem értett egyet az elfogadott hadiköltségvetéssel. – Kazahsztán elismeri az összes volt szovjet köztársaság szuverenitását. – Dél-Afrikában a fekete és fehér bőrű lakosság képviselői megállapodnak az apartheid-rendszer végleges megszüntetéséről és egy demokratikus társadalom megteremtéséről. – New Yorkban véget ér az ENSZ-közgyülés 46. ülésszaka.
December 21. – Nyolc egykori szovjet köztársaság csatlakozásával 11 tagúra bővül a szláv államközösség, megalakul a Független Államok Közössége (FÁK). Az alma-atai találkozó résztvevői Gorbacsovhoz küldött levelükben tudatják, hogy ezzel hivatalosan is megszűnt a Szovjetunió és vele együtt a szövetségi elnök tisztsége is. – Dél-Oszétia parlamentje kikiáltja a terület függetlenségét. – A horvát hatóságok és a szövetségi hadsereg képviselői megállapodnak a teljes körű tűzszünet életbe léptetéséről Nyugat-Szlavóniában. – A Biztonsági Tanács meghosszabbítja az Irak ellen elrendelt gazdasági embargót. – Tajvanon az eddig kormányzó Nemzeti Párt nyeri a több mint 4 évtized után először megtartott általános választásokat.
December 22. – Németország bejelenti, hogy jan. 15-i határidővel független államokként ismeri el Szlovéniát és Horvátországot. – Szlovéniában ünnepélyesen kihirdetik az új alkotmányt, amely megteremti az önálló és független szlovén állam jogi kereteit. – A szerb parlament jóváhagyja az új, ellenzék nélküli köztársasági kormány összetételét. – Horvátországban bevezetik a köztársaság önálló fizetőeszközét a jugoszláv dinár helyett. – A grúz fővárosban fegyveres összecsapások robbannak ki Gamszahurdia elnök hívei és az ellenzéki Nemzeti Gárda egységei között. Halálos áldozatok is vannak. – Lengyelországban a szejm elutasítja Olszewski kijelölt miniszterelnök lemondását.
December 25. – Lemond szövetségi elnöki posztjáról Mihail Gorbacsov „a kialakult helyzet és a Független Államok Közösségének megalakulása miatt”. Gorbacsov egyúttal átadja az atomfegyverek ellenőrzésének jogát és az indításhoz szükséges kódokat Borisz Jelcinnek.
December 26. – A szovjet szövetségi parlament felsőháza utolsó ülésén kimondja a Szovjetunió megszűnését. – Algériában a többpárti választások első fordulójában az Iszlám Üdvfront szerzi meg a legtöbb szavazatot.
December 27. – A Szovjetunió hivatalosan megszűnik az ENSZ tagja lenni, helyét a Biztonsági Tanácsban Oroszország foglalja el. – Jelcin orosz elnök köztársasági fennhatóság alá vonja az addigi szovjet Állami Rádió és Televízió Bizottságot.
December 28. – A jugoszláviai Vajdaságban a parlament Rabic közgazdászprofesszort választja meg új miniszterelnöknek.
December 29. – A kínai parlament megszavazza, hogy az ország csatlakozzon az atomsorompó-egyezményhez. – Oroszország és Örményország aláírja a kétoldalú barátsági és együttműködési államközi szerződést. – Az üzbegisztáni elnökválasztáson Iszlam Karimov, a köztársaság korábbi elnöke győz.
December 30. – A Független Államok Közösségének minszki csúcstalálkozóján Saposnyikov marsall lemond a haderők főparancsnoki tisztéről, miután nem születik megegyezés a hadsereg jövőjéről és a főparancsnok személyéről. A résztvevők megegyeznek, hogy a volt szovjet hadászati atomfegyverek a jövőben az Államfők Tanácsának alárendelt egységes parancsnokság alá fognak tartozni.
December 31. – Észak- és Dél-Korea megállapodást köt arról, hogy atomfegyverektől mentes térséggé teszik a Koreai-félszigetet. – Nagy-Britannia és Franciaország elismeri a Szovjetunió helyén létrejött Független Államok Közösségének 3 tagját.
